Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-31 / 25. szám
NÉPÚJSÁG 1979. január 31., szerda JEGYZET Miami támogatás Amint azt a gazdasági életünkben támadt nehézségeink is mutatják, a helyes arányok megtalálása nem éppen a legerősebb oldalunk. Sőt, hajlamosak vagyunk arra, hogy egyik végletből a másikba essünk. Nemcsak a gyakorlatban, hanem olyan területen is, amilyen például az intézkedések, határozatok értelmezése. Amikor arról van szó, hogy mérsékelni kell a beruházásokra fordított összegeket és lendületet, ezt mi úgy fordítjuk a magunk nyelvére: nem kell beruházni, nem kell fejleszteni. Pedig ezt senki nem mondta. Csupán a követelmények szigorodtak, de fejleszteni, beruházni továbbra is kell, éppen csak megfontoltabban, körültekintőbben, mint eddig. Ugyanezt elmondhatjuk az állami támogatások rendszerének módosításáról is. Közgazdaságilag valóban az lenne az ideális állapot, ha az árak tükröznék a ráfordításokat, s így gazdaságos tevékenységéből valamennyi termelőegységünk gond nélkül megélne, és soha nem kellene segítségért folyamodnia az államhoz. Addig azonban, amíg mechanizmusunk mindezt nem teszi lehetővé, az állami támogatások rendszerét — ha körét, kiterjedését egyre csökkentve is, de — fönt kell tartani. Ift is érvényesül azonban az a szempont, amit a beruházásoknál, fejlesztéseknél . említettünk, hogy tudniillik a támogatás feltételeit a korábbiaknál szigorúbban, körültekintőbben kell kialakítani, meghatározni. Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, vegyünk egy konkrét példát. A mezőbe- rényi Aranykalász Termelő- szövetkezet a viszonylag jól gazdálkodók közé tartozik. Tizenegymillió forint gyűlt össze amortizációs alapjukban fejlesztésre. Ezt korábban vállalt kötelezettségek alapján fillérig le is kötötték. Rizstelepet építenek, Csárdaszálláson pedig az ottani szövetkezettel közös műtrágyatárházat létesítenek. Idáig nincs is semmi gond. Van azonban egy tehenészeti telepük, amelynek állományát most már haladéktalanul le kell cserélniük, hogy gümőkormentes tehenek tejét szállíthassák feldolgozásra. Erre azonban már aligha futja önerejükből. Akiknek az a tisztük, hogy az állami támogatásért folyamodók kérését felülbírálják, valószínűleg számba veszik majd, hogy az Aranykalász Tsz-ben ha kivágásra kerül 280 tehén, a szövetkezetnek pedig saját pénze nem lévén, üresen maradnak az istállók, mennyi fontos terméktől esik el a népgazdaság, vagyis mi, a fogyasztók. Mert ha nincs 280 tehén, akkor nincsen annak 280 borja, nincs egymillió liter tej, ami együttesen mégis csak 7—7,5 millió forint kiesést jelent a szövetkezet jövő évi bevételeiből. Mert saját erőből az istállókat csak 1981-ben lennének képesek újból feltölteni. A mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet folyamodványa az állami támogatásért tehát mindenképpen jogosnak látszik. Más kérdés az, hogy hány ilyen jogos kérés fut majd be az illetékesekhez és hogy mekkora keret áll majd rendelkezésre a kérések teljesítéséhez. A lényeg: még a jogos és indokolt kérések között is a szükségesség és fontosság szerint kell rangsorolni, az „okos”, a „számító” igények azonban végképp a süllyesztőbe keli hogy kerüljenek! Örömök és gondok Zárszámadás a gyulai Köröstáj Termelőszövetkezetben a gyomai Alkotmány Isz-ben Három éve áll úi vezetés a gyomai Alkotmány Termelőszövetkezet élén. Az eltelt időszak eredményei bizonyítják, javára vált a vezetőségnek a frissítés. A szövetkezet anyagi helyzete, gépellátottsága, termelési eredményei tovább stabilizálódtak. Az elmúlt év — sok nehézségével — bizonyos megtorpanást hozott a korábbihoz képest. Gondot okozott — mint általában a Körösök völgyében — az öt és fél ezer hektáros gazdaságnak a belvíz. Kipusztult 300 hektár kukorica és jelentős kár esett a búzában is. Szerencsére, az állattenyésztés túlteljesítette tervét, több mint 3 és fél millió forint plusz bevételhez juttatta a gazdaságot. Ez az 1100 anyajuhra épülő juhágazat, a sertéshizlalás és a szarvasmarha- ágazat közös eredménye. Kiemelkedő, hogy a tejtermelés 27 százalékkal nőtt a korábbihoz képest. A tejtermelés mellett az idén egy százhúszas létszámú hús- marhaágazat is megkezdte termelését. Nem csoda, hogy jelentős gondot fordít a vezetőség a legelőgazdálkodásra. A hatszáz hektárnyi legelő fele telepített műrét, s törekszenek a többi terület felújítására is. Erre az idén nem sojc lehetőség lesz, mert bár a termelési érték eléri a 90 milliót, a tiszta nyereség az előző évinek csak fele. Elmarad a tervezett rizstelep építése is. Igaz, hogy a kért külön állami támogatást elnyerte a szövetkezet, azonban anyagi helyzete nem teszi lehetővé a munkák megkezdését. A terv még egy évig terv marad. A fejlesztési alap jelentős része a használt gépek pótlására és a társulásban épülő agrokémiai központra megy el. Sok gondot okoz a szövetkezetnek a csökkenő munkaerő. A jelenlegi 700 tagnak csupán 48 százaléka aktív kereső, az átlagéletkor viszonylag magas — 46 év. Pedig kedvezőek a kereseti lehetőségek. Egy aktív keresőre majdnem 43 ezer forint éves jövedelem jut. Igyekszik a vezetőség javítani a munkakörülményeket, jelenleg a gépműhelyben végeznek padozatcserét. Üj fürdő és öltöző is épül az itt dolgozóknak. Nehéz, de eredményes évet zár a gyomai Alkotmány Tsz. A szűkebb fejlesztési lehetőségek ellenére biztosítottnak látszik a tervbe vett 4-5 százalékos termelési érték növelés. — m. szabó — A szövetkezet 117 millió forintos bevételt tervezett, a teljesítés pedig meghaladta a 125 millió forintot. A szövetkezeti nyereség több mint 11 millió forintra alakult. Az eredményes munka hatására nőtt a bérszínvonal, emelkedett a dolgozók jövedelme. Végül elemezte azokat a feladatokat, amelyek az egész kollektívára várnak ebben az ugyancsak nem könnyűnek ígérkező esztendőben. Hétszáz vagon fémzárolt kukorica, 400 vagon búza és 200 vagon borsóvetőmag előállítására lesz képes egy szezonban az idei évtől a Mezőhegyesi Állami Gazdaság új, központi vetőmagüzeme. Az épületek fémfalai a község szélén messzire látszanak; látványnak is impozáns a mintegy 130 millió forintos költséggel megvalósuló beruházás. Az építkezés 1976-ban kezdődött, s az idén lesz teljesen készen. A csöves kukorica csuhésan érkezik a fogadó- épületbe, majd fosztás után, még mindig csövesen a szárítóba kerül. Utána következik a morzsolás, osztályozás. Az előtárolásra az ugyancsak most épült tornyok szolgálnak. Az üzemben jelenleg már használják az osztályozót, ahol 11-fajta kukorica-vetőmagot szortíroznak, csáváznak és töltenek 50 kilós zsákokba. Az idén 400 vagon kukorica-vetőmag kerül ki innen, szállítanak egyebek között a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszernek is — amelynek egyébként egyik legnagyobb taggazdasága a Mezőhegyesi Állami Gazdaság. Egy mázsa kukorica-vetőmag ára 5 ezer forint. A szárító épülete Az elmúlt héten Gyulán, az Erkel Művelődési Központ színháztermében gyülekeztek a helyi Köröstáj Termelőszövetkezet tagjai, hogy meghallgassák, megvitassák az elmúlt gazdasági év eredményeit. Ott volt a közgyűlésen dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Kutas Gyula, az MSZMP megyei bizottságának képviselője, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke. A részvevőket elsőként a közgyűlést levezető elnök, Budai >' Sándor, a termelőszövetkezet párttitkára üdvözölte, majd Laszli Pál, a termelőszövetkezet elnöke számolt be a közös gazdaság elmúlt évi tevékenységéről. Bevezetőjében arról szólt, hogy az előző évhez képest több mint 12 százalékkal tervezték növelni a termelési értéket. Bár ez feszített volt, mégis úgy ítélték meg, hogy teljesítése reális, hiszen jó minőségben elvégezték az őszi munkákat, növelték a hektáronkénti tápanyagot, rendelkezésükre álltak az anyagi eszközök is. Nem sejtették azonban az év elején, hogy az itt sokszor pusztító belvíz tavaly sem kerüli el a szövetkezetét és 16 millió forintos kárt okoz a növénytermesztésben. Mindezek ellenére jól szervezett, fegyelmezett munkával eredményes évet zártak. A növénytermesztésben legeredményesebb ágazat a lu- cematermesztés volt. Ennek eredményeként a tervezett 480 vagonos tervét a szárítóüzem 512 vagonra teljesítetCsaknem 800 ezer pecsenyecsirkét adtak át a feldolgozóiparnak, darabonként 5 dekával nagyobb súllyal, mint a tervezett Beszámolója után számot adott munkájáról az ellenőrző, döntő- és nőbizottság elnöke, majd hozzászólások következtek. A felszólalók hasznos tanácsokkal, javaslatokkal szolgáltak az idei gazdasági év sikeres teljesítéséhez. Ügyes gép varrja a műanyag zsákok száját te. Jól alakult a primőrtermesztés is, amely csaknem 400 ezer forinttal teljesítette túl a tervet. Az állattenyésztés évek óta egyenletesen fejlődik. Az elmúlt évben is sikerült ezt az ütemet tartani. Túlszárnyalták a tervezett tejtermelést és a tej értékesítést. Nőtt a borjúszaporulat és 211 hízóbikát „Á” minőségben sikerült értékesíteni. Ugyancsak eredményes volt a pecsenyecsirke-ágazat. Csaknem 800 ezret adtak át az iparnak, darabonként 5 dekagrammos súlytöbblettel a tervezettnél. Csökkent az elhullás is. összességében az állattenyésztés árbevétele meghaladta a 40 millió forintot, szemben a tervezett 36 millió forinttal. Arról is elégedetten beszélt, hogy tovább javult az állategészségügyi helyzet. Többet hozott a vártnál a mellék- és kiegészítő tevékenység. A szövetkezet építőbrigádja bérmunkából 830 forint árbevételt ért el, persze az építők elsőként a szövetkezet célkitűzéseit valósították meg. Elkészítettek egy 200 vagonos magtárt, felújították a 20 ezer férőhelyes csibenevelőt, építettek egy korszerű szolgálati lakást és egy 200 méter hosszúságú, 5 méter szélességű új utat. Az osztályozóban kukorica-vetőmagot szortíroznak Fotó: Veress Erzsi (kőváry) Fotó: Béla Ottó B. O. Új vetőmagiizem Mezőhegyesen
