Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

1979. január 11., csütörtök O Hatékonyság és minőség a munkában, a tanulásban, a szervezeti életben Beszélgetés Duna Mihállyal, a KISZ megyei bizottságának első titkárával A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti életében egy-egy mozgalmi év tavasztól tavaszig tart. A számvetés ideje tehát még nem érkezett el. Ám az 1978—79-es időszakra szóló, az akcióprogramban megha­tározott tennivalók zömén már túlvannak a KISZ- szervezetek. Az új esztendő elején az 1978-as naptári év KISZ-munkájának rövid összegzésére és az ifjúsági szövetségre 1979-ben háruló kiemelkedő tennivalók is­mertetésére kértük egy be­szélgetés keretében Duna Mihályt, a KISZ Békés me­gyei bizottságának decem­berben választott új első tit­kárát. — Amint azt az akció- program is hangsúlyozza, első az alapkötelességek teljesítése; legjobb képes­ség szerint helytállni a munkában, tanulásban. Hogyan valósul ez meg megyénkben? — Feladataink és azok megoldására legcélraveze­tőbb eszközök, módszerek megismerése mindennek az alapja — kezdte válaszát Duna Mihály. — Hadd kezd­jem ez utóbbival. Hiszen a feladatokat világosan, egyér­telműen jelöli a IX. KISZ- kongresszus határozata, illet­ve az akcióprogram. 1977. végén megjelent a Minisz­tertanács, a SZOT-elnökség és a KISZ KB Intéző Bizott­ság 1038-as számú együttes határozata a szocialista mun­kaversenyről — amely a gazdasági építőmunka „mo­torja”. E nagyon fontos ha­tározat széles körű megis­mertetésére az országban először megrendeztük az if­júsági brigádvezetők három­napos megyei felkészítését. Egyben jó alkalom volt ez arra is, hogy az ifjúsági munkakollektívák vezetői, különös tekintettel a KISZ- en kívüliekre, megismerjék a KISZ tennivalóit. Annál is inkább, mert az új egységes munkaverseny-kiírás szerint az ifjúsági brigádok által el­nyerhető elismerések, kitün­tetések eevik döntő feltétele, hogy a KISZ-szervezet éves akcióprogramjából a brigád- versenyre vonatkozó felada­tokat is teljesítsék. Mind­ezeknek megfelelően az „If­júsági brigádok az V. ötéves tervért” elnevezésű jól be­vált megyei versenymozgal­munk is változott: munka­brigádok helyett KlSZ-szer- vezetek nevezhetnek be. If­júsági szövetségünk akció- programjának elnevezése „Hatékonyság, minőség” Ki­fejezi a jelen időszak fő kö­vetelményét. — Milyen munkaverse­nyeket szerveztek tavaly a dolgozói és a tanulói KISZ- szervezetekben ? — A mezőgazdaságban 5 felmenő rendszerű vetélke­dőnk volt, közülük ú; a zöld­ségkertészek, húsipari szak­munkások és növényvédő szakmunkások vetélkedője. A betakarítási versenyeken mintegy 500-an vettek részt. Itt hadd jegyezzem meg, hogy az új, 1979—80-as ak­cióprogram-kiegészítésünk­ben már komplex versenyt hirdettünk; nemcsak a kom- bájnosok, hanem a szerelők, szállítók, egyszóval a munka­gépek kezelői mellett a szál­lításban, tárolásban és kap­csolódó munkafázisokban részt vevők is versenyezhet­nek. A középfokú tanintéze­tekben, annak ellenére, hogy nem volt kötelező, minde­nütt szerveztek komplex osz­tályokra épülő tanulmányi versenyt. Ezért az „előisko- láért” a szakmunkásképzők párt- és iskolai vezetőit el­ismerés és köszönet illeti, hiszen a szakmunkásképzők­ben 1980-ban vezetik be hi­vatalosan az egységes tanul­mányi versenyt, örvendetes, hogy a Szakma Kiváló Tanu­lója versenyekre, a különbö­ző szakmai tanulmányi ve­télkedőkre való mozgósítás­ba, lebonyolításba tavaly már jobban bekapcsolódtak á KISZ-szervezetek is. Szin­tén előrelépés, hogy fejlő­dött a kollégiumi diákönkor­mányzat, erősödött az iskolai KISZ-szervezet és a diákön­kormányzat kapcsolata. Most kezdődik a „Szakmák múltja, jelene” szakmatörténeti pá­lyázat, amely felmenő rend­szerű. A legjobb munkákat februárban kiállításon mu­tatjuk be, majd márciusban vetélkedőt rendezünk szá­mukra. — A KISZ megyei bi­zottsága a következő idő­szakban összegzi a legutób­bi ifjúsági parlamentek ta­pasztalatait. így most a személyes véleményét kér­jük e fórumokról. — Megítélésem szerint a legfontosabb: tisztázódtak a KISZ jogosítványai, ameny- nyiben ezt egységesen meg­fogalmazták és a vállalati, szövetkezeti intézkedési terv­vükben működési szabályza­tukban rögzítették a munka­helyeken. összességében elő­relépés történt e fórumok ügyében; az állami vezetés valóban feladatának tekin­tette a parlamentek megren­dezését, s a KlSZ-szerveze- tek zöme megismerhette még a parlament előtt a gazdasá- ■ gi vezetés beszámolóját, az intézkedési tervet, az ifj ú- j sági alap tervét. Volt azért gond, mégpedig a könnyű­ipar terén: elaprózták a par­lamenteket, műszakonként, kis csoportokban rendezték meg, így egy sor helyen nem kapott egységes üzemi, vál­lalati képet az ifjúság. Jó dolog, hogy a fiatalok nem egyéni gondjukat, bajukat mondták el, hanem ,a közös­ségi élettel, termeléssel, munkaversennyel foglalkoz­tak. A mezőgazdasági terü­leten élesen került szóba a KISZ szervezettsége, a szo­ciális helyzet. Az ÁFÉSZ- eknél is gond a fiatalok ösz- szefogása, és az, hogy kevés a KISZ-tag. Az oktatási in­tézményekben jó együttmű­ködést tapasztaltunk a par­lamentek előkészítésében, le­bonyolításában, a párt-, a KISZ-, az iskolavezetés és a szakszervezet között. — És végül, mi vár a kommunista mozgalom tagjaira ebben az eszten­dőben? — Nos, a megalakulásának 60. évfordulóját ünneplő magyar kommunista ifjúsági mozgalom bizonyságot kell adjon arról, hogy a mai KISZ-tagok az 1979—80-as mozgalmi évben is helytáll­nak a munkában, a tanulás­ban, hogy elkötelezettek. Feladatunk és kötelességünk a KISZ tekintélyének, tö­megbefolyásának tovább nö­velése. Már csak azért is, mert ez a korosztály felelős nemcsak önmagáért, hanem a következő nemzedékért is, mégpedig pártunk irányítá­sával, útmutatásával. Ami a soros tennivalókat illeti, el­készült az 1979—80-as akció- program megyei kiegészítése, amelyet éves felkészítés ke­retében ismerhetnek meg a KISZ-vezetők. Azután feb­ruár derekán kezdődnek a beszámoló, vezetőségválasz­tó, majd ezt követően a ter­vező taggyűlések, ahol az egész tagság megismeri majd az akcióprogramot, s ennek alapján elkészíti a sajátját. Szervezettebb, fegyelmezd, tebb, hatékonyabb munkát várunk az idén valamennyi ifjúkommunistától, a munka­helyen és a mozgalmi életben egyaránt. A tavaszi időszak kiemelkedő rendezvénye, a forradalmi ifjúsági napok lesz — fejezte be a beszél­getést a KISZ megyei bizott­ságának első titkára. T. I. Miskolcon, a Volán 3. sz. Vállalat televíziót szerelt az egyik autóbuszba, amely Mezőkö­vesdről Edelénybe, illetve vissza szállítja a bányászokat. Különösen azok örülnek a tv-nek, akik este indulnak Edelényből munkába. Ok a teljes esti programot végignézhetik az uta­zás alatt (MTI-fotó — Kerényi László felvétele — KS) Bár az ekék a szokatlanul hideg időjárás miatt „kifagytak a földből”, mégsem szünetel a munka a biharugrai—körösnagyharsányi Felszabadult Föld Termelőszövetkezetben. Az egy­re inkább szűknek bizonyuló gépüzemben javítják az MTZ-traktorok, vontatók és a trá­gyaszóró berendezés alkatrészeit, a földeken a talajerő utánpótlása van soron, a szomszé­dos körösszakáli vasútállomáson pedig rakodás folyik. Képünkön; szerves trágyát szórnak a szántóterületre Fotó: Veress Erzsi Veszteséges üzembél nyereséges A Medgyesegyháza és Vi­déke ÁFÉSZ szervezésében 300-fős szakcsoport foglalko­zik zöldségtermesztéssel. A háztáji kisgazdaságokban ter­melt zöldség egy részét az ÁFÉSZ saját üzleteiben ér­tékesíti, másik részét a ZÖLDÉRT veszi át, de jelen­tős mennyiséget dolgoznak fel a szövetkezet előfeldolgo­zó üzemében, amely a Bé­késcsabai Hűtőházba szállít­ja a félkész terméket gyors­fagyasztásra. Az előfeldolgozóban tavaly jelentős mennyiségű tasakolt tököt gyártottak. A 120 va­gon nyersanyagból csaknem 60 vagon készterméket állí­tottak elő. A tök nagyobb részét a környező termelőszö­vetkezetek termeltették a tagok háztáji földjén. Ez a jövőben is így lesz. A kis­gazdaságok által értékesített tök ugyanis nem nőtt meg a kfvánt méretre. Ezért már 1979-ben is csak olyanokkal kötöttek szerződést, akik na­gyobb földterületen akarják ezt a zöldségfélét termesz­teni. A hagyma tisztításával a korábi években sok gond volt, ezért már 1978-ban más termékek előfeldolgozására tértek át. Tavaly 35 vagon paradicsompaprikát dolgoz­tak fel, s almából 60 vagon készterméket állítottak elő. Januárban és februárban to­vábbi 30 vagon almát dol­goznak fel a hűtőháznak, amennyiben ehhez lesz ele­gendő nyersanyag. Szilvás gombóc gyártásával is foglal­koznak, ebből várhatóan 22-23 millió' darabot készíte­nek. A Medgyesegyházi ÁFÉSZ előfeldolgozó üzeme két éve, 1977-ben még veszteséggel zárta az évet. A szövetkezet vezetőinek hathatós intézke­déseit követően azonban ta­valy már nyereségesen ter­melt. Az üzem élére új ve­zetőt állítottak. A személyi és tárgyi feltételek megterem­tését követően nőtt a ter­melékenység. Kevesebben 20—25 százalékkal több ter­méket dolgoztak fel, mint korábban. — Keresse a gödröt az is­kola tövében. Ott dolgozik a csőtörő brigád — kaptam a felvilágosítást a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat egyik meleg iroda- helyiségében. Január lévén, biztos, hogy nem kukoricacsövet törnek, s ha már a vízmű brigádja, ez még inkább alátámasztja. Mégis, miért csőtörők? Csak nem összetörik a jó vezeté­ket, hogy aztán valamelyik másik brigád megjavítsa? Mindenesetre felkutattam a gödröt. Volt vagy egy mé­ter mély. Nyílása befolyt az iskola fala alá. Colos cső meredezett az aljáról az ég felé. Nem messze tőle egy pádhoz támasztva, két ke­rékpár árválkodott. Sehol egy lélek. — Talán másik gödröt kellene keresnem — morfondíroztam —, hisz van itt elég, az iskólacent- rumban. Ám megmozdult a csővég. — Hát ez mégis él — gondoltam, s azon nyom­ban befordult a sarkon az „öreg”. — Gyere Jani, téged ke­resnek — kiabált bele a mé­lyedésbe. Néhány másod­perc múlva a fal alatt meg­jelent egy gumicsizma, majd egy térd, egy derék, s vé­gül Gál János feje is. — Ha nem jó erről, jöj­jön be a kapun — mondja. Rideg, dermedt a táj. A hó is összefagyott, inkább jégpáncél az már. Erőtelje­sen összehúzódott a hőmérő higanyszála is. A munka lassabban halad a hideg­ben. — Harminc-negyven centi mélyen fagyott a talaj. Csá­kányozni kell. De jó az, ha van kompresszor. Tegnap egész délelőtt locsoltuk a masinát, ám ahelyett, hogy .leolvadt volna róla a jég, még a forró víz is percek alatt ráfagyott. Azért csak kicsákányoztuk a gödröt. Az „öreg”, Pocsai Mihály testesnek látszik. A kazán­házban fújtatva kezdi le- hántani magáról a ruharéte­geket. Pufajka, bőrkabát, kis pulóver, nagy... így már egész szikárnak tűnik. — Először 1970-ben dol­goztam a vizeseknél, közben egy kicsit a postát segítet­tem. Itt is hideg van, ott is, itt is ásni kell, ott is. Cső­törés mindig van. Azért té­len kevesebb. De a múlt hé­ten ráfáztunk. — A DÉLÉP-esek eltör­ték a KISZ-lakótelepi veze­téket — veszi át a szót Gál János. — Este láttunk mun­kához, minden csupa víz volt, ami pedig odébb folyt, azonnal megfagyott. Nem volt a tízemeletesekben víz, muszály volt sötétben is csinálni. Aztán mikor föl­egyenesedtem, hogy lete­gyem a fogót, hát az nem vált el a kezemtől. Húztam a másikkal, s jött a bőr is. Amíg beszélt, keze meg sem állt. Még egy-két moz­dulat, tekerés a csapon, s megindult a víz. — Na, eddig kész — mondja —, most már csak homok kellene. Azért tört el ez a hároméves új veze­ték, mert az iskola kivitele­zői csak úgy beágyazták a törmelékbe a csövet. Itt meg régen nádas volt. A víz úgy járkál a talajban, mint karácsonykor a télapó az utcán. A salétrom meg rög­tön kikezdi a vezetéket. Egy szemeteskukával, s a kétkerekű tolójával elindul­nak homokot keresni. Köz­ben megjön a markoló, hogy az összefagyott földet ráka­parja a gödörre. — Először hozzál homo­kot vele — szól fel a piló­tának Gál János, s otthagy­ják a kukát. Két forduló a homokkal, egy köbméter. Félig be is temeti azzal a gödröt. Utána a mélyedés szélén levő fagyott rögöket kezdi megtörni. Csak úgy reng a föld. Kiváncsi sze­mek lesnek ki az ablakon. Még egy-két vakarás, s rá­húzza a földet a gödörre. — öreg, van jogosítványa? — kérdi a markolós. — Sose volt. — De nem ivott ma még? — Azt nem — volt a vá­lasz. — Akkor tolja vissza a talicskát a helyére. Most már csak egyenget­ni kell a talajt. Az ásóval simogatják a göröngyöket, közben dörmögik: — Azt hi­szem, délután Jaminába kell mennünk, ott is tőré: van. — Én búcsúzom — mór. dóm, s nyújtom jéggé me revedett kezem. Megrázzák Az övék forró. Jávor Péter Csőtörők

Next

/
Thumbnails
Contents