Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
1979. január 14., vasárnap Barátaink életéből * • • Üzenet Psaryból Interszputnyik a gyakorlatban Vagy tíz hónapja valaki megajándékozott egy színes plakáttal. Akkor még nem sejtettem, hogy kézzelfogható közelről is szemügyre vehetem a plakáton megörökített antenna hasonmását. A színes felvételen ugyanis az első magyar űrtávközlési földi állomás, a taliándörögdi antennája látható, ehhez hasonlót építettek a lengyelek — szovjet szakemberek segítségével — Psaryban. A parányi települést ne keressék a nálunk használatos térképeken. A Kielcétől légvonalban nem túl messzi völgybe órányinál is hosz- szabb erdei úton jutottunk el — emberi településnek nyomára sem bukkanván, már-már az eltévedés veszélyétől féltünk, amikor . .. És most kérem, ne várjanak elragadtatott, meglepetésről tanúskodó felkiáltó mondatot. Nem, a Psary-beli földi állomás nem külső látványával nyűgözött le. (Erősen emlékeztetett a magyar plakáton levő képre: völgy, melyet dombok árnyékolnak, védenek az elektromos s egyéb zavaroktól, s a völgyben korong alakú épület, tetején 12 méter átmérőjű parabolaantennával. Egyébként pedig csend. Az épületkorongon kívül, s a falakon belül is. De úgy is mondhatnám: nyugalom. A hanggá, képpé transzponálható jelek a legnagyobb „nagyüzem idején is észrevétlenek.) Szóval nem a váratlanul előbukkanó űrtávközlési földi állomás látványa, még csak nem is berendezések rejtélyes-talányos, a kívülálló számára megfoghatatlan bonyolult rendszere kelt tiszteletet az emberben. Aki ráadásul pontosan tudja, hogy az ott dolgozók számára mindaz milyen egyszerű ... Ami miatt a Psaryban eltöltött fél délelőtt számomra maradandóan izgalmas élmény, az egy akár szokványosnak is mondható, udvariassági gesztussal kezdődött. Szíves kalauzt kapván kísérőül, már végigjártam az állomás majd minden helyiségét, amikor egy — bocsánat az egyszerűsítésért — nagy szürke fémszekrény előtt megálltunk. „Akar beszélni Magyarországgal?” — kérdezte kísérőm. Költői kérdés volt, már nyúli is a kapcsolóhoz, mikrofonhoz, s hívta a talián- dörögdieket. Amikor a kubai VIT-ről sugárzott műsort az Interszputnyik rendszer műholdjainak követítésével a magyar televízió, vajon miért nem dobogott a torkomban a szívem? S miért reszket az ember mikrofont tartó keze Psaryban, amikor üdvözletei küld az otthoniaknak? A mosolyogni való elfogódottsággal kimondott szavak, szavaim — a másodperc negyedrésze alatt jutottak haza. Hosszú utat tettek meg. Megjárták az űrt. Grönland felett, Psary- tól 40 ezer kilométerre volt a' Molnyija műhold, mely vevőantennájával felfogta, s rögtön küldte is vissza a jelet, hogy 0,26 másodperc múlva Taliándörögdön hallják is a Lengyelországból küldött magyar szót. Ugye, egyszerű? Pedig ez az űr- távközlési állomások és műholdak rendszerének lényege. Valamivel szakszerűbben fogalmazva: az Interszputnyik nemzetközi szervezetbe lépő országok — Magyarország az egyik alapítótag volt 1971-ben — kontinensek közötti távközlési összeköttetést létesíthetnek, műhold segítségével. A Psaryban működő első lengyel földi állomás, tévé- és rádióműsorok vételét, közvetítését, telefonbeszélgetések továb- bitását teszi lehetővé. Az építkezés — szovjet tervek alapján — 1973 áprilisában kezdődött, s a tervezett 33 hónap helyett 18 hónap alatt fejeződött be: Lengyelország felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére. Az Interszputnyik rendszer fenntartói úgy tervezik, hogy a mostani, naponta kétszeri és csupán néhány órányi üzemidőt (amíg a Molnyija például a psaryi földi állomás látóterében tartózkodik) 24 órás kapcsolattá bővítik újabb műholdak fellövésével. A fejlődés másik útja sem áll messze a megvalósítástól: hogy ugyanis valamennyi földi állomás egyidejűleg kapcsolatot teremthessen az Intelsat-rendszerű műbolygókkal. De a jelennél maradva: a földi állomás kibocsátotta jelet a kozmikus állomás állandóan a földre irányított antennájával veszi, s más frekvencián — egy lámpaizzó energiájának megfelelő erősséggel — vissza is küldi a földre. Ahol aztán a különleges mechanizmusok — teleszkópszerű berendezések — segítségével, nagy pontossággal irányított antenna az űrből érkező parányi jelet 200 ezerszeresére erősíti. Miért szükséges ez a nagymértékű erősítés? A jel több tízezer kilométert fut be — tehát legyengül, s elveszne a környezeti „ártalmak” sokaságában, ha nem alkalmaznának ilyen nagy nyereségű, az antenna saját zajszintjének csökkentését folyékony nitrogénes hűtéssel — 200 Celsius fokon elérő berendezést. így lehetséges az — meg aztán követelmény is —, hogy a távoli földrészekről érkező telefonhang ugyanolyan jó minőségű legyen, mintha csak a város másik felében vette volna fel partnerünk a kagylót. Psaryban azon a szeptemberi délelőttön éppen nem futott tévéközvetítés a berendezéseken, de már készültek a nemzetközi megállapodás szerinti délutáni programra. A monitorokon látható kép afféle próbaműsor volt: ellenőrizték, pontosan követi-e a komputer vezérelte antenna a Molnyiját. Ha egyébként az automatikus „követésiben zökkenő támadna, a tartalékberendezésre vagy kézi vezérlésre kapcsolhatnak át a földi állomás ügyeletesei. „Ugye érti?” — fordult hozzám szíves kalauzom a Psary-beli ismerkedés végén. Andzrej, utam tolmácskísérője, a lengyelül feltett kérdést kissé hosszabbra fordította. Hozzátette ugyanis, hogy bár mindent lefordított, de ugyan ebből az egész rendszerből csak any- nyit ért: itt valami ördöngösséget szelídített az ember a kezéhez. Ebben egyetértettünk. Pálfy Katalin Leningrádi porcelán A nagy orosz tudós, Lomonoszov nevét viselő leningrádi porcelángyár évente több mint egymillió darab porcelán edényt készít 400 különböző formában. A kecses kávés- és teáskészletek, dekoratív vázák, étkészletek, művészi szobrocskák hosszú évek óta világhírnévnek örvendenek. A gyár története egyben az orosz porcelán- gyártás útját is jelképezi. Alapításakor, 230 évvel ezelőtt Oroszországban az első, Európában pedig az egyik legnagyobb volt. Csaknem két és fél évszázados fennállása alatt a porcelánkészítő mesterek és művészek több nemzedékét nevelte. A gyár termékei hosszú időn keresztül a felső tízezrek asztalának díszei voltak. A gyár új története a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kezdődött. A szovjethatalom első éveiben a gyár termékei magukon viselték a művészet demokratizálódásának nyomait. Az utóbbi évtizedekben a gyár jelentős mértékben bővítette az előállított termékek mennyiségét és fajtáit. Számos technológiai folyamatot gépesítettek. Az országban először itt vezették be a gyorsított égetési eljárást.- Mindez lehetővé tette, hogy jelentős mértékben növeljék a szovjet és külföldi piacokon egyaránt keresett termékek mennyiségét. Az ilyen szamovárral öröm a vendégvárás (Fotó: APN — KS) Fiatalok gyára Kubában A nuevitasi „Októberi Forradalom” műtrá- Az üzem modern termelőberendezései is szov- gyagyár modern épületei jet segítséggel készültek (Fotó: Prensa Latina — MTI — KS) Amikor a nuevitasi modern műtrágyagyár építését elkezdték, a leendő munkásgárda átlagos életkora mindössze 23 év volt. Még manapság is, amikor az üzemben már majdnem kétezren dolgoznak, az átlagéletkor csak 25 év. A dolgozók közül kb. 340 a nő. A gyár Kuba északi partvidékén, Camagüey tartományban található. Rendben tartott virágágyásaival, széles járdáival alig emlékeztet nagyüzemre. Az „Októberi Forradalom” gyárra leginkább az a hatékonyság jellemző, amelynek segítségével többször is sikerült az eredeti termelési terveket túlteljesíteni. Kuba három nitrogén-műtrágya gyára közt kapacitását tekintve a nuevitasi a második helyen áll. Évi termelése 94 300 tonna nitrogén-műtrágya. A létesítményt szovjet mérnökök tervezték és a 94 millió peso beruházási költséget is a Szovjetunió vállalta. Az 1969-ben megkezdett építkezésen 300 szovjet szakértő dolgozott, a termelést 1975-ben kezdték meg. Négy gyáregységben folyik a munka, az előállított anyagok : szalmiák, salétromsav, ammóniumnitrát és karba- mid. (Ez utóbbi kettő a végtermék.) Az üzemhez tartozik még egy műtrágyakeverő és számos kisegítő egység is. Az „Októberi Forradalom” gyárban a dolgozóknak többféle szolgáltatást biztosítanak; a hatalmas ebédlőn kívül korszerű, 500 személyes mozi, mosoda áll rendelkezésükre, egészségügyi ellátásban részesülnek és sport- létesítményeket vehetnek igénybe. A gyár fiatal szakemberei közül 13-an kapták meg újításukért az ország legkiválóbb mérnökeinek adományozható „Jövő Építője” kitüntetést. (szegő) Közös erővel a szocialista közösséghez tartozó államok gazdasági kapcsolataiban mind jelentősebb szerepet játszik a tisztán kereskedelmi kapcsolatokról a termelési és tudományos-műszaki kooperációra és szakosításra, a kétoldalú és sokoldalú gazdálkodó szervezetek és tudományos kollektívák létrehozására, fontos népgazdasági objektumok közös építésére, majd közös használatára való áttérés. A KGST-tagállamok nagy figyelmet szentelnek az észszerű munkamegosztás fejlesztésének, a nemzetközi szakosítás és kooperáció bővítésének. így például a gépgyártásban a szakosítást és a kooperációt főleg a mezőgépek és traktorok, a könnyű- ég élelmiszeripari gépek, a gépkocsik, az emelő-szállító berendezések stb. termelésében szervezik meg. Ennek révén az egyik vagy másik termékfajta kibocsátására szakosodó ország nemcsak önmaga, hanem más KGST-tagállamok számára is termelve, optimális méretűvé fejlesztheti az adott termelést, csökkentheti a kis szériákban való gyártást, növelheti a gazdasági hatékonyságot. Ez gazdasági nyereséghez vezet és az adott ország és partnerei így tökéletesebb és olcsóbb terméket tudnak felhasználni komplex fejlesztési programjaik megvalósítása érdekében. A KGST-tagállamok által közösen megoldandó legfontosabb problémák egyike a népgazdaság tüzelőenergetikai és nyersanyag-forrásokkal való ellátása. Arról van szó, hogy a KGST-tagálla- mokban a természeti kincsek rendkívül egyenetlenül oszlanak meg. A Szovjetuniót kivéve gyakorlatilag egyetlen testvéri állam sem rendelkezik ásványi nyersanyagból és fűtőanyagból, hogy úgy mondjuk, kielégítő „választékkal”. Ebből adódik a Szovjetunió,különleges szerepe a szocialista világpiac tüzelő- és nyersanyag-ellátásában. Még az ötvenes évek közepén ásványi nyersanyagból, fűtőanyagból és fémekből a KGST-tagállamok együttes kölcsönös szállításaiban a Szovjetunió mintegy 40 százalékban részesedett, addig a hetvenes évek közepére ez a hányad körülbelül kétharmadra növekedett. Az előző ötéves terv során a Szovjetunió mintegy 550 millió tonna egyezményes tüzelőanyagot szállított a testvéri országokba, a folyó ötéves tervben pedig ezek ,a szállítások körülbelül 800 millió tonnára emelkednek. Ennek a mennyiségnek mintegy a felét alkotja a kőolaj és termékei. A KGST-tagállamok importszükségleteiket kőolajból, földgázból, nyersvasból, vil- Lamosenergiából csaknem teljesen,. olajtermékekből, hengerelt fémekből, foszfortartalmú műtrágyából háromnegyed részben, gyapotból, kőszénből, mangánércből háromötödrészben, vasércből 90 százalékig, fűrészárukból 80 százalékig szovjet szállítmányok révén fedezik. A Szovjetunió hosszú távú tüzelő-, nyersanyag- és energetikai programját teljesítve kénytelen megfelelő területitermelési komplexumokat létesíteni, főleg a keleti és északi kerületek erőforrásaira támaszkodva, ami fokozott volumenű beruházásokat tesz szükségessé. Ezeket a körülményeket figyelembe véve a többi érdekelt KGST- tagállamok aktívan részt vesznek ennek ,a programnak a megvalósításában. a kurszki mágneses anomália külszíni bányáiban csehszlovák és NDK-gyártmányú, hatalmas, forgótárcsás komplexumok, lengyel meddőszállítókocsik, NDK-beli villanymozdonyok dolgoznak. Közös erővel épül az orenbuigi gázvezeték, az Uszty- Ilimszk-i cellulózgyár. A munkálatok befejezése után minden résztvevő megkapja a megfelelő részt a nyersanyagból, vagy a késztermékekből. Jurij Goncsaruk Csehszlovákia Hz első földművelők A közép-csehországi Byla- ny falucska környéke évek óta Európa egyik legnagyobb régészeti lelőhelye. A régészek a 7000 évvel ezelőtt élt, már akkoriban földműveléssel foglalkozó emberi kultúra nyomára bukkantak. A leletek tanúsága szerint az itt élő embercsoport sajátos vándoi»-földművelésseI foglalkozott. Amint egy földdarab termőereje kimerült, új helyen létesítettek falut, majd később visszatértek az egyszer már megművelt területre. A 120 hektárnyi területen végzett ásatások négy települést tártak fel ebből a korból. Egy-egy falu 10—12 kunyhóból állt, ezekben 200 —250-en laktak. A feltárt 130 kunyhóban agyagedényeket, kőszerszámokat találtak. Ennek az ásatásnak a közelében az időszámítás előtti 4. évezred lakóinak nagy kiterjedésű temetkezési helyét találták meg a közelmúltban. Eddig 27 sírt tártak fel itt. A leletek választ adnak arra, hogyan honosodott meg a földművelés Európában. A cseh régészek szerint a délkeletről érkezett népek teremtették meg ezeken a tájakon a földművelő gazdálkodást. Mongólia B Gandan-kolostor ritkaságai A mongol kultúra egyik fellegvára a 339 éves Gandan-kolostor, amely értékes ritkaságokat tár a látogatók elé. Az ország legnagyobb múzeumaként számon tartott intézmény nemcsak ősi selyemfüggönyeiről, porcelán szobrocskáiról, a buddhista művészet egyedi darabjairól nevezetes, hanem ősi könyvtáráról is. Egyedi kéziratok, buddhista művek XVII. századi fordításai, a mongol lámák életéről, munkájáról szóló művek elégítik itt ki a múltat kutató tudósok érdeklődését.
