Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-10 / 7. szám

1979. január 10., szerda o [2Q3ÜSS A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat „Pattantyús” és „Pollack Mihály” ezüstkoszorús szocialista brigádja kézi­munka-kiállítást rendezett Békéscsabán, a vállalat pince­klubjában. A megnyitóra január 9-én, tegnap délben került sor. A vállalati dolgozók és hozzátartozóik által készített 90 kiállítási darabban a kézimunkák csaknem valamennyi for­mája és fajtája megtalálható. A látogatók gyönyörködhet­nek dísztörülközőkben, asztalterítőkben, szőttes és hímzett kötényekben, blúzokban, kalocsai ágyterítőben, faliképek­ben. A tavaly első ízben megrendezett, az idén is sikeresnek ígérkező kiállítást január 12-ig tekinthetik meg az érdek­lődők Fotó: Veress Erzsi Tanács vb-ülésről jelentjük Családvédelem A családvédelmi felada­tok az idén is az elsők kö­zött szerepelnek a Vöröske­reszt munkájában. Megyénk­ben 445 családot gondoznak a vöröskeresztes aktívák. Több mint 460 idős ember házi szociális ellátását, 240 egyedülálló beteg ápolását és 430 veszélyeztetett terhes kismama gondozását vállal­ták. Az idén is indul házi betegápolási tanfolyam, me­lyen az aktívák elsajátíthat­ják a gondozáshoz szükséges egészségügyi ismereteket. Az alkoholizmus bomlaszt­ja a családokat, ezért az el­lene való küzdelem is a családvédelem feladatköré­be tartozik. A felvilágosító­nevelő célzatú előadásokon kívül fontos szerep hárul az alkoholellenes klubokra, melyek száma az elmúlt év­ben ötre szaporodott. Prog­ramjuk kialakításában, le­bonyolításában a Vöröske­reszt a jövőben fokozottan számít a TIT és a művelő­dési intézmények segítségé­re. Az idén a Vöröskereszt ki­emelt feladata lesz a közép­fokú tanintézetekben — kü­lönösen a szakmunkásképző iskolákban — a tantervi programba beépített családi életre nevelés segítése, a korszerű családtervezési is­meretek elsajátíttatása a fiatalokkal. A gyermekekért — a Szarvasi Állami Tangazdaságban 1979 a gyermekek nemzet­közi éve. Erre hívták fel a figyelmet a fiatalok a Szarvasi Állami Tangazda­ságban a legutóbbi ifjúsági parlamenten, s javaslataik alapján az ifjúsági intézke­dési terv is foglalkozik a gyermekeket érintő kérdé­sekkel. Eszerint az idén a gazdaságban megrendezésre kerülő téli és nyári sparta- kiádok programjaiba az ed­diginél nagyobb számban vonják be a dolgozóik gyer­mekeit is. Ezeken a sport- rendezvényeken külön ver­senyeket hirdetnek a gyer­mekek számára. Több közös programot is terveznek az úttörőházban. Ilyen például egy egész napos gyermek­műsor, ahol lesz aszfaltrajz­verseny, játék, sport. Nem hiányozhat a bábszínház, mesefilmvetítés, gyermek­színházi előadás sem a sor­ból. Tavasszal, a forradalmi ifjúsági napok keretében a Szarvason működő többi üze­mi KISZ-bizottsággai együtt, az úttörőház támogatásával egy úttörő-szavalóversenyt rendeznek majd. A gazdaságban sorra ke­rülő társadalmi ünnepségek­re és eseményekre, a nőnap­ra, küldöttgyűlésre, névadó­ra több úttörőt hívnak meg, s a gyermekek rendezvényé­in jelen lesznek a patronáló alapszervezetek, brigádok tagjai. S a hétköznapokon sem árt többet foglalkozni a gyermekekkel; több üzemlá­togatásra hívják meg a gaz­daságbeli patronáló kollektí­vák az úttörőket és közös ki­rándulásokat is szerveznek. Méhkerék A tartási és életjáradéki szerződésekkel kapcsolatos tennivalókról tárgyalt egye­bek között a méhkeréki Községi Tanács V. B. az év első ülésén. A fenti témát önálló napirendként először vitatták meg. Azért vált szükségessé, hogy a testület foglalkozzék a témával, mert a község lakosságának lét­számához viszonyítva magas az eltartási és életjáradékos szerződések száma. Község- szerte 76 szerződést tartanak nyilván, s nem mindegy: a gondozásra szoruló idős em­berek milyen körülmények között élik dolgos életük utolsó éveit. A méhkeréki Községi Ta­nács nem tekinti pusztán magánügynek az eltartási szerződések megkötését. Igaz, hogy a kezdeményezés mindig egyéni — legtöbbször rokonok között történik a megegyezés —, de annál na­gyobb a további odafigyelés. A szerződéseket csak ügyvéd csinálhatja — a jogszabályok jó ismerője —, s a tanács szakigazgatási szerve hagy­ja jóvá. Előbb azonban sze­mélyesen felülvizsgálják a szerződő felek életkörülmé­nyeit, az eltartók anyagi helyzetét, életkorát stb... Nagy gondot fordítanak arra, hogy ha az eltartó tulajdon- szerzési korlátozás alatt áll, eleve nem hagyják jóvá a szerződést. Megnézik azt is, hogy az eltartott és eltartó­nak milyen az egymáshoz való emberi kapcsolata. A szerződések betartását — a törvényes rendelkezé­seknek megfelelően — ellen­őrzi a tanács szakigazgatási szerve és ebbe a munkába bevonja a társadalmi aktí­vákat is. Talán ennek a kö­rültekintő jó munkának kö­szönhető, hogy szinte alig akad probléma eltartott és eltartó között. 1978-ban pél­dául egyetlen szerződést kel­lett felbontani, de nem em­beri magatartás miatt: Orosz György eltartója megbetege­dett, és nem tudott a leg­jobb akarattal sem eleget tenni vállalt kötelezettségé­nek. Az új eltartó Rúzsa Ti- vadarné, munkáját, a gon­dozást, becsülettel ellátja. A méhkeréki Községi Ta­nács dolgozói az idős kord­ákról való gondoskodást egyik legfőbb feladatuknak tekintik. A testületi ülés egyebek között úgy határo­zott: a tartási és életjáradé­kos szerződések betartásá­nak ellenőrzésébe szükség szerint bevonja a községpo­litikai bizottság tagjait is. Müvészetkedvelök klubja Fél éve, hogy Békéscsa­bán, a Vasutas Klubkönyv­tárban megszervezték a mű­vészetkedvelők klubját. A klub tagjai főként íiatalok, és minden hónap első hét­főjén írókkal, képzőművé­szekkel, színművészekkel, filmesekkel találkoznak. Vendégük volt az elmúlt évben Ferencz Éva színmű­vésznő, Vas István Zoltán rádióriporter, Nagy András László, a Békés megyei Jó­kai Színház főrendezője, Új­helyi János dramaturg. Hétfőn, január 8-án Vár- konyi János festőművész rendezett kamarakiállítást a művészetkedvelők klubjá­ban, ahol a fiatalok számos kérdéssel halmozták el, és hosszú ideig beszélgettek vendégükkel. Gyorsabb kárrendezés 1 SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszúmi A személygépkocsi-tulaj­donosoknak, motorosoknak sok gondot és bosszúságot okozott eddig, hogy elhúzó­dott a kárrendezés olyan ese­tekben is, amikor vállalati járművel ütköztek és eset­leg vétlenek is voltak a bal­eset előidézésében. A közel­múltban változás történt e téren — erről kaptunk tájé­koztatást Szabó Andrástól, az Állami Biztosító Békés megyei igazgatójától. Egyre több vállalat, intéz­mény teszi ugyanis lehető­vé, hogy a gépjárművezetőik kisebb károk esetén — utó­lagos felelősségre vonás nél­kül — a helyszínen nyilat­kozzanak a felelősség kérdé­séről. Az Állami Biztosító legutóbb a Volán Tröszttel kötött megállapodást a fe­lelősségbiztosítás gyakorlati végrehajtására vonatkozó kérdésekben. Ez a szerződés azt jelenti, hogy a jövőben gyorsabban jut a kártérítés összegéhez az a magánautó­tulajdonos, aki vállalati gép­kocsival ütközik. Ha a vál­lalat gépkocsivezetője által okozott kár nem haladja meg a 15 ezer forintot, és szemé­lyi sérülés nem történt, ak­kor a biztosító nyomban rendezi a kárt, análkül, hogy bevárná a vállalat értesíté­sét. A biztosító és a Volán Tröszt szerződése ugyanis kimondja, hogy ilyen ese­tekben nem kell külön je­leznie a karambolt a vál­lalatnak. Elég, ha a gépko­csivezető pontosan kitölti az erre az alkalomra rendsze­resített helyszíni nyilatkoza­tot, melyet a biztosító kár- bejelentésként elfogad. A pénzintézet és a Volán Tröszt megállapodása ez év január 1-én lépett életbe. TÜSZSZI­tanácskozás Tegnap délelőtt tanácskoz­tak először Békéscsabán a megye öt városának társa­dalmi és családi ünnepeket és szertartásokat szervező irodáinak vezetői a városi tanácsnál. Dr. Pataki István, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője köszön­tötte a résztvevőket. Ezt kö­vetően Szemenkár Mátyás, a békéscsabai TÜSZSZI igaz­gatója tartott vitaindító elő­adást az irodák helyzetéről, feladatáról és gondjairól. A hallgatóságból többen elmondták véleményüket a házasságkötések, névadók és gyászszertartások rendezésé­vel kapcsolatban. Egyre népszerűbbek ezek a rendez­vények, s a lakosság igénye alapján hamarosan Mezőko- vácsházán és Szeghalmon is nyitnak szervezőirodákat. 1979. január 8-án Trabant Hycom. (Bp.) 7 614 Trabant Lim. (Győr) 7 090 Trabant Lim. (Bp.) 15 345 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 23 139 Trabant Lim. Spec. (Győr) 15 785 Trabant Combi (Győr) 1 063 Trabant Combi (Bp.) 4 006 Wartb. de Luxe (Bp.) 14 184 Wartburg Lim. (Bp.) 11 270 Wartb. de L. tolótetős (Bp.) 4 221 Wartb. Lim. tolótetős (Bp.) 2 546 Wartb. Tourist (Bp.) 3 949 Skoda 105 S (Bp.) 2113 Skoda 105 S (Győr) 291 Skoda 105 S (Debrecen) 543 Skoda 120 L (Győr) 1 810 Skoda 120 L (Bp.) 4 095 Skoda 120 L (Debrecen) 1 707 Lada 1200 (Debrecen) 49 538 Lada 1200 (Bp.) 97 954 Lada 1300 (Bp.) 11035 Lada 1300 (Debrecen) 6 253 Lada 1500 (Bp.) 19 059 Lada Combi (Bp.) 12 800 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 605 Dacia (Bp.) 11 745 Polski Fiat 1500 (Győr) 13 835 Zaporozsec (Bp.) 27 936 Moszkvics 2140 (Bp.) 4 200 Lada 1600 (Bp.) 2 622 Lada 1600 (Debrecen) 903 Sze retetny i I vá ni tás S e szeri, se száma a különféle alkalmak­nak (névnap, születés­nap, házassági évforduló, stb.), amikor az emberek őszinte szerencse- és jókí­vánságaikkal megörvendez­tetik egymást. Magára az ajándékozásra viszont már úgy tekintünk, mint a sze­retet, a hála, avagy a segít­ségnyújtás kézzelfogható bi­zonyítékára. Itt most figyel­men kívül hagyjuk azokat, akik mindezt kétszínű mó­don teszik: például érdekből, rátartiságból. Vannak olya­nok is, akik úgy gratulálnak másoknak, hogy szépeket és jókat mondanak, közben ép­pen ennek az ellenkezőjére gondolnak... Mindenki tisztában van azzal, hogy életünk, sorsunk alakulása nem ezektől a jó­kívánságoktól függ. Ezt nem igazolhatja egy-egy jóslat véletlenszerű beteljesedése sem. El lehetne meditálni azon: akkor miért van erre szükség, és miért van az, hogy például az a valaki, akinek búcsúzáskor vendég­látói szerencsés utat kíván­tak, tegyük föl baleset éri — és sosem érkezik el a cél­hoz. Vagy vegyünk egy má­sik esetet. A súlyos betegről tudják a hozzátartozók, hogy helyzete kilátástalan, mert gyógyíthatatlan és napjai meg vannak számlálva. Még­is mit mondanak távozáskor? „Mielőbbi gyógyulást, gyors felépülést kívánunk!” Pedig ők is értik, vagy sejtik, hogy a saját szempontjukból mindez csak megnyugtatásra jó, afféle reménytelen re­ménykeltésre, amelynek már nincs meg a reális alapja. Újra megismétlem a kér­dést: szükségesek-e a jókí­vánságok? Igen, mert leg­többjük — mint mondottam — egyfajta bizalmat, szerete- tet fejez ki. Nélkülük — füg­getlenül attól, hogy valóra válnak, vagy sem — olyan közömbösség és fásultság venne erőt rajtunk, amely a teljes elidegenedéshez, érzel­meink, családi és baráti kap­csolataink tökéletes elsiváro- sodásához vezetne. Egy-egy dísztávirat, vagy üdvözlőlap kellemes lehet mind a fel­adónak, mind a címzettnek, egyaránt. Hasonló a helyzet az aján­dékozás esetében is. Sokan azt tartják: jobb érzés adni, mint kapni. A figyelmesség megnyilvánulásában helyze­tek, emberi viszonyok sokré­tűsége és bonyolultsága mi­att számtalan variáció lehet­séges. Nem biztos, hogy az erőnket meghaladó ajándé­kozás a célravezető. Való­színű, az emberek nagy több­sége ezt nem is várja, hi­szen fölöttébb kényelmetlen szituációba kerülhetnek ők is. Ha valakit leköteleznek, rendkívül kiszolgáltatottnak érezheti magát. Elsősorban a szeretet, és ne az érték le­gyen az ajándékozás belső mozgató rugója. Az is igaz, nehéz a vásárlás. Boldog le­het az, aki nagyon jó érzék­kel tudja kiválasztani a szép­nek és praktikusnak mond­ható ajándéktárgyakat. És még valamit! A tévében lát­tam egy jelenetet. Ebben az egyik családtag szinte vérig sértette jóakaróját, mert fitymálni, kritizálni kezdte az ajándékot. Talán monda­nunk sem kell, hogy ez a fajta viselkedés kicsinyessé­get, lelketlen emberi tulaj­donságot takar. És mennyi ilyen eset for­dul elő életünkben. Hányszor és hányszor — akarva, vagy akaratlanul — megbántjuk embertársainkat. Sokszor nem is tudunk elfogadható magyarázatot találni tapin­tatlanságunk indítékaira. Az okok gyakran érzelmeink hullámzásában keresendők. A németeknek például a sze­retet és gyűlölet „együttlété- re” összetett szavuk van: die Hassliebe. Sose fogom elfelejteni az egyik gimnáziumi kolleganő­met. Egyszer könnyes szem­mel elmesélte, hogy osztályá­ba járt egy teljesen árva fiú. A négy év alatt elég sok problémája volt vele. Termé­szetesen a tanárnő alkalman­ként megpróbált több keve­sebb sikerrel, de mindig kel­lő szeretettel és tapintattal segíteni tanítványának, még azok után is, hogy cserébe hol sértő, hol meg közömbös, vállrándító válaszokat ka­pott. Az úgynevezett pedagó­gusi optimizmus azonban kolleganőmet mindig átsegí­tette az akadályokon. Nagy türelemmel, nevelési elvei­nek következetes alkalmazá­sával a fiatalok gondolat- és érzelemvilágának alapos is­meretével sikerült rábeszél­nie ezt a diákját arra, hogy tanulmányait fejezze be. Az évzáró ünnepély után né­hány szál virággal és egy kis könyvecskével a kezében ez a tanítványa megjelent nála, és keresetlen szavakkal meg­köszönte a volt osztályfőnö­kének a négy év alatt kapott segítséget, és azt a biztatást, amely nélkül talán soha az életben nem szerezte volna meg az érettségi bizonyít­ványt. „Nem azért nem be­szélek szívesen erről — mond­ta a tanárnő —, mert mind­kettőnk szeme akkor könny­be .lábadt, sőt már a sírás is szorongatta torkunkat, ha­nem azért, mert egyszer el­mondtam ezt az egyik is­merősömnek és akkor szen- timentalizmussal, túlérzé­kenységgel, meg hasonló jel­zőkkel illetett engem. Pedig szó sem volt ilyenről, csak egy kellemes csalódásról. Ne értsen félre: mindenkinek segítettem, de hálát nem vártam soha. Akadnak olyan tanítványaim, akik már meg sem ismernek az utcán, de ezért nem tudok haragudni rájuk. Ám, ha valamelyik volt diákom olykor egy-egy üdvözlőlappal hallat magá­ról, vagy ha találkozáskor néhány szót válthatok velük — ez nekem nagyon jól esik ... Ezek a szavak, a kö­zös emlékek nekem minden­nél többet érnek ...” M indegy, hogy milyen formában fejezzük ki szeretetünket, ragasz­kodásunkat valaki iránt; a lényeg az, hogy őszinte és igaz legyen. Elsősorban arra kell ügyelnünk: érzelmeink kinyilvánításakor ne essünk túlzásba. Ugyanakkor ne maradjunk közömb.ösek, ha úgy ítéljük meg, hogy adott esetben feltétlenül tenni kell valamit. Ha ezt elmulaszt­juk, könnyen a lelkiismeret - furdalás kellemetlen érzésé­vel találjuk szemben ma­gunkat. Az érzelmi-gondola­ti egyensúly megtartására, biztos pszichikai kiegyensú­lyozottság állapotára vala­mennyiünknek szüksége van. Könnyebben viseljük el a csalódottságot, ha erősek maradunk, s a gyanúsítga- tások, a rosszallások helyeit kellő optimizmussal, megér­téssel és jószándékkal köze­ledünk egymáshoz. Ha ezzel a gondolattal üdvözlünk, gratulálunk vagy ajándéko­zunk, akkor cselekszünk a legtermészetesebben, mert ilyenkor szeretetünkből, hu­mánus érzelmeinkből nyúj­tottunk már valamit. Bukovinszky István Drab diákok Orosházán Az 1978/79-es tanév kezde- évek nagy baromfitenyésztő­ién 23 algériai diák kezdte programjának végrehajtásá- meg tanulmányait az Oros- ban lesz szükség. A komplett házi Mezőgazdasági Szakkö- baromfitenyésztő telepeket • a zépiskolában. A TESCO-val Bábolnai Mezőgazdasági kötött szerződés alapján az Kombinát szállítja Algériá- arab diákok baromfitenyész- ba, és .ugyancsak ők expor- tő szakon szereznek szakké- ' tálják az állatállományt is. pesítést, majd ezt követően Az Orosházán négy esztendő technikusi minősítő vizsgát múlva végző fiatal szakem- is tesznek. berek ezeken a korszerű ba­A baromfitenyésztő szak- romfitenyésztő telepeken mában járatos szakemberek- fogják kamatoztatni itt szer­re Algériában az utóbbi zett szakmai tudásukat.

Next

/
Thumbnails
Contents