Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

ijuawriici 1979. február 24., szombat Kátyúk az utakon — kátyúban a közlekedés A jó idő beköszöntővel mind többen veszik elő a ga­rázsból személygépkocsijukat. Megyénk útjain haladva, azokat járva aztán gyakran bosszúsan, hirtelen irányvál­toztatással fékeznek. Gondolom, kitalálták miről van sző. Igen, a kátyúkról, aminek száma ugyancsak megszaporo­dott az utóbbi hónapokban. „Rosszul építik az utakat” — mondják egyesek. „Ki­spórolják belőle az anyagot” — tartják a jól értesültek, míg mások így vélekednek: „A megye útjainak nagyobb hányada nem felel meg a követelményeknek.” Tény, hogy évek óta minden tavasszal egyre több a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóság helyreállítási munkája. Törvényszerű ez? Erről beszélgettünk a mi­nap Boros Józseffel, a köz­úti igazgatóság vezetőjével, Szabó Lajossal, az igazgató­ság főmérnökével és Pintér Lászlóval, az igazgatóság osztályvezetőjével. Termé­szetesen mielőtt bekopog­tattam az igazgatóságra, előtte „készültem”. Tehet­tem ezt azért is, mert nap mint nap úton vagyok. — A megye állami út­hálózatának fejlesztése, fenntartása közismerten jelentős összegeket igé­nyel. Ezen belül az út-, hídkorszerűsítésre és bur­kolaterősítésre mennyi pénzt költött az igazgató­ság, hogyan áll a felada­tok teljesítésével? — Az út-, hídfenntartás és a fejlesztés is nagy ösz- szegeket igényel, erre a tervidőszakra a megelőző­höz viszonyítva 25 százalék­kal magasabb összeg áll rendelkezésünkre, összessé­gében ez 1,3 milliárd forint. Az összfeladat-teljesítés és ezzel arányban a hitelfel­használás is az időarányos­nál magasabb, az első 3 évre vonatkoztatva 64 szá­zalékos. Üt-, hídkorszerűsí­tésre 390 millió, burkolat­erősítőre 480 millió forint áll rendelkezésünkre. — A feladatok megva­lósításában milyen na­gyobb mérvű arányelto­lódások tapasztalhatók és mi az eltolódások oka? — Jelentős mértékű az arányeltolódás a hídépítés­ben. A korszerűsítés a ter­vezettnél gyorsabb ütem­ben valósul meg. Elkészült a békésszentandrási, a kö- röstarcsai és ebben az év­ben befejeződik a körösla- dányi híd építése. Gya­korlatilag ezzel a tervidő­szak nagyobb hídépítési fel­adatai megvalósulnak. A hídépítésre kidolgozott kor­szerű technológiával a Híd­építő Vállalat lényegesen lerövidítette egy-egy híd ki­vitelezési időtartamát, így a terven felül megvalósul még a tervidőszakban 100 millió forint költséggel a dobozi Kettős-Körös-híd építése is. A kisebb út-, hídkorszerű- sítések, a közúti csomópon­tok kiépítése, a közúti, vas­úti szintbeni keresztezések korszerűsítése a tervezett ütemben haladnak. A 44. sz. főút békéscsabai átkelé­si szakaszának korszerűsí­tése részben előkészítési problémák miatt — szaná­lás, benzinkút-kitelepítés, mély vezetésű csapadék- csatorna építése — csak ez évben indulhat, és 1981-re tervezhető a befejezése. A burkolaterősítési fel­adatokat mennyiségileg idő­arányosan túlteljesítettük. Az eredetileg ütemezett évi 100 millió forint helyett az első 3 évbert 120 millió fo­rint teljesítéseket értünk el. Ennek megfelelően kerül­tek aszfaltburkolatok út­hálózatunkra, de nem a tervezett területi megosz­lásban. A jelentős túlteljesítés ellenére nem tudtuk befe­jezni a 44. sz. út egyes sza­kaszainak és a 443. sz. — endrőd—szarvasi főút — 10 kilométeres szakaszának burkolaterősítését. Ezt a hiányt 1979-ben talán tud­juk pótolni. Az elmúlt 3 évben a területi eltolódást az évről évre sajnos meg­jelenő nagymérvű elemi ká­rok okozták. A tervben elő­irányzott feladatok helyett 1976—77-ben Szeghalom— Vésztő térségében, 1978- ban Sarkad—Kötegyán tér­ségében kellett nagymérvű helyreállítási feladatokat megvalósítani. Az olvadási károkról Sza­bó Lajos adott felvilágosí­tást. Mint mondotta, Békés megye területén a talaj­adottságok miatt a ked­vezőtlen téli időjárás kö­vetkeztében jelentős olva­dási károk keletkezhetnek. Az elmúlt évek során kü­lönösen tapasztalhattuk ezt a tél végi, kora tavaszi nagymértékű burkolat­rongálódásokkal. 1977-ben az olvadási károk megközé- lítették a 65 millió forintot, ami azt jelentette, hogy az év első felében a megyé­ben dolgozó közúti építő vállalatok és az igazgatóság is csak a helyreállítási mun­kával tudott foglalkozni. Az elmúlt évben ugyan­csak meghaladta a 60 millió forintos kárt, így a beter­vezett javítási, erősítési munkák helyett nem várt helyeken kellett jelentős javítási, erősítési munká­latokat végezni, és az elfo­gadott, jóváhagyott fel­adattervet alapjaiban mó­dosítani. A legfrissebb felmérések szerint az olvadási károk meghaladják a 25 millió forintot, és ez még tovább fog növekedni, annál is in­kább, mivel a rendkívül csapadékos időjárás miatt kialakult belvízi helyzet tovább rongálja az utak ál­lapotát is. Emiatt került sor sok helyen sebesség- és súlykorlátozásra, mely intézkedésekkel a rendkívül legyengült utakat kívánjuk a teljes tönkremeneteltől megvédeni. Addig is, amíg az időjárás kedvező alaku­lása lehetővé teszi a hely­reállítási munkák megkez­dését, a forgalmat, ha kor­látozva is, de fenn tudják tartani. Az olvadási károk hely­reállításáról Pintér László nyilatkozott: — Felmértük az útháló­zaton keletkezett olvadási és belvízkárokat. Aszfalt- szőnyeggel kell helyreállí­tanunk mintegy 16 kilomé­teres útszakaszt, melynek anyagigénye megközelíti a 14 ezer tonnát. Nagy felü­letű javítással állítunk hely­re több mint 50 ezer négy­zetméter útfelületet, 8700 tonna anyag felhasználá­sával. Kátyúzással javí­tunk ki 200 kilométeres út­szakaszt, melyhez 5820 ton­na különféle aszfaltkeverék és kőanyag szükséges. Az eddig felmért burkolatkárok helyreállítási költsége ösz- szesen meghaladja a 24 mil­lió forintot. — A főutak közül a 44-es számú főúton és a 443. sz. főúton, az alsóbbrendő utak közül Gyula és Lökösháza között, Nagykamarás térsé­gében, a megye északi ré­szén, Zsadány térségében, valamint a karcag—füzes­gyarmati úton keletkeztek jelentős meghibásodások. A helyreállítási munkák befe­jezési határidejét főutakon április 1-re, alsóbrendű uta­kon május elsejére tűztük célul — mondotta végül Pintér László. A közúti igazgatóságon megtudtuk azt is, hogy a helyreállítási munkákhoz szükséges alapanyagok kö­zül a kőanyag beszerzése komoly nehézségekbe ütkö­zik, az előszállítás idősza­kában eddig mindössze 12 ezer tonna anyagot kapott az igazgatóság. Az egész helyreállítási munka ered­ményessége viszont döntően attól füg, hogy az anyagel­látásban történik-e javulás. A burkolatkárok kijavítá­sát a rendelkezésre álló erőforrásokból végzi a köz­úti igazgatóság. Miután többletpénzre nincs lehető­ség, így az eredeti terv to­vábbi módosítására lesz szükség. Kérdéses, hogy az időjárás miként alakul, és az eddig felmért károkon túl hibásodnak-e még meg új szakaszok? A további ká­rosodás megelőzésére me­gyénkben több helyen beve­zették a súly- és sebesség- korlátozást. Remélhetően csak átmenetileg. Szekeres András Továbbképzések A Dél-Békés megyei Tsz-- ek Területi Szövetsége a ter­melőszövetkezeti, valamint a tsz-vállalatok döntőbizottsá­gi elnökeinek február 26-tól március 2-ig továbbképző tanfolyamot tart a szarvasi mezőgazdasági főiskolán. Fontos szerepe van a szö­vetkezetben a döntőbizottsá-* gok tevékenységének. A tsz- ekben elfoglalt helyükről és szerepükről szol többek kö­zött dr. Zsohár András, a TOT-titkárság vezetője. A továbbképzés második nap­ján a döntőbizottsági tevé­kenység bírói tapasztalatai­ról dr. Szikora István, a megyei bíróság elnökhelyet­tese beszél. A döntőbizottsági munká­ról a harmadik napon vitát rendeznek, melynek vezető­je dr. Kovácsi István, a területi szövetség titkárhe­lyettese. Az egyhetes programban szerepelnek még időszerű gazdaságpolitikai és szövet­kezetpolitikai előadások va­lamint szól lesz az átszerve­zett termelőszövetkezeti kö­zös vállalatok döntőbizottsá­gi munkájáról is. Ugyancsak a szarvasi fő­iskola ad otthont az ellen­őrző bizottsági elnökök egy­hetes továbbképzésének is, amelyet március 12-től 16-ig rendeznek meg. Ennek a továbbképzésnek alapvető célja az, hogy alap­fokú szakmai ismereteket adjon a szövetkezetekben az ellenőrzésekhez. Vizsgálat tárgyává teszik a szövetke­zeti demokrácia érvényesülé­sét, valamint az ellenőrző bizottságok munkájának szervezését. Ezen az egy­hetes továbbképzésen is ren­deznek vitát, melynek veze­tője Szabó Ferenc, a terüle­ti szövetség ellenőrzési iro­dájának vezetője lesz. Ez a program a magyarbánhegye- si Egyetértés Tsz-ben kerül megrendezésre. Szó lesz a zárszámadások­ra, leltárokra készített mér­legek ellenőrzésének alapve­tő kérdéseiről, valamint . a szövetségek ellenőrzési cso­portjainak vizsgálati mód­szereiről. Dr. Fóti Gábor, a TOT ellenőrzési főosztályá­nak vezetője előadásában foglalkozik a belső ellenőr­zés szerepével, jelentőségé­vel a termelőszövetkezetek­ben. Sarkad! székek exportra A Sarkadi Építőipari Szö­vetkezet — elnevezése elle­nére — az elmúlt évben ipari termelésével mutathat­ta fel legnagyobb árbevéte­lét. Amint az közismert, né­hány esztendővel ezelőtt lét­rehoztak egy faipari üze­met, 2,5 millió forintos be­ruházással. Az első években a hazai piacra és Svédor­szágba kezdtek fenyő ülő­bútorokat' készíteni. Azóta nemzetközi piacuk tovább bővült, és a három svédor­szági cég mellett a hollan­doknak tavaly már 800 szé­ket gyártottak, de küldtek termékeikből Ausztriába és Dániába is. Tavaly az ülő­bútorok mellett virágtartó­kat is gyártottak már. Az elmúlt évben exportárbevé­telük csaknem 8 millió fo­rint volt, amely a szövetke­zet vezetőinek számítása sze­rint az idén 60—70 százalék­kal több lehet. A tőkés ex­port hasznosságát bizonyít­ja az a tény is, hogy 12 szá­zalékos nyereség van ebbéli tevékenységükön. Másik ipari termelőrészle­gük vasipari munkákkal fog­lalkozik. Ezen belül felada­taik egy részét a HAFE-val két esztendeje megkötött kooperációban alkatrészek gyártása képezi. Ezek az al­katrészek az exportra szánt festékszóró berendezésekhez szükségesek. Tavaly mintegy 4,5 millió forint értékű koo­perációs munkát végeztek a HAFE-nak, amely a tervek szerint az idén már több lesz. Másik feladatuk, évek óta, hogy a MÁV-nak készítenek olajvilágítású lámpákat, amelyeket a vasutasok áramkimaradás esetén hasz­Az elmúlt esztendőben mintegy 800 fenyőből készült széket gyártottak és szállítottak holland megrendelőiknek. A tervek szerint az idén már ezren felüli mennyiséget küldenek a partnernek Fotó: Jávor Péter nálnak. Ilyenek a szemafor, a tárcsajelző és a háromvilá- gú lámpák. Emellett olaj­kannákat is készítenek a MÁV megrendelésére. Így a Sarkadi Építőipari Szövetkezet tavalyi termelé­si értékének több mint fe­lét — -20,6 millió formtot — az ipari termelés eredmé­nyezte. Az egy termelőre ju­tó termelési érték pedig meghaladta a 177 ezer fo­rintot. Emberek, programok a Sárréten Sárrét! Ha valahol ezt a \ szót halljuk, vagy olvassuk, i vizenyős, gyenge termő- í adottságú talajra gondo- j lünk, ahol sok a szikes le- ; gelő, a zsombékos rét. A | századfordulón még halá- j szattal, vadászattal, nomád ' pásztorkodással foglalkoz- i tak itt az emberek, később l próbálták a nemzeti kincs, ; a termőföld egy részét fel­szántani, búza, kukorica, lu- i cérna és egyéb növény ter- ! melésére berendezni. A Sárrét erősen iparosodó j „fővárosában”, Szeghalmon ’ a Sárréti Tsz-ben jártunk. ; Örömmel tapasztaltuk, hogy i évek óta nincs veszteség, 100 százalékos munkabért j fizetnek a tagoknak. A kol- i lektív gazdaságból származó í átlagjövedelem meghaladja - a 43 ezer forintot, ami szeghalmi viszonylatban nem lebecsülendő, és biz­tonságérzetet ad az itt dol­gozó embereknek. Hisz s Szeghalmon az ipar egyre I több munkaerőt alkalmaz, | a termelőszövetkezetnek j állnia kell a „sarat” ahhoz, j hogy az ott dolgozó szak- j emberek, — elsősorban va- j sasok — megtalálják a szá- I mításaikat anyagilag, er- I kölcsileg egyformán. A szikes talaj 42,9 mázsás I átlag búzatermése, a siló- I kukorica a 468,2 mázsás ho- I zama, a lucerna 55,5 má- I zsás szénatermése, a 4078 I literes fejési átlag arra en- I ged következtetni: a szeg- I halmi Sárréti Tsz-ben min- I dent elkövettek azért, hogy I még jobb élet- és munKa- I körülményeket teremtsenek I a tagságnak. A fejlődés I azonban nem állhat meg, I ezért kérdeztük meg Lázár I Lajos elnököt: mi a tevük, I hogyan tovább? — Mi a középmezőnyhöz I tartozunk. Ügy gondolom, I a középmezőnyben levő gaz­daságok száma, mint az élenjáróké, népgazdasági szempontból nem mindegy, hogyan haladunk a fejlő­dés útján, mennyit terme­lünk, mennyiért? Nos, mi a vezetőségi üléseken, szo­cialista brigádgyűléseken, munkahelyi megbeszélése­ken és egyéb fórumokon azt fontolgattuk: a helyi adottságok figyelembevéte­lével, mit érdemes tovább­fejleszteni. így jöttünk rá, hogy a mi földünk rizster­mesztésre kiválóan alkal­mas, új rizstelepek építé­sével importpótló terméket adunk a népgazdaságnak. Tekintettel a 2731 hektár le­gelőterületre, másik fő programunk a juhászat fej­lesztése, ami viszont expor­tot növelő szerepével nép- gazdasági szempontból is fontos. A rendszeren belül jó faj­tamegválasztással, szak­szerű munkával jó termés­átlagokra számítunk. 1979- ben 300 hektár új rizste­lepen kezdünk termelni, később újabb száz hektáron készítjük elő a talajt a rizs­termesztésre. Ennél jóval nagyobb területen szeret­nénk rizst termeszteni, de ezt csak akkor tudjuk meg­valósítani, ha a népgazda­ság VI. ötéves tervében sze­replő Sárrét öntözőfürt megépül. Megfelelő ‘ meny- nyiségű és minőségű víz­hez csak az öntözőfürt megépítése után jutunk. Juhászati programunk megvalósítására — saját erőből és állami támogatás­ból — 18 millió forint be­ruházást szánunk. A tervek szerint már 1979-ben több mint hétezer anyajuhunk lesz, de később nyolcezer fölött szeretnénk anyaállo­mányt tartani. A szeghalmi országos viszonylatban több határban levő rétek, legelők kiválóan alkalmasak juh­tenyésztésre, ezért magas bárányhozamra, gyapjúho­zamra számítunk. A szakembergárda meg­erősödött, a szakmunkás- képzésre is évről évre na­gyobb gondot fordítunk. A sárréti ember az elemi csa­pások „viharában” meged­ződött, szorgalma, munka- fegyelme példás. Ezért min­dig, mindenben számítunk a tagság megértésére, tá­mogatására. Az anyagi esz­közök biztosítottak, műsza­kilag erősen fejlesztettük a szövetkezetünket. Ezért nagy reménnyel és várako­zással nézünk a jövő elé és bátorkodtunk a füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz fel­hívásához csatlakozni: adott területről minél több ex­portot, illetve importpótló terméket adjunk a népgaz­daságnak. Különösen a rizs- és pecsenyebárány-értéke- sítésből számítunk jelentős volumenre. Az energiaköltség, az anyagtakarékosság alaku­lásában a technikát irányító emberé a főszerep, ezért mi a tagok élet- .és munkakö­rülményeinek állandó ja­vítására törekszünk. A munkabéren kívül évente csaknem egymillió forintot költünk szociális, kulturá­lis célokra. Borítékon kí­vül kapják az állattenyész­tésben dolgozók a háztól házig szállítást, a munkaru­hát és egyéb kedvezményt. Munkahelyre szállítjuk pél­dául a friss, meleg ebédet, amire azelőtt nem volt pél­da. Beruházásra csupán a legutóbbi esztendőben 28 és fél millió forintot szántunk, így minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy a Sár­réti Tsz csaknem ezer tag­ja évről évre jobb, embe­ribb körülmények között éljen és dolgozzék. Ary Róza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents