Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-15 / 38. szám
1979. február 15., csütörtök KISZ-tanácsadó tanárok megyei tanácskozása Bélmegyeren A békési mezőgazdasági szakmunkásképző intézet vendégeként Bélmegyeren tanácskoztak tegnap a megyei szakmunkásképző intézetek KliSZ-tanácsadó tanárai. A KISZ Békés megyei bizottsága által szervezett tanácskozáson a részvevők a szakmunkásképző intézetek mozgalmi tevékenységét érintő gondokat, problémákat tárgyalták meg őszinte hangon. Első napirendi pontként dr. Szemenyei Sándor, a KISZ Békés megyei bizottsága munkatársa értékelte a KISZ KB 1978. március 17-i, úgynevezett szakmunkástanuló-határozata végrehajtásának megyei tapasztalatait. Ezt követően — a lépcsőzetesen bevezetésre kerülő — tanulmányi mozgalom kezdeti tapasztalatain, tartalmán, módszerein vitatkoztak új utakat keresve a tanácskozás részvevői. Merőben más helyzetet teremtett a KISZ feladatában ugyanis, hogy a szakmunkásképző intézetekben fokozatosan áttérnek a vertikális felépítésű alapszervezeti rendszerről az osztályokon alapuló KlSZ-alapszerveze- tekre. Ez a közeljövőben lehetővé teszi, hogy a KISZ- szervezetek tanulmányi munkát segítő tevékenysége mindinkább a politikai, érzelmileg és értelmileg megalapozott, meggyőző munkára koncentrálódjon. Ugyanakkor, a tanulmányi mozgalom megköveteli az osztály- ■ főnökök, a pedagógusok egységesebb értékrenden alapuló, szaktanári, pedagógiai tevékenységét is. A tanácskozás Simon Mi- haiynaic, a megyei tanács íoeloadojanak hozzászólásával folytatódott. A tanulmányi mozgalom feladataira visszatérve, kiemelte, nogy a tanulmányi teiadatoaat differenciáim szüKseges, egy adott évben csak egy fontos feladatot kell Kitűzni, ae azt követKezetesen Kell végrehajtani. Ezután szólt a RiSZ KB szaKmunKástanuló-nata- rozatát követő intezKedesi terveKról, amelyek egyelőre meg nem tüKroziK eiegge a szakmunkásképző intézetek helyi sajátos tennivalón, k.i- tékelte és a korábbinál tartalmasabbnak, eredményesebbnek ítélte az idei ifjúsági parlamenteket. Szünet után dr. Szemenyei Sándor „A hagyományok szerepe a szakmunkás- képző intézetekben” témában tartott rövid tájékoztatást és gyakorlati útmutatást, a KISZ Békés megyei bizottsága január 25-i üléállategészségügyi üzemmérnökképzés Állategészségügyi üzemmérnökképzés indul szep- t temberben Hódmezővásárhelyen. A mezőgazdasági nagyüzemek, vállalatok, valamint a szakigazgatási szervek és az intézmények igényeinek kielégítésére hazánkban először oktatnak állategészségügyi szakembereket főiskolai szinten, az állatorvostudományi egyetem keretében. A felsőoktatási intézményhálózat korszerűsítésének jegyében ugyanis a szegedi Élelmiszeripari Főiskola hódmezővásárhelyi kara szeptembertől az egyetem állategészségügyi karaként működik tovább. Az itt végzett üzemmérnökök feladata a szakosított nagyüzemi állattartó telepek komplex állategészségügyi és állattartási technológiájának szervezése, alkalmazása, irányítása lesz. Az induló első évfolyamon nyolcvan érettségizett fiatal kezdheti meg tanulmányait. A képzés időtartama három év lesz. A felvételi kérelmeket Hódmezővásárhelyre kell küldeni. sén elhangzottak alapján. A továbbiakban Gyarmati Irén, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára szólt a KISZ-tanácsadó tanárok szerepéről. Végezetül Duna Mihály, a KISZ Békés megyei bizottsága első titkára kívánt átgondolt, tervszerű, eredményes munkát a szakmunkásképző intézetek KISZ-tevékenységét irányító KISZ-tanácsadó tanároknak. B. S. E. Bezárják az ebédlőt? A mi munkánk! A Békéscsabai 3. számú Általános Iskola rajzszakkörének ötödig osztályos tagjai büszkén nézegetik az iskola zsibongójában kiállított munkáikat. A szakkör vezetője, Köpöczi Rózsa szerint tehetséges, ügyes kezű gyerekek a kis tanítványok Fotó: Gál Edit A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye (Folytatás az 1. oldalról) vatalos lengyel valutakiszolgáltató helyen vásárolt, legalább 600 Ft összegű forint fizetőeszközzel kell, hogy rendelkezzenek, mely 4 napon túli tartózkodás esetén napi 150 forinttal növekszik. Amennyiben más országokkal is sor kerül ilyen megállapodásra, a sajtó útján időben tájékoztatást fogunk adni. Rubel elszámolású valuták nem kereskedelmi árfolyama államközi megállapodásokon alapul, ezek az árfolyamok most nem változnak meg. Gazdaságpolitikai szándékunk, hogy a konvertibilis elszámolású valutáknál a forint egységesebb értékelése, az egységes árfolyam felé közelítsünk. A konvertibilis elszámolású valuták nem kereskedelmi és kereskedelmi árfolyama között eddig 100 százalékos különbözet érvényesült, a kereskedelmi árfolyam kétszerese volt a nem kereskedelmi árfolyamnak. Ez a különbözet 1979. 'február 15-i hatállyal 75 százalékra mérséklődik. Ennek következtében a konvertibilis elszámolású valuták nem kereskedelmi árfolyama emelkedik. Ez az árfolyam lényegében a lakossággal kapcsolatos elszámolásokban (pl. turizmus rokoni támogatások, szerzői jogdíjak stb.) kerül alkalmazásra. Nemzetközi idegenforgalmunkban legjelentősebb- valutáig közül pl. egy USA dollár nem kereskedelmi árfolyama 17,79 Ft volt, ezentúl 20.33 Ft lesz, kereskedelmi árfolyama továbbra is 35,58 Ft marad; egy NSZK márka nem kereskedelmi árfolyama 9,72 Ft volt, ezentúl 11,10 Ft lesz, kereskedelmi árfolyama továbbra is 19,43 Ft marad; egy osztrák schilling nem kereskedelmi árfolyama 1,36 Ft volt, ezentúl 1,55 Ft lesz, kereskedelmi árfolyama továbbra is 2,71 Ft marad. Ez azt jelenti, hogy a konvertibilis valutát beváltó külföldiek valutájukért az eddiginél több forintot kapnak. Több forintot kapnak azok a magyarok, akik külföldről kapott nyugdíj, rokoni támogatás, örökség, szerzői jogdíj stb. címen váltanak be konvertibilis valutát forintra. Ugyanakkor azoknak a magyar állampolgároknak, akik konvertibilis valutát vásárolnak (pl. egyéni kiutazáshoz), vagy valuta tartalmú szolgáltatást vesznek igénybe (pl. társas- utazás külföldi menetjegy), az eddiginél több forintot kell fizetniük. Nem érinti ez az intézkedés az utazási irodák által 1979. évre már meghirdetett társas- utazások árait, kivéve a költőpénzért fizetendő összeget. * * * A magyar állampolgárok 1979. február 15-től utazásaikhoz az eddiginél több konvertibilis valutát vásárolhatnak, és bővül a turistaútlevéllel meglátogatható országok köre. Az alábbi intézkedések célja egyrészt az, hogy a nem kereskedelmi árfolyamváltozás ne csökkentse a vásárolható valuta összegét, másrészt, hogy állampolgáraink — népgazdaságunk lehetőségeivel összhangban — jobb feltételekkel utazzanak külföldre. — A tőkés országokba és Jugoszláviába egyéni turistaútlevéllel utazók az eddigi személyenkénti 4000 Ft helyett 4500 forintért vásárolhatnak valutát, az eddigi feltételek szerint. Ezenfelül személyenként 1500 Ft értékű konvertibilis elszámolású többletvalutát lehet egyidejűleg vásárolni. — A nem kereskedelmi árfolyamok emelkedésével arányosan növekszik az a forintösszeg, amelyért az utazási irodák társasutazásaival tőkés országokba és Jugoszláviába utazók költőpénzt vásárolhatnak változatlan feltételekkel. A társasutazóknak is lehetőségük nyílik költőpénzük kiegészítéseként személyenként 300 forintnak megfelelő többletvaluta egyidejű vásárlására. — A látogatóútlevéllel tőkés országokba és Jugoszláviába utazók változatlan feltételek szerint továbbra is személyenként 500 forintnak megfelelő konvertibilis elszámolású valutát vásárolhatnak, amelyet egyidejűleg kiegészíthetnek személyenként 300 Ft értékű többletvalutával. A többletvaluta vásárlásánál 40 százalék illetéket kell fizetni. Akik utazásukhoz a szükséges valutát már megvásárolták, de utazásukra csak február 15-e után kerül sor, a többletvalutát a valutakiszolgáltató hejyen pótlólag megvásárolhatják. * * * 1979. február 15-től bővül a turistaútlevéllel meglátogatható országok köre. Eddig Európán kívül csak azokba az országokba lehetett egyéni turistaként utazni, amelyekbe menetrendszerű njagyar légijárat közlekedett Ezentúl Európán kívüli országokba (pl. Kanadába és az USA-ba) is igényelhető tu ijsta-valutaellátmány és váltható meg forintért a repülőjegy, ha a turista olyan légijáratot vesz igénybe, amelynél a repülőjegy megvásárlása nem jár konvertibilis valutakiadással a népgazdaság számára. Ez a lehetőség jelenleg a KGST- tagországok által üzemeltetett légijáratoknál áll fenn. Kivételt képeznek — a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogszabályokkal összhangban — azok az országok, amelyekben a magyar állampolgárok érdek- és jogvédelme nem biztosítható. * * * s Népgazdaságunk és valamennyi állampolgárunk érdéke, hogy nemzetközi idegenforgalmunk szervezetten, rendben bonyolódjon le, nemzeti valutánkat megvédjük a spekulációval szemben és elősegítsük, hogy a hozzánk látogató külföldiek kellemesen érezzék magukat. Devizajogszabályaink módosításával is e célok megvalósítását kívánjuk elősegíteni. Tekintetbe kell vennünk, hogy az áruválasztékunk, egyes áruk és szolgáltatások árszínvonala eltér elsősorban a bennünket körülvevő országokétól. Ez hozzájárul ahhoz, hogy külföldiek nálunk nemcsak az utazáskor szokásos ajándékokat vásárolják, hanem olyan árukat is — közöttük pl. élelmiszereket —, amelyek jelentős ártámogatással kerülnek forgalomba. Az Elnöki Tanács módosította a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. sz. tvr-t, a pénzügyminiszter pedig az 1/1974. (I. 17.) PM sz. rendeletet. A módosított jogszabályok — amelyek 1979. március 1-én lén- nek hatályba — legfontosabb rendelkezései a következők: — Külföldiek a magukkal hozott valutát csak hivatalos átváltóhelyen (pl. MNB, OTP, utazási irodák stb.), a hivatalos árfolyamon válthatják át forintra. Magyarok forintért valutát szintén csak ezeken a hivatalos1 átváltóhelyeken vásárolhatnak. — Az eddigi, személyenként 400 Ft helyett kevesebb forint vihető ki, illetve hozható be: belföldiek személyenként 200 forintot (50 forintosnál nem nagyobb címletekben), külföldiek pedig 100 forintot (csak érmében) hozhatnak be, illetve vihetnek ki magukkal. A magyar állampolgárok külföldre kivihető forintot azonban csak a rendeletben külön felsorolt KGST-tagál- lamokban válthatják át. az ottani hivatalos átváltóhelyeken. — Külföldiek a magukkal hozott ingóságaikat magánforgalomban Magyarországon nem értékesíthetik. — Magyarországról kiutazó magyaroknak és külföldieknek továbbra is lehetőségük lesz, hogy utazásuk időtartamára, de legfeljebb három napra való — fogyasztásra közvetlenül alkalmas — élelmiszert magukkal vigyenek. Húsipari termékekből azonban legfeljebb 1 kg, ezen belül fajtánként csak fél kg vihető ki. Az a külföldi azonban, aki 24 óránál rövidebb ideig tartózkodott Magyarországon, itt vásárolt élelmiszerből csak 100 Ft értékű úti élelmiszert vihet magával. Elvárjuk mind a hozzánk érkező külföldiektől, mind a magyar állampolgároktól, hogy előírásainkat, jogszabályainkat betartsák, azokkal ellentétes tevékenységet ne folytassanak. Ezt kívánják meg népgazdasági devizagazdálkodási érdekeink, melyeknek védelme céliából a jövőben hatékonyabb ellenőrzést és fokozott felelősségre vonást fogunk szükség esetén alkalmazni. * * * Az árfolyamok módosításával, a valutaellátási intézkedésekkel és a magyar—lengyel megállapodás feltételeivel kapcsolatban a bankok, a valutakiszolgáló helyek és az utazási irodák adnak részletes tájékoztatást. A jogszabálymódosítások teljes szövege a Magyar Közlöny 1979. február 15-i számában jelenik meg. (MTI) A z idén az egy lakosra jutó társadalombiztosítási kiadások ösz- szege eléri a hatezer forintot. A pénzbeli társadalmi juttatások 61,4 milliárd forintot tesznek ki, ami 10,2 százalékkal több az 1978. évinél. Holott az állami költségvetés igazán nem bajlódik olyan gondokkal, hová adja ki bevételi forintjait, de: a szociálpolitika társadalmi-politikai jelentősége a nehezebb gazdasági körülmények közepette nemhogy mérséklődne, hanem növekszik. Mégis, szemben a központi irányítás követte gyakorlattal, a termelőhelyek némelyike úgy okoskodik: ha sűrűsödnek a gondjaink, fogjuk szorosabbra a szociálpolitikai kiadásokat, hiszen ott a legkönnyebb „gazdálkodni”. S innét a cím is, szándékkal ingerlő, bárha kérdőjellel, mert — ugyan a végletességig el- menve — az ilyesfajta logikából ez következne. Nagy hagyományai, gazdag tapasztalatai vannak a vállalati szociálpolitikai tevékenységnek, több évtizedre visszanyúlok, s egyre tekin-. télyesebb összeget követelők. Napjainkban a társadalmi juttatások tíz százaléka származik vállalati forrásokból, több részterületen azonban ennél jóval nagyobb a hozzájárulás aránya: az üzemi étkeztetés költségeinek nyolcvan százalékát fedezik a munkahelyek, s a kedvezményes üdültetés minden száz forintnyi kiadásából hetvenet a vállalatok állnak. Elképzelhetetlen lenne egyik napról a másikra elvonni mindazt, ami megszokottá vált, ami a dolgozók nagyobb csoportja által természetesnek tartott és igénybe vett. Arra érthetően nem gondolnak egyetlen munkahelyen sem, hogy bezárják az ebédlőt, megszüntessék a kedvezményes üzemi étkeztetést. De néhány helyen furcsa takarékosságot kívánnának meghonosítani, mondván, most a vállalati nyereséget kell növelni, s nem olyan mellékes dolgokkal bíbelődni, mint a szociálpolitika. Igen ám, csakhogy az így gondolkodók azt tévesztik szem elől, hogy a vállalati szociálpolitikai tevékenység az elsődleges vállalati érdekeltségek körébe tartozik. Nyilvánvaló: a munkaerő- források elapadása, a munkavállalók jó értelmű megtartása egyre inkább föltételezi nemcsak a javadalmazási formák tökéletesítését, hanem a vállalati szociális gondoskodás kereteinek folyamatos fejlesztését is. Igaz, számon kell tartani ez utóbbi befektetéseknek, kiadásoknak a hatékonyságát; a vállalat olyan szociálpolitikai teendők ellátását vegye magára, amelyek megfoghatóan köthetők a vállalati érdekekhez. Szó sincs tehát valamilyen rossz ízű jótékonykodás óhajtásáról, sokkal inkább arról, hogy a tudatosság és az érdekeltség összhangja a szociálpolitikában is megteremthető, kialakítható. Igaz csak akkor, ha tervezik e tevékenységet, ha súlyát mérlegelve rangsorolják. Rangsor: nem szabad úgy mazsolázgatni a kalácsból, hogy — például — a munkásszállás maradhat, mert annak kiadásai az önköltségben számolhatók el, ám az óvoda fönntartását már fontoljuk meg, hiszen az a jóléti alapot terheli, stb. Mégis, itt-ott mostanában tapasztalni ilyesfajta — érthetetlen és elfogadhatatlan — méricskélést, osztályozást. S magyarázatot is hallani ezekre a próbálkozásokra, mondván, a központi irányítás jelentősen szigorította a vállalatokkal szembeni gazdálkodási követelményeket. A hangsúly a vállalati szociálpolitika egészén van, azaz annak rendszerén, amibe a munkaruha éppúgy beletartozik — ha nehezen is látják be ezeket az összefüggéseket a gazdálkodók—, mint az üzemegészségügy, a munkakörülmények korszerűsítése, a gyermekintézményekhez adott hozzájárulás. Pusztán az érzékeltetés kedvéért: a * híradás- és vákuumtechnikai iparban a foglalkoztatottak 69,9 százaléka negyven éven aluli. A textiliparban dolgozó nők 67,4 százaléka még nem töltötte be a negyvenedik életévét, tehát pontosan abban a korban van, amikor kimondottan rászorul a vállalati szociális gondoskodás sokféle elemére, a gyermeki intézményektől a kedvezményes, s hazavihető vacsorán át az üzemorvosig. Ugyanakkor a szénbányászatban a foglalkoztatott férfiak 48,7 százaléka elmúlt negyvenéves; másfajta gondosKodást igényelnek, mint az előbb említett nők, ám ki vitathatná, hogy szükségünk van a vállalati szociálpolitikára és annak további fejlesztésére. T artósan, hosszú távon növekszik a vállalatok szociális tevékenységének jelentősége, súlya a munkaadó és a munkavállaló viszonyában, ezt igazolják az eddigi fejlődés tapasztalatai, s ezt a jövőbeni irányzatokat elemző kutatások. Kár lenne, hogy ha átmenetileg is, de megtorpanna ez a folyamat, az „ebedlö”, azaz a gondoskodás különféle elemeinek fölszámolása, visszaszorítása következtében. A holnap, a holnapután alapjaiból erősen hiányoznék ez a cement. Lázár Gábor Újból áradnak megyénk folyni A Körösök és a Berettyó vízgyűjtő területére az elmúlt napokban számottevő csapadék hullott. A Fehér-, g,, Fekete- és a Sebes-Körös felső szakaszán újabb, közepes árhullám alakult ki, a Berettyón pedig folytatódott a néhány napja megkezdődött áradás. A felső folyószakaszok áradása, valamint a Tisza 93 százalékos medertelítettsége miatt a Kettős-, a Hármas- Körösön és a Hortobágy— Berettyó-csatomán mérsékelt, de folyamatos vízszint- emelkedés várható. A Fekete- és a Kettős-Körösön előreláthatólag ismét elrendelik az árvízvédelmi készültséget. A Sebes-Körös alsó szakaszán és a Berettyón első fokú, a Hármas-Körös alsó szakaszán és a Hortobágy —Berettyó-csatomán harmadfokú készültség van érvényben. A hosszan tartó - magas vízállás miatt a Hármas-Körös és a Hortobágy— Berettyó mentén egyre több a szivárgás és a fakadó víz. A csapadékos időjárás következtében ismét növekedett a belvízzel elöntött terület nagysága. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint megyénkben tegnap 26 ezer 800 hektárt borított a belvíz. A jelentések szerint 9 ezer 800 hektár a vetés és 7 ezer 100 hektár a szántó. A KÖVI- ZIG 47 szivattyútelepet, 49 szivattyúállást üzemeltet, másodpercenként 123 köbméter vizet emelnek át a befogadóba. Harmadfokú a belvízvédelmi készültség Nagykamaráson és Mezőberényben, másodfokú Kondoroson, míg első fokú ügyeletet tartanak Kétegyházán, Eleken, Békésen, Köröstarcsán, Dobozon, Biharugrán és Vésztőn. Nagykamarás térségében az utóbbi napokban lehullott jelentős mennyiségű eső hatására az erek újbóli feltöl- tődése észlelhető. A Gyula— Elek—Lökösháza—Kever- mes térségben, valamint Békéscsaba nyugati területén több érvonulatban megjelent a víz. \