Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
1979. január 14., vasárnap o IZHÜUKfllt} A Társadalmi Szemle januári száma vezető helyen közli Havasi Ferenc „Gazdasági építőmunkánk soron levő feladatai” című cikkét, amely a Központi Bizottság 1978. december 8-i ülésén elhangzott előadói beszéde alapján készült. „Nemzetközi tapasztalat- csere a pártmunkáról” címmel szerkesztőségi cikk méltatja a szocialista országok testvérpátrjai KB-titká- rainak tavaly októberben tartott budapesti tanácskozását. Berecz János „A marxizmus—leninizmus és a szocializmus” című cikke az 1978 decemberi szófiai elméleti konferenciára is utalva a nemzetközi kommunista mozgalomban folyó vita két fő kérdését taglalja: mennyire érvényesek Megnyílt Negyven vagon szilvás gombóc, az eddig felhalmozott történelmi tapasztalatok, és hogyan kell a forradalmi elméleti örökséget alkotó módon felhasználni, továbbfejleszteni. Cservenka Ferencné a vele készített interjúban az eredményesebb gazdálkodásért végzett pártmunka eszközeit veszi számba. A szocialista világkultúráról ad áttekintő elemzést Szabolcsi Miklós írása. Tütő László a szocialista értékrend fejlődéséről írt tanulmányt, Tóth István pedig „A pedagógusképzés és az oktatáspolitikai határozat” címmel, sok adatot felsorakoztatva veti össze a pedagógusszükséglet, az oktatási színvonal és a képzés helyzetét, feladatait. ( Az Állami Artistaképző Iskolában kilenc tanszakon jelenleg ( nyolcvannyolc fiatal tanul. Ott képzik az utánpótlást a vi- ( léghírű magyar varieté- és cirkuszművészetnek. A képen: az ( artistaképző iskola harmadik osztályos növendékei dinamikus / akrobatika órán } (MTI-fotó — Benkő Imre felvétele — KS) a IV. országos szólótánclesztivál Békéscsabán Tegnap, január 13-án kezdődött a kétévenként megrendezésre kerülő IV. Balassi Bálint országos szólótáncfesztivál Békéscsabán, az ifjúsági házban. Az idei versenyre az ország különböző részeiből 28 férfi szólista és 24 pár indult. Hogy ki a legjobb, s ki nyeri el a Dévényi János ötvösművész készítette Aranysarkantyús és Aranygyöngyös díjat, valamint az egyéb díjakat, azt a Sajti Sándor Liszt-díjas táncos által elnökölt öttagú zsűri dönti el. Délelőtt fél 9-kor Born Miklós, a békéscsabai Balassi néptáncegyüttes koreográfusa köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Csendé Béla, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg a fesztivált. Mint elmondta, a verseny színvonala, az érdeklődés egyre nagyobb. Jó ez így, hiszen a fesztivál résztvevői, a közönség és a zsűri egyaránt nyernek e rendezvényen. A megnyitó beszédet követően kisorsolták a szabadon választott táncok sorrendjét, s ezzel megkezdődött a verseny... Délelőtt a kötelező táncokra került sor, délután pedig a szabadon választott táncokat mutatták be a résztvevők. A szólótáncfesztivál eredményhirdetése ma délután 3 órai kezdettel lesz az ifjúsági és úttörőházban. A tv által is közvetített gálaműsor első részében a legjobb szólisták, második részében pedig a gyulai Körös, a gyomai Körösmenti és a békéscsabai Balassi néptáncegyüttes lép fel. Képünkön: a IV országos szólótáncfesztivált dr. Csendé Béla, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg. Fotó: Gál Edit harminc vagon déréivé Belföldi piacon évek óta keresett a Békéscsabai Hűtőház tésztaüzeme által készített fél'konyhakész szilvás gombóc és lekváros derelye, amelyet népies néven barátfüleként is kémek a háziasszonyok. Az üzem téli munkájához tartozik, hogy a keresletnek megfelelő meny- nyiségű, 6 hónapig eltartható ételeket elkészítse. Évek óta gyakorlat már, hogy januárban kezdenek hozzá ehhez a munkához. Így történt ezúttal is. A hűtőház pénteken kezdett hozzá a szilvás gombóc készítéséhez, amelyből ebben az esztendőben 40 vagonnal, a lekváros derelyéből pedig 30 vagonnal jut az élelmiszerüzletek hűtőpultjaira, A vállalatnál azt is elmondták, hogy kísérletképpen megkezdték a túrós derelye gyártását is. Ehhez az ételféleséghez jelenleg a tejipar nem tud olyan minőségű töltelék anyagot, vagyis tehéntúrót szállítani, amely a minőségi követelménynek és eltarthatóságnak megfelel. A tejiparral közösen azon munkálkodnak, hogy létrehozzák azt a minőséget, amelynek alkalmazásával bővíthetik a háziasszonyok munkáját megkönnyítő étel- választékot. Megtalálták az 1919-es sásdi direktórium JegyzőkönYvét A Tanácsköztársaság fontos dokumentuma került napvilágra Pécsett: a levéltár iratanyagának rendezése közben megtalálták az 1919- es sásdi direktórium jegyzőkönyvét. A terjedelmes kötet a munkástanács huszonöt ülésének jegyzőkönyvét tartalmazza. Az eddig ismeretlen kéziratot Sándor László levéltáros feldolgozza, majd közzéteszik a levéltár „Baranyai helytörténetírás” című évkönyvben, s helyet kap a „Sásd és vidéke” című; készülő monográfiában is. A jegyzőkönyv a Tanács- köztársaság leverését követően a törvényszékre került, majd később átszállították a Beiskolázás a Békéscsabai Konzervgyárban Békéscsabán a konzervgyárban évről évre több gondot fordítanak a vállalat dolgozóinak általános és szakmai műveltsége növelésére. Az évente átlag 1500 dolgozót foglalkoztató gyárban a felsőfokú képesítés megszerzését is támogatják. Jelenleg két dolgozó végzi az élelmi- szeripari főiskolát, ketten pedig a Számítástechnikai Oktató Központ folyamatszervezői tanfolyamán tanulnak. Két szakmunkás ugyanakkor lehetőséget kapott egyetemi és főiskolai tanulmányok végzésére. A felső fokú végzettséggel rendelkező szakemberek utánpótlásának biztosítására a Békéscsabai Konzervgyár öt egyetemi és főiskolai hallgatóval kötött társadalmi szerződést. Vállalaton belül hosszú idő óta a legnagyobb népszerűsége a szakmunkások szakközépiskolájának van. Sikere nem kis mértékben annak köszönhető, hogy a békéscsabai Dolgozók Közgazdasági, Kereskedelmi Szakközépiskolája és Gimnáziuma kihelyezett osztályában, gyáron belül tanulhatnak a dolgozók. Ebben a képzési formában 24 másodéves hallgató tanul. A technikusi minősítő tanfolyamra idén 10 dolgozó jelentkezett. Az eredmények mellett azonban jóformán évről évre újratermelődnék a problé- < mák is. Az általános iskola i nyolc osztályát el nem vég- i zett dolgozók száma évek óta , nem csökken. Beiskolázású- , kát nehezíti, hogy közülük { sok a bejáró dolgozó és a ( kisgyermekes anya. Pedig képzésükhöz a gyár minden segítséget megad. A gondok 1 közé tartozik még az analfa- 1 betizmus felszámolása is. 1 Számukra egyéni foglalkozá- I sokat biztosítanak, amelye- 1 ken ezek a dolgozók legalább i a betűvetést elsajátíthatják. I A szakképzetlen dolgozók, a betanított és segédmunkások szakmát nyújtó képzése „házon belül”, a vállalat vezetőinek, szakembereinek irányításával folyik. A kétévenkénti rendszerességgel indított tanfolyamok közül a legutóbbin 25 dolgozó szerzett konzervgyártó-szakmunkás bizonyítványt. B. S. E. levéltárba, ahol évtizedeken át lappangott. A proletárdiktatúra eseményeit rögzítő jegyzőkönyv munkásmozgalmi és helytörténeti szempontból egyaránt jelentős dokumentum. Baranya ugyanis 1918 és 1921 között — mintegy ezer napon át — a szerb királyi hadsereg megszállása alatt állt, csupán a megye északi csücske tartozott Magyarországhoz. Pécs helyett is Sásd volt a megyeszékhely, a Tanács- köztársaság idején ebben a mecseki községben működött a direktórium, és innen irányították — a lehetőségekhez képest — a megyét. A hatvan év előtti feljegyzések sok érdekes eseményről tudósítanak. A tavaszi vetések megkezdésekor például a munkástanács határozatot hozott, hogy amennyiben az uradalmak nem művelik meg a területüket, akkor „azt a föld nélküli mezőgazdasági munkásoknak fogják adni”. Az üresen álló telkeket közvagyonnak nyilvánították, s elhatározták, hogy azokat olyan rászoruló családoknak adják, amelyek rossz körülmények között élnek, és új lakást szeretnének építeni. A kézirat 1919. július 26- án zárul, utána nem sokkal Sásdon is úrrá lett a fehérterror. Megjelent a Társadalmi Szemle januári száma ' II beszámoló taggyűlések elé a napokban kezdik meg a Magyar Szocialista Munkáspárt alapszervezetei évi beszámoló taggyűléseiket, amelyeken a kommunisták mérleget készítenek a múlt esztendőről, 1978-ról és kidolgozzák az idei, az 1979-re szóló programjukat. És éppen ebben különböznek az év közben tartott taggyűlésektől, amelyeken a kommunisták egy- egy fontos témát tárgyalnak meg az éves programjuk alapján. Most pedig, az éves beszámoló taggyűléseken áttekintik, hogy működésük körében tavaly mit tettek, milyen hatékonysággal dolgoztak, mennyire töltik be a pártszervezetek a politikai élet fő irányítóinak a szerepét, milyen a befolyásuk a dolgozók egészére. Nevezetesen azt is, hogy milyen volt a pártcsoportok élete, tevékenysége, milyen volt a kommunisták munkája a tömegszervezetekben, a nemzeti egységet kovácsoló Hazafias Népfrontban. (Érthető okból a Jókai Színház pártszervezete évi beszámoló taggyűlését az évad, a tanintézetek pedig az oktatási év végén tartják.) A társadalom természetéből adódik, hogy a pártszervezetek jellege — működésük körének megfelelően — különböző. Ebből következik, hogy a beszámolók nem lehetnek sablonosak. Természetes, hogy a termelő és a szolgáltató munkahelyeken a fő figyelmet a gazdasági munkára kell fordítani, a területi pártszervezetek beszámoló taggyűlésein pedig körzetük társadalmi állapotára, a lakóterület közösségi, politikai életére. Mert közvetve mindenkinek a munkája az egész népgazdaság feladataihoz kapcsolódik. Nevezetesen a hivatalok, a tanácsok pártszervezetei vagy az egészségügyi dolgozók, a kultúra munkásai azzal szolgálják jól a helyi, az országos érdekeket, ha saját munkájukat tökéletesítik. Ez kulcsfontosságú minden kommunista közösségben. Ennek megfelelően az alapszervezetek munkájának az évi értékelése tükörképe legyen annak, miként mozdították elő a helyi konkrét cselekvéssel a központi célok megvalósítását. Nevezetesen: működésük körében mennyire voltak képesek társadalmi fejlődésének változó körülményeit követni, milyen új cselekvési módokat alakítottak ki. Hiszen tavaly áprilisban a Központi Bizottság a XI. kongresszus határozatainak a megvalósulását ellenőrizte és a célok eléréséhez legfőbb tennivalóként a végrehajtás további javítását jelölte meg." Szó sincs arról, hogy a beszámoló taggyűlések ismételgessék a központi határozatokat. Arra van szükség, hogy a Központi Bizottság határozatainak a megállapításai alapján mérlegeljék saját munkájukat, jelöljék meg feladataikat. A termelő munkahelyek mérlegeljék, hogy az 1977 októberi határozatból adódóan hogyan alkalmazkodnak külgazdasági politikánkhoz, miként valósítják meg a határozatnak a termelési szerkezet átalakításáról szóló irányelveit, vagy a mezőgazda- sági üzemekben miként valósítják meg a Központi Bizottság 1978 márciusi, s az építőiparban az 1978 októberi határozatát. Bár a gazdasági munka áll figyelmünk középpontjában, még sem szabad, hogy akár a termelő munkahelyeken is valamiféle termelési tanácskozás legyen a beszámoló taggyűlés. Hiszen, amikor a gazdálkodásról szólnak, emberek munkáját — vezetőkét, beosztottakét — teszik mérlegre, azok erőfeszítéseit, politikai és erkölcsi magatartását értékelik. Ezért az a helyes, ha a témákat politikai szemlélettel közelítik meg. Ilyen módon mutatható be, hogy a pártszervezetek miként töltik be a politikai élet fő irányítóinak a szerepét. Mert a taggyűléseknek fontos feladata az is, hogy miként szervezik a tennivalók végrehajtását, hogyan alakítják ki — a KB 1978 áprilisi határozatának szellemében — a cselekvési egységet. Mert ez a feltétele a politikai, gazdasági, ideológiai feladatok konkrét helyi megvalósításának, a párt belső élete továbbfejlesztésének. Ez az alapja a kommunisták pártmegbízatásának is. Ezen a talajon erősödnek a pártcsoportok, ezen a módon tudnak a vezetőségek reagálni a különböző nézetekre, amelyek a pártszervezetek működésének a körében jelentkeznek, mert a pártcsoportok tagjai ezernyi szállal kötődnek környezetükhöz és a politikai hangulat mélyvízi gyűrűzéseit érzékelik. Ezen a módon képesek az ifjúságpolitikai, a nőpolitikái feladatok helyi megvalósulását előmozdítani. Természetes, az egységes cselekvéshez egységes értelmezés szükséges. Ilyen nevezetesen az egész pártélet jövő állapotát, minőségét is befolyásoló követelmény, hogy az alapszervezetek soraikat elsősorban fiatalokkal, nőkkel, fizikai dolgozókkal erősítsék. S ahhoz is egységes értelmezés szükséges, hogy gondoskodni kell a káderek képzéséről, továbbképzéséről, ami az utánpótlásnak a biztosítéka, vagy ha úgy tetszik: a jövő tartaléka. Döntő az egységes értelmezés abban is: megfelelő embert a megfelelő helyre, mert a jó „parancsnokot” követik a „katonák” a rossz „parancsnokiás” meg szétzilálja a „harci rendet”. Az alapszervezetek beszámoló taggyűléseinek évi mérlegei, az azokon elhangzó vélemények, javaslatok képezik az 1979-es esztendő cselekvési programját. S ezeket az teszi teljessé, hogy a vezetőség helyzetelemzéseinek kiindulópontja a XI. kongresszus, a Központi Bizottság érintett határozatai, a megyei, városi, járási pártbizottságok döntései. Ezért a beszámoló taggyűlések olyan pártfórumok, ahol konkrét, ellenőrizhető célkitűzéseket jelölhetnek meg, az 1979-es esztendő feladatainak megvalósításához alkalmas cselekvési programokat hagyjanak jóvá, amelyek tartalmazzák a vezetőség, a gazdaságok irányítóinak, a párttagoknak, a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak a feladatait. B ékés megye vezető testületéi sokat várnak a beszámoló taggyűlésektől, a párttagoktól. És meggyőződésük: a beszámoló taggyűlések kommunistái felelősséggel végzik el mostani munkájukat is, és annak alapján az 1979-es esztendő céljait elérjük, melyeket a Központi Bizottság 1978 decemberi ülésén határozott meg, végrehajtjuk azokat a feladatokat, amelyek előttünk állnak. Mert a sikereknek az év közben végzett munkákban kell megmutatkozniuk. Ennek az is biztosítéka, hogy a kommunisták mindig elöljártak az áldozatvállalásban. Cserei Pál
