Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-02 / 27. szám
1979. február 2., péntek 4 Marad a Kilián brigád Lapunk 1978. november 1-i számában „Feloszlik a Kilián brigád?” címmel arról írtunk, hogy a Szarvasi Állami Tangazdaságban különböző — nem minden alapot nélkülöző — okok miatt ad- dig-addig halogatták az 1977- es munkaverseny értékelését, hogy lassan már az 1978- as értékelés kezdte sürgetni a brigádok versenyének irányítóit. A tangazdaság csabacsüdi kerületének Kilián brigádja is keserűen nyugtázta akkor, hogy vállalásaik teljesítéséről nem sok szó esett, a brigádvezetők tanácskozását sem tartották meg, s egyáltalán, a munkaverseny maga is holtpontra jutott. A 16 éves brigád tagjai már azon tanakodtak, hogy legjobb lenne ha az együttes felosztana. Természetesen ezt nem szó szerint gondolták akkor sem. Tudták, hogy gazdaságuk megannyi gonddal-bajjal küzd évek óta. A 2500 hektárnyi rizs csak a veszteségeket növeli, s ilyen körülmények között a brigádok teljesítményét is csak erkölcsileg méltányolhatta a tangazdaság vezetősége. Ezzel is késlekedett azonban. Cikkünk nyomán és még- inkább a gazdaságban dolgozók észrevételezéseit, felszólalásait követően megindult az egészséges erjedés, s a munkahelyeken a munka, az irányítás minden szintjén újító gondolatok, versenyt formáló javaslatok születtek. Ebben a légkörben érett meg végül is az ügy arra, hogy 1978. december 29-én megtarthatták a vállalati szakszervezeti tanács, a bizalmiak és a gazdaság vezetésének együttes tanácskozását. Ezen a tanácskozáson a gazdaságnak több mint 100 dolgozója — kerület- és üzemvezetők, szb-titkárok, KISZ-titkárok, szocialista brigádvezetők és bizalmiak — vett részt. Az „ügyről” itt már szó nem esett. A kérdés nyugvópontra jutott, ismertették az 1977-es munka- verseny-mozgalom végső értékelését, 13 brigád kapta meg 1977-es munkája alapján az arany fokozatot, 7 az ezüst fokozatot, 6 a bronzot a 32 versenyző kollektívából. Az értékelés alapján 165 és fél ezer forintot osztottak fel jutalomként a brigádok és a brigádtagok között. A tanácskozáson egyébként a legfőbb téma az ez évi teendők megvitatása volt. A vita során 12-en mondták el véleményüket, ismételten hitet téve a szocialista munkaverseny folytatása mellett. A brigádok körében visszhangra talált az a felhívás is, amelyben a tangazdaság vezetősége az ez évi termelési tervek teljesítésére hívta fel a munkacsapatokat. Amint a Kilián brigád tagjai, illetve a tangazdaság vezetői, a szakszervezeti tanács titkára is elmondotta: a tanulságok levonásával — úgy érzik — sikerült minden alapot megteremteni ahhoz, hogy a verseny, a szocialista brigádmozgalom ismét rangjára emelkedjen a Szarvasi Állami Tangazdaságban is. (kőváry) lenekre mozgósító kollektíva Keveset beszélő, többet akaró emberek Kilenc szabó, nyolc fodrász és két fényképész. Kezdetleges felszerelések. Ennyiből állt az 1951. május 18-án alakult „Endrődi Általános Szolgáltatási Kisipari Termelőszövetkezet”. Három év után úgynevezett profiltisztítást csináltak. Különváltak a szabók és önálló életet kezdve létrehozták az Endrődi Szabóipari Szövetkezetét, s ma korszerűsödő termelési technológia mellett 275-en — főleg nők és jó felerészben 30 éven aluli fiatal — veti össze a vállát a fejlesztés további ütemét váró szövetkezetben. A dolgozói létszám növekedésével, a munkásöntudat fejlődésével gyarapodott a párttagok száma, s ma 37-en — a dolgozói létszám 13 százaléka — tevékenykednek a pártalapszervezetben. E mindig tettekre mozgósító kollektíva rakta mérlegre a közelmúltban az alapszervezet kommunistáinak munkáját, fejtegetve azt, hogyan váltották valóra az elmúlt esztendő elején általuk is javasolt és elfogadott cselekvési programot. A pártvezetőség beszámolóját ismertető alapszervezeti titkár, Fagyas Mátyásné szavai nyomán rendszerezetten bontakozott ki a kép a kis kommunista közösség munkájáról. Arról az alapszervezetről, melynek tagjai in„Pénzből élünk mi is 99 Amikor 1970-ben megalakult a Körösi Állami Gazdaság központi gépműhelyének Ifi brigádja, tagjainak az átlagéletkora jóval 30 év alatt volt. Ma már 35 évnél is több. Közben nem sok személyi változás történt. A brigádvezető most Katona Vince, akit 1976-ban választottak meg erre a tisztségre. Akkor került a központi gépműhelybe, amiről így beszél: — Nem jöttem messziről. Itt voltam ipari tanuló, aztán levelező tagozaton technikus lettem és gépcsoportvezetői beosztásba kerültem. Abban az évben érdemelte ki a brigád a szocialista címmel együtt másodszor az ezüstkoszorús jelvényt, az 1977. évi eredmény alapján pedig már aranykoszorús lett. Gyoma és Körösladány között, a világtól egy kissé távolinak tűnő tájon van a gazdaság gépműhelye, ami semmiben sem különbözik valamilyen vasipari üzemtől. Most a tavaszi munkákhoz készítik elő a lánctalpas és gumikerekes traktorokat, a szállítójárműveket, a markológépeket. Frolyó Imre, a gépüzem vezetője a 13 tagú Ifi brigád munkáját méltatva kijelenti : — Amit megcsinálnak, az biztosan jó, miattuk nincsenek nyugtalan éjszakáim. Persze van a törekvésükben egy kis „önzés” is. Különösen, amikor a nyári munkákra készítik elő a gépeket. Ugyanis a betakarítás időszakában a brigád 9 gépszerelője egyszeriben „nyeregbe pattan”, s le nem száll addig a kombájnról, amíg minden szem gabona a helyére nem kerül. A kombájnolásból pedig jó pénzre tesznek szert, ha időközben géphiba miatt nem kell ki- állniuk a sorból. De nemcsak önmagukra, hanem a gazdaságra is gondolnak. Erről Dómján István gépszerelő így beszél: — Csináljuk a „melót”, nem „lelkizünk”. Pénz kell, amit a jól működő gépekkel megtermelünk a gazdaságnak. Ebből a pénzből élünk mi is. Bárcsak több jutna belőle! Eszközök, szerszámok is kellenének. Itt van az a K—700-as... A mázsányi differenciálmű- tengelyt kézzel emelgetjük. Kellene villanytargonca, ami könnyebbé és termelékenyebbé tenné a munkánkat. Juhász László gépszerelő a múlt évben rizst kombájnolt, amiről a következőket mondja. — Sok volt a szalma, kevés a szem. A lánctalpas majd elsüllyedt a pocsolyában. Dolgoztam. Tudtam, hogy nem sok pénzt kapok érte, dehát nem hagyhattuk odaveszni a kevés rizst sem. Valaminek csak vissza kellett térülnie a befektetett nagy munkából a gazdaságnak. — Egyszer így, máskor úgy. Sok függ az időjárástól — jegyzem meg. — A remény éltet bennünket és soha eszünkbe sem jut, hogy munkahelyet változtassunk. Nehéz lenne kezdeni másutt. Megszoktuk ezt a környezetet és az évek során jó barátság is kialakult közöttünk. Mert nemcsak munkából áll az élet. — Hanem? — Például az AGROKER Kossuth Szocialista Brigáddal jó kapcsolatot tartunk. Néha közösen rendezünk focimeccset, utána őz-, vagy birkavacsorát, és mulatunk egy jót. Olyankor nem tilos az ivás. Munka előtt és közben annál inkább. Ilyen óriási gépeknél dolgozni nem gyerekjáték. Észnél kell lenni. Szerelés közben is könnyen előfordulhat baleset. — Volt már többször? — Szerencsére az utóbbi években egyetlen kisebb sérülés sem történt. Vigyázunk magunkra és egymásra is. Az aranyjelvény kötelez bennünket. bízóéiért hal— Ami még .különösen elismerésre méltó: a brigád gondolkozva dolgozik. Újít, ésszerűsít, hogy megköny- nyítse, gyorsabbá tegye a munkáját — jelenti ki Frolyó Imre. Szujó Péter műhelyvezető, aki a vszb újítási felelőse, lelkes propagálója az újí- tómozalomnak. Dicséri a brigádtagok törekvését: — Évenként 3-4 újítást adnak, az ésszerűsítéseknek pedig se szeri, se száma. Sokszor mondom: csinálni, csinálni, abból mindnyájunknak haszna van. — Egyéni szempontból is érdemes csinálni? — kérdezem. — A szakvéleményezők törekednek mielőbb elbírálni az újítási javaslatokat, a gazdaság pedig nem késlekedik kifizetni a díjat. Újítási tanúsítványt is, ad, hogy a Kiváló újító jelvény odaítélésénél nyítani lehessen az eredményt. Azt már másoktól lom. hogv Szujó Péter nemcsak biztat az újításra, hanem a műszaki raiz elkészítéséhez is segítséget nyújt. Most Juhász László és Galambos József közös újításának az elbírálása van soron. Elgondolásuk megvalósításával az E 301-es önjáró kaszálógén üzembiztonságát növelték. Már kipróbálták és kitűnően bevált. — Mennyi nénzt várnak érte? — kérdezem a két újítótól. — Egy-kétezer forintot... Talán — mondják szerényen. Somogyi G villa raktáros kérte a brigádba való felvételét. Tíz éve dolgozik a gazdaságban, ismerik. Katona Vince úgy vélj, hogv lehet reménye a felvételre, a végső szót azonban a brigád egvíittesen mondia ki. Aztán még egv év próbaidőt is le kell töltenie. Ez a rendje a dolognak. Egyébként — mondják — könnyen ki is lehet kerülni az Ifi brigádból, bár még ilyen nem fordult elő. Azért is magasabb az átlagéletkoruk 35 évnél. Pásztor Béla kább halk szavú, keveset beszélő, de annál többet tevő, többet akaró emberek, ők maguk szerényen közepes, vagy jó közepesnek ítélik meg az alapszervezet munkáját. Valójában azonban, mint az a községi pártbizottság munkájukat minősítő leveléből kiderült, az értékesebb „osztályzatra” is rászolgáltak. Hiszen úgyszólván példás a szervezeti életük, nem ismernek határozatképtelen taggyűléseket, fehér holló számba megy, hogy valaki igazolatlan távolmarad, és rendszeresen megtartott tanácskozásaikon időről időre aktuális, lényeget megragadó témák szerepelnek. Most, amikor e kis közösség az elmúlt évben végzett munkát értékelte, kiderült, hogy egész esztendőn át ügyeltek arra is, hogy a cselekvési programban felvázolt feladatok ne kerüljenek a fiókok mélyére, hanem azok sorra, rendre megvalósuljanak. Mindenki tegve a maga posztján, amit tennie kell. Amint az a beszámolóból is kiderült, a párttagok ott vannak a KlSZ-szerve- zetben, a szövetkezeti bizottságban. segítenek és szerveznek fáradhatatlanul. Az arra alkalmas fiatalokat mozgalmi feladatokkal látiák el. s évi munkájuk gyümölcseként a múlt évben is négy munkásnőt vettek fel a pártszervezet soraiba, s közülük kettőt a KISZ-alapszervezet javaslatára. Szorgos munkájuk közben is fő erényük a tanulás. Jelenleg két csoportban ötvenen vesznek részt a pártszervezet szemináriumán, 15-en a KISZ tanfolyamára iárnak, van aki marxista esti középiskolán, esti egyetemen tanult, vagy tanul. Azt mondtam, ez a fő erényük. így van. De a tanulás nem merül ki az elmondottakban. Ahhoz, hogy ilyen létszámmal és főleg export árut termeljenek, jó szaktudással bíró emberek kellenek. Megszervezték hát saját erejükből a felnőttszakmunkás-képzést. A 400 órás tanfolyam tematikájában nemcsak szakmai, hanem társadalompolitikai ismeretek is szerepelnek. Fáradozásukat — melyben a szövetkezet vezetőinek, műszaki gárdájának, szakmunkásainak aktív szerepe van — siker koronázza. A harmadik kurzus most végzi a tanfolyamot. Velük együri hetvenen kapnak — közülük néhányan a 8. általános iskolai ismereteket is megszerezve — szakmunkás-bizo- nyítváhyt. Ezenkívül három évfolyamon 47 ipari tanuló ismerkedik a szakma fogásaival. A tanulásra buzdítás során nem feledkeznek meg a gyermekgondozási segélyen levő kismamákról sem. Közülük is nyolcán tanulnak, s mire letelik a gondozási kedvezmény, szakmunkások lesznek. Azt szöktuk mondani, hogy a jó politikai munka tükörképe a jó gazdasági munka. S mint az a beszámolóból és a községi pártbizottság minősítéséből is kiderült, e kettő itt fedi egymást. Termékeik — a nyugatnémet Adidas cégtől bérmunkában vállalt szabadidős ruhák, és a francia Weil cégtől vállalt kabátok kivitelezése — megnyerték a megrendelők tetszését. Egyszóval „kivívták az egri nevet”, a tőkés, és tegyük hozzá a szovjet megrendelők előtt is. A fő hangsúly — noha termékeiből minimális a hibás készítmény — a minőség további fokozása, melyben, mint eddig is, nagy szerepet szánnak a szocialista brigádoknak. Azt a közmondást vallják: nincs olyan rakott szekér, amelyikre még ne férne. Kíváncsian várják hát az év végéről ez évre -áthúzódott beruházást, a korszerű vasalósor megindulását, mert ez újabb jelentős árbevételt jelent a szövetkezetnek. A francia megrendelőnek eddig ugyanis vasalatlanul szállították az év során készített 40 ezer kabátot. Ez évben már ezek is — mint az Adidas cég szabadidős és tréningruhái — vasalva, ízléses csomagolásban, nem egymásra rakva, hanem akasztva kerülnek a kamionokba. E teherjárműveknek most építik az üzemi utat. A folyamatban levő beruházással párhuzamosan folytatják a központi gőz- és levegőztető berendezések kiépítését, sorra kerül az üzem elektromos hálózatának teljes átszerelése, és újabb célgépeket, vasalópréseket kívánnak beszerezni. A szövetkezet valamennyi dolgozójával együtt eredményes gazdasági évet hagytak maguk mögött az Endrődi Szabók Szövetkezetének kommunistái. S ebben ott van az is, hogy nem csupán kipipált napirendi pont volt a pártvezetőségi üléseken, párttaggyűléseken a termelés napra kész helyzete. Rendszeresen meghányták-vetet- ték hol tartanak, milyen gondok nehezítik a cselekvési programból fakadó gazdaság- politikai feladatok megoldását. S ami ebben különösen figyelmet érdemel: a szövetkezet vezetői, vagy az egyes emberek is nem zaklatásnak vették az elszámoltatást, hanem igyekezetét, cselekvésre ösztönző buzdítást láttak benne, azt, hogy együtt, és már ma megtegyék amit csak lehet, s szerény munkájukkal ugyan, de ők is segítsenek előbbre mozdítani a népgazdaság szekerét. Megtették hát a magúkét becsülettel. De mint az a beszámolóból és a felszólalásokból is kiderült, túlláttak az üzem, a szövetkezet falain. A Hazafias Népfront helyi bizottságával együtt, a szövetkezet szakembereinek segítő közreműködésével, rendszeresen szabás-varrás tanfolyamokat szerveznék a község lakosainak. A KISZ- esek többek között különböző munkaakciókban ezer óra társadalmi munkát teljesítettek, és szakköri foglalkozásokon ismertetik meg az úttörőket a szabás-varrás fortélyaival. Ha helyenként talán na - gyobb teret kapott a beszámolóban, s néhány felszólalásban a szövetkezet gazdasági helyzete, azért a taggyűlés mégsem mutatott egyoldalúságot. Nem, mert a termelés emberi oldalai kaptak itt nagyobb szerepet, ami nagyon is fontos politikai feladat. S az említettek mellett a beszámolóban és a hozzászólásokban — az utóbbiakban ha nem is látványos szónoki fordulatokkal — megfogalmazták egy sor más feladatot is. Szó volt a pártcsoportok szervezettségének továbbcsiszolásáról. Ezért még egy újabb pártcsoportot "hoznák létre, és így lehetővé válik, hogy- a pártcsoport tagjai a pártcsoportvezetőkkel egy műszakban dolgozzanak. Szó volt itt a szövetkezet létszámának több mint felét kitevő fiatalokról, arról, hogy még közelebb kell jutni a KISZ-alapszervezet tagjainak a többi fiatalhoz. Mint mondták, utánpótlás van bőven, hiszen a 148 harminc ' éven aluli dolgozóból még mindössze 30 az ifjúsági szövetség tagja. Hangsúlyt kapott itta még egységesebb cselekvőkészség, amely mindennapi tevékenység. Hangsúlyozták a feladatokon való nagyobb osztozás fontosságát. Amilyen őszintén volt szó ezekről, bízvást valóra is váltják. Deák Gyula A Duna Cipőgyárban ebben az évben két ős fél millió pár tavaszi cipőt és egymillió-hatszázezer pár szandált gyártanak. A képen: prés alatt ragasztják a talpakat (MTI Fotó — KS)