Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-24 / 46. szám
\ 1979. február 24., szombat »HillJlTíTcl lavuló ellátás Csendélet banánnal Árnyalatos fogalmazásban adta tudtunkra a DÉLKER nemrégiben, milyen lesz az ország déligyümölcs-ellátása a még hátralevő zimankós, vitaminigényes hetekben, hónapokban. Citrom lesz bőven — szólt a közlemény —, narancs is mosolyog majd ránk a kirakatokban, ám füge és banán nem jut mindenüvé, csak bizonyos nagyobb körzetekbe, központokba. A diplomatikus, sőt ködös fogalmazás értelmét csak mostanában fejthettük meg. Hetek óta nincs a banánnak, fügének se híre, se hamva. Vagyis — ki-ki tapasztalhatta — szerte megyénkben és hetvenezreg városunkban, Békéscsabán banán helyett többnyire „fügét mutatnak”. Amiből egyenesen következik, hogy megyénk és székhelye — nyilván — nem tartozik a megkülönböztetett, rangos körzetek, vidékek közé. Ezt .a fenti ködös meg- okolás igyekezett ugyan eltakarni, de a tények annál világosabban, élesebben felderítették. Nem sorolom a végtelenségig, mi mindennel járul hozzá Békés megye az ország életéhez, létéhez: élelméhez. Akad-e még, aki ne tudná, hogy ez a vidék termeli meg Magyarország sárga aranyának: a kukoricának egyötödét, búzájának több mint 15 százalékát, sertéshúsának egynegyedét, vagy még ezeknél is többet? Jól tudom, ellenvetésem kissé biceg, mert a déligyümölcsöt valutáért vesszük, a búzát, kukoricát, sertéshúst viszont idehaza, forintért teremtjük elő, termeljük meg. Csakhogy — egyrészt — a békési mezők terményeiért is bőven kapunk valutát, másrészt pedig még a jelzett körülmény sem indokolhat olyanfajta elosztást, elv nélküli elvet, rendetlen rendet, amely — mint a fentiekből kitűnt — bizonyos vidékek, városok háttérbe helyezésén, másoknak meg a mértéktelen kiemelésén alapul. Avagy mit szólnának hozzá a DÉLKER-nél, ha — a jelzett mintára — az orosházi Űj Élet Tsz kijelentené, hogy mostantól csupán az ország „bizonyos nagyobb központjainak áll módjában” első osztályú búzát adni? Ha a Gyulai Húskombinát holnapután közölné: márpedig a jövő héttől csak Budapestnek szállít első osztályú sonkát, zsírt, gyulait, de Mis- kolcnak, Győrnek, Pécsnek nem? Minden tájegység, város, országrész azzal vesz részt az országos adásvételben, vérkeringésben, amivel tud, amije van. Békés sem kíván többet, csak ami reálisan illeti. S ha mindenéből, amije van, a legtöbbet, legjobbat adja, viszonzásképp is nem joggal várhatja ugyanezt?! Nemcsak déligyümölcs-ügy- ben vár az eddiginél egyenlőbb, igazabb elbírálást ez a nehéz, hányatott sorsú, dolgos népű, jó élelmiszer-termelő vidék. De talán éppen a hétköznapi, „kis ügyeknél” kell elkezdeni. V. J. A szokatlanul szeszélyes tél — február végén talán már elmondható — az alapvető zöldség-, gyümölcsellátásban nagyobb fennakadást nem okozott. A fővárosban és vidéken bőséges kínálatot nyújtott burgonyából, hagymából, káposztafélékből a tárolt készletekből a szövetkezeti kereskedelem. Van elegendő zeller és cékla, valamint sárgarépa és gyökér is. Ez utóbbiakból megfelelő mennyiségű mosott áru is kapható a ZÖLDÉRT boltjaiban. A forgalom alakulásán is lemérhető, hogy sokan éltek az őszi kedvezményes burgonyavásárlási akció nyújtotta kedvező lehetőséggel, s akiknek megfelelő tárolóhely állt rendelkezésükre, burgonyából — esetleg hagymából is — még „önellátók”. Gondot okoz, hogy kevés a primőr. A fűtőberendezések vezetékeit, a fóliasátrakat megtépázó hóviharok, az üvegfelületet lehűtő, a serdült növénykéket melegágyi ablakokra „ragasztó” fagyok ugyanis tekintélyes károkat okoztak. A kedvezőtlen időjárást különösen a paradicsom, az uborka, a saláta fejlődése sínylette meg. A jelentősebb _ felhozatalra alighanem addig kell várni, amíg a índegfóliák alatt érő termést is le tudják szedni. Erre előreláthatólag május közepe táján kerülhet sor. A kívántnál jóval szerényebb árualap az oka annak is, hogy az uborka kilogrammonkénti ára most még a ZÖLDÉRT-nél is 75, a paradicsomé pedig 96 forint. Alma még van a boltokban, nem hiányzik a citrom sem. Jelenleg 27 forintért adja a ZÖLDÉRT az algériai és a tuniszi narancsot, 18 forint a kubai narancs és a legutóbbi mérséklés óta 14 forint a grappe-fruit ára. Szeles korú szocialista munkaverseny az MHSZ-nél Megyénk MHSZ-klubjai és tagsága csatlakozott az ÉLGÉP Rákóczi MHSZ Szocialista Brigádja és a MÁV debreceni járműjavító üzem MHSZ üzemi szervezetének felhívásához, mely szerint minden klubtag 10 társadalmi munkaórával segítse elő a lakosság — különösen az ifjúság — hazafias nevelésének, honvédelmi felkészítésének magasabb színvonalát biztosító sport-, és képzési bázis építését, fejlesztését, karbantartását. A verseny- mozgalom során megyénkben is kiemelkedő eredmények születtek. A kondorosi tartalékos klub Petőfi Sándor Szocialista Brigádja vállalásainak maradéktalan teljesítése mellett, a helyi Egyesült Termelőszövetkezetben meghirdetett egy versenymozgalmat, amelynek eredményeként a gépjavító üzemrész túlteljesítette tervét. Indítványozásukra üzemen belül a brigádnál valósult meg elsőként a kollektív munkabérezés. A férfifehémemű-gyár békéscsabai gyárának MHSZ- brigádja teljesítette termelési tervét. Ezenkívül patronálják a helyi 7. számú általános iskola tanulóit. Derekasan helyt álltak a közművelődési versenyben és 21 ezer forint értékű szépirodalmi könyvet is . eladtak. A brigádból tízen különböző társadalmi szervezet vezetőségi tagjai. A brigádvezető tagja a megyei és városi tanácsnak. Kiemelkedő a tótkomlósi MHSZ községi vezetőségének munkavállalása is. A Honvédelmi Kupa lövészversenyen a tervezett 3 ezer helyett több, mint 5 ezren vettek részt. A lőtér és klub- helyiség rendbehozatalára több, mint félezer társadalmi munkaórát fordítottak. Ennek értéke megközelíti a 12 ezer forintot. A megyei gépjármű iskola és a kirendeltségek bekapcsolódtak a kerékpár- és segédmotorkerékpár-verse- nyek lebonyolításába. Jelentős munkát végeztek az épülő bázisok építőanyagainak szállításában. Ott voltak az iskola autóstúra-vensenyén, az Edzett ifjúságért mozgalomban, a Gyopár Kupa, a Sárréti autóskupa-versenyen és kivették részüket a szarvasi nemzetközi motorostalálkozó előkészítésében. Jól segítette lakosságunk hazafias nevelését a Póstele- ken megrendezett kilencedik országos ifjú gárda szemle és honvédelmi nap. A verseny- sorozat előkészítésében, lebonyolításában mindenütt ott voltak az MHSZ-aktívák. A klubok közül dicséret illeti a Sarkadi Cukorgyár lövészeit, akik vállalták, hogy a lőte- rüket felújítják és alkalmassá teszik a szemle lövészeti számának lebonyolítására. Tovább erősödött a szövetség szervezeti helyzete. A megyei taglétszám 764-gyel, a pártoló létszám pedig 152- vel növekedett az előző évihez viszonyítva. Jelentősen nőtt a társadalmi támogatás. A legtöbb pénzt, csaknem 250 ezer forintot, a gyulai járási vezetőség klubjai kapták.^ A megyében tevékenykedő klubok összesen félmillió forint támogatást kaptak. Ami a társadalmi munkát illeti, ebben a legjobbak a mezőkovácsháziak voltak 140 ezer forint értékkel. Az elmúlt évben 28 klubszobát, illetve fegyvertároló-helyisé- get és 25 lőteret újítottak fel. Kiemelkedő volt az a széles körű társadalmi összefogás, ami a mezőkovácsházi járás bázisának építésében testesült meg. Csaknem 1800-an vettek részt benne, 21 és fél ezer munkaóra alatt félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Tavaly a klubok ötven alkalommal szerveztek találkozót a szövetség alapító tagjaival. Kiállítást, technikai bemutatót 170-et, szakmaipolitikai vetélkedőt 100-at tartottak. A legszívesebben látogatott rendezvény a filmvetítés volt, a megyében több mint ötszáz. B. O. Gazdátlan nyeremények Megyénkben a gépkocsi- nyeremény-betétkönyvek sorsolásain eddig összesen 921 gépkocsit nyertek a Békésben váltott betétkönyvekkel. Tizenketten azonban a mai napig sem jelentkeztek az értékes nyereményért. Az OTP Békés megyei igazgatóságán állították ki az 507 040, az 592 461, az 579 060, és a 624 961-es számú betétkönyvet. Ezekkel személygépkocsit nyertek tulajdonosaik, de eddig még nem jelentkeztek. Az OTP orosházi fiókjánál váltott betétkönyvvel a 8 258, az 545 550, a 602 012, és a 611172-es számú tulajdonosának kedvezett a szerencse. Ismeretlen továbbá a békéscsabai 1-es számú postahivatalnál váltott 594 081, a 651 361 számú nyertes betétkönyv gazdája, valamint a szarvasi postahivatalnál kiállított 577 535-ös és az OTP mezőhegyesi fiókjánál váltott 36 479-es számú betétkönyv tulajdonosa — ők ugyancsak nem jelentkeztek még a gépkocsiért. Tanácselnökök továbbképzésén Lapunk február 15-i számában hírt adtunk arról, hogy megyénk nagyközségi és községi tanácselnökeinek kéthetes tanfolyama kezdődött Békéscsabán, a megyei tanács továbbképző intézetében. Az egyik délelőtt ellátogattunk a foglalkozások színhelyére, hogy személyesen győződjünk meg az előadások, a konzultációk addigi tapasztalatairól. Kerestük a feleletet arra, vajon mennyiben fogja majd elősegíteni ez a tanfolyam a tanácsi vezetők munkáját, valamint az államigazgatással, a települések gazdaságitársadalmi feladatainak megoldásával összefüggő tevékenységet. * A több felső állami és politikai szervvel közösen egyeztetett tematikáról Nyári Sándorral, a továbbképző intézet igazgatójával beszél- j- gettünk. — Milyen előadások hangzanak el például a mai napon? — Most 9 órától dr. Pataki István, a megyei tanács osztályvezetője a helyi tanácsi szervek igazgatási és hatósági munkájának ellenőrzéséről beszél, majd dr. Kiss Bálint katonai referens a tanácsi szervek honvédelmi feladatairól tart előadást. Délután államigazgatás egyszerűsítéséről, holnap pedig a társadalom erkölcsi, ideológiai arculatáról, valamint a szocialista tudatformálás időszerű kérdéseiről hangzik el tájékoztató... — Kilc vezetik a foglalkozásokat? — Ügyelve a színvonalra, az egyes témák ismertetésére és a konzultációk vezetésére a legfelkészültebb és a legtájékozottabb központi és megyei párt-, állami és tömegszervek képviselőit kértük fel. A résztvevők fokozott aktivitását váltották ki például Nagy Jenő és Csatári Béla megyei pártbizottsági titkárok előadásai is. A korreferátumok és a konzultációk már csak azért is hasznosak, mert ilyenkor számos gyakorlati kérdés felvetődik. Egyébként a tanfolyam egyik legérdekesebb és legizgalmasabb rendezve—- nyének számít az a fórum, Nyári Sándor, az intézet igazgatója Fotó: Császár Lajos csak így ismerhetik meg alaposabban a helyi körülményeket, községeink vezetőinek, lakosainak mindennapos gondjait. Beszélgetésünkbe bekapcsolódnak Kassai Béla, a mezőhegyesi és Borka Sándor, a battonyai tanács elnökei is. — Mi a haszna ezeknek a tanfolyamoknak? — Ami a tematikát illeti — válaszolja Kassai Béla, aki egyúttal a tanfolyam bizalmija —, ez két részre bontható. Egyrészt: már eddig is hallgattunk néhány új dologról jó előadásokat. Másrészt: akadnak olyan témák, amelyek a korábbi ismereteink felújítását szolgálják. A szakmai és a vezetéselméleti kérdések megvitatása után bizonyos problémákat máris tisztábban látunk. — Elég csak arra gondolnunk — teszi hozzá Borka Sándor, Battonya nagyközség tanácselnöke —, hogy több mint 1600 olyan hatáskör van, amelynek 30 százaléka 1967 és 1971 között került a nagyközségekhez. Ezeknek jobb ellátását, a szakszerű ügyintézést nagyban segítik a mostani továbbképzések. amelyen a megyei tanács vezetői a tanácselnökök írásban benyújtott kérdéseire válaszolnak. — Hogyan lehetne csoport tosítani az egyes témaköröket? — Elsősorban a település- fejlesztéssel, a községek kereskedelmi ellátásával, a szolgáltatásokkal, a járási hivatalok funkciójával, a testületi üléseken való részvétellel kapcsolatban szeretnének feléletet kapni a tanfolyam hallgatói. A kis- és nagyközségek tanácsi dolgozói is igénylik, hogy a megyei tanács osztályvezetői ezentúl több időt töltsenek el egy-egy településen, mert Különben a tanfolyam 60 résztvevőjének — 10—20 perces szünetekkel — reggel fél 9-től délután 5 óráig tartanak a foglalkozások, amelyek egyben jó alkalmat teremtenek a kötetlen tapasztalatcserékre. A hallgatók egy része naponta bejár vidékről, a többiek elhelyezéséről, étkeztetéséről maga az oktatási intézmény gondoskodik. Mint korábban jeleztük, az előadásokon, a szakmai jellegű tanácskozásokon kívül lehetőség nyílik kiállítások megtekintésére, színház- és mozilátogatásokra, tévénézésre, valamint a helyi szakkönyvtár szabad használatára is. Bukovinszky István Békéscsabai úttörők Nagyszénáson Békéscsabai úttörők először tettek látogatást a nagyszénási megyei szociális otthonba. Az 1-es számú iskola Petőfi Sándor úttörő- csapatának 6/b raja a napokban útra kerekedett, hogy megismerkedjenek a szociális otthonban élő emberekkel, körülményeikkel, életmódjukkal. A 30 kispajtást elkísérte dr. Szigeti Gá- bomé, a megyei tanács egészségügyi osztályának főelőadója, Dér Lászlóné, a megyei tanács egészségügyi osztályának szociális otthonokkal foglalkozó főelőadója, valamint Zsótér Ilona, a Békéscsabái 1-es számú Általános Iskola pedagógusa. Induláskor dr. Szigeti Gá- bomé ismertette a gyermekekkel a programot, majd Dér Lászlóné beszélt a gyerekeknek a nagyszénási szociális otthonról. Vidám éneklés után érkeztek meg Orosházára, ahol a rövid városnézés közben szó esett Darvas Józsefről — a város szülöttéről —, az ipari létesítményekről és a történeti nevezetességekről. Ezután hamarosan megérkeztek a nagyszénási otthonba, ahol az idős emberek örömmel fogadták a békéscsabai gyerekeket. Az úttörők kedves kis műsorral is készültek. Népdalokat énekeltek, Veöres Sándor-ver- seket szavaltak és tréfás történeteket adtak elő az otthon lakóinak. Majd az otthon megtekintésére került sor. A szobákban a gyerekek beszélgettek az idős bácsikkal és nénikkel. A békéscsabai úttörőket nagyon sok minden érdekelte. Többek között az is, hogy milyen az otthonban az ellátás, hogyan vesznek részt az otthon irányításában a lakók, hogyan telnek mindennapjaik és milyenek a társadalmi-családi kapcsolataik. Az úttörőraj magával vitte a naplót, amibe az otthon lakói beírták véleményüket a találkozásról. Ugyanezt tették a gyerekek is és búcsúzáskor megállapodtak abban, hogy a nyár folyamán ismét találkoznak Nagyszénáson.
