Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-14 / 37. szám
1979. február 14., szerda 1 Velük vagy nélkülük? Beszélgetés Csulik Mihállyal, a mezőkovácsházi járási hivatal elnökével Szegényparaszt gyerekeként született a békési tanyavilágban. A tanácsok megalakulásának évében, 1950 júniusában a muronyi Községi Tanács tisztviselője. Tanfolyamok elvégzése után vb-titkár Kunágotán, majd a mezőkovácsházi Járási Tanács helyettes elnöke, később 17 évig a végrehajtó bizottság titkára. Jelenlegi tisztét 1971 szeptembere óta tölti be. O Tehát évtizedeket dolgozott a járási tanács közösségében. Mégis mikor érezte úgy, hogy ez a foglalkozás nem nyugdíjas állás? Egyáltalán, mostani közigazgatási rendszerünkben szükség van-e a járások hivatalaira? — Ami a kérdés első felét illeti: a kételyek 1968-ban kerítettek a hatalmukba, de hamar el is oszlottak. A tanácstörvény megjelenésével létrejöttek a járási hivatalok, amelyek a megyei és a községi tanácsok között a közigazgatás láncszemeit alkotják. Mint a megyei tanács általános hatáskörű szervezete, első és másodfokú jogkört látunk el, ugyanakkor törvényességi felügyeletet gyakorolunk a hozzánk tartozó községi tanácsoknál. Ebből világosan látszik: a járási hivatalokra még sokáig szükség lesz. A falvak, a községek nem élhetnek elszigetelten. Gondjaikat megosztják velünk, s mi segítünk önállóságuk megsértése nélkül. Beszélgetésünk elején a kevermesi tanácstól hívtak: mit tegyenek, hogyan kell elrendelni a belvízvédelmi készültséget? Érthető a kérésük, hiszen szerencsére ilyennel még nem volt dolguk. O Ne haragudjon, de nem győzött meg teljesen. Ugyanis manapság egyre jobban tért hódít az új közigazgatási forma: a város környéki települések hálózata. Tovább megyek: Önök nem rendelkeznek anyagiakkal. Pénz nélkül mit tudnak nyújtani? — Ebben tökéletesen igaza van. A jövő útja mindenképpen a városok köré tömörült községeknek, a városi tanács által irányított, segített formája. Erre van példa megyénkben is. Viszont, hogy ez általános legyen, egy sor feltételt szükséges teljesíteni. A mi esetünkben például Mezőkovácsházát városi rangra kellene emelni, amelytől még messze vagyunk. Pénzünk valóban nincs, de sokat számít a helyismeret, a tennivalók helyes megítélése. Vegyük a gazdálkodást. Hiába van együtt a pénz mondjuk iskolára, művelődési házra, ha nincs tervező, kivitelező. A műszaki és a művelődési osztályunk ilyenkor bekapcsolódik a munkába. A szakmai véleményen, a korszerű oktatási módszerek kidolgozásán, átadásán kívül olykor társadalmi munkában elkészítik a terveket. Közös érdekeltségi alapot hoztunk létre a mezőkovácsházi költségvetési üzemnél. A tagközségek tanácsai elsőbbséget élveznek a kivitelezésnél. Így épült fel Medgyesbodzáson a könyvtár, Kunágotán a tanácsháza. Ezenkívül beszerezzük a szükséges típusterveket, összeállítjuk a községek rendezési tervét. O A járási hivatalnak nemcsak kötelessége, hanem joga, hogy rajta tartsa a szemét a községek fejlődésén, a tapasztalatokat közvetítse az illetékesekhez. A járás melyik települése küzd -a-4eg nagyobb gondokkal? — A tizenöt község közül éppen Mezőkovácsházát kell említeni. A gyermekintézmények : bölcsődék, óvodák, napközi otthonok átalakított, régi épületekben működnek. Már épül a 8 tantermes általános iskola, a bölcsőde létrehozása azonban egy helyben topog, pénzhiány miatt. Aztán itt van Mezőhegyes, amely az utóbbi években rohamléptekkel fejlődik. Épülnek a több szintes házak, egyre többen költöznek be a majorokból, s egyetlen bölcsőde sincs a községben, elmaradott a kereskedelmi hálózat. O Szó volt a helyi tanácsok önállóságáról. Ügy gondolom, néha értelmetlen egy kisebb településnek nagyobb beruházáshoz fogni. Ilyenkor sokat nyom a latban a hivatal kezdeményezése, a helyes döntések kialakításában. Tudna erre példát mondani? — Községeink ebben az évben 120 millió forint költségvetési és 81 millió -forint fejlesztési alappal rendelkeznek. A költségvetés 80 százalékát oktatási, egészségügyi és szociálpolitikai célokra költik. A fejlesztésre szánt összeget összegyűjtik, csak így tudnak komolyabb beruházásokat megvalósítani. Éppen ezért nagy gondot fordítunk a közös fejlesztésekre. Ennek már hagyományai vannak, hiszen 1959-ben jött létre Mezőkovácsházán 19 község összefogásával a mentőállomás. A közelmúltban tranzit gázcseretelep, a temetkezési vállalat telephelye, MHSZ-székház, KISZ- tábor épült a járási székhelyen, s már üzemel a Végegyházát magában foglaló regionális vízmű. O Említette, hogy a községi testületi üléseken gyakran részt vesznek. Nem valamiféle „tiszteletbeli” megjelenés ez? Van-e ennek gyakorlati haszna? —Éves munkaterv szerint dolgozunk. Minden községben két tanács- és vb-ülésen megjelenünk; szakmai, módszertani útmutatást adunk az egyes határozatok végrehajtásához. Ezen túlmenően külön értekezletekre is sor kerül, ahol őszintén, nyíltan feltárjuk a gondokat, a megvalósítás lehetőségeit. Ugyanilyen eleven a kapcsolat a szakigazgatási szervekkel is. Évente négy komplex vizsgálatot bonyolítunk le, amelyekről összefoglaló jelentés készül. Nagyon fontos a költségvetésnek, a hitelek felhasználásának, a bevételeknek és a tanácsi intézményeknek az ellenőrzése. Szintén a lakosság érdekeit védjük azzal, hogy figyelemmel kísérjük az ipari, a mező- gazdasági, a fogyasztási és a takarékszövetkezetek törvényességi munkáját. O A helyi tanácsok általában szabályosan intézik az állampolgárok ügyeit. Előfordul azonban önkényes, felületes ügyintézés is. Mi ennek az oka és mit tesz a járási hivatal e jelenség visszaszorítására? — Elöljáróban néhány számadat: 1977-ben a járás községeiben 50 ezer 537 ügyben hoztak határozatot, amely ellen ötvenötén fellebbeztek. Tavaly a 39 ezer 949 ügy közül 56-an emeltek kifogást az első fokú döntés ellen. De az ilyen ügyekben is általában szabályszerűen döntenek a tanácsok, hiszen az elmúlt évben 7, 1977-ben pedig 10 esetben változtatták meg a helyi hatóság eljárását. Elégedettségre persze semmi ok. Az előírt létszámcsökkentést mi is végrehajtottuk. Igaz, 9 ügyintézővel kevesebben dolgoznak a községi tanácsoknál, de az 1973-hoz képest nem csökkent a létszám. Inkább a munka minőségével van gondunk. A szükséges képesítések megszerzése, a gyakorlati és az elméleti képzés színvonalának az emelése került előtérbe. Ami szintén nagyon jelentős: a járási hivatal a vb-titkárokat szakmailag ugyanolyan rendszeresen segíti, mint a tanácselnököket. O Végül is oda jutottunk: egyelőre nem indokolt a járási hivatalok létét, szükségességét megkérdőjelezni. Ez azt jelenti, hogy a módszereken, az együttműködés újabb formáin sem érdemes elgondolkozni? — Az újat mindig keresni kell, a jó, bevált módszerek megváltoztatása nélkül. Amint mondottam: az önkormányzat tiszteletben tartásával szükséges segíteni a tanácsokat. Számos példát tudok mondani, ami a járási hivatal kezdeményezésével indult el és nagyszerűen bevált. Ilyen volt Magyarbán- hegyesen a társadalmi munka szervezése; Medgyesegy- házán a gazdasági szervek anyagi segítsége a művelődési háznak; Dombegyházán, Nagykamaráson a kultúrház és az iskola egy személy által való igazgatása. Mi tagadás: kudarc is ért bennünket. Nem járt sikerrel a művelődési házak termelőszövetkezeti kezelése, irányítása. A mi munkánk azért szép, mert végeredményben nemcsak községi, járási, hanem megyei és országos érdekeket szolgál. — Köszönjük a beszélgetést. Seres Sándor Tanácskozás az idttsek helyzetéről A közelmúltban tartotta ülését a Hazafias Népfront gyulai városi elnöksége, amelyen elsőként Banadics Márton elnök adott tájékoztatást a két ülés közötti időszak népfronteseményeiről. Ezután Dér Lajos, a városi tanács elnökhelyettese általános áttekintést adott a városban élő idős korú lakosság helyzetéről. Megállapította, hogy a városban növekszik az elöregedési arány. Míg a legutóbbi statisztikai adatok szerint 1970- ben a lakosság 20,9 százaléka, ma már 22 százaléka 60 éven felüli és ugyanilyen arányban növekszik a nyugdíjasok száma is. Sajnos az idős korú lakosság egy hányada nem rendelkezik megélhetést -biztosító jövedelemmel. Az állam már eddig is hathatós erőfeszítéseket tett az alacsony nyugdíjak emelésére. Sokan a szociális - gondoskodás különböző formáin keresztül kapnak anyagi támogatást. Az állami intézményes szociális gondoskodás mellett azonban szükségessé teszi az idős emberek segítése a társadalmi, a gazdálkodó szervek bevonását, sőt az egész társadalom támogatásának igénybevételét is. A városban a rászorulók szociális helyzetének, egészségi állapotának figyelembevételével a segélyezés, az öregek napköziotthon-hálózata, a házi szociális gondozás és a szociális otthonban való beutalás azok a formák, amelyekkel segítik az időseket. A szociális juttatás a már elmondottak miatt is évről évre növekszik. Az elmúlt évben 690 volt a segélyezettek száma. Teljes összegű segélyt hetvenketten kaptak, több mint 800 ezer forintot. Tizenegy idős ember kapott részösszegű segélyt, 45 ezer forintot. Csaknem kétszázezer forintot jelentett a tsz-járadékosok segélyezése, amit 118-an kaptak. Rendkívüli szociális segélyben csaknem félezren részesültek, számukra 250 ezer forintot utaltak ki. Jól szolgálja az idősek helyzetének javítását a városban működő hat öregek napközi otthona. Ezekben 220-an fémek el. Ellátásukról, szórakoztatásukról mesz- szemenően gondoskodnak, rendszeres orvosi rendelést biztosítanak számukra. Erre a célra a városi tanács több mint 1 millió forintot fordított az elmúlt évben. A legújabb gondozási forma a házi szociális gondozás, amelyet 10 évvel ezelőtt az elsők között vezettek be Gyulán. Tavaly egy hivatásos tanácsi gondozónő 14 gondozottal foglalkozott, a látogatási napok száma 360. Örömmel mondotta, hogy a tiszteletdíj nélküli társadalmi aktívák közül 27-en 170 gondozotthoz, 594 esetben látogattak el. összesen 226 elhagyott, idős ember rendszeres látogatását, a bevásárlást, esetenkénti lakástakarítást végeztek el a hivatásos és társadalmi aktívák. Szó volt a felnőttvédelmi gondozás legfejlettebb, de legköltségesebb formájáról is, a szociális otthoni ellátásról. Az elmúlt évben 38 idős embert helyeztek el ebben az intézményben. Súlyosbítja az elhelyezési gondokat, hogy a békési földrengés az ottani szociális otthont erősen megrongálta, s az idős embereket Gyulára helyezték. Szó volt az elnökségi ülésen a további feladatokról, melyben hangsúlyt kapott — mert sajnos egyre többen vannak, —, hogy a szülőkkel szemben tartási kötelezettség elmulasztói ellen gyakrabban kell élni bírósági úton való érvényesítésével. Javasolták azt is, hogy a legközelebbi tanácsi és népfront együttműködési megállapodás megszövegezésénél törekedni kell arra, hogy az együttműködés tartalmazza az idős korú lakossággal való fokozottabb törődést is. Az elnökségi ülésen Balogh Imre városi titkár tájékoztatója hangzott el a mozgalom őszi-téli ismeretterjesztésének helyzetéről, majd dr. Horváth István, városi alelnök a városi tömeg- és minőségi sport helyzetéről adott tájékoztatást. B. O. Battonyai képek A Battonya—Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ 640 négyzet- méter alapterületű ABC-áruházát építtet a nagyközségben. A 7 és fél millió forintba kerülő létesítményt várhatóan augusztus 20-án adják át a vásárlóközönségnek A MOM battonyai üzemében az idén 40 ezer légszelep készül különböző motorokhoz. Ennek tekintélyes része exportra kerül Minden évben szépül a nagyközség arculata. Tavaly fejezték be a települést átszelő Száraz-ér medrének tisztítását és a partfal burkolását kőlapokkal Fotó: Béla Ottó
