Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-13 / 10. szám
1979. január 13., szombat Száz hektár szántéról 500 mázsa hús... Jó eredmények az örménykúti Felszabadulás Tsz-ben Még tábla sem jelzi, hogy a Kondorostól Szarvasra vezető út mentén, Kondoroson túl jobbra kell fordulni egy bekötő útra ahhoz, hogy az ember eljusson örménykút- ra. A lélegzetem is elállt a csodálkozástól: amióta nem jártam erre, a villaszerű, gyönyörű családi házak egész sora nőtt ki a földből. A termelőszövetkezet központjáig azonban jócskán kell még haladnom. Látom a vékony* hótakaró alatt pihenő őszi vetéseket, a pusztára mélységes téli csend ül. A szövetkezet szerényen berendezett irodájában azonban vendégmarasztaló meleg fogad. Itt beszélgetünk az elért eredményekről és az 1979-es tervekről Tóth István elnökkel, Becsei József főagro- nómussal és Jansik Pál párttitkárral. A Felszabadulás Tsz ugyanis 1975-ben alakult az örménykúti Béke és a Petőfi Tsz egyesülésével, de az alapítók kerek 30 esztendeje rakták le a szövetkezeti gazdálkodás alapjait. — Ügy hallom, hogy Önöknél az állattenyésztés áll elöl a rangsorban. Mi ebből az igazság, és mi ennek az oka? — Való igaz, hogy fő ágazat az állattenyésztés. Mi a régi hagyományokra építettünk. Az örménykúti paraszt- ember mindig nagyon szerette az állatot. Ez a szeretet apáról fiúra szállt és magukkal hozták ezt az ambíciót a közös gazdaságba is. Amikor 1974—75-ben a gyomai mezőgazdasági szakiskola kihelyezett osztályt szervezett nálunk, sok fiatal és középkorú tag szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt. Így aztán az elméleti tudás a gyakorlatban alkalmazott lelkiismeretes jó munkával párosult. -A növénytermesztési ágazat pedig országosan is kiemelkedő eredményeket hozott. 1978-ban például az állattenyésztési ágazat árbevétele összesen 46 millió forint, ebből csupán a sertéshizlalás és anyakoca-nevelés hozott 23. milliót. Tagja vagyunk a Mezőhegyesi Sertéstenyésztő Termelési Rend- .szemek. Évente 1500 anyakocát adunk főként a háztáji állomány egységesítése céljából. A közösből ötezer hízott sertést értékesítettünk, a háztájiból újabb 3600-at. Jövőre úgy tervezzük, hogy felvásároljuk a háztájiban levő felesleges malacokat, erre egy hagyományos ólat beállítunk és így a közösből és a háztájiból 1979-ben már legalább 10 ezer hízott sertést adhatunk. A szarvasmarha-ágazatnál a hizlalás a fő. A közösből 450 hízott marhát adtunk el egy év alatt — zömmel exportra —, a háztájiból pedig 102-t, jóval többet, mint a korábbi esztendőben. Persze arra törekszünk, hogy a közös és a háztáji állatállományt maximálisan ellássuk jó minőségű és elegendő takarmánnyal. Csupán a háztáji 130 vagon szemes takarmányt és csaknem félszáz vagon szénát kapott 1978- ban. — Emellett nem marad „mostohagyermek” a növénytermelés? — Szó sem lehet róla. Itt is maximálisan megadjuk a természet nagy kincsének, a termőföldnek, ami jár. Egy hektárra vetítve a műtrágyafelhasználás — hatóanyagban számítva — 286 kiló, a növényvédő szerre költött pénz pedig 509 forint. A Bajai Kukorica Termelési Rendszerbe tartozunk, jó a vetőmagellátás, a gépesítés, de itt is elsősorban az emberen múlik minden. Ki hogyan dolgozik a gondjaira bízott gépekkel, ez dönti el a szövetkezet jó, vagy rossz gazdálkodását. És örmény- kúton — ahol a lakosság fele ma is tanyavilágban él — mindenki a tudása és a szorgalma legjavát adja a közösségi eredményekért. — Milyen a szociális ellátottság? — Most három üzemegységünk van, igyekszünk az emberek munkakörülményeit maximálisan, a követelményeknek megfelelő szintre hozni. De a tárgyi feltételek nem mindenütt adottak. így is 10 hónapon át naponta meleg ételt ad a konyhánk a dolgozóknak, négy autóbusz hordja háztól házig a tagokat, ami több mint egymillió forintot felemészt. De az igazi jó munkafeltételt csak az elkövetkező években tudjuk biztosítani. 1978 őszén megkezdtük a falu alatt egy új központ kialakítását. Saját építési részlegünk a kivitelező. Kiköltözik ide majd az iroda, itt rendezzük be a korszerű szociális létesítményt és ide kerül a gépműhely is. Erre persze évek kellenek, hisz a beruházás 70—80 milliót igényel. — Hogy alakult a tagság keresete? — Az elmúlt esztendőben a közösből származó átlag- kereset meghaladja a 41 ezer forintot. Ezenkívül a háztájiból átlag 15 ezer forint jövedelemhez jut a tagság, persze ez szóródik, van, aki kevesebbet, mások többet kerestek 1978-ban. Mi arra törekszünk, hogy az elkövetkező években még több legyen a kereset, megfelelőbb a munkakörülmény, minél kevesebb fizikai munkával megalapozni a nagyobb hasznot. Persze a vezetőség csak elhatároz, a végrehajtás a tagságra vár. Mi nagyon bízunk abbán, hogy egy nyelven beszélünk e téren, és egy év múlva még jobb eredményekről adhatunk számot. Ary Róza Zárszámadás előtt a mezőkovácsházi Új llkotmány Tsz-ben A megyében, szövetkezeteink közül legkorábban — január 17-én — tartja zárszámadó közgyűlését a mezőkovácsházi Új Alkotmány Termelőszövetkezet. A számvetések nagyrészt már elkészültek, ezekből kitűnik, hogy az elmúlt év nehézségei ellenére kimagaslóan jó eredményekkel dicsekedhet a tsz közössége. A júliusi, nagy károkat okozó vihar és jég fokozott összefogásra késztette a dolgozókat. A pártvezetőség és tagság kezdeményezésére született az az elhatározás, hogy a mintegy negyvenmilliós termelési értékkiesést a korábbinál is fegyelmezettebb munkával és a termelési költségek 2 százalékos megtakarításával kell pótolni az év hátralevő részében. Ennek feltétele az elemi csapás után épen maradt termények hiánytalan betakarítása — optimális időben. Most már elmondható, hogy a tagság és a vezetőség sikerrel oldotta meg a feladatokat. A tervezett megtakarítás fél százalékkal nagyobb, mint azt korábban elhatározták. Jelentősen — tízmillió forinttal — túlteljesítették a szövetkezet dolgozói a tervezett 22 milliós nyereséget. Ebben nagy szerepe van annak a ténynek, hogy 78 ezerről 85 ezer forintra nőtt az egy tagra jutó bruttó jövedelem — javult a munka hatékonysága. A közös eredményekkel párhuzamosan emelkedett a dolgozók jövedelme is, az idén az egy tagra jutó havi átlagjövedelem megközelíti a 4 ezer forintot. A zárszámadással egy időben kerül sor az éves terv ismertetésére. Legfőbb jellemzője, hogy a termelés és a hatékonyság dinamikus növelése áll a középpontban. Fontos szerepet szán a vezetőség a háztáji sertéshizlalás növelésére, mert erre Mezőkovácsházán jók az adottságok. Lentiben, az Épületasztalos- és Faipari Vállalat gyárában megváltoztatták a termékszerkezetet. Megszüntették a parketta és az úgynevezett kisab lakok gyártását. 1979-ben már esak különféle ajtókat állítanak elő — az év végéig mintegy negyvenezer kétszobás lakáshoz elegendő mennyiség készül (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS> Extraminőségü cipők Megkezdődött az extraminőségű lábbelik nagyüzemi gyártása, a legutóbbi értékesítési tárgyalásokon különösen a Duna, a Minőségi és a Sabaria Cipőgyár, valamint az endrődi és a pécsi Kossuth szövetkezet mutatott be igen színvonalas kollekciót a kereskedelemnek. A hazai ipar erre az esztendőre lényegesen bővült gyártmányválasztékot ígér. A tovább korszerűsödő termékskála a korábbiaknál több lehetőséget kínál a válogatásra a vásárlók jövedelme, sőt' korosztálya szerint is. A már forgalomba került, úgynevezett „kényelmi lábbelik” közt az érettebb korúak és a teltebbek találhatnak egészséges, s ugyanakkor divatos cipőket. A Könnyűipari Minisztériumban elmondották, rövid időn belül gazdagodik az ifjúsági korosztály kényelmi szempontoknak megfelelő szabaidő-cipő kínálata is. Ebben az esztendőben a magyar cipőipar a múlt évinél valamivel több terméket szállít a belkereskedelemnek. Tudatosan törekszik arra — és ezt a szándékát összehangolja az alapanyag- és kellékszállítókkal is —, hogy tovább gazdagodó kínálata a termékek kivitelében is jobbat, a vásárlók igényeihez közelebb állót nyújtson. Három műszakban dolgoznak a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet keltető üzemében. Az elmúlt évben 2,7 millió csirkét, 1,2 millió gyöngyöst, százezer libát és kacsát keltettek. Az elmúlt évben az 50 dolgozó 23 millió forintos termelési értéket állított elő . Fotó: Béla Ottó Brigádmozgalom így csinálják Szarvason Nem könnyű összefogni, megszervezni és értékelni a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ szocialista brigádjainak mozgalmi munkáját, hiszen ahány csoport, annyiféle munkakör, tevékenység. A mostani versenyszakaszban részt vevő 24 kollektíva — egy részük a megtisztelő címért versenyez, többségük a rangosabb fokozatért — a kiskereskedelemben, a vendéglátásban vagy kis üzemekben dolgozik, s a feladatok meghatározása és értékelése nagy körültekintést kíván már e kisebb körökön belül is. A 24 brigád 22 különböző munkahelyen dolgozik, s a szétszórtan elhelyezkedő egységekben ráadásul a műszakok beosztása is nagyon különböző. A termelési eredmények jobbítása természetesen a legfőbb céljuk. Az, hogy a címért nem versenyző munkabrigádoknál eredményesebben dolgozzanak, nem okoz különösebb gondot a feldolgozó üzemekben — például a békésszentandrási bélüzemben — sőt még a kiskereskedő brigádok esetében sem, ahol szinte általános az 1-2 százalékos forgalomnövekedés. Ezzel szemben például a vendéglátóipari egységeknél a szeszforgalmazás korlátozása jelentős kiesést okozott, amit nagyobb ételforgalmazással, gondosabb, udvariasabb kiszolgálással igyekeznek pótolni — s nem sikertelenül. Persze másban is jeleskednek. A szövetkezet majd’ minden brigádja patronál gyermekintézményeket. Az utóbbi hetekben mindenütt közösen rendezték meg a Télapó- és karácsonyi ünnepségeket: az Angela Davis brigád gyulai kirándulásra vitte a kisiskolásokat. Ebben az évadban öt csoport vesz részt a megyei közművelődési vetélkedőn, amelyen immár hagyományosan jól szerepelnek a szarvasi ÁFÉSZ-brigádok. Mint jeleztük, az értékelés nem könnyű, hiszen egy élelmiszer-kiskereskedő brigád munkáját egy ruházatiéval, egy szállítóbrigádét történetesen egy bélüzemiével, egy cukrászcsapatét a konyhai dolgozókéval, vagy épp a felszolgálókéval kell reálisan, igazságosan összemérni. Alapelv: mindenütt a helyi adottságokból, lehetőségekből indulnak ki, ám természetesen ez sem old meg mindent. Hogy mégis minél kevesebb vita, félreértés legyen — erre jó az úgynevezett több csatornás értékelés. Ez azt jelenti, hogy megvonják a munka mérlegét már a félévi termelési tanácskozásokon, ahol egy bizonyos értékrend kialakul, de még a módosításra is jut idő, lehetőség. A versenyév végén aztán minden brigád elkészíti önértékelését, amit a szövetkezeti versenybizottság még módosít, felülbírál. Tavaly például 15 brigád kapott címet a jelentkezett 18 közül. Aranykoszorús jelvényt nyert a békésszentandrási ABC-áruház csapata, s heten jutottak ezüst, ketten bronz és hárman zöldkoszorús fokozathoz. Az indokoltan szigorú és igényes elbírálás jelzi, hogy a most versenyző 24 brigád között is lesz néhány, amely a szocialista címet nem érdemelte ki. Ám erről közelebbit csak a hamarosan megtörténő végső mérlegelés után mondhatnak Szarvason. — v. j. — Egymillió forint a tanulás, a továbbképzés elősegítésére A Pamuttextilművek me- zőberényi gyáregységében mint másutt is, egyre többen tanulnak, szereznek szakmai képzettséget, szélesítik általános és politikai műveltségüket. Szükséges ez a termelés eredményességének növelése szempontjából, egyúttal felkészülést is jelent a gyáregység várható fejlesztésével kapcsolatos újabb feladatok sikeres végrehajtásához. Ma már mindössze 100-an vannak, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Számuk azonban csökken, mert szinte valamennyien idősek és néhány éven belül nyugdíjba mennek. A fiatalabb korosztálybeli betanított szövőnők közül az előírt gyakorlati idő után 1977-ben 15-en, 1978ban 10-en tettek szakmunkásvizsgát. Az utánpótlást most már fiatal ipari tanulók képzésével oldják meg. Elősegíti a gyáregység, hogy a tmk-lakatosok a hegesztőszakmát is megszerezzék. A mezőberényi gimnáziumnak igen jelentős szerepe volt abban, hogy ma már 66 érettségizett dolgozója van a gyáregységnek. A textilipari szakközépiskola 4 éves esti tagozatát itt 35-en végezték el, jelenleg pedig 17 másodikos tanul. A végzettek közül a férfiak művezetők, gépmesterek, a nők szakmányvezetők, laboránsok, gyártásközi és minőségi ellenőrök. Néhányan szövőnők maradtak. Szakközépiskolai érettségizettek kerülnek a műszaki rajzolói, az anyabeszerzői, a raktáro- si munkakörökbe. Harmincán gimnáziumi érettségivel könyvelésben, adminisztrátori munkakörben dolgoznak és vannak közöttük munkások is. A gyáregység elősegíti a főiskolai továbbtanulást. Egy dolgozó számviteli főiskolára jár, egy pedig egyetemi előkészítő tanfolyamon vesz részt az idén. Ha a felvételije majd sikerül, a műszaki egyetemen tanulhat és szerződés szerint a keresetét is megkapja. Rendszeres a művezető- és a mesterszakmunkás-képzés sokan továbbképző tanfolya mokon és különböző szint politikai oktatásokon vesz nek részt. A dolgozók tanulását és továbbképzését a gyáregység 1979-ben csaknem egymillió forinttal támogatja.
