Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
o 1979. január 7„ vasárnap A RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet orvosi, környezetvédelmi műszereket, laboratóriumi berendezéseket gyárt. A termékek hatvan százalékát exportra készítik (MTI-íotó, Balaton József felvétele — KS) Közérdekű bejelentések intézését vizsgálta a NEB Minden állampolgárnak alkotmányban rögzített joga, hogy részt vegyen 'a köz- ügyek intézésében. Ebből következik, hogy az állampolgárok az állami, a társadalmi szerveknek közérdekű javaslatokat, jogos egyéni érdekeik érvényesítése végett pedig panaszokat tehetnek, melyeket az illetékes szerveknek érdemben el kell bírálni. A közéleti demokrácia kiszélesítésében nagy szerepet tölt be az 1977. évi I-es törvény, amely szabályozza a bejelentések, a javaslatok és a panaszok előterjesztését, kivizsgálását, s hatékonyan védi a bejelentéstevőket. Ugyanakkor erősíti a tisztviselők és az állampolgárok felelősségtudatát, javítja a közügyek intézésének színvonalát. Vajon az állami, a társadalmi szervek és a szövetkezetek hogyan tettek eleget ennek a törvénynek? A közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, erre keresett választ. Hatvanegy államigazgatási és gazdálkodó egységnél tartottak vizsgálatot. Több mint 970 beadvány elintézését ellenőrizték. A beadványok intézésének átfutási idejét a törvény 30 napban állapítja mg. A tanácsok az ügyek mintegy kétharmadánál tudták tartani ezt a határidőt. A többi ügynél a határidő-túllépés legfőbb oka az ügy bonyolult jellege, illetve szakértő bevonásának, szakvélemény beszerzésének szükségessége, vagy más szerv előzetes véleményének kikérése volt. A népi ellenőrök azt is megállapították, hogy a tanácsok megfelelő gondot fordítanak arra, hogy a bejelentések kivizsgálásának eredményéről, valamint az intézkedésekről a bejelentőket értesítsék. A gyakorlatban az okoz problémát, hogy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény szerint a választ az illetékeseknek, közvetlenül a bejelentőnek kell megküldeniük. Uyanakkor a tanácstörvény alapján a tanácstagok fogadóóráin elhagzott, s a tanács szakigazgatási szerveihez eljuttatott közérdékű bejelentés, javaslat vagy panasz elintézéséről a tanács a tanácstagot köteles tájékoztatni. A tanácsi fórumokon 1976 óta 7000 bejelentés, 3500 javaslat és 500 panasz hangzott el. Megyénkben az a megnyugtató gyakorlat alakult ki, hogy a tanácstag tájékoztatásával egyidejűleg a szakigazgatási szervek az ügy intézéséről a bejelentőt is értesítik. A vállalatoknál és a szövetkezeteknél végzett vizsgálat azt igazolja, hogy 1976 óta számottevően emelkedtek a panaszok. Ez a növekedés csak részben magyarázható a törvény kihirdetésének hatására jelentkező aktivitással. Elsősorban a megnövekedett igényekkel lépést nem tartó szolgáltatásokkal, azok minőségével, s a kereskedelem különböző gondjaival nek össze. A névtelen bejelentések száma 1977-ben 57 százalékkal több volt, mint 1976-ban. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban hét névtelen bejelentésből hat alaposnak bizonyult. A gazdaságban panaszládát rendszeresítettek, ide érkeztek a beadványok, amelyek a gazdaság vezetésével, továbbá a gazdasági és pénzügyi feladatok ellátásával voltak kapcsolatban. Valamennyi névtelen bejelentést kivizsgáltak, s a szükséges intézkedéseket is megtették. Békéscsabán, a baromfifeldolgozó vállalatnál névtelen bejelentés alapján derült fény egy társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett visszaélésre. A gazdálkodó egységeknél általában több az olyan bejelentés, amelyeket 30 napon túl intéznek el, mint a tanácsoknál. Az érdemi elintézés is kívánnivalót hagy maga után. A szolgáltatóegységek általában olyan intézkedéseket foganatosítottak, hogy az általuk elismert hibákat, hiányosságokat kijavítják, de az ügyeket többnyire egyedi esetiként kezelték. Éppen ezért a hibákat kiváltó okok megismétlése és elkerülése érdekében, vagy azok megakadályozására intézkedéseket nem tettek, gzzel magyarázható, hogy az azonos jellegű hibák újra előfordulták. Az intézkedések megvalósulását sem ellenőrizték. Utóvizsgálatra egyetlenegy egységnél sem került sor. Hiba az is, hogy a 30 napon túli ügyintézés esetén nem tájékoztatták a bejelentőt az ügy elhúzódásáról, az érdemi intézkedés várható időpontjáról. A múlt év első felében megyénk népi ellenőrzési bizottságaihoz 58 közrédekű bejelentés és 29 panasz érkezett. A bejelentések közül 21 névtelen volt. Többségük a gazdálkodási fegyelem lazaságára, a jogszabályok megsértésére, továbbá jogtalan anyagi előnyök megszerzésére irányuló törekvésekre, a, társadalmi tulajdon megsé- tésére hívta fel a figyelmet. A megvizsgált bejelentések, panaszok nagy része ^alapos volt. Az alaptalannak bizonyult bejelentések vizsgálata sem volt haszontalan, mert a vizsgált szervnél különféle belső bizonytalanságot szüntetett meg. A népi ellenőrök a vizsgálatok során ügyeltek arra, hogy a hiányosságok, a szabálytalanságok, vagy törvénysértések esetén a személyes felelősség megállapítására is sor kerüljön. A hibák megszüntetésére intézkedéseket sürgették és javaslatokat tettek. A törvényes állapot helyreállításáról 111 esetben intézkedtek. Ezenkívül 75 személy ellen fegyelmi és kártérítési, 16 esetben szabálysértési, 6 személy ellen büntető, 31 esetben pedig egyéb eljárást kezdeményezték. Serédi János Munkakörülmények és munkavédelem a Csepel Autógyár szeghalmi 4. számú gyárában Utak és vizek Szarvason Az új évben tovább folytatják Szarvason a megkezdett helyi utak építését, bővítik a meglevő vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózatot. Az érintett üzemek és vállalatok ez évben egymillió 600 ezer forinttal járulnak hozzá az ipartelepi út építéséhez. A tanács idegenforgalmi támogatás címén egymillió forintot fordít a mongolzugi út építésére. Az üdülőtelepen folytatják a vízvezeték-hálózat bővítését, a teleptulajdonosok által befizetett közmű- fejlesztési hozzájárulásból. A város más részein 200 ezer forintot költ a tanács vízvezeték-építésre, számítva a lakosság társadalmi segítségére is. Eddig igen sok gondot okozott a szennyvízelvezetés. Az idén ez is megoldódik Szarvason a szennyvíztelep befejezésével, melyre egymillió 200 ezer forintot irányoztak elő a költségvetésből. A Jókai és a Béke utcai szennyvízcsatorna építése mintegy 600 ezer forintba kerül majd. A közműves vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 1979- ben 210-zel, a csatornahálózatban bekapcsolt lakások száma pedig 180-nal nő. Túlteljesítette múlt évi tervót a C00PTQURIST A Békés megyei Szövetkezeti Utazási Iroda az elmúlt évben 156 belföldi és 39 szocialista országba induló társasutazást bonyolított le. Ezzel a belföldi utak tervét 115 százalékra, a külföldi utazások tervét 140 százalékra teljesítette. Ez évben tovább bővíti szolgáltatásait, mert március 1-től vasúti és repülőjegyeket is árusít belföldre és külföldre. Az elmúlt évi tervteljesítést értékelve Kiss Jánosné, az iroda vezetője elmondta, hogy csaknem 6 ezer ember vett részt 1978-ban 4-5-6 napos belföldi utakon. Rendeléseik mintegy 80—85 százalékát a szövetkezetek által kért utak teszik ki. A munkahelyi ártalmakat a munkavédelmi előírások betartásával, megfelelő védőeszközök használatával meg lehet előzni. Ha azonban ezeket pem ismerik a dolgozók, nem tartják meg az előírásokat, s a munkahely vezetői sem figyelnek oda, akkor még érzékenynek sem kell lenni ahhoz, hogy péfdául az olaj fertőzést okozzon. A Csepel Autógyár 4-es számú gyárában a korábbi években gyakori volt az olajfertőzés. A szeghalmi gyárban 1170 dolgozó közül 340 nő. Védelmük, megfelelő helyen való foglalkoztatásuk nem kis gond ebbep a gyárban, ahol a nők is köszörű- és esztergagépeken, vagy automata gépsorokon dolgoznak. Mit tettek a gyár vezetői azért, hogy az olajfertőzések csökkenjenek? — Az üzem 1971-ben jött létre, s akik itt helyezkedtek el, azok sokan „betanulták” a szakmát. A munka- védelmi oktatás nem nyújtott annyit, mintha a szakmunkásképzőben ezt foglalkozásokon gyakorolták volna. Így aztán a munkavédelmi előírások nem kellő ismerete, meg nem tartása bizony problémákat okozott. Az olajban dolgozó kezek begyulladtak, fertőződtek. Olyan is volt — mondja Hajdú István párttitkár —, hogy a dolgozók a munkaruhát otthoni ruhának használták. Ezenkívül ’ nyáron, amikor 25, sőt 30 fokos melegek is voltak, bizony nem mindig cserélték le az olajat a gépekből, csak kéthetenként, amikor az már elkezdett bomlani és így ezzel is megnőtt a fertőzés- veszély. — Közösen igyekeztünk változtatni a helyzeten, fokoztuk az ~ ellenőrzést, odafigyeltünk a munkaruha tisztán tartására, de így is évekbe tellett, amíg ezeket a gondokat megoldottuk. Sajnos a munkaruha kihordási ideje még mindig egymásfél év, ami azt jelenti, hogy ha minden héten kimossa a dolgozó, akkor félévnél alig tart tovább. Azt már elértük, hogy a cipőt, ami általában három hónap alatt átázik, tönkremegy, a dolgozók bevihetik a raktárba, ahol újat kapnak. Sajnos, a munkaruha kihordási ideje a mai napig sem csökkent. Várhatóan ebben az évben ezen is sikerül változtatni. — mondja Hajdú István. — A munkavédelmi előírásban az is szerepel, hogy kit, hol és hogyan lehet foglalkoztam. Ez hogyan valósul meg? — Ebben a három műszakos üzemben a családos anyák a délelőtti műszakban dolgoznak. Reggel 7 órakor kezdenek, addigra mindenki el tudja vinni gyermekét bölcsődébe, óvodába, vagy felkészítheti az iskolába induláshoz. — Az elmondottakból azonban adódik egy másik kérdés? Mindenkinek a gyerekét el tudják helyezni óvodában, bölcsődében? — Az óvodába minden dolgozónk gyermekét felvették, a * bölcsődei helyek azonban szűkösek. Előfordul, hogy elutasították a gyermeket, de fél-, egy éven belül mindenkit felvettek. — A kismamáknak milyen munkalehetőség van egy alkatrészt gyártó üzemben? — Harmadik gyermekemet várom — mondja Ku- bik Zoltánná. — Amikor négyhónapos terhes lettem, átkerültem a gépről sorjá- zónak. Itt órabérben dolgozom, órabérem megközelíti azt , az átlagkeresetemet, amit korábban gépen produkáltam. Az üzemben minden kismamát elhelyeznek más munkakörbe, hogy se a zaj, se pedig a fizikai munka ne legyen .megterhelő számukra. — Hangosak ezek a gépek, nem okoz ez munkahelyi ártalmat a dolgozónál ennyi év után? — Mi már megszoktuk, de ebben az évben a zajártalom csökkentésére történtek már intézkedések. Az automata gépeknél fémbetétes szálvezető csövek voltak, ezek helyett most műanyag betéteket szereltek fel — mondja Mendre László üzemvezető. — A zajártalom ellen nemcsak ilyen módon védekezünk, hanem aki erre érzékeny, az használ fülvédő vattát. A gyáregység csaknem 8 éve' üzemel és most már egyre gyakrabban fordulnak a dolgozók dr. Szántó Márta üzemorvoshoz azzal a panasszal, hogy zajosak a gépek, s ettől fejük, fülük fáj. Egy éve van az orvosi rendelő, ahol dr. Szántó Márta — aki főállásban üzemorvos — folytatja a gyógyító, megelőző munkát. — Előadás keretében is igyekszünk a dolgozók körében elterjeszteni, hogy minél hamarabb jelentkezzenek panaszaikkal, hiszen így biztonságosabban megelőzhető, gyógyítható a zaj okozta fülgyulladás, vagy halláskárosodás — mondja az üzemorvos. Az idő már közel jár a 12 órához, a munkások ebédelni indulnak. Olajos kezüket megmosva állnak sorba a 200 személyes ebédlőben, ahol 7,90 forintért kapják a jó minőségű üzemi kosztot. Ebéd után hamar eltelnek az órák, s három órakor újabb néhány száz dolgozó veszi birtokába az ötezer négyzet- méteres üzemcsarnokot Szeghalmon, a Csepel Autógyár 4-es számú gyárában. Sz. J. Hellas földjén és Kelet kapujában Szorongva értünk vissza Thesszalonikibe. Mitagadás, tartottunk a földrengéstől. Az utcákon, tereken sátorerdő fogadott bennünket, ebben élnek most már hetek óta az emberek. A szállodák üresen tátonganak, most nem biztonságos bennük lakni. A város központjának egyik parkjában, a többi görög és más nemzetiségű sátrak közé állítottuk fel mi is a magunkét. Most — a földrengésveszély miatt — bárhol, a belvárosban is szabad kem- pingezni. Korán reggel ébredtem, s a tengerpartra mentem. A padokon emberek, a gépkocsi melletti kempingágyakban vagy éppen a földön gumimatracokon is aludtak. Később megtudtuk, hogy a városban szokás nyáron, a nagy melegben a tengerparton aludni. Thesszaloniki Hellas „második fővárosa”. Ez a félmilliós, rendkívül dinamikusan fejlődő város valóban az ország második legnagyobb települése. Jelentős közigazgatási és gazdasági központ, múltjával, jelenéivel az ország egyik megtestesítője. ’ A földmozgás nyomait magán viseli még a város. Megrepedezett, romba dőlt otthonok, templomok és a sátrak ezrei tanúskodnak erről. A sátor kevés, ezért többen plédekbe burkolózva töltik az éjszakát. Meggyötört felnőtték, síró apróságok lakják a sátortáborokat. A jómódúak valahol a tengerparton töltik az újjáépítés időszakát. Törökország felé haladva meredek hegyekkel birkózott Trabantunk. A szűk szorosokon, a kanyargós szerpentineken csak lépésben haladtunk előre. Ha egy-egy egyenesben 50 kilométeres sebességet elértünk, az már száguldásnak, s nem ritkán életveszélyesnek tűnt. A határátkelőn, a formaságok után egy-két búcsúintés az örökké mosolygós, kedves görögöknek, az országnak. De arcunkra fagyott a mosoly, amikor a görögtörök határ mindkét oldalán rohamsisakos, állig felfegyverzett 'katonák között haladtunk. Hiába: feszült a politikai helyzet Görögország— Törökország között. A határtól autópályának nevezett úton haladtunk. Ezt az utat „toronyiránt” építették, a meredek emelkedőket hirtelen lejtők követik. Egy előnyé viszont volt: hosszú szakaszon egyenesen halad. Rodostón át — itt adózva Rákóczi emlékének — a délutáni órákban értünk Isztambulba, a mesés Kelet „kapujába”. Az első pillantásra nem volt bizalomgerjesztő a város. A kocsik szinte egymásra tapadva, tenyérnyi oldaltávolságra haladtak az út teljes szélességében. Számunkra teljes volt a zűrzavar, a rendetlenség. A modem, új autók között 20-30 éves batárok szágul- doztakj, A város közlekedése ámulatba ejtő. Azon csodálkoztunk, hogy még van egyáltalán közlekedés. Töméntelen a kocsi, sok a si*Ü ^ ®: Rodostóban, a Márvány-tenger partján áll a Rákóczi-ház \
