Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-24 / 46. szám
ijuawriici 1979. február 24., szombat Kátyúk az utakon — kátyúban a közlekedés A jó idő beköszöntővel mind többen veszik elő a garázsból személygépkocsijukat. Megyénk útjain haladva, azokat járva aztán gyakran bosszúsan, hirtelen irányváltoztatással fékeznek. Gondolom, kitalálták miről van sző. Igen, a kátyúkról, aminek száma ugyancsak megszaporodott az utóbbi hónapokban. „Rosszul építik az utakat” — mondják egyesek. „Kispórolják belőle az anyagot” — tartják a jól értesültek, míg mások így vélekednek: „A megye útjainak nagyobb hányada nem felel meg a követelményeknek.” Tény, hogy évek óta minden tavasszal egyre több a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóság helyreállítási munkája. Törvényszerű ez? Erről beszélgettünk a minap Boros Józseffel, a közúti igazgatóság vezetőjével, Szabó Lajossal, az igazgatóság főmérnökével és Pintér Lászlóval, az igazgatóság osztályvezetőjével. Természetesen mielőtt bekopogtattam az igazgatóságra, előtte „készültem”. Tehettem ezt azért is, mert nap mint nap úton vagyok. — A megye állami úthálózatának fejlesztése, fenntartása közismerten jelentős összegeket igényel. Ezen belül az út-, hídkorszerűsítésre és burkolaterősítésre mennyi pénzt költött az igazgatóság, hogyan áll a feladatok teljesítésével? — Az út-, hídfenntartás és a fejlesztés is nagy ösz- szegeket igényel, erre a tervidőszakra a megelőzőhöz viszonyítva 25 százalékkal magasabb összeg áll rendelkezésünkre, összességében ez 1,3 milliárd forint. Az összfeladat-teljesítés és ezzel arányban a hitelfelhasználás is az időarányosnál magasabb, az első 3 évre vonatkoztatva 64 százalékos. Üt-, hídkorszerűsítésre 390 millió, burkolaterősítőre 480 millió forint áll rendelkezésünkre. — A feladatok megvalósításában milyen nagyobb mérvű arányeltolódások tapasztalhatók és mi az eltolódások oka? — Jelentős mértékű az arányeltolódás a hídépítésben. A korszerűsítés a tervezettnél gyorsabb ütemben valósul meg. Elkészült a békésszentandrási, a kö- röstarcsai és ebben az évben befejeződik a körösla- dányi híd építése. Gyakorlatilag ezzel a tervidőszak nagyobb hídépítési feladatai megvalósulnak. A hídépítésre kidolgozott korszerű technológiával a Hídépítő Vállalat lényegesen lerövidítette egy-egy híd kivitelezési időtartamát, így a terven felül megvalósul még a tervidőszakban 100 millió forint költséggel a dobozi Kettős-Körös-híd építése is. A kisebb út-, hídkorszerű- sítések, a közúti csomópontok kiépítése, a közúti, vasúti szintbeni keresztezések korszerűsítése a tervezett ütemben haladnak. A 44. sz. főút békéscsabai átkelési szakaszának korszerűsítése részben előkészítési problémák miatt — szanálás, benzinkút-kitelepítés, mély vezetésű csapadék- csatorna építése — csak ez évben indulhat, és 1981-re tervezhető a befejezése. A burkolaterősítési feladatokat mennyiségileg időarányosan túlteljesítettük. Az eredetileg ütemezett évi 100 millió forint helyett az első 3 évbert 120 millió forint teljesítéseket értünk el. Ennek megfelelően kerültek aszfaltburkolatok úthálózatunkra, de nem a tervezett területi megoszlásban. A jelentős túlteljesítés ellenére nem tudtuk befejezni a 44. sz. út egyes szakaszainak és a 443. sz. — endrőd—szarvasi főút — 10 kilométeres szakaszának burkolaterősítését. Ezt a hiányt 1979-ben talán tudjuk pótolni. Az elmúlt 3 évben a területi eltolódást az évről évre sajnos megjelenő nagymérvű elemi károk okozták. A tervben előirányzott feladatok helyett 1976—77-ben Szeghalom— Vésztő térségében, 1978- ban Sarkad—Kötegyán térségében kellett nagymérvű helyreállítási feladatokat megvalósítani. Az olvadási károkról Szabó Lajos adott felvilágosítást. Mint mondotta, Békés megye területén a talajadottságok miatt a kedvezőtlen téli időjárás következtében jelentős olvadási károk keletkezhetnek. Az elmúlt évek során különösen tapasztalhattuk ezt a tél végi, kora tavaszi nagymértékű burkolatrongálódásokkal. 1977-ben az olvadási károk megközé- lítették a 65 millió forintot, ami azt jelentette, hogy az év első felében a megyében dolgozó közúti építő vállalatok és az igazgatóság is csak a helyreállítási munkával tudott foglalkozni. Az elmúlt évben ugyancsak meghaladta a 60 millió forintos kárt, így a betervezett javítási, erősítési munkák helyett nem várt helyeken kellett jelentős javítási, erősítési munkálatokat végezni, és az elfogadott, jóváhagyott feladattervet alapjaiban módosítani. A legfrissebb felmérések szerint az olvadási károk meghaladják a 25 millió forintot, és ez még tovább fog növekedni, annál is inkább, mivel a rendkívül csapadékos időjárás miatt kialakult belvízi helyzet tovább rongálja az utak állapotát is. Emiatt került sor sok helyen sebesség- és súlykorlátozásra, mely intézkedésekkel a rendkívül legyengült utakat kívánjuk a teljes tönkremeneteltől megvédeni. Addig is, amíg az időjárás kedvező alakulása lehetővé teszi a helyreállítási munkák megkezdését, a forgalmat, ha korlátozva is, de fenn tudják tartani. Az olvadási károk helyreállításáról Pintér László nyilatkozott: — Felmértük az úthálózaton keletkezett olvadási és belvízkárokat. Aszfalt- szőnyeggel kell helyreállítanunk mintegy 16 kilométeres útszakaszt, melynek anyagigénye megközelíti a 14 ezer tonnát. Nagy felületű javítással állítunk helyre több mint 50 ezer négyzetméter útfelületet, 8700 tonna anyag felhasználásával. Kátyúzással javítunk ki 200 kilométeres útszakaszt, melyhez 5820 tonna különféle aszfaltkeverék és kőanyag szükséges. Az eddig felmért burkolatkárok helyreállítási költsége ösz- szesen meghaladja a 24 millió forintot. — A főutak közül a 44-es számú főúton és a 443. sz. főúton, az alsóbbrendő utak közül Gyula és Lökösháza között, Nagykamarás térségében, a megye északi részén, Zsadány térségében, valamint a karcag—füzesgyarmati úton keletkeztek jelentős meghibásodások. A helyreállítási munkák befejezési határidejét főutakon április 1-re, alsóbrendű utakon május elsejére tűztük célul — mondotta végül Pintér László. A közúti igazgatóságon megtudtuk azt is, hogy a helyreállítási munkákhoz szükséges alapanyagok közül a kőanyag beszerzése komoly nehézségekbe ütközik, az előszállítás időszakában eddig mindössze 12 ezer tonna anyagot kapott az igazgatóság. Az egész helyreállítási munka eredményessége viszont döntően attól füg, hogy az anyagellátásban történik-e javulás. A burkolatkárok kijavítását a rendelkezésre álló erőforrásokból végzi a közúti igazgatóság. Miután többletpénzre nincs lehetőség, így az eredeti terv további módosítására lesz szükség. Kérdéses, hogy az időjárás miként alakul, és az eddig felmért károkon túl hibásodnak-e még meg új szakaszok? A további károsodás megelőzésére megyénkben több helyen bevezették a súly- és sebesség- korlátozást. Remélhetően csak átmenetileg. Szekeres András Továbbképzések A Dél-Békés megyei Tsz-- ek Területi Szövetsége a termelőszövetkezeti, valamint a tsz-vállalatok döntőbizottsági elnökeinek február 26-tól március 2-ig továbbképző tanfolyamot tart a szarvasi mezőgazdasági főiskolán. Fontos szerepe van a szövetkezetben a döntőbizottsá-* gok tevékenységének. A tsz- ekben elfoglalt helyükről és szerepükről szol többek között dr. Zsohár András, a TOT-titkárság vezetője. A továbbképzés második napján a döntőbizottsági tevékenység bírói tapasztalatairól dr. Szikora István, a megyei bíróság elnökhelyettese beszél. A döntőbizottsági munkáról a harmadik napon vitát rendeznek, melynek vezetője dr. Kovácsi István, a területi szövetség titkárhelyettese. Az egyhetes programban szerepelnek még időszerű gazdaságpolitikai és szövetkezetpolitikai előadások valamint szól lesz az átszervezett termelőszövetkezeti közös vállalatok döntőbizottsági munkájáról is. Ugyancsak a szarvasi főiskola ad otthont az ellenőrző bizottsági elnökök egyhetes továbbképzésének is, amelyet március 12-től 16-ig rendeznek meg. Ennek a továbbképzésnek alapvető célja az, hogy alapfokú szakmai ismereteket adjon a szövetkezetekben az ellenőrzésekhez. Vizsgálat tárgyává teszik a szövetkezeti demokrácia érvényesülését, valamint az ellenőrző bizottságok munkájának szervezését. Ezen az egyhetes továbbképzésen is rendeznek vitát, melynek vezetője Szabó Ferenc, a területi szövetség ellenőrzési irodájának vezetője lesz. Ez a program a magyarbánhegye- si Egyetértés Tsz-ben kerül megrendezésre. Szó lesz a zárszámadásokra, leltárokra készített mérlegek ellenőrzésének alapvető kérdéseiről, valamint . a szövetségek ellenőrzési csoportjainak vizsgálati módszereiről. Dr. Fóti Gábor, a TOT ellenőrzési főosztályának vezetője előadásában foglalkozik a belső ellenőrzés szerepével, jelentőségével a termelőszövetkezetekben. Sarkad! székek exportra A Sarkadi Építőipari Szövetkezet — elnevezése ellenére — az elmúlt évben ipari termelésével mutathatta fel legnagyobb árbevételét. Amint az közismert, néhány esztendővel ezelőtt létrehoztak egy faipari üzemet, 2,5 millió forintos beruházással. Az első években a hazai piacra és Svédországba kezdtek fenyő ülőbútorokat' készíteni. Azóta nemzetközi piacuk tovább bővült, és a három svédországi cég mellett a hollandoknak tavaly már 800 széket gyártottak, de küldtek termékeikből Ausztriába és Dániába is. Tavaly az ülőbútorok mellett virágtartókat is gyártottak már. Az elmúlt évben exportárbevételük csaknem 8 millió forint volt, amely a szövetkezet vezetőinek számítása szerint az idén 60—70 százalékkal több lehet. A tőkés export hasznosságát bizonyítja az a tény is, hogy 12 százalékos nyereség van ebbéli tevékenységükön. Másik ipari termelőrészlegük vasipari munkákkal foglalkozik. Ezen belül feladataik egy részét a HAFE-val két esztendeje megkötött kooperációban alkatrészek gyártása képezi. Ezek az alkatrészek az exportra szánt festékszóró berendezésekhez szükségesek. Tavaly mintegy 4,5 millió forint értékű kooperációs munkát végeztek a HAFE-nak, amely a tervek szerint az idén már több lesz. Másik feladatuk, évek óta, hogy a MÁV-nak készítenek olajvilágítású lámpákat, amelyeket a vasutasok áramkimaradás esetén haszAz elmúlt esztendőben mintegy 800 fenyőből készült széket gyártottak és szállítottak holland megrendelőiknek. A tervek szerint az idén már ezren felüli mennyiséget küldenek a partnernek Fotó: Jávor Péter nálnak. Ilyenek a szemafor, a tárcsajelző és a háromvilá- gú lámpák. Emellett olajkannákat is készítenek a MÁV megrendelésére. Így a Sarkadi Építőipari Szövetkezet tavalyi termelési értékének több mint felét — -20,6 millió formtot — az ipari termelés eredményezte. Az egy termelőre jutó termelési érték pedig meghaladta a 177 ezer forintot. Emberek, programok a Sárréten Sárrét! Ha valahol ezt a \ szót halljuk, vagy olvassuk, i vizenyős, gyenge termő- í adottságú talajra gondo- j lünk, ahol sok a szikes le- ; gelő, a zsombékos rét. A | századfordulón még halá- j szattal, vadászattal, nomád ' pásztorkodással foglalkoz- i tak itt az emberek, később l próbálták a nemzeti kincs, ; a termőföld egy részét felszántani, búza, kukorica, lu- i cérna és egyéb növény ter- ! melésére berendezni. A Sárrét erősen iparosodó j „fővárosában”, Szeghalmon ’ a Sárréti Tsz-ben jártunk. ; Örömmel tapasztaltuk, hogy i évek óta nincs veszteség, 100 százalékos munkabért j fizetnek a tagoknak. A kol- i lektív gazdaságból származó í átlagjövedelem meghaladja - a 43 ezer forintot, ami szeghalmi viszonylatban nem lebecsülendő, és biztonságérzetet ad az itt dolgozó embereknek. Hisz s Szeghalmon az ipar egyre I több munkaerőt alkalmaz, | a termelőszövetkezetnek j állnia kell a „sarat” ahhoz, j hogy az ott dolgozó szak- j emberek, — elsősorban va- j sasok — megtalálják a szá- I mításaikat anyagilag, er- I kölcsileg egyformán. A szikes talaj 42,9 mázsás I átlag búzatermése, a siló- I kukorica a 468,2 mázsás ho- I zama, a lucerna 55,5 má- I zsás szénatermése, a 4078 I literes fejési átlag arra en- I ged következtetni: a szeg- I halmi Sárréti Tsz-ben min- I dent elkövettek azért, hogy I még jobb élet- és munKa- I körülményeket teremtsenek I a tagságnak. A fejlődés I azonban nem állhat meg, I ezért kérdeztük meg Lázár I Lajos elnököt: mi a tevük, I hogyan tovább? — Mi a középmezőnyhöz I tartozunk. Ügy gondolom, I a középmezőnyben levő gazdaságok száma, mint az élenjáróké, népgazdasági szempontból nem mindegy, hogyan haladunk a fejlődés útján, mennyit termelünk, mennyiért? Nos, mi a vezetőségi üléseken, szocialista brigádgyűléseken, munkahelyi megbeszéléseken és egyéb fórumokon azt fontolgattuk: a helyi adottságok figyelembevételével, mit érdemes továbbfejleszteni. így jöttünk rá, hogy a mi földünk rizstermesztésre kiválóan alkalmas, új rizstelepek építésével importpótló terméket adunk a népgazdaságnak. Tekintettel a 2731 hektár legelőterületre, másik fő programunk a juhászat fejlesztése, ami viszont exportot növelő szerepével nép- gazdasági szempontból is fontos. A rendszeren belül jó fajtamegválasztással, szakszerű munkával jó termésátlagokra számítunk. 1979- ben 300 hektár új rizstelepen kezdünk termelni, később újabb száz hektáron készítjük elő a talajt a rizstermesztésre. Ennél jóval nagyobb területen szeretnénk rizst termeszteni, de ezt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a népgazdaság VI. ötéves tervében szereplő Sárrét öntözőfürt megépül. Megfelelő ‘ meny- nyiségű és minőségű vízhez csak az öntözőfürt megépítése után jutunk. Juhászati programunk megvalósítására — saját erőből és állami támogatásból — 18 millió forint beruházást szánunk. A tervek szerint már 1979-ben több mint hétezer anyajuhunk lesz, de később nyolcezer fölött szeretnénk anyaállományt tartani. A szeghalmi országos viszonylatban több határban levő rétek, legelők kiválóan alkalmasak juhtenyésztésre, ezért magas bárányhozamra, gyapjúhozamra számítunk. A szakembergárda megerősödött, a szakmunkás- képzésre is évről évre nagyobb gondot fordítunk. A sárréti ember az elemi csapások „viharában” megedződött, szorgalma, munka- fegyelme példás. Ezért mindig, mindenben számítunk a tagság megértésére, támogatására. Az anyagi eszközök biztosítottak, műszakilag erősen fejlesztettük a szövetkezetünket. Ezért nagy reménnyel és várakozással nézünk a jövő elé és bátorkodtunk a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz felhívásához csatlakozni: adott területről minél több exportot, illetve importpótló terméket adjunk a népgazdaságnak. Különösen a rizs- és pecsenyebárány-értéke- sítésből számítunk jelentős volumenre. Az energiaköltség, az anyagtakarékosság alakulásában a technikát irányító emberé a főszerep, ezért mi a tagok élet- .és munkakörülményeinek állandó javítására törekszünk. A munkabéren kívül évente csaknem egymillió forintot költünk szociális, kulturális célokra. Borítékon kívül kapják az állattenyésztésben dolgozók a háztól házig szállítást, a munkaruhát és egyéb kedvezményt. Munkahelyre szállítjuk például a friss, meleg ebédet, amire azelőtt nem volt példa. Beruházásra csupán a legutóbbi esztendőben 28 és fél millió forintot szántunk, így minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy a Sárréti Tsz csaknem ezer tagja évről évre jobb, emberibb körülmények között éljen és dolgozzék. Ary Róza