Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 5. szám

o 1979. január 7„ vasárnap A RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet or­vosi, környezetvédelmi műszereket, laboratóriumi berende­zéseket gyárt. A termékek hatvan százalékát exportra ké­szítik (MTI-íotó, Balaton József felvétele — KS) Közérdekű bejelentések intézését vizsgálta a NEB Minden állampolgárnak al­kotmányban rögzített joga, hogy részt vegyen 'a köz- ügyek intézésében. Ebből kö­vetkezik, hogy az állampol­gárok az állami, a társadal­mi szerveknek közérdekű ja­vaslatokat, jogos egyéni ér­dekeik érvényesítése végett pedig panaszokat tehetnek, melyeket az illetékes szer­veknek érdemben el kell bí­rálni. A közéleti demokrácia kiszélesítésében nagy szere­pet tölt be az 1977. évi I-es törvény, amely szabályozza a bejelentések, a javaslatok és a panaszok előterjesztését, kivizsgálását, s hatékonyan védi a bejelentéstevőket. Ugyanakkor erősíti a tisztvi­selők és az állampolgárok felelősségtudatát, javítja a közügyek intézésének színvo­nalát. Vajon az állami, a társadalmi szervek és a szö­vetkezetek hogyan tettek eleget ennek a törvénynek? A közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság, erre keresett választ. Hatvanegy államigazgatási és gazdálkodó egységnél tartot­tak vizsgálatot. Több mint 970 beadvány elintézését el­lenőrizték. A beadványok intézésének átfutási idejét a törvény 30 napban állapítja mg. A tanácsok az ügyek mintegy kétharmadánál tudták tarta­ni ezt a határidőt. A többi ügynél a határidő-túllépés legfőbb oka az ügy bonyo­lult jellege, illetve szakértő bevonásának, szakvélemény beszerzésének szükségessége, vagy más szerv előzetes vé­leményének kikérése volt. A népi ellenőrök azt is megál­lapították, hogy a tanácsok megfelelő gondot fordítanak arra, hogy a bejelentések ki­vizsgálásának eredményéről, valamint az intézkedésekről a bejelentőket értesítsék. A gyakorlatban az okoz problé­mát, hogy a közérdekű be­jelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény szerint a választ az illetéke­seknek, közvetlenül a beje­lentőnek kell megküldeniük. Uyanakkor a tanácstörvény alapján a tanácstagok foga­dóóráin elhagzott, s a tanács szakigazgatási szerveihez el­juttatott közérdékű bejelen­tés, javaslat vagy panasz el­intézéséről a tanács a ta­nácstagot köteles tájékoztat­ni. A tanácsi fórumokon 1976 óta 7000 bejelentés, 3500 ja­vaslat és 500 panasz hang­zott el. Megyénkben az a megnyugtató gyakorlat ala­kult ki, hogy a tanácstag tá­jékoztatásával egyidejűleg a szakigazgatási szervek az ügy intézéséről a bejelentőt is értesítik. A vállalatoknál és a szö­vetkezeteknél végzett vizs­gálat azt igazolja, hogy 1976 óta számottevően emelkedtek a panaszok. Ez a növekedés csak részben magyarázható a törvény kihirdetésének hatá­sára jelentkező aktivitással. Elsősorban a megnövekedett igényekkel lépést nem tartó szolgáltatásokkal, azok minő­ségével, s a kereskedelem különböző gondjaival nek össze. A névtelen beje­lentések száma 1977-ben 57 százalékkal több volt, mint 1976-ban. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban hét névtelen bejelentésből hat alaposnak bizonyult. A gazdaságban pa­naszládát rendszeresítettek, ide érkeztek a beadványok, amelyek a gazdaság vezeté­sével, továbbá a gazdasági és pénzügyi feladatok ellátásá­val voltak kapcsolatban. Vala­mennyi névtelen bejelentést kivizsgáltak, s a szükséges intézkedéseket is megtették. Békéscsabán, a baromfifel­dolgozó vállalatnál névtelen bejelentés alapján derült fény egy társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vissza­élésre. A gazdálkodó egységeknél általában több az olyan be­jelentés, amelyeket 30 napon túl intéznek el, mint a taná­csoknál. Az érdemi elintézés is kívánnivalót hagy maga után. A szolgáltatóegységek általában olyan intézkedése­ket foganatosítottak, hogy az általuk elismert hibákat, hiányosságokat kijavítják, de az ügyeket többnyire egyedi esetiként kezelték. Éppen ezért a hibákat kiváltó okok megismétlése és elkerülése érdekében, vagy azok meg­akadályozására intézkedése­ket nem tettek, gzzel ma­gyarázható, hogy az azonos jellegű hibák újra előfordul­ták. Az intézkedések megva­lósulását sem ellenőrizték. Utóvizsgálatra egyetlenegy egységnél sem került sor. Hi­ba az is, hogy a 30 napon túli ügyintézés esetén nem tájékoztatták a bejelentőt az ügy elhúzódásáról, az érdemi intézkedés várható időpont­járól. A múlt év első felében megyénk népi ellenőrzési bi­zottságaihoz 58 közrédekű be­jelentés és 29 panasz érke­zett. A bejelentések közül 21 névtelen volt. Többségük a gazdálkodási fegyelem laza­ságára, a jogszabályok meg­sértésére, továbbá jogtalan anyagi előnyök megszerzé­sére irányuló törekvésekre, a, társadalmi tulajdon megsé- tésére hívta fel a figyelmet. A megvizsgált bejelentések, panaszok nagy része ^alapos volt. Az alaptalannak bizo­nyult bejelentések vizsgálata sem volt haszontalan, mert a vizsgált szervnél különféle belső bizonytalanságot szün­tetett meg. A népi ellenőrök a vizsgálatok során ügyeltek arra, hogy a hiányosságok, a szabálytalanságok, vagy tör­vénysértések esetén a szemé­lyes felelősség megállapítá­sára is sor kerüljön. A hi­bák megszüntetésére intéz­kedéseket sürgették és ja­vaslatokat tettek. A törvé­nyes állapot helyreállításáról 111 esetben intézkedtek. Ezenkívül 75 személy ellen fegyelmi és kártérítési, 16 esetben szabálysértési, 6 sze­mély ellen büntető, 31 eset­ben pedig egyéb eljárást kez­deményezték. Serédi János Munkakörülmények és munkavédelem a Csepel Autógyár szeghalmi 4. számú gyárában Utak és vizek Szarvason Az új évben tovább foly­tatják Szarvason a megkez­dett helyi utak építését, bő­vítik a meglevő vízvezeték- és szennyvízcsatorna-háló­zatot. Az érintett üzemek és vállalatok ez évben egymil­lió 600 ezer forinttal járul­nak hozzá az ipartelepi út építéséhez. A tanács ide­genforgalmi támogatás cí­mén egymillió forintot for­dít a mongolzugi út építé­sére. Az üdülőtelepen foly­tatják a vízvezeték-hálózat bővítését, a teleptulajdono­sok által befizetett közmű- fejlesztési hozzájárulásból. A város más részein 200 ezer forintot költ a tanács vízvezeték-építésre, számít­va a lakosság társadalmi segítségére is. Eddig igen sok gondot okozott a szennyvízelvezetés. Az idén ez is megoldódik Szarvason a szennyvíztelep befejezésével, melyre egy­millió 200 ezer forintot irá­nyoztak elő a költségvetés­ből. A Jókai és a Béke ut­cai szennyvízcsatorna épí­tése mintegy 600 ezer fo­rintba kerül majd. A köz­műves vízhálózatba bekap­csolt lakások száma 1979- ben 210-zel, a csatornaháló­zatban bekapcsolt lakások száma pedig 180-nal nő. Túlteljesítette múlt évi tervót a C00PTQURIST A Békés megyei Szövetke­zeti Utazási Iroda az el­múlt évben 156 belföldi és 39 szocialista országba induló társasutazást bonyo­lított le. Ezzel a belföldi utak tervét 115 százalékra, a külföldi utazások tervét 140 százalékra teljesítette. Ez évben tovább bővíti szolgáltatásait, mert már­cius 1-től vasúti és repülő­jegyeket is árusít belföldre és külföldre. Az elmúlt évi tervteljesí­tést értékelve Kiss Jánosné, az iroda vezetője elmondta, hogy csaknem 6 ezer ember vett részt 1978-ban 4-5-6 na­pos belföldi utakon. Rende­léseik mintegy 80—85 szá­zalékát a szövetkezetek ál­tal kért utak teszik ki. A munkahelyi ártalmakat a munkavédelmi előírások betartásával, megfelelő vé­dőeszközök használatával meg lehet előzni. Ha azon­ban ezeket pem ismerik a dolgozók, nem tartják meg az előírásokat, s a munka­hely vezetői sem figyelnek oda, akkor még érzékenynek sem kell lenni ahhoz, hogy péfdául az olaj fertőzést okozzon. A Csepel Autógyár 4-es számú gyárában a ko­rábbi években gyakori volt az olajfertőzés. A szeghalmi gyárban 1170 dolgozó közül 340 nő. Védelmük, megfele­lő helyen való foglalkozta­tásuk nem kis gond ebbep a gyárban, ahol a nők is köszörű- és esztergagépeken, vagy automata gépsorokon dolgoznak. Mit tettek a gyár vezetői azért, hogy az olaj­fertőzések csökkenjenek? — Az üzem 1971-ben jött létre, s akik itt helyezked­tek el, azok sokan „betanul­ták” a szakmát. A munka- védelmi oktatás nem nyúj­tott annyit, mintha a szak­munkásképzőben ezt foglal­kozásokon gyakorolták vol­na. Így aztán a munkavé­delmi előírások nem kellő ismerete, meg nem tartása bizony problémákat okozott. Az olajban dolgozó kezek begyulladtak, fertőződtek. Olyan is volt — mondja Hajdú István párttitkár —, hogy a dolgozók a munka­ruhát otthoni ruhának hasz­nálták. Ezenkívül ’ nyáron, amikor 25, sőt 30 fokos me­legek is voltak, bizony nem mindig cserélték le az ola­jat a gépekből, csak két­hetenként, amikor az már elkezdett bomlani és így ezzel is megnőtt a fertőzés- veszély. — Közösen igyekeztünk változtatni a helyzeten, fo­koztuk az ~ ellenőrzést, oda­figyeltünk a munkaruha tisztán tartására, de így is évekbe tellett, amíg ezeket a gondokat megoldottuk. Sajnos a munkaruha kihor­dási ideje még mindig egy­másfél év, ami azt jelenti, hogy ha minden héten ki­mossa a dolgozó, akkor fél­évnél alig tart tovább. Azt már elértük, hogy a cipőt, ami általában három hónap alatt átázik, tönkremegy, a dolgozók bevihetik a raktár­ba, ahol újat kapnak. Saj­nos, a munkaruha kihordási ideje a mai napig sem csök­kent. Várhatóan ebben az évben ezen is sikerül vál­toztatni. — mondja Hajdú István. — A munkavédelmi elő­írásban az is szerepel, hogy kit, hol és hogyan lehet foglalkoztam. Ez hogyan valósul meg? — Ebben a három műsza­kos üzemben a családos anyák a délelőtti műszak­ban dolgoznak. Reggel 7 órakor kezdenek, addigra mindenki el tudja vinni gyermekét bölcsődébe, óvo­dába, vagy felkészítheti az iskolába induláshoz. — Az elmondottakból azonban adódik egy másik kérdés? Mindenkinek a gye­rekét el tudják helyezni óvodában, bölcsődében? — Az óvodába minden dolgozónk gyermekét felvet­ték, a * bölcsődei helyek azonban szűkösek. Előfor­dul, hogy elutasították a gyermeket, de fél-, egy éven belül mindenkit felvettek. — A kismamáknak mi­lyen munkalehetőség van egy alkatrészt gyártó üzem­ben? — Harmadik gyermeke­met várom — mondja Ku- bik Zoltánná. — Amikor négyhónapos terhes lettem, átkerültem a gépről sorjá- zónak. Itt órabérben dolgo­zom, órabérem megközelíti azt , az átlagkeresetemet, amit korábban gépen pro­dukáltam. Az üzemben min­den kismamát elhelyeznek más munkakörbe, hogy se a zaj, se pedig a fizikai mun­ka ne legyen .megterhelő számukra. — Hangosak ezek a gé­pek, nem okoz ez munkahe­lyi ártalmat a dolgozónál ennyi év után? — Mi már megszoktuk, de ebben az évben a zajárta­lom csökkentésére történtek már intézkedések. Az auto­mata gépeknél fémbetétes szálvezető csövek voltak, ezek helyett most műanyag betéteket szereltek fel — mondja Mendre László üzemvezető. — A zajártalom ellen nemcsak ilyen módon védekezünk, hanem aki er­re érzékeny, az használ fül­védő vattát. A gyáregység csaknem 8 éve' üzemel és most már egyre gyakrabban fordulnak a dolgozók dr. Szántó Márta üzemorvoshoz azzal a panasszal, hogy za­josak a gépek, s ettől fejük, fülük fáj. Egy éve van az orvosi rendelő, ahol dr. Szántó Márta — aki főállásban üzemorvos — folytatja a gyógyító, megelőző munkát. — Előadás keretében is igyekszünk a dolgozók kö­rében elterjeszteni, hogy minél hamarabb jelentkez­zenek panaszaikkal, hiszen így biztonságosabban meg­előzhető, gyógyítható a zaj okozta fülgyulladás, vagy halláskárosodás — mondja az üzemorvos. Az idő már közel jár a 12 órához, a munkások ebédel­ni indulnak. Olajos kezü­ket megmosva állnak sorba a 200 személyes ebédlőben, ahol 7,90 forintért kapják a jó minőségű üzemi kosztot. Ebéd után hamar eltelnek az órák, s három órakor újabb néhány száz dolgozó veszi birtokába az ötezer négyzet- méteres üzemcsarnokot Szeghalmon, a Csepel Autó­gyár 4-es számú gyárában. Sz. J. Hellas földjén és Kelet kapujában Szorongva értünk vissza Thesszalonikibe. Mitagadás, tartottunk a földrengéstől. Az utcákon, tereken sátorer­dő fogadott bennünket, eb­ben élnek most már hetek óta az emberek. A szállodák üresen tátonganak, most nem biztonságos bennük lakni. A város központjának egyik parkjában, a többi görög és más nemzetiségű sátrak kö­zé állítottuk fel mi is a ma­gunkét. Most — a földren­gésveszély miatt — bárhol, a belvárosban is szabad kem- pingezni. Korán reggel ébredtem, s a tengerpartra mentem. A padokon emberek, a gépko­csi melletti kempingágyak­ban vagy éppen a földön gu­mimatracokon is aludtak. Később megtudtuk, hogy a városban szokás nyáron, a nagy melegben a tengerpar­ton aludni. Thesszaloniki Hellas „má­sodik fővárosa”. Ez a fél­milliós, rendkívül dinamiku­san fejlődő város valóban az ország második legnagyobb települése. Jelentős közigaz­gatási és gazdasági központ, múltjával, jelenéivel az or­szág egyik megtestesítője. ’ A földmozgás nyomait magán viseli még a város. Megre­pedezett, romba dőlt ottho­nok, templomok és a sátrak ezrei tanúskodnak erről. A sátor kevés, ezért többen plédekbe burkolózva töltik az éjszakát. Meggyötört fel­nőtték, síró apróságok lakják a sátortáborokat. A jómódú­ak valahol a tengerparton töltik az újjáépítés idősza­kát. Törökország felé haladva meredek hegyekkel birkózott Trabantunk. A szűk szoroso­kon, a kanyargós szerpenti­neken csak lépésben halad­tunk előre. Ha egy-egy egye­nesben 50 kilométeres se­bességet elértünk, az már száguldásnak, s nem ritkán életveszélyesnek tűnt. A határátkelőn, a forma­ságok után egy-két búcsúin­tés az örökké mosolygós, kedves görögöknek, az or­szágnak. De arcunkra fagyott a mosoly, amikor a görög­török határ mindkét oldalán rohamsisakos, állig felfegy­verzett 'katonák között ha­ladtunk. Hiába: feszült a po­litikai helyzet Görögország— Törökország között. A határ­tól autópályának nevezett úton haladtunk. Ezt az utat „toronyiránt” építették, a meredek emelkedőket hirte­len lejtők követik. Egy elő­nyé viszont volt: hosszú sza­kaszon egyenesen halad. Ro­dostón át — itt adózva Rá­kóczi emlékének — a dél­utáni órákban értünk Isz­tambulba, a mesés Kelet „kapujába”. Az első pillan­tásra nem volt bizalomger­jesztő a város. A kocsik szinte egymásra tapadva, te­nyérnyi oldaltávolságra ha­ladtak az út teljes szélessé­gében. Számunkra teljes volt a zűrzavar, a rendetlenség. A modem, új autók között 20-30 éves batárok szágul- doztakj, A város közlekedé­se ámulatba ejtő. Azon cso­dálkoztunk, hogy még van egyáltalán közlekedés. Tö­méntelen a kocsi, sok a si­*Ü ^ ®: Rodostóban, a Márvány-tenger partján áll a Rákóczi-ház \

Next

/
Thumbnails
Contents