Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

1979. február 16., péntek Nekik nincs nevük? szocialista brigádról A festmény alá odakerül az alkotó neve, ami termé­szetesen a szoborról sem hiányzik. A grafikus neve ott „rejtőzik” a milliószám­ra kibocsátott bélyegen. Nem jelenik meg névtelenül írásmű (regény, elbeszélés, vers stb.) sem. Még az új­ságírók nevét is feltüntetik egy-egy arra érdemesnek tartott cikk, riport, tudósítás alatt. Nem maradhat le a kotta fedőlapjáról a zene­szerző, a hanglemezről az énekes neve. A labdarúgó­mérkőzés előtt az újságok­ból pontosan megtudhatjuk a csapatok név szerinti ösz- szeállítását. Az rendszerint a legkevés­bé sem mérvadó, hogy mit ér az a bizonyos mű és egy­általán alkotásnak tekint­hető-e, vagy sem. Az sem számít, hogy a futballcsa­pat mit produkál. Nekik mindenképpen jár a név sze­rinti méltatás. Más a helyzet az olyan al­kotások megítélésénél, ame­lyek gyakorlati célokat szol­gálnak. Gondolok az olyan létesítményre, mint például Békéscsabán az Univerzál Áruház, Orosházán az üveg­gyár, vagy Gyulán a hús­kombinát és még jó néhány remek épület. Vajon ki ter­vezte és ki hozta létre eze­ket? Ki volt az építész, a gépész, a technológiai terve­zőjük, kik jeleskedtek kü­lönösen a megvalósításuk­ban? Ki tervezte a körös- tarcsai hidat, vagy azt a villanymozdonyt, amely a hosszú szerelvényeket von­tatja az ország villamosí­tott vasútvonalain? Az ő nevük sehol nem szerepel, pedig az alkotá­saikban az emberiség eddi­gi tapasztalatát, tudását sű­rítik össze, nem feledkezve meg az esztétikai követelmé­nyekről, művészi formáról sem. Ezeket aztán birtokba vesszük, használjuk, segít­ségükkel értéket állítunk elő, megszokunk, megszere­tünk. Még össze is hasonlí­tunk más hasonló alkotások­kal és elvárjuk, hogy az új szebb legyen, jobban fel­leljen meg az igényeknek. Igaz, az ilyen alkotások több ember munkája nyo­mán jönnek létre, de van­nak, akiknek különösen fon­tos a szerepük. Azoké, akik a tervezés, a kivitelezés-irá­nyításának az első számú szakemberei, valamint akik kiváló munkájukkal a leg­több segítséget nyújtják á megvalósításhoz? Miért ne lehetne őket is néven nevezni? Egyszerűen márvány-, vagy fémlapra vésve, és az alkotáson meg­felelően elhelyezve. Érezzék a társadalom erkölcsi meg­becsülését, ami minden bi­zonnyal további sikerek el­érésére serkenti őket. Sőt, másokat is. Hogy ne csak a táncdalénekeseket, a költő­ket, a festőket stb. ismerje a világ, hanem az életkörül­ményeink alakulását külö­nösen befolyásoló alkotások létrehozóit is. És talán így őket is szívesebben tekinti majd példaképének az ifjú­ság. Pásztor Béla Eredményes a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás Az Orosházi Üveggyárban 949-en vesznek részt az 1978. október 15-től ez év április 15-ig tartó szakszervezeti tö­megpolitikai oktatásban. Kö­zülük 518-an A világpolitika időszerű kérdései, 431-en pe­dig A társadalmunk kérdé­sei (I. év) tanfolyamon. Va­lamennyien olyanok, akik más politikai oktatásra nem járnak. Sokan a szocialista brigádmozgalom keretében tett vállalásuk alapján töre­kednek ismereteik bővítésé­re. Burka László művezető­nek, az szb. oktatási bizott­sága vezetőjének tájékoztatá­sa szerint az előadók (propa­gandisták) javarészt üzem- és művezetők, akik marxista— leninista középiskolát vagy esti egyetemet végeztek. Többségük az oktatási év kezdete előtt részt vett az SZMT egyhetes felkészítő tanfolyamán, és időközön­ként meghallgatnak egy-egy előadást is. A gyárban ugyancsak volt egynapos felkészítő foglalko­zás, amelyről Burka László a következőket mondja: — Ismertettük az oktatási bizottság tagjainak a nevét, hogy tudják, kihez fordulja­nak, ha valamilyen kérdést tisztázni akarnak. Kiadtuk az oktatási tervet és a tan­anyagot. Megbeszéltük a pro­pagandistákkal, hogy gya­korlatias, a mindennapi élet­tel összefüggő legyen az ok­tatás. — Mi érdekli különösen a hallgatókat? — Az üzem élete, gazdasá­gi helyzete. Ezzel kapcsolat­ban ők maguk is elmondják azt, ami tetszik, és ami nem tetszik. Javaslatokat is tesz­nek, amit a vezetők haszno­sítanak. Világpolitikai vo­natkozásban különösen az időszerű események iránt ér­deklődnek a hallgatók. Egy alkalommal meghívtuk a rá­dió külpolitikai szerkesztő­jét, akinek a kultúrteremben megtartott előadásán igen sokan vettek részt. Azt is elmondja Burka László, hogy az oktatási bi­zottság havonta megbeszélést tart, amelyen értékeli a fog­lalkozásokat. A tanfolyamok áprilisban üzemenkénti házi vetélkedővel zárulnak. En­nek az előnye, hogy a hall­gatók átismétlik a tananya­got. A díj: könyvjutalom. A legjobb propagandisták a tanév végén oklevelet és ajándéktárgyat kapnak. A három műszak gondot okoz a termelőüzemekben, amit azonban úgy hidalnak át, hogy a foglalkozásokra — természetesen csak mun­kaidőn kívül! — egyszerre két műszak dolgozóit vonják össze. Elmaradás tehát nincs. Egyébként az oktatás formá­ját és a tananyagot minden­ki jónak tartja, amit a nagy érdeklődés, valamint az bi­zonyít, hogy hiányzás ritkán fordul elő. P. B. A szeghalmi Nagyközségi Tanácsnál a közelmúltban értékelték a Május 1. Szocia­lista Brigád elmúlt évi munkáját. A bronzkoszorús kollektíva teljesítette válla­lását. A tanács- és vb-ülések anyagát időben eljuttatták a testület tagjaihoz. Felvet­ték a kapcsolatot a me­gyei tanács három osztályá­val, tapasztalatcsere-láto­gatást szerveztek Mezőko- vácsházára, Törökszent- miklósra. Segítették az új munkatársakat az ügyinté­zés elsajátításában. Ugyan­akkor nyolcán politikai, öten szakmai képzésben vet­tek részt, közülük hárman elvégezték a tanácsakadé­miát. A Békés megyei Ta­nács és a közalkalmazottak Szakszervezete megyei bi­zottságának kezdeményezé­sére a márciusban megtar­tott szakmai vetélkedőn többen indultak a brigádból. örvendetes, hogy a kultu- rálódásból is kivették a ré­szüket. Rendszeresen láto­gatták a járási művelődési otthon rendezvényeit, ösz- szesen hét kiállításon, mű­soros esten gyönyörködtek, illetve szórakoztak. De nem ijedtek meg a társadalmi munkától sem. Egy év alatt 739 órát szenteltek a telepü­lés építésének, szépítésé- ' nek, amelynek az értéke el­érte a 73 ezer forintot. Ezen­kívül segítettek néhány ta­nácsi dolgozó lakóházának a felépítésében. Természete­sen együtt mentek el pihen­ni, sportolni is. Bejárták Nyugat-Magyarország szép tájait, voltak Miskolcon, Aggteleken és Szilvásvára- : dón. Az Edzett Ifjúságért : mozgalom részeként meg- i szervezték és indultak a kis- í pályás labdarúgó-bajnok- í Ságban. Jó kapcsolat ala- : kult ki a megyei illetékhi- ! vatal és a helyi ÁFÉSZ egy- t egy szocialista brigádjával. Ebben az évben újabb fel- I adatok vállalásával még | jobb eredményeket szeret­nének elérni, öregbíteni a kollektíva jó hírnevét. \ A pultok sosem politikamentesek Kondoroson, az általános fogyasztási értéke­sítő szövetkezet 43 tagú pártszervezete a hét elején tartotta évi beszámoló taggyűlését. A pártvezetőség beszámolóját Perei László párt- titkár terjesztette elő. Részletesen taglalta a 43 kommunista munkájának hatását a szövetkezet 210 dolgozója közt, ezenkívül pedig az egész községre ható közéletiséget, hiszen vannak köz­tük községi pártbizottsági tagok, tanácstagok, önkéntes rendőrök, népi ellenőrök. Különböző konkrét pártmegbízatása 28 párttagnak van, akik valamennyien napi munkájukon kívül, szabad idejüket is feláldozva végzik társadalmi megbízatásukat. Az ÁFÉSZ j ellegének meg­felelően fő feladatuknak a lakosság ellátásának a biz­tosítását tartják. Legyen az szolgáltatás, felvásárlás vagy termeltetés. S ennek moz­gató rugója a tizenegy szo­cialista brigád 109 tagja. Rajtuk kívül tavaly még 29 dolgozó vett részt a Kiváló egység címért folyó ver­senyben. Ez a mozgalom bi­zonyítja az ÁFÉSZ dolgozói­nak alkotókészségét, amely átlagon felüli eredményeket teremt. Nevezetesen a ke­reskedelmi dolgozók célja a zavartalan ellátást biztosíta­ni, a kiszolgálás kulturált­ságát javítani. Ezenkívül vé­deni a köztulajdont és a fo­gyasztók érdekeit. Ennek el­lenére az élelmiszeren kívül a hiánycikk körét tavaly nem tudták csökkenteni. Volt egy időszak, amikor nem tudták kielégíteni a ta- karmányigénvt. mivel a ta­karmánykeverő-üzem alap- anyaghiány miatt nem tu­dott elegendő tápot gyárta­ni. És nem tudta a szövet­kezet bővíteni a tagok szol­gáltatásának körét, mivel ez az ágazat nem jövedelmező, s annak nagyobb arányú fejlesztése emelte volna a költségeket. A gazdálkodással kapcso­latban mindent egybevetve, a vezetőség megállapította a beszámolójában, hogy az öt­Zavartalan volt a diákok őszi munkája Korábban ismertettük me­gyénk tanulóinak nyári munkavállalásáról készült jelentést, és most a tavaly őszön végzett tevékenység tapasztalatairól írunk. Dr. Molnár Margit, a megyei ta­nács munkaügyi osztályának vezetője összegezte ezt, s többek között megállapítot­ta, hogy az idevonatkozó jog­szabályok több ellentmon­dást U tartalmaznak. Noha a munkáltatók munkaerőigé­nyét a mezőgazdasági szak- igazgatási szerv nem mérte fel, mégis zavartalan volt a j diákok foglalkoztatása. Ez főként az iskolák és a ter- ! meló egységek között sok éve } kialakult jó kapcsolatoknak I köszönhető. A mezőgazdasághan és az \ élelmiszeriparban az általá- ■ nos iskolák 7—8., a középis­I / AAAAAAAAAA/'/'AAA/AAAAAAAAAAAAA/V'AAAAAAAAAAAAAAAAÁAA/AAA, kólák 1—4. osztályosai dol­gozták egy-két héten át na­pi 4—8 órát. A munkáltatók megtartották az előírt felté­teleket és gondoskodtak a tanulók szállításáról is. Bal­esetekről a munkaügyi osz­tályhoz nem érkezett jelen­tés. A kifizetett napi átlag­bérek 25—100 forint között mozogtak, és ezeket vagy kollektiven vagy egyénileg kapták kézhez a fiatalok. Több gazdasági egység külön prémiummal jutalmazta a legjobban dolgozó diákokat. Kívánatos lenne, ha p KISZ, az úttörőszövetség, az SZMT és a tanács ifjúsági titkára a jövőben még aktívabban kapcsolódna be a szervezés­sel, a tájékoztatással, vala­mint ,az ellenőrzéssel össze­függő feladatok "megoldásá­ba. Milyen a lakáshelyzet Mezöberényben? A helyi népfrontbizottság legutóbbi ülésén a jelenle­vők felvetették a munkásla- kás-építés lehetőségét is. Mint ismeretes, Mezőberény- ben a munkaképes lakosság 72 százaléka az iparban dol­gozik. A település alsófokú besorolása miatt azonban so­kan elesnek az ilyen építési forma nyújtotta kedvezmé­nyektől. Nemrég 14 OTP-la- kásba költözhettek be a tu­lajdonosok, de ugyanakkor négyszer annyi volt az igénylők száma. Egyébként még ebben az évben elké­szül 36 OTP-lakás. A gondo­kat valamennyire enyhíti az is, hogy évente 100—120 csa­ládi ház épül a községben. Mivel a helyi építőipari ksz egyedül képtelen eleget tenni a megnövekedett fel­adatoknak, szükség lesz a la­kásépítési program megva­lósításába bevonni egy újabb kivitelezőt is. éves tervben 1978. végéig megjelölt célt a szövetkezet elérte. Nevezetesen az össz­forgalomnak erre az idő­szakra kitűzött célját 105,15 százalékra teljesítették. Eh­hez hozzájárult az is, hogy a beosztottak és a vezetők kapcsolata közvetlen, s jó a párt- és a gazdaságvezető közt is. Kitért a beszámoló arra is, hogy a pártszervezet mi­ként támogatja, szervezi a dolgozók képzését. A társa­dalmi és állami élet kérdé­sei tananyagot húszán ta­nulmányozzák. A szakszer­vezeti oktatásban ugyancsak húszán vesznek részt, akik a munkahelyi élet időszerű kérdéseit tanulmányozzák, és harmincán vesznek részt a KISZ-oktatásban, az ifjúsá­gi vitakörökön, s az akti­visták tanfolyamán. Egy-egy párttag a szakosítóra és a marxista egyetemre jár, a marxista középiskolába - pe­dig négyen, speciális tanfo­lyamra meg ketten. Gondot fordít a pártszer­vezet a dolgozók általános és szakmai műveltségének a gyarapítására is. Tovább­képző tanfolyamra tizenha­tan járnak, hatan középisko­lába, egy pedig főiskolára. A közművelődés szolgálatába állították a községi könyv­tárral évente kétszer közö­sen rendezett író-olvasó ta­lálkozót, a TIT-előadásokat. Ezt a célt szolgálják a Kos­suth kiadványainak a ter­jesztésével (tavaly 21,252 fo­rint értékű könyvet vettek meg a dolgozók) s a szövet­kezet gazdasági vezetősége a nagyobb ÁFÉSZ-egységek- nek megrendeli a Fáklya, a Szovjetunió, a Szputnyik cí­mű időszaki lapokat, s a Szovjet Irodalom című fo­lyóiratot. A vezetőség beszámolója részletesen elemezte a tö­megszervezetek munkáját. Megállapította, hogy a KISZ- alapszervezeteknek 37 tagja van, s a jövőben nagyobb fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy az ifjak a szocialista munkaversenyben jobban vegyék ki a részüket. S na­gyobb gondot kell fordítani a pályakezdő fiatalok mun­kahelyi beilleszkedésére. Di­csérendő, hogy az ifjúsági szervezetnek jó a kapcsola­ta az úttörőkkel és részt vesznek az Edzett ifjúságért akcióban, valamint a Művelt ifjúságért mozgalomban. Az ifjúsági bizottság munkája javult, melynek feladata a fiatal szövetkezeti tagok érdekeinek a képviselete, vé­delme. A bizottság ugyan­akkor mozgósítja a fiatalo­kat a közösségi megmozdu­lásokra, többek közt a sportnapokra. Tavaly 50 színházjegyet is vásároltak. A szakszervezet mozgósító ereje a termelési tanácskozá­sok és más rendezvények szervezésénél mutatkozik meg. Szerepe volt tavaly a szakszervezetnek a KPVDSZ által rendezett megyei ve­télkedőnél, amikor is a szö­vetkezet Vörös Hajnal Szo­cialista Brigádja részt vett azon. Az 1979-re jóváhagyott cselekvési program kiemeli, hogy fokozatosan támasz­kodnak a szocialista munka- • versenyre, és az alapszerve­zet figyelemmel kíséri év közben a gazdaságpolitika végrehajtását, növeli a ve­zetők felelősségét, népszerű­síti azokat a vezetői tulaj­donságokat, melyek jobban hozzájárulnak a feladatok megoldásához. És mint az egyik pártbizalmi elmondta: szükség van az információ, a tájékoztatás javítására, hogy a pártcsoportok érte­kezletein konkrétan tárgyal­hassák meg a pártélet, a szö­vetkezet tennivalóit, hiszen a 7 500 lélekszámú község sok lakójával naponta találkoz­nak a szövetkezet dolgozói, s így azoknak megfelelő vá­laszt tudnak adni, amikor arra szükség van. Mert az üzletekben dolgozók, mi­közben árusítanak, agitáto­rok is, hiszen a pultok so­hasem politikamentesek. Cserei Pál Önéletrajz — avagy téli kényszerfiirdtí Fotó: Veress Erzsi Nevem „Utcai Hulladék- gyűjtő”. Két évvel ezelőtt készítettek a Békés megyei Vegyesipari Vállalatnál. Szü­leim a városrendezés és a szemétmentes utca. Iskolába sajnos nem járhattam, de az életre a városi tanács és a tervezőm készítettek fel. Szü­letésem után azonnal mun­kába álltam, első és jelenle­gi munkaadóm a Köztiszta­sági Vállalat. Számtalan test­vérem van, akik szintén a szakmában dolgoznak, őrhe­lyünket csak ritkán hagyjuk el, már csak a nehézkes moz­gás miatt is. Én a lányok kö­zé tartozom, ez rögtön ész­revehető abból, hogy a tör­zsem három részből áll. Egy alsó, egy felső, közte pedig a karcsú derék. A fiúk ala­csonyabbak és tömzsibbek. Színünk téglavörös, műkő­ből készültünk, súlyunk meg­haladja a másfél mázsát. Ahol dolgoznom kellett, na­gyon szép hely, Békéscsaba büszkesége. A Bajza utca sarkán álltam, szemben a „Strand" étteremmel, mö­göttem az Árpád-sori szo­borsétány, felettem pedig megértő öreg gesztenyefák. Meg kell, hogy mondjam, sok dolgom volt és sok furcsasá­got láttam, de munkárct ne­veltek, igy nem zúgolódtam. Miért mondom múlt időben? Azért, mert körülbelül két hete, egy átmulatott éjszaka után garázda kezek megra­gadtak — bár elég nehéz va­gyok — és dolgommal ellen­tétes cselekedetre kényszerí­tettek. Tudták, hogy szeretek úszni. Készítőim már zsenge fiatalságomban betonban úsztattak. De hát nem télen! Mondom, megragadtak, kí­váncsiak voltak a startfeje­semre. Muszáj volt a víz fe­lé gurulnom, annál is in­kább, mert a talaj arrafelé lejt. Amikor vízbe zuhantam, nevetve legyintettek, nem is volt olyan jó! JSz nekem na­gyon fájt. De még jobban fáj, hogy már két hete — a Körös-csatorna vízállásától függően —, hol kapok leve­gőt, hol nem. Ráadásul még CSÉB-em sincs. Ki fogja rendezni a munkaidő-kiesés­ből származó káromat? Az is fáj, hogy ügyet sem vetnek rám, holott a pékáruboltba nagyon sokan járnak, de még többen a „Csempébe”. Mikor jön már néhány erős kezű ember, hogy visz- szaszállítson régi munkahe­lyemre, mielőtt korai víz- és fagyhalál áldozata lennék? Lejegyezte: Plavecz Pál A HŰ TÁRS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents