Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

1979. február 23.. péntek E KISZ megyei bizottságának napirendjén Összegzés az ifjúsági parlamentekről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A KISZ Békés megyei bi­zottsága és az úttörőszövet­ség megyei elnöksége febru­ár 22-én, tegnap délelőtt Bé­késcsabán Duna Mihálynak, a KISZ MB első titkárának elnökletével együttes ülést tartott. A ‘ két testület meg­hallgatta Kibédi-Varga La­josnak, a KISZ megyei bi­zottság titkárának előterjesz­tésében „Az ifjúkommunis­ták az úttörőkért, az úttörők az ifjúkommunistákért” ak­ció megyei értékelését. Az előterjesztés alapján döntött a megyei bizottság és az el­nökség az akció legjobbjának járó vándorzászló és a há­rom oklevél odaítéléséről. A kitüntetések átadására már­ciusban kerül sor. A közös napirend után a KISZ megyei bizottság foly­tatta munkáját, és megtár­gyalta a múlt évi ifjúsági parlamentek lebonyolításáról összeállított jelentést, ame­lyet Gyarmati Irén, a KISZ megyei bizottság titkára ter­jesztett elő. Az összesített adatok sze­rint a diákparlamenteken több mint 12 és fél ezer ta­nuló, a munkahelyi, intéz­ményi parlamenteken pedig 30 ezer 200 fiatal vett részt. A tanulóifjúság az osztály­gyűléseken, osztályfőnöki órákon, néhány iskolában, például a szeghalmi és a gyomai gimnáziumokban kü­lönböző szekciókban ismer­tette meg a parlamentre ösz- szeállított beszámolót. Az in­tézkedési tervek előzetes megvitatása az iskolai KISZ- bizottsági üléseken történt meg. A KISZ-szervezetek új jogköreinek tisztázására alapszervezeti taggyűléseken, osztályfőnöki órákon került sor. A szakmunkástanuló in- tézetek többségében a szak- szervezet és a KISZ eredmé­nyesen működött együtt a parlamentek előkészítésében, lebonyolításában. A munkahelyi parlamentéit előkészítésében tapasztalható volt a munkamegosztás; a KISZ-szervezetek elsősorban a mozgósításban és a techni­kai előkészítésben vettek részt, közösen a szakszerve­zettel. Zömmel sor került a beszámoló előzetes megvita­tására, de volt arra is példa, hogy az írásos anyag a par­lament napjára készült el. S most röviden e beszámolók­ról: a diákparlamentekre ké­szített írásos anyagban meg­felelő hangsúlyt kapott a tanulmányi fegyelem, a köz­hasznú társadalmi munka, az építőtáborozás, s a diákszo­ciális kérdések. Az eddigiek­nél több figyelmet fordítot­tak a kollégiumi és diákott­honi gondokra. A munkahe­lyi parlamenteken a beszá­molók minden esetben szól­tak az eddigi gazdasági ered­ményekről és a feladatokról, véleményt formáltak a fiata­lok munkájáról. Aktívak voltak a parla­menteken a tanuló fiatalok; a gimnáziumi, szakközépis­kolai és kollégiumi parla­menten összesen csaknem 300, a szakmunkásképző in­tézetekben pedig 250 tanuló fiatal szólalt fel. A dolgozó fiataloknak csaknem 13 szá­zaléka, összesen 3820 fiatal kért és kapott szót. Az akti­vitás itt igen változó volt. A hozzászólások általában a közösség igényeit tükrözték. A legtöbb helyen szóba került a munka, a pályakezdők fo­gadása, kevés helyen foglal­koztak viszont a szakmun­kástanulókkal. Néhány par­lamenten a fiatalok felaján­lásokat tettek, a KISZ-esek védnökséget vállaltak a munkahelyek bővítése, új be­ruházások felett, összességé­ben: a múlt évi ifjúsági és diákparlamentek előkészíté­se, lebonyolítása, gondosabb, tartalmasabb volt az ezt megelőzőeknél. A testület végül a KISZ- szervezetek párttaggá neve­lő, párttagajánló tevékeny­ségének tapasztalatairól szó­ló jelentést tárgyalta meg és fogadta el. Zeneiskolák szolfézsversenye A Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya, Békéscsaba város Taná­csának művelődésügyi osztá­lya, valamint a békéscsabai Bartók Béla Állami Zeneis­kola 1979. február 24-én szolfézsversenyt rendez a megyei zeneiskolák 1., 2., 3., 4. osztályos növendékei rész­vételével. Megyénk hat zeneiskolájá­ból 45 tanuló nevezett a, ne­mes versenyre, ahol .a legjob­bak elnyerhetik a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya által — valamennyi évfo­lyam számára — felajánlott 300, 200 és 100 forintos díja­kat, valamint a Békéscsaba város művelődésügyi osztálya által felajánlott értékes könyv- és hanglemezjutalma­kat. Nagy sikerű pályabemuta-. tót rendeztek tegnap Békés­csabán az ifjúsági és úttörő­házban. A Békés megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó In­tézet munkatársai segítségé­vel, az Oroszlányi Szénbá­nyák Vállalat 41 hetedik, nyolcadik osztályos Békés megyei általános iskolás fiú­nak nyújthatott ízelítőt a vájár- és bányaelektrolaka- tos szakmákból. A pályabe­mutatón ott volt Csanádi Miklós, a vállalat főmérnöke is. A legnagyobb sikere, az udvaron majdnem élethű nagyságban felállított bánya­vágatnak volt. Itt Czakó Jó­zsef, az oroszlányi 312-es számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet szakoktatója ma­gyarázta el a gyerekeknek a vájárszakma lényegét, és mutatott be a gyakorlatban is néhány feladatot. Fotó: Gál Edit Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—kubai gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vet­te a jelentést, ég megbízta a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságát, hogy te­gye meg ,a szükséges intéz­kedéseket az ülésszakon elfo­gadott határozatok végrehaj­tására. Az Országos Tervhivatal elnöke az 1978. évi népgaz­dasági terv végrehajtásáról, a munkaügyi miniszter a munkaügyi helyzetről tett je­lentést. A Minisztertanács a jelentéseket elfogadta, egy­ben kötelezte a minisztere­ket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy irá­nyító munkájukban haszno­sítsák a tapasztalatokat. A kormány megtárgyalta a lakásépítés és a lakásgazdál­kodás 1990-ig szóló tervét. Meghatározta, hogy a terv ütemezését, valamint a vég­rehajtás feltételeit az ötéves tervekben kell konkretizálni. A Minisztertanács megtár­gyalta ég jóváhagyólag tudo­másul vette a gyógyszerellá­tás helyzetéről és fejlesztésé­ről szóló jelentést. A KNEB elnöke jelentést tett a közérdekű bejelenté­sekről, javaslatokról és pa­naszokról szóló törvény vég­rehajtása ellenőrzésének or­szágos tapasztalatairól. A kormány a bejelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Amatőr képzőművészek kiállítása Ma, pénteken délután 5 órakor Gyulán, a Dürer-te- remben nyílik az a kiállítás, amelyen bemutatkozik me­gyénk 14 amatőr képzőművé­sze. Fekete János, Görgényi Tamás, Gubis Mihály, Hor­váth János, Jelinek Lajos, Lonovics László, Meskó An­na, Oroján István, Párzsa Já­nos, Petrovszki Pál, Póka György, Romvári Etelka, Szlotta András és Várkonyi Jánog hozta el képeit a tár­latra. A március 18-ig nyitva tar­tó kiállítást Ambrus Zoltán, a megyei tanács közművelő­dési csoportvezetője nyitja meg. Tegnap, február 22-én az SZMT szervezési bizottsága és közgazdasági bizottsága együttes kihelyezett ülést tartott a Volán 8 sz. Vállalatnál. A tanácskozáson megjelent és fel­szólalt Irházi Lajosné, az SZMT titkára is.- Első napirendi pontként Dömény Ferenc, az SZMT szer­vezési és káderosztály vezetője beszélt az irányítási és el­lenőrzési hatáskör érvényesítéséről, a SZOT-elnökség 1977. január 3-i határozata alapján. Lipcsei Imre, az SZMT közgazdasági osztályvezetője a Politikai Bizottság 1977 április 6-i — az üzemi demokrácia erősítéséről, a bizalmiak, főbizalmiak testületének létreho­zásáról és működtetéséről szóló — határozata megyei ta­pasztalatait és további feladatait taglalta. Bácskai László, a Volán 8. sz. Vállalat VSZT-titkára szó­beli tájékoztatást adott a bizalmiak jog- és hatáskörének érvényesüléséről, a vállalati tapasztalatok alapján. Képünkön a tanácskozás résztvevői. Kép, szöveg: Béla Vali Népfront-ankét a szolgáltatásokról Tegnap, február 22-én délelőtt a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa és a Haza­fias Népfront megyei bizott­sága ankétot rendezett Bé­késcsabán, a HNF megyei titkárságán, melynek részt­vevői a megyénkben élő családok ellátását segítő szolgáltatásokról beszélget­tek. Az ankét vendégei vol­tak dr. Hoffmann Istvánné és dr. Verba Attiláné, a MNOT családpolitikai mun­kabizottságának tagjai. A megye több városának és községének képviselői be­számoltak arról, hogy mi­lyen szintű a szolgáltatás lakóhelyükön, hogyan oldják meg a gyermekétkeztetést az általános iskolákban, mennyiben veszik igénybe az asszonyok a korszerű háztartási eszközöket. Szó esett arról is, hogyan lehet­ne elősegíteni a házilag el­végezhető lakáskarbantar­tásokat, a tapétázást, fes­tést, mázolást. Az általános megállapí­tás az volt, hogy egyre több dolgozó nő használja a kor­szerű háztartási vegyi áru­kat, veszi igénybe a rendel­kezésre álló szolgáltatásokat. Nemcsak a városokban, ha­nem a falvakban is rendsze­resen járnak a Patyolatba. Az új lakótelepeken azon­ban az épülő lakásokkal gyakran nem párhuzamosan készülnek el a szolgáltató intézmények. Sok helyen baj van a kereskedelmi el­látással. Nemcsak Békés­csabán, de Gyulán, Mező­hegyesen és más települése­ken is gond ez, hiszen a kisgyermekes dolgozó nők többsége lakótelepeken él. A közlekedésben is jócskán akad javítanivaló. Sok helyen még „gyer­mekcipőben” jár a lakás- karbantartó szolgáltatás, ezért a lakástulajdonosok a kisiparosok nem éppen ol­csó munkájára, vagy saját ügyességükre szorulnak. Eh­hez több útmutatásra, se­gítségre volna szükség, s ezt lehetővé tennék az úgyneve­zett barkácsklubok. Az ankét résztvevői a hétköznapok gondjait vetet­ték fel, kicserélték tapasz­talataikat és elhangzott több hasznos javaslat is. Javuló irányzatok a munkaerő- gazdálkodásban H a lassú ütemben is, de javult a múlt évben a munkaerő-gazdálkodás — állapította meg csütörtö­ki ülésén a munkaügyi mi­niszter jelentése alapján a Minisztertanács. A kormány­zati intézkedések, s nem utolsósorban á munkaerőfor- ras kiapadásának kényszerí­tő hatására a vállalatok egy részé már lépéseket tett a meglevő munkaerő ésszerűbb tel használására. Némi előre­haladás történt a vállalati szervezésben, a nagy terme- lekenysegű gépek kihaszná­lásában. Sikerült megállí- tan,1,..a, . esitmény bérezés mellőzesének kedvezőtlen fo­lyamatát, sőt a helyzet most mar némileg javul. Jelenleg a dolgozóknak körülbelül fe- le kapja bérét teljesítmény- eloirasok alapján, ez az nemy még mindig nem kielégítő. Valamennyi becsületesen dolgozó érdeke- hogy ahol lehet, a teljesít- menyen alapuló bérezés va- lamilyen formáját vezessék melnthány vállalat felis­-hogy a munkában nem eleg a szorgalom, ha az nem párosul gondossággal. Mindenekelőtt az építőipar­ban es a könnyűiparban hó- dJJeret 3 minőségi bérezés rendszere, amelyben külön jutalmazzák a kifogástalan munkát. Ez szorosan össze­függ a vállalatoknak azzal a torekvesevel, hogy árucikkei­ket minden piacon verseny- képessé tegyék, s ily módon növeljek nyereségüket, a to­uf,üíe,jl°déSre’ a .dolgozók jövedelmének növelésére szolgáló alapjaikat. Az új feltételekhez alkal- mazkodva egyre gyakoribb a vállalatok onkontrollja ÜHv­TekSf4' munkanaP felvéte- ekkei es a veszteségidők fel­tárásának egyéb módszerei- vel igyekeznek tetten érni a ah°lt idők okait. Jobb helyen, mint például ínotai alumíniumkohónál néhány építőipari vállalat­nál, a korszerű technikát is igénybe veszik erre a célra Főként a szocialista brigá- dók nyújtanak segítséget a vállalatoknak a fegyelem megszilárdításához. Az ipari fgazatok többségénél tapasz­talható,, hogy a korábbinál hatarozottabban lépnek fel a fegyelmezetlenekkel, az igazolatlanul sorozatban mu­lasztókkal szemben. A Cse­pel Autógyárból például ta­valy 70 embert bocsátottak el sorozatos igazolatlan hi­ányzás miatt. Az Egyesült Izzóban, a Medicor Művek­ben és más vállalatoknál ugyanilyen okból jó néhá- nyan kisebb nyereségrészese­dést kaptak. A tapasztalatok azonban arra is figyelmeztet­nek, hogy a munkaidőn be­lüli fegyelmezetlenségeket, a munkaköri mulasztásokat, a rossz minőségű munkákat meg mindig sokkal kevésbé torolják meg, pedig ez is legalább olyan fontos, mint az igazolatlan mulasztókkal szembeni határozott fellépés. Terveik kidolgozásakor a vállalatok ma már általában reálisabban ítélik meg a munkaerőhelyzetet, mint ko­rábban, de még mindig gya­kori eset, hogy a vezetők igyekeznek túlbiztosítani ma­gukat. Emiatt továbbra is feszültségek tapasztalhatók a munkaerőfronton. Általános a segédmunkások hiánya. Kevés az öntő, a forgácsoló, a vasszerkezeti és a gépla­katos, a hegesztő, a fonó, szövő, a tetőfedő, az ács, sok helyütt keresnek számvi­teli, pénzügyi, ügyviteli dol­gozót. Pedig 1978-ban a várt­nál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma. A népgazdaság szocialista szek­torában (a termelőszövetke­zetek nélkül) a foglalkozta­tottak száma a tervezett 12 500-zal szemben 37 ezer­rel növekedett. Ezen belül a termelőágakban a tervezett stagnálás helyett csaknem 12 ezerrel, a szolgáltató szek­torban több mint 25 ezerrel nőtt a létszám. Ez úgy volt lehetséges, hogy viszonylag nagy számban vállaltak munkát nyugdíjasok és egyéb részmunkaidősök, ezen kívül az is közrejátszott, hogy a gyermekgondozási szabadságon levők száma a születések csökkenése miatt több mint 13 ezerrel alacso­nyabb volt, mint egy évvel korábban. A vállalati szervezés és részben a termékstruktúra­váltás egyik jele, hogy meg­élénkültek a vállalatokon be­lüli munkaerő-átcsoportosí­tások, amelyek a nehézipar­ban meghaladták a dolgozók 4, a könnyűiparban pedig megközelítették a 3 százalé­kát. Kevésbé tapasztalhatók azonban vállalatok közötti munkaerő-átcsoportosítások, amelyek hosszabb távon el­kerülhetetlenek. A munkaerők számszerű átcsoportosításán kí­vül előtérbe került a munkaerő minőségi változá­sa is, ami a magasabb mű­szaki követelményekhez kap­csolódik. Sok helyütt a fel­nőtt segédmunkások, vagy betanított munkások tovább­képzésével, szakmát adótan-, folyamok szervezésével, tár­sadalmi ösztöndíjakkal igye­keznek szakembereket nyer­ni, ez a folyamat azonban még nem eléggé gyors. Kö­vetésre méltó azoknak a vál­lalatoknak a példája is, ahol több szakmára tanítják a dolgozókat. Sok még tehát az a tartalék, amelynek kihasz­nálásával kiegyensúlyozot­tabbá válhat a népgazdaság, s ezen belül a vállalatok- munkaerőmérlege. Ezeknek a tartalékoknak a fokozott fel­tárására hívta fel a Minisz­tertanács is valamennyi ér­dekeltet. (MTI) Mellékfolyóival együtt apad a Tisza A Tisza vízszintje Csong- rádnál a február 19-i tetőzés óta csütörtökön reggelig 19 centimétert apadt, s ez meg­gyorsította a Körösökön is a vízszint csökkenését. A Se­bes-Körösön és a Berettyón első fokú, a Hármas-Körös felső szakaszán másodfokú, alsó szakaszán harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Ugyancsak har­madfokú árvízvédelmi ügye­letet tartanak a Hortobágy— Berettyó mentén. A Hármas- Körös 200 méternyi töltés- szakaszát a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói megerősítették. A Hortobágy —Berettyó bal odali töltés- szakaszát néhány helyen fó­liaszigeteléssel védik a to­vábbi átázástól. A munkához igénybe vették a könnyűbú­várokat is. Tegnap megyénkben mint­egy 18 ezer 200 hektárt bo­rított a belvíz. A szivattyú­zás hatására már csak 6300 hektár vetést és 5000 hektár szántót borít a belvíz. A KÖVIZIG tegnap 41 szi­vattyútelepet és 53 szivattyú- állást üzemeltetett, másod- percenkénti 99 köbméter összteljesítménnyel. Az igaz­gatóság teljes területén to­vábbra is első fokú belvízvé­delmi készültség van ér­vényben.

Next

/
Thumbnails
Contents