Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

1919. február 16., péntek Automata gépekkel gyártják a húsdarálókat Kétszeres export Tótkomlósról Tavaly augusztusban állí­tották le az elavult, öreg húsdarálógyártó gépsort a Szarvasi Vas-, Fémipari Szö­vetkezetben, s rögtön hoz­záláttak az üzemépület re­konstrukciójához. Födém­csere és más karbantartó, azokat, s szalagrendszerben dolgoznak. Nemcsak meny- nyiségileg gyártanak többet a jövőben, hanem minősé­gében is nagy különbség van a tavalyi és az új gépek kö­zött, természetesen ez utóbbi javára. A kazángyártástól a gyer­mekruháig sok mindennel foglalkozik a Tótkomlósi Ve­gyesipari Szövetkezet és ezt a sokféle tevékenységet jól is látja el. A számok tanúsá­ga szerint az elmúlt évben a bázishoz, 1977-hez képest 24 százalékkal növelték terme­lésüket, és ez a tervet is meghaladta 8 százalékkal. Ennél is nagyobb arányban nőtt az export. Az 1977-es szintet 63 százalékkal halad­ták meg 1978 végére, össze­sen 88 ég fél millió forint volt az éves termelésük, és ebből 24 millió forintért ke­rült áru Tótkomlósról kül­földre. Érdekes, hogy az idei évet a termelésnél kisebb szám­mal tervezték, mint tavaly. Most 85 millió forint lesz az éves termelés értéke, de ez jó jelnek számít Tótkomló­son. A tőkés export nagy ré­szét ugyanis bérmunkában végzik és ehhez az anyagot, kelléket a külföldi partnerek, holland és francia cégek ad­ják, Ennél a munkánál a ter­melési értéket csak ,a szö­vetkezet munkája növeli, ez pedig nyilván kevesebb, mintha az anyagot is hoz­zászámolnánk. Az úgyneve­zett anyagmentes termelési érték viszont — mely az ed­dig megszokottnál jobban mutatja az elvégzett munka mennyiségét — az idén is alaposan növekszik majd. A tavalyi 50 ezer helyett ugyanis az idén 75 ezer ka­bátot készítene^ nyugati ex­portra bérmunkában, és ezenkívül megkezdik a hazai alapanyagból gyártott ter­mékek exportját is Kuvait- ba. Bársonyból készítenek felső kabátokat, mely a hir­telen hideget hozó sivatagi estéken ad majd meleget. Ezzel mintegy kétszeresére nő a szövetkezet éves dollár- bevétele. De nagy feladat előtt áll a szövetkezet vasipari részlege is. A megszokott termékei­ken, a Thermobil hőközpon­tos, az ÉTI-kazánalkatrésze- ken és a holland exportra készülő szénaszállító kocsi- i kon kívül ebben az évben kezdik meg az úgynevezett J. K. kazánok sorozatgyár­tását. Ezek a nagy vitát ki­váltó típusok úgy tűnik, vég­legesen csatát nyertek. Vi­tathatatlan előny, hogy szén­ás olajtüzelésre egyaránt al­kalmasak, de égőfejeserévsl gázzal is működtethető':. ; Hatásfokuk pedig minden ed_ dig ismert típusénál maga­sabb, 90 százalékos. A tavalyi jó év után tehát az idén is sikeres év elé néz­nek a tótkomlósiak. Az en­gedélyezett 1,6 százalékos béremelésen felül eredmé­nyeik alapján további 10 százalék bért fejleszthetnek, és ez érthetően jó hangula­tot keltett a szövetkezetben. Ez pedig biztosíték arra, hogy 1979 se legyen rosszabb, mint 1978. Az új húsdarálók alkatrészeit automata és félautomata gé­peken munkálják meg. A három egyforma gépet egy ember kezeli, s a teljes kapacitással induló üzemkor ezer húsdará­lócsigát készít egy dolgozó egy nap alatt Kép, szöveg: Jávor Péter felújító munka után meg­kezdték az NSZK-tól vásá­rolt gépsorok betelepítését. A gyártósor megvásárlása mellett természetesen a tech­nológiát, a hozzá szükséges szerszámokat is átvették. A mintegy 8 millió forintért megvásárolt gépsor már de­cemberben helyére került, s a próbaüzem is megkezdő­dött. E hónap első felében a partner cég képviselői, tech­nikusai is megérkeztek, hogy segítséget adjanak a végle­ges induláshoz. Az első da­rabok elkészülte után elis­merően nyilatkoztak, mint mondották, minőségileg már­is megfelelőek, akár szállít­hatók is vissza az NSZK-ba. A szövetkezet vezetőinek véleménye szerint az idei év második felétől teljes kapa­citással üzemelhetnek. Ez annyit jelent, hogy évente mintegy 250 ezer gyártását vállalhatják a ma még hi­ánycikknek számító húsda­rálóból. Ennek egy részét exportálják a nyugati orszá­gokba, illetve visszavásárol­ja az NSZK cég. Másik ré­sze pedig a hazai boltokban kerül hamarosan forgalom­ba. Az első példányokat már a jövő héten küldik minősé­gi vizsgálatra Budapestre, s amennyiben elfogadják, a számítások szerint március második felétől már vásárol­ható lesz az a hazai boltok­ban. Amint Hódsági Tamás, a szövetkezet főmérnöke el­mondotta, korábban nehéz fizikai munkát igényelt a húsdarálók készítése. Ma kulturáltabb körülmények között, többnyire automata gépekkel, másfélszer annyit képesek gyártani dolgozóik, ötféle nagyságban készítik Vízügyiek vetélkedője A vízügyi ágazatban 1978- ban országos szakmai ágaza­ti vetéikedősorozat indult a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója tiszteletére. A vízügyi szervek házi ve­télkedőit területi döntők kö­vetik, amelyek közül az egyiket 1979. február 17-én, szombaton délelőtt Gyulán, a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóságnál rendezik. E terü­leti döntőben 11 keleti és észak-magyarországi vízügyi szervtől 15 csapat versenyez majd az értékes díjakért. Az első és a második helyezett csapat továbbjut az országos döntőbe, amelyet márciusban Budapesten, a Vízgazdálko­dási Intézetben rendeznek. Zárszámadásokról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) ben a növénytermesztésben 29 millió forint árbevételi kiesést okozott. Az Állami Biztosítónak és a különböző pénzügyi rendelkezéseknek köszönhetően a kár egy ré­sze végül is megtérült. A szövetkezet vezetői év közben gyors intézkedéseket hoztak a költségek mérsék­lésére, s a bevételek növelé­sére. Ennek ellenére a nö­vénytermesztés önköltsége valamivel magasabb volt, mint 1977-ben. Ezt elsősor­ban a terület kiesése és az alacsony hozamok okozták. Az állattenyésztési ágazat négymillió forinttal teljesí­tette túl árbevételi tervét. Csökkent a lucemaüzem ön­költsége. Az építési ágazat­ban a költségmegtakarítás négymillió forint volt. Ta­valy kevesebb villamos és folyékony energiát használ­tak fel. A közös gazdaság vé­gül is 3,3 millió forint nye­reséget ért el. A korábbi évek tapaszta­latait összegezve Lőrincz Fe­renc tsz-elnök a következő­ket mondta: „A természeti pusztítások mértékét a fe­gyelmezettebb, jobban szer­vezett munkával tovább le­hetne mérsékelni. Ezt bizo­nyítja, hogy 1978-ban sok helyütt hiányosak voltak a vetések, néhány növénynél nem sikerült a vegyszerezés, s nem volt kielégítő az álla­tok gondozottsága sem. Hely­zetünket tovább nehezíti a hiányos eszközellátottság.” A szövetkezet életében 1979 új fejezetet jelent majd. Állami támogatással csak­nem tízmillió forint érték­ben kezdődnek el a komp­lex meliorációs munkálatok, amelyek a föld termőképes- . ségének növelését szolgálják. Ez lehetőséget ad a későb­I biekben arra, hogy Sarkadon a fegyelmezett, jó minőségű munka hamarabb hozza meg gyömölcsét. A sarkadi Lenin Termelő- szövetkezet zárszámadó köz­gyűlésén részt vett és felszó- I lalt dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese is. HARMINCÉVES A SZARVASI DÓZSA TSZ A fennállásának 30. évfor­dulóját ünneplő szarvasi Dó­zsa Tsz-ben a küzdelmes há­rom évtized fejlődéstörténe­téről emlékeztetőt adtak ki. Így a tagság már a zárszám­adás előtt olvashatta: mi­lyen göröngyös volt az út, milyen eredmények és ku­darcok váltották egymást, amíg eljutottak az országos hírnévig, s az 1975. évi gaz­dasági eredményekkel el­nyerték a Kiváló Termelő­szövetkezeti Gazdaság címet. A legutóbbi években tö­retlen a fejlődés a szövetke­zetben.. 1977-ben 52 millió 606 ezer forint volt az összter- melési érték a 2330 hektáros közös gazdaságban, 1978-ban pedig 73 millió 942 ezer fo­rint. A tiszta nyereség kilenc és fél millióról 13 millió fö­lé emelkedett, az árbevétel pedig 15 millióval növéke- dett._Ennek megfelelő arány­ban "nőtt a tagság közösből és háztájiból származó jövedel­me, tovább javultak az élet- és munkakörülmények. Szemes kukoricából évek óta 60 mázsa fölötti az átlag­termés, búzából 1977-ben 60,04, tavaly pedig 64,1 má­zsa termett hektáronként. Az egy főre jutó termelési érték meghaladja a 300 ezer forintot, az építőbrigádban pedig a félmilliót. Az ünnepi zárszámadó közgyűlésen Kovács Péter tsz-elnök hangsúlyozta: a rekord év szintentartása sem lesz könnyű. De a munka­helyi megbeszéléseken, a szocialista .brigádgyűléseken vállalták, hogy az új gazda­sági évben négy egész hét tized százalékkal nő a ter­melési érték. A szövetkezet pénzgazdálkodása kiegyen­súlyozott, a vezetőség és a tagság együttműködése jó, az átlagéletkor 37 év, a ten- niakarás sem hiányzik. A cselekvési program végre­hajtásában természetesen először a kommunisták és a szocialista brigádok helytál­lására számít a vezetőség. A felszólaló szakemberek, fizikai dolgozók arról be­széltek, hogy a Dózsa Tsz terve megalapozott. Az V. ötéves terv időarányos esz­tendejében a hatékonyság tovább fokozására törek­szenek, s előtérbe kerül a minőség. Ehhez hasznosítják az elmúlt évek jó tapaszta­latait, a szocialista brigá­dok versenymozgalmát. Az ünnepi zárszámadó közgyű­lésen Zigri István, a Jubi­leumi Oklevéllel kitüntetett Hunyadi László szarvasmar­ha-tenyésztő szocialista bri­gád vezetője bejelentette: a kis kollektíva vállalja, hogy 1979-ben terven felül egy­millió 121 ezer forint érték­kel több húst, tejet állít elő. Felajánlották, hogy minden brigádtag két nap társadal­mi munkát vállal — a tava- • lyihoz hasonlóan — az új, 624 férőhelyes szarvasmarha­telep építésénél, hogy mi­előbb átadják a 80 milliós beruházást. A műszakiak szocialista brigádja helyszí­nen csatlakozott a kezdemé­nyezéshez. (Kepenyes—Ary) CSAKNEM 25 MILLIÓ FORINT NYERESÉG CSÁRDASZÁLLÁSON Az elmúlt napokban tar­totta zárszámadó közgyű­lését a csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet. A csak­nem 4300 hektáros gazdaság évek óta jó eredményeket ér el. A tagság munkáját a céltudatosság, a jövőbelátás jellemzi, ennek köszönhető, hogy a közös gazdaság az elmúlt esztendőt is ered­ményesen zárta. A csárdaszállásiak tavaly búzából 47, kukoricából 70, rizsből 27 mázsát takarítot­tak be hektáronként. Az állattenyésztési ágazat szin­tén sokat fejlődött, hiszen 1064 mázsa marhahúst és 3290 hízó sertést értékesítet­tek. Árbevételi tervüket 20 millió forinttal teljesítették túl. Ennek eredményeként a szövetkezet tiszta nyeresége meghaladta a 24,4 millió fo­rintot. A tagok átlagosán 10 szá­zalék kiegészítő részese­dést kaptak, amely 30—31 napi keresetnek felel meg. Emelkedett az évi jövedelem is. 1976-ban 43, egy évvel később 47, 1978-ban több mint 49 ezer forint volt az egy tagra jutó átlagjövede­lem, s javultak a dolgozók életkörülményei is. Jelentős összegeket for­dítanak fejlesztésre, amely ebben az évben eléri a 11,5 millió forintot. Az elképze­lések igazodnak az MSZMP Központi Bizottsága 1978. 1 március 15-i és december 6-i ' határozatához. Terveikben nagy jelentőséget tulajdo- i nítanak az anyagtakarékos­ságnak és a minőség javí­tásának. Különböző gépal­katrészekből 2 millió fo­rinttal kívánnak kevesebbet felhasználni, mint az el­múlt évben. Ez olyan elis­merésre méltó törekvés, amely hosszabb távon is megalapozhatja a termelő- szövetkezet sikeres mun­káját. Emberibb munkakörülmények, nagyobb teljesítmény Ha valahol, akkor a Ti­szántúli Meliorációs Válla­latnál (korábban Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat) okkal panaszkod­hatnának az elmúlt esztendő esős, hűvös, rendkívül sze­szélyes időjárására. A ter­mészet nagy kincsét, a ter­mőföldet, hét megye határá­ban javítják, tartják karban. A vállalat több mint 800 dolgozója a lakásától, tele­pülésektől távol, kinn a föl­deken tölti munkáshetei l, „otthona” a lakókocsi. Rá­adásul tartósan esős időben, a nagy teljesítményű gépek nehezen birkóznak a sáros talajjal. Ügy tűnik: a talajjavító­kat megedzette az elmúlt évek szertelen időjárása. Pa­naszkodás helyett azonban a rugalmasság, a gyors munka, átcsoportosítás jellemzi őket. Nem tűrik, hogy a drága gé­pek az időjárás miatt sokat vesztegeljenek. Bár nagy a terület, de a vállalat veze­tői, szakemberei gyakori „vendégek” a földeken, és az emberi problémákat em­beri hangon, segítő szándék­kal tárgyalják meg. A vezető^ és dolgozók jó együttműködése, az embe­rekről való gondoskodás 1978-ban is jó eredményeket hozott a Kiváló Vállalat cí­met többszörösen viselő vál­lalatnál. Az éves termelés 598 millió 981 ezer forint volt, ami több mint 47 mil­lióval meghaladta a tervezet­Háromféle tevékenységi körben dolgoznak a Mező- berényi Építőipari Szövetke­zet dolgozói; építés-szerelés, építőanyag-ipari termelés és szolgáltatás. Az építőipari termelésen belül egyik ter­mékük, az úgynevezett bitu- moperlit előregyártott elem, amely lapos tetejű épületek tető hőszigeteléséhez haszná­latos. Korábban az építkezés helyszínén keverték össze a bitument és a perlitet, most lapokká préselik azokat, s helyszínre kiszállítják. Ezzel meggyorsítják az építkezést, ugyanis így kevesebb mun­kaidőt igényel. Az elmúlt esztendőben mintegy 7 mil­lió forint értékben értékes­tet. Árbevételük 68 millióval több a vártnál, a nyereség- tervüket 111,5 százalékra teljesítették, és 58 millió 929 ezer forintot tettek a nép­gazdaság asztalára. Említésre méltó, hogy a munka termelékenysége 112,9 százalék, s dolgozónként túl­haladták a 331 ezer forintot. Minden eredményben ki­magasló a Szarvason üze­melő Békés—Csongrád me­gyei főmérnökség és a gép­javító üzem. A jó eredmé­nyekkel párhuzamosan emel­kedett a munkások átlagbé­re is. A jó eredmények elérésé­hez igen nagy segítséget nyújtott a 83 szocialista bri­gád 1139 tagja. A nehéz munka mellett 14 200 társa­dalmi munkaórát teljesítet­tek környezetük, városok, falvak, gyermekintézmények építésére, szépítésére. Egy év alatt 18 újítást fogadott el a szakvezetés, ami több mint másfél millió forint, költség­megtakarítást eredményezett. Az új esztendőben újabb kényelmes lakó- és kultúr- kocsik kerülnek a határba, 18 mikrobuszt vásárolt a vál­lalat a munkahelyek jobb kiszolgálására. Az elmúlt ne­héz esztendő tapasztalatait jól hasznosítják az új gazda­sági évben, és elsősorban még jobb minőségű munká­val akarják segíteni a mező- gazdaságot. A. R. sítettek e termékükből me­gyénkben. Mindezeddig nem tudták az igényeket kielégí­teni. Másik termékük, amelynek gyártását az idén vezették be, korábban hiánycikk volt: a vasalatlan betoncső. Ez az elem. nélkülözhetetlen a kül­ső közmű építkezéseknél. Tízmillió forintos árbevételt érhetnek el évente, ha az új üzem megindul és teljes ka­pacitással dolgozik. Ez utóbbi termékük növe­léséhez építenek egy új 800 négyzetméteres műhelycsar­nokot, amelynek alapozását tavaly már elkezdték. A ter­vek szerint az idén be is fejezik a több mint másfél- millió forintos beruházást. A Gyulai Kötőipari Vállalat körültekintően gondoskodik dol­gozóinak üzemi szociális ellátásáról. Több mint húsz évig nem volt saját étkezdéjük — most viszont már működik. Itt étkezhetnek a dolgozók családtagjai és — nyári szünidőben — az iskolás gyermekek is. Képünkön: készülődés az ebédhez Fotó: Veress Erzsi Karczag József Bitumoperlit és betoncső

Next

/
Thumbnails
Contents