Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
1979. január 7., vasárnap o Mozgó tisztítószalon ós bioszauna Támogatják a háztáji zöldségtermelést Táplálkozási szokásaink korszerűsödésével mind nagyobb a fogyasztók zöldségigénye. A nagyüzemek kor.- szerű eljárásokkal képesek előállítani a gépesítéssel termelhető zöldségféléket. Emellett továbbra is fontos szerepet töltenek be a háztáji gazdaságok, különösen a kézi munka igényes, szántóföldi és hajtatott zöldségfélék termesztésében. A termelőszövetkezetek a nagyüzemi termelés mellett továbbra is támogatják a háztáji és kisegítő gazdaságokat, amelyek az összes termés 30 százalékát adják. A Dél-Békés megyei Ter- melőszövetkezetök Területi Szövetségéhez tartozó szövetkezetek a közös termelés szerves részének tekintik a háztájit. Évente megtervezik termelési és pénzügyi tervükben a háztáji termelést és értékesítést, biztosítják a szövetkezetek a szükséges termelési feltételeket,. szervezik a tsz-en keresztül történő értékesítést. A támogatásért nem marad el az állam hálája sem, viszonzásképpen a szövetkezetek megkapják a háztáji értékesítésből származó árbevétel 10 százalékát, mint állami támogatást. Nagy hagyománya van a megye déli szövetkezeteiben a szántóföldi vöröshagyma, dughagyma, uborka termesztésének, de mind jobban hódít a fólia alatti termelés. Az elmúlt évben a szövetség tagjai által termelt paradicsomnak 99 százaléka, a reteknek és a salátának 95 százaléka termett a háztájiban. Hasonlóan nagy arányban szerepelt a paprika és uborka. A felsorolásból látható, hogy a szövetkezetek és tagok jól értelmezik a háztáji szerepét. Olyan zöldségnövények előállítására törekszenek, amelyek nehezen gé- pesíthetők, de egy-egy család könnyen megoldja, elsősorban a betakarítás nehéz munkáját. igmsiuKfild— A közgazdaság-tudomány megállapítása szerint minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb a szerepe az úgynevezett harmadik szektornak, melybe a szolgáltatások is tartoznak: Hogy ez a tétel mennyire igaz, azt saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, hiszen olyan igények kielégítése tűnik természetesnek, melyekre ezelőtt tíz-tizenöt évvel alig-alig gondoltunk. Ma már kell a színes fotó, szükség van kvarcórajavításra, és több helyen kedvelt a bioszauna is. Az igényekben tehát nem nagyon maradunk el a fejlett tőkés országok mögött, lehetőségeinkben azonban még igen. Ennek legfőbb oka, hogy Nyugaton a szolgáltatás egyértelműen hasznot hozó üzleti tevékenység és ez az ottani árakon is meglátszik. Társadalmunkban viszont az az elv érvényesül, hogy a szolgáltatások túlnyomó többségét mindenki számára elérhetővé kell tenni. Ehhez viszont olcsó árak kellenek, ez pedig nem fér össze a nagy haszonnal. A hosszú nevű Békés megyei Szolgáltató és Termelő Ipari Szövetkezet elnöki irodájában szinte vágni lehet a füstöt. Éppen egy megbeszélés ért véget a szobában, mely — ahogy tréfásan megjegyezték —, olyan kicsi, hogy ha egy bemegy, kettőnek kell kijönni. Az elnök — Botyánszki Pál — egy éve áll a szövetkezet élén, azóta _ igyekszik eleget tenni a gyakran ellentmondásos követelményeknek. Sok helyen ráfizetés — Nemrég beszélgettem a békéscsabai Generál Szövetkezet elnökével a szolgáltatások hasznáról. Hasonló cipőben járunk mindketten, csak ők az ipari, mi pedig a személyszolgáltatásokra szakosodtunk. Azt mondta, hogy örülni fog, ha a nyereség eléri áz árbevétel két-három . százalékát. Hasonlítsuk ezt össze egy ipari üzemmel, ahol csúnyán néznek a vezetőkre, ha nem tudnak kihozni 10—15 százalék nyereséget. A helyzet nálunk is hasonló, mi is körülbelül ilyen arányú nyereséget tudunk hozni. Ebből kellene megélnünk, fejlődnünk — jellemzi a helyzetet az elnök. A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Ipari Szövetkezet, mint már ' említettük, a személyi szolgáltatásokra specializálódott. Hozzájuk tartoznak a fodrászok, a kozmetikusok, az órások, a fényképészek, a vegytisztítok és egy év óta a méretes szabók és szűcsök is. Ezzel persze nem merítettük ki a felsorolást, mert jelenleg 21 szakmában folytatnak szolgáltató tevékenységet. — Fő gondunk nem a sok szakma, hanem a sok munkahely. Jelenleg 320 egységünk dolgozik szerte a megyében. Ezek között van olyan,'mint a. békéscsabai, Tanácsköztársaság úti szolgáltatórészleg, de vannak egyszemélyes fodrászüzletek is a kisközségekben. Nyilvánvaló, hogy ekkora nyereségből nem lehet minden üzletünket a jelen követelményeinek megfelelő színvonalon üzemeltetni, szükség van tehát a koncentrációra. Szöl- gáltatóházak, -egységek létrehozása a cél, de erre egyedül a szövetkezetünknek nincs pénze. Számítunk helyi községi összefogásra is, hogy ne romoljon, hanem javuljon a szolgáltatások színvonala. Indokolt áremelés- A színvonal emelését szolgálta az az intézkedés is, amelyet néhány hónapja hoztak — felemelték a fodrászat és a kozmetika árait. A megyei tanács ipari osztályának jóváhagyásával kerül sor erre a nem népszerű, de valljuk be, szükséges intézkedésre. — Ma már elvárják a vendégek, hogy egy fodrászüzletben korszerű, modem berendezés legyen, kényelmesek a székek, ízléses, kulturált a környezet. Ez nem olcsó mulatság. A régi árakon évente sok milliós veszteségünk származott a fodrászatból, és ezt nem bírtuk volna tovább.' A hiedelmek ellenére mi különösebb támogatást nem kapunk és amit adnak, azt is gépekre, berendezésekre fordítjuk. El kell tehát tartani magunkat és ez eddig sikerült is. Most, az áremelés után a női fodrászat és kozmetika egy kicsit nyereséges, a férfifodrászat pedig legalább már nem veszteséges. Az itt megspórolt pénzt más, fontos fel? dalokra tudjuk majd fordí- ani — indokolta a döntést az elnök. Mert új feladat van bőven. Az idén — tanácsi támogatással — tisztítószalont nyitnak Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján, létrehozzák a színesfotó-labort, szabó tanműhelyt lé tesí tenek és megkezdi a munkát az ötvös- és ékszerjavító részleg is. A költségekre jellemző, hogy ez utóbbinál egy munkahely felszerelése mintegy 200 ezer forintba kerül. Az év újdonsága lesz a bio- szauna, ahol masszázst, elektromos kezeléseket kaphatnak a frissülni vágyók, de beállítanak modern kondicionáló- és fogyasztógépeket is. A kor követelményeinek megfelelő szolgáltatás lesz a kvarcórajavítás, melynek tudományát tanfolyamokon sajátítják el az órások. Segít az ipar Az igazi és még sehol sem látott újdonság az idei évben a mozgó tisztítószalon lesz — ha sikerül megszerezni. Erről a következőket mondotta Botyánszki Pál: — A vegytisztítás legnagyobb előnye, hogy rendkívül gyors, egy-két órán belül elkészül a munka. Ezt a sebességet azonban csak azok élvezhetik, akik betérnek egy tisztítószalonba, ilyen azonban a községekben többnyire nincs. Ott tehát a felvevőhelyek csak átveszik a ruhaneműt, azt beszállítják Békéscsabára, tisztítás után visszaszállítják, és a sok utaztatás egy-két hetet is igénybe vesz. Ezt akarjuk megszüntetni, s ezért szeretnénk megvásárolni egy NSZK-gyártmányú mozgó tisztítószalont. Ez egy nagyméretű kamion tulajdonképpen, melynek belseje minden gépet, berendezést tartalmaz, ami a vegytisztítás- hoz kell. öt és fél millió forint az ára, és ha sikerül megvennünk, akkor meghatározott menetrend szerint felkeresi a falvakat, s a lakosság ott helyben megvárhatja a ruhatisztítást. De honnan van ennyi pénze a szövetkezetnek új gépekre, szolgáltatások indítására, amikor csak három százalék a nyereségük? Nos, egyrészt erre hiteleket vesznek fel, kapnak némi támogatást a tanácstól és az OKISZ-tól, de legtöbbet a nevükben is szereplő termelő tevékenység hoz a konyhára. Egy viszonylag kicsi, de jól működő műanyag-feldolgozó részlege van a szövetkezetnek, mely elsősorban füljelzőket gyárt az állattartó telepeknek. De ezenkívül a budapesti Polimer Szövetkezettel kooperációban sokféle műanyag alkatrészt készítenek, köztük olyanokat, melyek valamilyen exportberendezés részeként hagyják el az országot. E részlegnek a nyeresége segíti a szolgáltató ágazatot abban, hogy saját lehetőségeit meghaladóan fejlődhessen. Erre a fejlődésre nagy szükség van, mert az igény évről évre nő. Két évvel ezelőtt, 1977-ben 65 millió forint volt a szövetkezet árbevétele, 1978-ra — néhány új tevékenység belépésével — 98 millió forintot terveztek, de 112 millió lett belőle. Az idén ennél is 15 százalékkal többet kell nyújtani. És nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is. Ez pedig nem lesz könnyű dolog. Lónyai László Isztambul jellegzetessége a „Hét torony” — a képen ebből hat látható Kép, szöveg: Szekeres András kátor. Az egyirányú utcába a tilos jelzés ellenére is behajtanak, az útkereszteződésben a piros jelzést mutató lámpa csak dísz, irányjelzőt nem használnak, előznek jobbról, előznék balról. Szerencsére az autókban nincs magassági kormány, mert akkor bizony a levegőben is megelőznének mindenkit. KRESZ-táblák ugyan vannak, de azt legfeljebb a turisták veszik figyelembe. Ott- tartózkodásunk alatt • mindössze két közlekedési rendőrt láttunk. Amikor már ők sem birtak a forgalommal, széttárták a karjukat, diszkréten az árnyékba húzódtak. Egy szabályt viszont szigorúan megtartanak a közlekedésben: mindenki vigyázzon az előtte haladóra. Hogy hátul mi történik? Arra ki figyel oda. Trabantunkat a szálloda garázsában hagytuk, gyalog és taxin indultunk felfedezni a várost. Ez a forgalom nem volt nekünk való. A Boszporuszon átívelő hídon taxival mentünk Ázsiába. Az öreg tragacsban a vezetővel együtt 9-en (!) utaztunk, a viteldíjat felére alkudtuk. Viszont alig vártuk, hogy kiszállhassunk, mert a taxisunk nem ismerte a táblákat, nem számított neki a tilos jelzés, a záróvonalat pedig nem tekintette kerítésnek. Valamit mindig ka- rattyolt, kezével számunkra titokzatos jeléket mutatott a szemből és oldalról jövőknek. Isztambul Kelet kapuja. A hajdani szultáni székes főváros műemlékekben gazdag. A szultáni palota felbecsülhetetlen értékű kincseit évente milliók nézik meg. A hódításokból szerzett kincsek között' sok magyar vonatkozású emléket is látni. A palota szentélyét, a háremet, ma már csak a kíváncsi turista fantáziája eleveníti be. A palotától nem messze van az Aja Szófia, és a Kék mecset. Csodálatos freskói, építészeti kialakítása a régmúlt idők remek mestereit dicséri. A „Hét torony” a város jelképe: több tucatnyi magyar raboskodott a körülvevő várfalak tömlöceiben. Aki Isztambulba érkezik, nem hagyhatja ki a bazárt. Meglepően sokan beszélnék itt magyarul. Talán a 150 éves közös múlt hatása ez ... ? ! A fedett épület oldalhajóiban apró üzletek sorakoznak. Itt minden kapható, s mindig nagy a forgalom. Sokan vásárolnak is, de a többség csak bámészkodik, lézeng. Az utcán ezrével vannak az életerős és munkanélküli férfiak. Egy cigarettáért bárkinek fényesre suvickolják a cipőjét. Elszorul az ember szíve, amikor 6-8 éves gyerekeket lát dolgozni, mert csak ők kapnak munkát, az ők néhány keservesen keresett lírájából tengeti a család életét. A munkanélküliség a bűnözés egyik forrása is, mert ezeket a munkanélküli törököket mindenre meg lehet vásárolni. Az egyik tengerparti sétánk során bekeveredtünk egy mellékutcába, s ez már a nyomornegyed része volt. A szegénység leírhatatlan. Hogy milyen este és éjszaka Isztambul? Azt csak a szálloda ablakából láttuk. Amikor szürkületkor a mecsetből megszólalt a müez- zin, számunkra véget ért a nap. (Vége) Milyen áron? Termelési rendszerek a mezőgazdaságban Magyarországon ma már a mezőgazdasági termelés szinte valamennyi területén működik egy vagy több termelési rendszer. Létjogosultságukat, szükségességüket aligha lehet kétségbe vonni. A mező- gazdaságban segítsé- I gükkcl elért eredmények önmagukért beszélnek. Az iparszerü ■ termelési rendszerekben elért terméshoza- ■ mok 15—20 százalékkal nagyobbak az átlagosnál. A termelési rendszerek a legnagyobb hozamú fajtákra, a legkorszerűbb gépekre, szaktudásra, az iparra jellemző szigorú technológiai fegyelemre, munkaszervezésre épülnek. összegyűjtik a legjobb tudományos, műszaki eredményeket, ezek segítségével termeléstechnológiát próbálnak ki. Anyagi és szellemi szolgáltatást biztosítanak. Elemzik az anyag- és eszközráfordítást, javaslatot tesznek a hatékonyabb gazdálkodást segítő megoldásokra. Az egységes technológiák kidolgozásával sem szűnnek meg azonban áz ellentmondások a mezőgazdasági termelésben. Hogyan lehetséges az, hogy két, azonos feltételek, talajadottságok között gazdálkodó termelő- szövetkezet, amely ugyanannak a termelési rendszernek a tagja, meglepően nagy különbségű terméshozamokat ér el. Erről az ellentmondásról és a rendszerek szerepéről beszélgettünk Gábel Istvánnal, a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés, a továbbiakban KITE, Békés megye alközpont vezetőjével. 1 A KITE ma a leggyorsabban fejlődő termelési rendszerek egyike. Ezt bizonyítják a számok is, amelyek szerint Békés megyében 1977-ben 70 ezer hektár, tavaly megközelítőleg 120 ezer hektár tartozott a rendszerhez, az idén pedig már 150 ezer hektár földterülettel 65 gazdaság. Kétségtelenül gyors fejlődés. De mit biztosít a rendszer a taggazdaságoknak? — Legfontosabb feladatunk a technológiai előírások elkészítésén, a szaktanács- adáson túl, hogy biztosítsuk a biológiai és műszaki feltételeket. Melyek ezek? A fajtamegválasztás, a vetőmag-, a tápanyag- és nö- vényvédőszer-ajánlás, gépek, berendezések beszerzése. Az egységes technológia, a nagy termőképességű fajták alkalmazása azt feltételezi, hogy az üzemekben közel azonos terméshozamok születnek. Ennek nem egyszer “mégis az ellenkezőjét tapasztaljuk. Van erre elfogadható magyarázat? — Először is tudomásul kell vennünk, hogy a megye egyes körzeteiben könnyebben megművelhető, igen jó termőképességű földön gazdálkodnak az üzemek, más körzetekben viszont összehasonlíthatatlanul nagyobb energiafelhasználással is csak szerény termésátlagok születnék. Ez utóbbi elsősorban a Körösök vidékére vonatkozik, ahol ráadásul gyakran pusztít a belvíz. Így azután csak egyetlen példát említek: van ahol 90 mázsa hektáronkénti kukoricatermés elérése a cél, míg másutt a 45 mázsás termés is jónak mondható. A különbséget a talaj termő- képességének fokozásával, meliorációval lehet csökkenteni. Elgondolkodtató viszont, hogy az azonos adottságú üzemek termésátlagai is eltérőek. .Ennek okát a személyi, tárgyi feltételek hiányában' látjuk. Ezekben a gazdaságokban a vezetés nem áll helyzete magaslatán. 2 Vagyis a különbségek csökkenthetők. De nem mindegy, milyen áron. Az eredményesség növelése a rendszer gazdaságaiban is alapvető követelmény... '— A termelési rendszerek nagy előnye, hogy ezekben " összehasonlíthatatlanul több adat, információ birtokában hozhatnak döntést, mint egy-egy mezőgazdasági üzemben. A rendszer állandó kapcsolatot tart fenn a mezőgazdasági jellegű kutatásokat végző tudományos intézetekkel. Ezzel lerövidülhet a kutatás gyakorlati alkalmazásáig eltelt idő, vagyis felgyorsulhat a fejlődés. Végül is a gazdaság a rendszer által már kipróbált eszközökhöz, technológiához, fajtához jut, csökkentve ezzel a kockázatot. Tehát a gazdálkodás adatai, az információk jelentősen befolyásolják a végeredményt. De a rendszer által összegyűjtött információk milyen formában, módon jutnak vissza a taggazdaságokhoz? — A könnyebb érthetőség kedvéért néhány példát sorolok fel. Tavaly a kukoricatermesztést megdrágította az, hogy szárítással kellett elvonni a nedvességet. Ezért a jövőben ezen a területen is új utat kell járnunk. Lassúbb vízelvonásé módszert kell alkalmaznunk. Ugyancsak a' gazdaságok jelzései alapján ismert, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a talajművelés költsége. Vagyis ez azt jelenti, változtatni kell a talajművelési rendszeren, fokozatosan át kell térni egymenetes művelésre. Ennek, s az előbbinek is természetesen előbb meg kell teremteni a feltételeit. 3 Az előbbi mind kísérlet, illetve elképzelés, s a gazdaságosabb termelést segíthetik. A rendszer sem képes azonban csodákra, figyelmes közgazdasági elemzőmunkával, nagy szakmai hozzáértéssel képzelhető el csak további fejlődés, a gazdaságok eredményességében mutatkozó különbségek fokozatos csökkentése. — Ma már a látványos fejlődések időszaka lejárt. Ez eddig elért eredményeink elismerése is egyben, hiszen nagy termésátlagokat értünk el. Ezt követően a hektáronkénti egy mázsa termésnövekedés többe kerül majd, mint korábban. Nagyon meg kell tehát fontolni a fejlesztés melyik útját választjuk. Elsősorban a gazdálkodás színvonalát kell javítani. A rendszerek által kialakított technológia, a legkorszerűbb gépek, nagy termőképességű. fajták sem érnek semmit, ha hiányzik a szakmai hozzáértés. A rendszerek által nyújtott szolgáltatás továbbra is a mezőgazdasági üzemek gyorsabb fejlődését szolgálják. Az iparszerű termelési rendszerek az elmúlt években jelentős szerepet vállaltak abban, hogy lépést tartsunk a világ mezőgazdaságával. Ezt bizonyítja, hogy hozamokban megközelítettük, elértük a legjobbakat. A folytatás azonban még hátra van, s hogy _ ez hogyan sikerül, abban nem kis szerepe lehet többek közt a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködésnek. Kepenyes János
