Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-20 / 42. szám
cmoHiisJ 1979. február 20., kedd A KSH Békés megyei Igazgatéságának jelentése A minőség éve a Szirénnél (Folytatás az 1. oldalró) emelkedett. 1978. december 31-én 918 500 sertés volt a megyében, 7,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Leggyorsabban a juhállomány nőtt, 203 800-ra szaporodott. Növényi termékekből, állatokból és állati eredetű termékekből ^együttesen a szocialista kereskedelem és az ipar részére 5,9%-kal több értékű árut értékesítettek a megyében, mint 1977-ben. Vágósertésből az eddigi legnagyobb mennyiséget — 97 600 tonnát — vásárolták fel. A dolgozók átlagos állományi létszáma az állami gazdaságokban és a mező- gazdasági termelőszövetkeze-i tek közös gazdaságaiban együttesen 46 900 volt, 1,2 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A termelés növekedése tehát mind a két szektorban a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A mezőgazdaság anyagiműszaki bázisa tovább növekedett. A beruházások összetételében — a tervidőszak célkitűzéseivel összhangban — a gépberuházások domináltak. Az árvízvédelmi fővonalak, valamint a belvízrendszerek a tervezettnek megfelelően épültek. Folyamatban van több jelentős vízgazdálkodási beruházás: a Fehér- Körös 14 000 folyóméteres töltéserősítése, a Sebes-Körös—Berettyó vízrendezése, a békés—muronyi öntözőcsatorna építése, Battonya és Szeghalom területének víz- rendezési és meliorációs munkái, valamint több rizs- telep-rekonstrukció. A vízgazdálkodási ágazatban csaknem 4000-en dolgoztak. SZÁLLÍTÁS és hírközlés 1978 végén a Volán 8. sz. Vállalat gépjárműállománya közül — az új beszerzések, illetve kiselejtezések következtében — autóbuszból 8, tehergépkocsiból 26-tal volt több, mint egy évvel korábban. A vállalat autóbuszai 37 millió utast szállítottak, 7 százalékkal többet a tavalyelőttinél. A tehergépjárművek által szállított áruk súlya 6 millió tonna volt, alig több, mint 1977-ben. A gépjárművek átlagos szállítási távolságának növekedését jelzi, hogy az utaskilométer- és árutonnakilomé- ter-teljesítmény — az utasok számánál és a szállított áruk súlyánál jobban — 13, illetve 10 százalékkal emelkedett. BERUHÁZÁS A szocialista szervek 1978- ban — előzetes adatok szerint — kb. 5,5—6 milliárd forintot fordítottak beruházásra; folyó áron számítva 7-8 százalékkal többet, mint az előző évben. A központi korlátozó intézkedések hatására mérséklődött a beruházási ráfordítások növekedési üteme. Az ötödik ötéves tervidőszak első három évében a beruházási ráfordítások együttes összege a megyében mintegy 15,5 milliárd forintot tett ki. A központi állami beruházások az előirányábttnál mérsékeltebben nőttek. A vállalatok és szövetkezetek a számítottnál nagyobb fejlesztési forrásokkal rendelkez- ték, beruházásaik az előirányzott csökkenés helyett jelentősen emelkedtek. A beruházások építési hányada kisebb lett, a gépeké az 1977. évi 37 százalékról 42 százalékra nőtt, ami elsősorban a nem szocialista országokból importált gépek jelentős (40 százalékos) növekedésének a következménye. A tanácsok 1978-ban 800 millió forint összegű beruházást teljesítettek, az előző évinek mindössze a háromnegyedét. JÖVEDELMEK, FOGYASZTÁS A lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezett ütemet megközelítően emelkedett. A nominál jövedelmek növekedése valamivel meghaladta az előirányzatot. A lakosság központi forrásokból származó összes pénzbevétele 1978-ban az egy évvel korábbinál 10 százalékkal, az 1975. évinél 26 százalékkal volt több. Ezen belül a bér- és bér jellegű kifizetések összege valamivel mérsékeltebben, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos kifizetéseké dinamikusabban emelkedett. Az összes foglalkoztatottak, és ezen belül a fizikai foglalkozásúak havi átlagkeresete — a megfigyelt ágazatokban együttesen — az előző évihez viszonyítva csaknem 9 százalékkal, 3340, illetve 3200 forintra emelkedett. A nominálbérek tervezettnél némileg nagyobb növekedése mellett a fogyasztói árak is valamivel gyorsabban emelkedtek a tervben számítottnál. A lakosság 1978 december végi takarékbetét-állománya 4,5, hitelállománya 3,9 milliárd forint volt; 15, illetve 16 százalékkal több az 1977. év véginél. Az év folyamán a betétállomány összege 586, a hitelállományé 533 millió forinttal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom értéke 1978-ban 11,3 milliárd forint volt, összehasonlító áron az előző évinél1 5,7, az 1975. évinél 14,6 százalékkal több. Ez időarányosan megfelel az ötödik ötéves területfejlesztési terv előirányzatának. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 3,5, a ruházati cikkeké 1,2, a vegyes iparcikkeké 9,2 százalékkal fokozódott 1977- hez képest. Az áruellátás élelmiszerekből — tőkehús és egyes húskészítmények, valamint egyes zöldség- és gyümölcs- félék kivételével — kiegyensúlyozott volt. A ruházati cikkek eladása alig 'emelkedett, ami bizonyos mértékben az áruellátás hiányosságaira is utal. A vegyes iparcikkek eladásának gyors növekedése mellett (több mint egyötödével a villany- tűzhelyből, a gázbojlerből, a lemezjátszóból és a személy- gépkocsiból eladott mennyiség) bizonyos cikkekből — pl. vastömegcikkek, egyes építő- és tüzelőanyagok, hazai gyártmányú automata mosógép — nem tudták a keresletet kielégíteni. 1978-ban 3320 lakás épült a megyében, 2%-kal több, mint az előző évben. Az 1976—1978-as években az ötödik ötéves tervidőszakra tervezett lakásszám 72%-a épült fel, ami az előirányzottat 16%-kal haladta meg. 1978- ban a lakások 27%-át Békéscsabán, 31%-át a többi városban, 42%-át a községekben építették. Állami erőből 740 lakás épült, számuk az előző évhez képest csaknem megkétszereződött, Békéscsabán 2,4-szeresére emelkedett. Az elmúlt év folyamán 179,5 km új víz- és 10,5 km csatornavezetéket fektettek le a megyében; ezzel a közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 10, a zárt közcsatorna-hálózaté 4%-kal bővült. A vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 10, a közcsatorna-hálózatba be- kapcsoltaké 9%-kal emelkedett. A vezetékes gázellátásba 1978-ban 1480 lakást kapcsoltak be, ezzel a háztartási fogyasztók száma meghaladja a 14 000-et. NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG Békés megye lakónépessége az ötödik ötéves tervidőszak első három évében kis mértékben csökkent. Ez az élveszületések számának és annak folytán a természetes szaporodásnak, a vártnál jóval nagyobb mérvű visszaesése miatt következett be. A természetes szaporodás 1976-ban 1400, a következő évben 900, 1978-ban pedig mintegy 500-ra — az 1975. évinek egynegyedére — esett vissza. Az egyre alacsonyabb természetes szaporodás a mindinkább mérséklődő vándorlási „veszteségnek” is csak egy hányadát — 1978- ban már csak mintegy 40%-át — tudta ellensúlyozni. 1978-ban a megfigyelt ágazatokban az összes foglalkoztatottak száma — a mezőgazdaság kivételével — mérsékelten emelkedett. A fizikai foglalkozásúak száma a tercier ágazatokban az összes foglalkoztatottakénál valamivel dinamikusabban nőtt. A létszámváltozás mértéke — az iparban és a mezőgazdaságban az iránya is — szektoronként eltérő volt. EGÉSZSÉGÜGY ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS 1978-ban a lakosság egészségügyi ellátása valamelyest javult, de fejlesztésének mértéke nem mindenben érte el a tervezett szintet. Az év végén 733 orvost tartottak nyilván a megyében, 35-tel többet, mint egy évvel korábban. A növekedés elsősorban a kórházak orvosellátottságát javította; az általános és gyermek körzeti orvosi állások egytizede továbbra is betöltetlen. A szakrendelői szakorvosi órák 16, a szakgondozási órák 5%-a szünetelt az’ év végén, elsősorban szakorvoshiány miatt. A megye fekvőbetegintézményeinek ágyszáma lényegében nem változott. Az állandó bölcsődék helyeinek száma 9%-kal, 2120-ra emelkedett. Békéscsabán és Orosházán 60-60, Békésen 40 személyes bölcsődét adtak át rendeltetésének. 1978-ban az óvodai helyek száma 5%-kal emelkedett. Az év folyamán Med- gyesegyházán 42, Kertészszigeten 25, Szeghalmon 125, Kétsopronyban 75, Békéscsabán 82, Orosházán 150, Szarvason 50 személyes óvoda nyílt meg; bővítéssel, átalakítással még további mintegy 300 helyet létesítettek. A jelentős fejlesztések ellenére a gyermekintézmények zsúfoltsága fokozódott: 1977-ben minden harmadik, az elmúlt év végén már minden második óvoda helykihasználtsága 120% fölé emelkedett. Az 1978/79. tanévben a megye 126 általános iskolájában 44 250 gyermek tanul; összességében 1, a felső tagozatos évfolyamokon 4%- kal több mint az előző tanévben. Az általános iskolák tanerőellátottsága javult; az oktató-nevelőmunka színvonala valamelyest emelkedett. Az általános iskolák osztálytermi ellátottsága sem mennyiségileg, sem minőségileg nem kielégítő. Az osztálytermek 7%-ában váltakozó tanítás folyik, 18%-uk (a városokban 23, a községekben 16%-uk) szükségtanterem. Az iskolai napközik iránti igény tovább fokozódott. A megye általános iskolásai közül az előző tanévinél 30- cal több (460) napközis csoportban 17 200 gyermek, a tanulóknak a városokban 45, a községekben 35%-a nyert elhelyezést. Az 1978/79. tanévben a megye középiskoláinak tanulólétszáma 2%-kal, 7140-re csökkent. A gimnáziumokban tanulók száma 6%-kal lett kevesebb, a szakközép- iskolákban tanulóké 2%-kal emelkedett. A középiskolák I. évfolyamain 1960-ban az elmúlt évinél 3%-kal^ többen kezdték meg tanulmányaikat; a végzős tanulók száma a gimnáziumokban 920, a szakközépiskolákban 800, összességében valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. IDEGENFORGALOM 1978 közepén a szállodák és egyéb szálláshelyek helyeinek száma (2529) 11%kal volt több az egy évvel korábbinál. Az év folyamán megszállt vendégek száma csaknem 93 000 volt, csupán 3%-kal több az 1977. évinél. Az összes vendégek 74, a külföldiek 89%-a a megye szállodáit vette igénybe. Több váratlan nehézség okozott gondot az elmúlt évben a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezetben. A hosszú ideig nagyon keresett textil játékokból szinte egyik hétről a másikra megszűnt a tőkés export. 1977-ben 15 millió forint értékben szállítottak játékokat dollárért, 1978-ban már csak 3,7 millió forintért. Az export azonban ennél kisebb arányban csökkent, mert a kiesés egy részét sikerült konfekció eladásával ellensúlyozni. Végül is 39 millió forint volt a tőkés és 27 millió forint a szocialista export értéke. De lehetett volna ennél nagyobb is a konfekció exportja, ha... a feltételes mód indokolt, ugyanis egy hazai partner, a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat akadályozta meg ebben a szövetkezetét. Az történt ugyanis, hogy a szarvasiak a szerződésnek megfelelően az év végén nagy mennyiségű inget gyártottak a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalatnak, csakhogy ezt nem vették át. Mégpedig azért nem, mert a vállalatnak volt maradék devizakerete és ezt az év végén el akarta költeni. Vásároltak tehát inget Ceylonból, PaAz elmúlt években több- szűr megfordultam a Tót- komlósi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnél, figyelemmel kísértem munkájukat, eredményeiket. Most mégis meglepett a nagy változás. Elsősorban ami szembetűnt: a termékváltás. Azelőtt kilenc szövőszéken vászon törülközőt szőtték, egyen pedig színes szőttest. Most fordított az arány. Ha megáll az ember egy-egy munkaasztalnál, nem győz gyönyörködni a szép szőttes és hímzett munkadarabokban. — Ma már az össztermékünk 60 százaléka népművészeti termék — mondja erről Gyivicsán Pálné elnök. — Rendkívül sok gondot okozott, amíg a tőkés piacon „bedolgoztuk” magunkat, de aki egyszer tőlünk vásárol, az a következő évben is vevőként tér vissza. Ennek az a titka, hogy nem fogyunk ki az ötletekből. Mindig tudunk újat, még szebbet, minőségileg kifogástalant és határidőre szállítani. kisztánból és még ki tudja honnan, sikeresen elköltve a dollárkeretet. A szarvasiak áruját pedig január első napjaiban vették csak át. Ez nemcsak azért okozott gondot, mert emiatt nem sikerült teljesíteni az éves tervet, hanem azért is, mert amíg raktárra gyártottak, addig nem tudtak eleget tenni egy angol megrendelésnek. A szigetország ugyanis a szállítottnál több inget is megvett volna, mégpedig olyanokat, melyek hazai alapanyagból készültek. Kétszeresen rossz üzlet volt tehát a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat sportszerűtlen húzása. Az idén azonban már más szelek fújnak, ismét élénkül a külföldi piac. Megnőtt az érdeklődés a textiljátékok iránt, és nagyobbak az exportkötések a konfekciónál is. De a külföld nemcsak többet, hanem jobbat is akar, egyre szigorúbbak a minőségi követelmények. A Szirénnél ezért 1979-et a minőség évének tekintik, és nem a termelést akarják fokozni, hanem inkább a minőséget javítani. Ezt a célt szolgálja a bevezetés előtt álló új bérezési rendszer is. A Textilipari Kutató Intézettel közösen kidolgoztak egy olyan béAz elmúlt esztendőben 28 millió forint értéket termeltünk. Látványos nagy eredményeink nincsenek, mert csak 102 százalékra teljesítettük a tervünket. De azt hiszem, az mindennél többet ér, hogy eladatlan termékünk nincs raktáron, csak a mintakollekciókat látni. Az össztermékből 13 millió 800 ezer forint értéket adtunk exportra, ebből hétmillióért tőkés államok vásároltak. A tőkésexport-tervet 110 százalékra teljesítettük. Termékeink kelendőek, azt hiszem elsősorban azért, mert leányaink, asszonyaink nagyon szépen szőnek, varrnak, hímeznek. Év közben több termékbemutatót rendeztünk. A külkereskedelmi vállalatokkal igen jó a kapcsolatunk. Ha mintakollekciót kémek, mindig újat mutatunk be. Olyannyira tetszenek a hímzett, szőttes blúzok, gyermekruhák, térítők és egyéb termékek, hogy már „házhoz” jön a külföldi vevő. Egy NSZK- cég 17 ezer darab szőttes betétes blúzt rendelt tőlünk. rezési formát, mely a teljesítmény szerinti elszámolást kombinálja a minőség értékelésével. Ezt először — márciusban — kondorosi részlegükben vezetik be, júniustól pedig az egész szövetkezetben. Ettől az intézkedéstől a minőség alapos javulását várják. A minőség javításán kívül a költségek csökkentése is fontos feladat lesz az idén. A tavaly belépett új üzemcsarnok jócskán megnövelte az általános költségeket és most az a feladat, hogy kihasználják azokat az adottságokat, melyeket az új üzem nyújt. Javítani kívánják a gépek kihasználtságát, s ami ezzel együtt jár, csökkenteni az egyműszakos munkahelyek számát. Profiltisztítást is végrehajtanak, abbahagyják a bútorszövet gyártását. Megkezdik viszont a játékrészlegen a különböző lakásdíszítő elemek készítését is, melyek iránt előzetesen is nagy a kereslet. A szövetkezet másik nagy vállalkozása az idén a MET- TEX-társulásba való belépés lesz. A megállapodás már megszületett, csak az aláírás van hátra, és akkor a szövetkezetben megkezdődik az egészségügyi célú ruhaneműk gyártása. A METTEX-társulás ugyanis az orvosi és egészségügyi intézmények részére szükséges ruhák, ágyneműk és más textilféleségek gyártására alakult. A fejlődés elengedhetetlen feltétele az is, hogy gépparkjukat kiegészítsék a legújabb automatákkal. Terveik között gallér- és kézelővarró-automata, ad- jusztáló asztal és gyorsvarrógépek vásárlása szerepel, mert nemcsak könnyítik, és gyorsítják a munkát, hanem egyben a minőséget is javítják. így tudják csak elérni a kitűzött célt, hogy az idén az eddigieknél is jobb termékeket, olcsóbban gyártsanak. L. L. Tavaly nagyon elégedett volt a szállítással, már erre az esztendőre is adott megrendelést. Szállítunk még Franciaországba, Olaszországba, Dániába is. A baráti államok közül a Szovjetunió és az NDK vásárol tőlünk legtöbbet. Megtanultuk, hogy a hazai és a külföldi igényekre, a divatra nagyon oda kell figyelni. Aki elsőnek mutat be valami újabbat, szebbet, ötletesebbet, azé a vevő. A színösszeállítás is nagyon fontos. Sókat számít, ha keskenyebb vagy szélesebb a szőttes csík, milyen a fazon, hogyan helyezzük el a díszítést stb. Az eredmények mellett vannak gondjaink is. Az össztaglétszámunk 500, de ebből 100 a nyugdíjas, 60 a gyesen levő kismamánk. Mire ők visszatérnek, újabb édesanyák szülnek, hiszen sok a fiatal dolgozónk. Az utánpótlásról gondoskodunk. A szövetkezet komoly áldozatokat hoz a fiatalok taníttatásáért. Az 1978—79-es tanévben 25 fiatal jár varró-, illetve szövőszakmunkásképzésre. Csak így tudunk eleget tenni az egyre növekvő feladatoknak. Ezentúl is az a legfőbb célkitűzésünk, hogy csak olyan terméket gyártsunk, ami hasznos a népgazdaság és a szövetkezeti tagság javára. — Ary — Gondos munka előzi meg a kivágósablon elrendezését, hogy minél kevesebb legyen a hulladék Fotó: Lónyai László Mindig újat adni! Túlteljesítette tökésexport-tervét a Tótkomlósi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet
