Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-31 / 25. szám
o 1979. január 31., szerda Sok beszédnek... ■ Megtörtént esetről írok. Az egyik intézmény igazgatója hm még az értekezlet előtt felkért két munkatársat a jegyzőkönyv vezetésére. Az ülés anyaga többnyire ismert volt, s ki röviden, ki hosszan szólt hozzá az adott témához. Már-már úgy látszott, hogy az eltelt másfél óra elegendő lesz a kérdések megválaszolásához, az észrevételek és a javaslatok összegzéséhez is. Am — de ekkor — a többség alig leplezett nyugtalanságára, valakinek még akadt mondanivalója, amelyet jó hosszan adott elő, és azt is rosszul, vontatottan és körülményeskedve. Le akarták hurrogni, de már akkor egy másik „ügyeletes” hozzászóló jelentkezett, aki sokkal rámenősebb volt. A másfél órásra tervezett értekezlet még egy órával elhúzódott, de nem mert senki sem felállni, hogy otthagyja a vitatkozókat. Az ülés végén hallani lehetett néhány sajnálkozó megjegyzést: szegény jegyzőkönyvírók, a hét végén biztosan nem fognak unatkozni... És valóban, több napos munka után elkészült a harminc- valahány oldalas MÜ. Az egyik szerző később nagy megelégedéssel újságolta: „képzeljétek, megmaradt egy üveg borom.” Ekkor értetlenül és furcsán kezdtek ránézni a többiek. Végül kérésükre megmondta örömének okát. A jegyzőkönyv írása közben, úgy a tizedik oldal közepén — jól észrevehető módon — beírta, hogy aki addig elolvassa, jelentkezzék nála egy üveg borért. Mondanunk sem kell, hogy senki sem jelentkezett, de azért minden résztvevő aláírásával igazolta, hogy „elolvasta” az anyagot. Az agyonülésezők, a bürokraták leleplezésének egyik klasszikus mestere, Majakovszkij, a szovjet költő volt. Úgy látszik, ezt a betegséget még napjainkban sem sikerült leküzdeniük egyeseknek. Senki sem vitatja, ha érdekes és sok embert érintő fontos kérdésekről, vagy nagy horderejű döntések meghozataláról vitatkozik egy-egy közösség, akkor valóban nem lenne indokolt a téma gyors befejezése, felelőtlen lezárása. (Noha ebben az esetben is biztosan nyílna mód a napirendi pontok szelektálására, vagy más időpontra való elhalasztására.) Mi szükség van a végletekig elnyújtott tanácskozásokra, amikor a jelenlevők többsége tűkön ül, s minden gondolata már csak arra összpontosul, vajon mikor •lesz vége a gyűlésnek? A bölcsődékben és az óvodákban sem örülnek annak, ha a szülők az utolsó pillanatban mennek gyermekükért, vagy a bejárók néhány bőbeszédű ember miatt lekésik a vonatokat és a buszokat. Hogy ne csak a rosszat mondjam el, szólnom kell egy korábbi jó kezdeményezésről is. Sok helyen ,a tanácskozások ideje alatt tilos a dohányzás. Ennek megtartását már haladásnak kell tekintenünk. Vagy egy másik példa: egyre több felszólaló kezdi megérteni, hogy a rövidre, a lényegre összpontosított beszédével nagyobb hatást ér el, mint azzal, ha körülményeskedve, szakmai zsargonnal ég idegen szavakkal telezsúfolt mondatokban fogalmaz. A kevésbé iskolázott embereknek talán még el lehet nézni ,a „suk-sük” igealakokat, ha megnyilatkozásuk fölöttébb hasznos észrevételekről, jó ötletekről tanúskodik. Am aki tanult, művelt embernek tartja magát, és ennek ellenére beszédében hemzsegnek a da- gályos kifejezések, az üres frázisok és a közhelyek, ,az jobban teszi, ha csak akkor szólal fel, ha megtanult már sallangok nélkül beszélni. n z egyszerű, de őszinte szavaknak sokkal nagyobb a hatásuk, mint a mindenféle locsogó, bő léjű beszédnek. Ez az, amit száműzni kellene valamennyi értekezletről. Ne csak a termelésben közvetlenül érdekelt dolgozóktól követeljük meg a fegyelmezett, tervszerű és jó minőségű munkát, hanem a meghatározott céllal összehívott tanácskozások, a különböző szintű megbeszélések résztvevőitől is. Ezeknek tartalmas, lényeget feltáró voltukról, ,a kritikus hangvételtől sem visszariadó, a hasznos kezdeményezésekről, konstruktív javaslatokról, s a sok színű együttműködési lehetőségekről számot adó vitákat, hozzászólásokat és fórumokat tartjuk a legideálisabb formának. Ellenkező esetben az időrabló szócséplésekkel, a soha meg nem valósuló határozati javaslatok sorozatgyártásával inkább ártunk, semmint használunk a közös ügynek — bármilyen jellegű témáról is legyen szó. Bukovinszky István A tárgyalóteremből Munkaidő alatt fusiztak A békéscsabai bíróság tárgyalta Dudás János (Békéscsaba,, Kun u. 2/A szám alatti lakos) és hat társának bűnügyét. Valamennyi vádlott a Híradótechnikai Vállalat békéscsabai 1-es számú gyáregységében dolgozott. Dudás Jánosnak odahaza saját műhelye volt. Baráti kapcsolat fűzte esztergályos munkatársához, Nagy Lajoshoz (Békéscsaba, Gorkij u. 29. szám alatti lakos). 1977 tavaszától a vállalatnál munkaidő alatt fusiban 7500 karimás hüvelyt, 1500 szorítócsavart, 4900 dugaszolócsapot, 600 szegecselhető anyát és mintegy 1000 hengeres fejű anyát készítettek. Thury Sándor (Békéscsaba, Tanácsköztársaság út 48. szám alatti lakos) esztergályos csoport- vezető és Szécsi József (Békéscsaba, Kulich Gyula-lakótelep 28. szám alatti lakos) a vállalat művezetője is hamarosan tudomást szerzett erről a tevékenységről. Azt is megtudták, hogy Dudásnak műhelye van. Megbeszélték vele, hogy a vállalatnál elkészítenek egyes alkatrészeket. Mégpedig úgy, hogy Dudás János a saját műhelyében előkészíti az anyagot és feldolgozásra behozza a gyárba. így is történt. Az előkészített anyagot ezt követően kiadták az esztergályosoknak, s azok úgy folytatták a munkát, mintha a vállalatnak dolgoztak volna. A hét vádlott 1978-ig folytatta a „fusizást”. A vállalatnak több mint 52 ezer forint kárt okoztak. A városi bíróság folytatólagosan elkövetett, s a társadalmi tulajdonban jelentős kárt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt Dudás Jánost 10 hónap szabadság- vesztésre és 8 ezer forint pénzbüntetésre, Nagy Lajost 7 hónap javító-nevelő munkára, Thury Sándort 8 hónap javító-nevelő munkára, Szécsi Józsefet pedig 7 hónap szabadságvesztésre és 2000 forint pénzbüntetésre ítélte. A többi három vádlottat pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság. Dudás János és Szécsi József szabadság- vesztésének végrehajtását 2 évre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. Tizennégy és fél millió fejlesztésre Ülést tartott a tótkomlós! Nagyközségi Tanács A tótkomlósi Nagyközségi Tanács január 30-i ülésén költségvetési és fejlesztési tervet fogadott el. A testület egyben jóváhagyta a költségvetés, illetve a fejlesztési alap felosztására szóló javaslatot. A községben 1979-ben csaknem 14,5 millió forintot fordítanak fejlesztésekre. Vízhálózat-fejlesztésre 100 ezer, a közvilágítás javítására 150 ezer forintot költenek. A művelődési ház és könyvtár építésére 10 millió 900 ezer forintot fordítanak. így a beruházásra szánt pénz összhangban van a megyei tanács által előirányzottakkal. A fejlesztések során újítják fel többek közt a fürdő kútját, a körzeti orvosi rendelőt, és az iskolai napközis konyhát. A költségvetésből 750 ezer forintot költenek útjavításra, járda felülkezelésre és fenntartásra. A Marx úti buszváró 2,7 millióba, a művelődési ház térburkolata 200 ezer forintba, a belvíz elvezetése 100 ezer forintba, a rázok építése 650 ezer forintba kerül. A községben fejlesztésre, felújításokra rendelkezésre álló pénz biztosítja a község V. ötéves tervben előirányzott fejlődését. A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága kezdeményezésére a tanácsülés elfogadta, hogy a Hazafias Népfront községi bizottságával egyetértésben a jövőben még jobban hasznosítsák a lakosság társadalmi- munka-felajánlásait. A közeljövőben társadalmi munkával hozzák rendbe az új művelődési ház és könyvtár, valamint az Október 6. tér környékét. Ez már nem álom Eredményes évet zárt az Univerzál Áruház Elérhető-e az évi 300 millió forintos forgalom? Hogyan szokják meg a vevők az emeleteket, az új eladási formákat? Ezek a kérdések foglalkoztatták á békéscsabai Univerzál Áruház vezetőit, dolgozóit 1977. októberében, amikor megnyitották e korszerű kereskedelmi egységet. Hankó András, az áruház igazgatója szerint az elmúlt esztendő eredményei azt bizonyítják: a régi szétszórt szaküzletekhez képest az áruház egyes osztályai lényegesen több árut adtak el. A forgalom elérte a 334 millió forintot. Műszaki cikkekből és konfekcióból egyaránt 77 millió forintot forgalmaztak. Ha az ellátás jobb kismotorokból, mosógépekből, bojlerekből, magnetofonokból és elegendő irhabunda, márkás farmer érkezik, ez a szám sokkal nagyobb lenne, örvendetes viszont, hogy megfelelő választék állt rendelkezésre hűtőgépekből, elektromos háztartási készülékekből, televíziókból. Javult a sportcikkek, játékok választéka. Ez az osztály 28 millió forintos forgalmat ért el. Lehetett kapni szánkót, ródlit, diavetítőt, különböző konstrukciós játékokat. Szépséghibája volta dolognak, hogy a hazai és a külföldi karácsonyi áruk későn érkeztek meg. Kötött-, divat- és rövidárukból 59 millió forint értékűt adtak el. Továbbra is nagy keresletnek örvendett a magyar és a tőkés országokból behozott női selyemgarbó, a férfiing. Méteráruból, lakástextíliából 37,7 millió forint volt a forgalom. Ágyneműből, takaróból, függönyből, paplanból kielégítették az igényeket, a szőnyegellátás azonban akadozott. Meglehetősen nagy forgalmat bonyolítottak le lábbelikből. Mintegy százezer pár női és férficipő, papucs és ugyancsak százezer pár gyermekcipő került a kosarakba. A bevétel pedig 29,6 millió forintot tett ki. Az idei terv 370 millió forint forgalom elérése, amely nem látszik könnyűnek. Minden attól függ: lesz-e elegendő áru a nagykereskedelem és az iparvállalatok raktáraiban. Mindenesetre szerződések kötésével, közvetlen beszerzésekkel biztosítják a megfelelő utánpótlást. — s. s. — Megyei orvostalálkozó Csorváson A múlt hét végén sikeres találkozót rendeztek megyénk orvosai Csorváson, a művelődési és ifjúsági házban. A nagyközség vezetői; Széli László, az MSZMP községi bizottságának titkára, Szilágyi Menyhért tanácselnök, valamint a község orvosai, dr. Molnár András és dr. Tóth Molnár Anta> fogadták a vendégeket. A MAOE Dél-magyarországi Központjának elnöke, dr. Morva László kandidátus nyitotta meg az egész napos programot. Délelőtt tudományos előadásokat hallgattak a részvevők, főként a cukorbetegek gondozásáról, szűrésükről, valamint az állati és emberi veszettségek megelőzéséről, kezeléséről. Az előadásokat és a vitát követően a csorvási értelmiségi klub tagjaival együtt irodalmi műsort láttak az orvosok. Villon: Nagy testamentumának feldolgozását mutatták be a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Fazekasműhely romjaira bukkantak Megtalálták Győrött az utolsó újvárosi fazekasműhely romjait a Xantus János Múzeum munkatársai. Az Újvárosnak nevezett egykori céhes negyedben a XVIII. században egész fazekasutcák épültek egymás szomszédságában települt műhelyekből. A fazekasok elsősorban főző- t's tárolóedényeket, tejeskorsókat és vizeslajtokat készítettek mindennapi használatra. A több évtizeden át virágzó céhes ipar a múlt század végén indult hanyatlásnak, amikor a közeli agyagos vermek kimerültek, s a korongoláshoz Pozsony alól hajón kellett hozatni az anyagot. Ezt követően egymás után zárták be műhelyeiket a fazekasok. Legtovább a Csöngei dinasztia fazékasműhelye működött a'Rába utcában. Ennek nyomaira bukkantak rá a közelmúltban. Megtalálták a hatalmas tűzterű, úgynevezett járható kemence romjait, két fazekaskorongot és több bélyeges edénvt. A mű- helvt levéltári dokumentumok alapján rekonstruálják. Itt a farsang! Megkezdődtek a farsangi előkészületek városokban, falvakban. A Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalatnál csaknem százezer különféle jelmez között válogathatnak a bálozók. Reviiruhapróba Egy csinos tamburmajor (MTI-fotó — KS) II VÍZGÉP Híradóban olvastuk Az elmúlt napokban jelent meg a vízgépészeti vállalat üzemi lapja, a VÍZGÉP pír- adó. A megjelent cikkekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. Fényképes tudósítás jelent meg a lapban az elmúlt év végén, Budapesten megtartott — és az Országos Vízügyi Hivatal által magyar részvevőnek kijelölt vízgépészeti vállalat rendezésében az — INTERVO- DOOCSISZTKA Nemzetközi Gazdasági Társulás Tanácsának második üléséről. A magyar részvevő VÍZGÉP mind a vízkezelés és szennyvízgépészet szakterületén, mind pedig a harmadik piacon való közös vállalkozásban jelentős koordináló feladatokat kapott, illetve vállalt el. A gyulai gyáregység életéből is több tudósítás jelent meg. Bő terjedelmet kapott a gyáregységnél megtartott ifjúsági parlament. Ismerteti a lap az Alkotó Ifjúság pályázat eredményeit, amelyet Gyulán értékelt a bíráló bizottság. Huszonhárom pályamunkából II. díjat kapott Gál András, Sze- manik Mátyás, Tóth Károly, a gyulai gyáregység dolgozója a „Nyitott dobszűrőgyártás tervezése” című dolgozatáért. III. helyezést ért el Lipóczki Lajos „Propellerkeverő forgórész” pályamunkájával. Ugyancsak ebben a díjban részesült Kiss István, Faulháber Antal, Lovász György „Nagy átmérőjű hegesztett csövek gyártás tervezése” című dolgozatért. Képzőművészeti alkotásokért Bocskai József kapott III. díjat. Valamennyien a gyulai gyáregység dolgozói. „Romániában jártunk” címmel Gesztesi Erzsébet írt színes tudósítást arról a romániai kirándulásról, amelyen a kunhegyesi és gyulai gyáregység 38 dolgozója vett részt. Egy egész oldalt szentelték a VÍZGÉP sport- és kulturális napok 1978. eseményeinek. Itt is szép eredményekkel dicsekedhetnek a gyulai gyáregység dolgozói. Megnyerték a sakk csapat- versenyt. Egyéniben Török Miklós győzött, III. az ugyancsak gyulai Hergovits Kálmán lett. A férfi asztaliteniszezők csapatban a IV., a nők a II. helyen végeztek. Női egyéni asztaliteniszben Basky Mária gyulai versenyző került a III. helyre. Férfi párosban a Szemanik —Loncsák páros harmadik lett. Ugyancsak harmadik helyen végzett a női páros is Basky M.—Lesiné összeállításban. Női kézilabdában a IV. hely jutott a gyulaiaknak, labdarúgásban a III. helyen végeztek. A keresztrejtvényt ejtő-versenyben az V. helyet érték el. A ki mit tud vetélkedőn a gyulai ci- terazenekar megszerezte az első helyet. Az összesített pontszám alapján a gyulaiak harmadikok lettek.
