Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-24 / 19. szám

1979. január 24., szerda Téli pillanatkép Fotó: Demény Gyula Egyszer használatos fecskendők Az idén megkezdi az egy­szer használatos orvosi fecs­kendők gyártását a Mátra- plast Ipari Szövetkezet, és év végéig várhatóan egymillió darabot bocsát a gyógyítás rendelkezésére. Ez a meny- nyiség azonban az igények­nek csak töredéke. Csupán a járóbeteg-ellátásban évente mintegy 40 millió darabra van szükség. A szövetkezet tervei szerint jövőre már 20 millió készül, 1982-ben pe­dig a körzeti orvosok, ésasz- szisztenseik végleg megsza­badulnak a „kisüzemi” ste­rilizálás mindennapi, időt rabló munkájától, gondjától. „Nyugalomba vonul” a fer­tőtlenítő oldattal telített, a hagyományos fecskendőt és tűket magába foglaló fémr tok: a parátusz is, amely ma még az orvosi táskák nélkü­lözhetetlen tartozéka. Helyét a gyárilag sterilizált, fóliába csomagolt, és az egyszeri fel- használás után eldobandó fecskendő foglalja el. Az Egészségügyi Miniszté­rium az úgynevezett ki­emelt központi ellátás köré­be vonta ezt az eszközt, s központilag gondoskodik egységes bevezetéséről a já­róbeteg-ellátásban. Már meg is rendelte a szövetkezetnél a különböző nagyságú fecs­kendőket. Jobbak a munkakörülmények, csökkent a balesetek száma Elsőrendű feladat a biztonsági előírások betartása Békés megyében az utób­bi években érvényesül az a központi intézkedés, hogy az új beruházások ne csak ter­melési, hanem munkaegész­ségügyi és biztonsági szem­pontból is az elvárásnak megfelelően valósuljanak meg. Ilyen egyebek közt a Gyulai Húskombinát, a ZÖLDÉRT békéscsabai hús­üzeme, a Békéscsabai Kon­zervgyár új tésztaüzeme, a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat dévaványai rizshántolója, valamint a sar- kadi takarmánykeverő üze­me. Prókai Ferencnék, a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsa munkavédelmi osz­tályvezetőjének tájékoztatása szerint a változásban fontos szerepe van annak, hogy a beruházók, a tervezők és a kivitelezők a munkavédelmi felügyelettel egyeztetve hajt­ják végre a feladatukat. Elő­nye, hogy az üzembe helye­zés a tervezett időpontban kezdődhet és nem kell utó­lag nagy költséggel megvál­toztatni a gépek, berendezé­sek elhelyezését. Kedvező az is, hogy a dolgozókat előre felkészítik az új termelőesz­közök kezelésére, a bizton­sági előírások betartására. Részben ennek tulajdonít­ható, hogy 1978-ban a mun­kavédelmi osztály felügyele­te alá tartozó vállalatoknál, üzemeknél a balesetek szá­ma 1-2 százalékkal csökkent. Sajnos azonban a kiesett munkanapok száma az 1977. évivel csaknem azonos, ami azt jelenti, hogy a balesetek súlyosabbak voltak, gyógyu­lásuk hosszabb ideig tartott. Csökkent a halálos végű üzemi balesetek száma is, mégpedig 17-ről 11-re. Az utóbbiak közül 7 a közle­kedéssel, 3 pedig (tsz-ekben) az ittassággal kapcsolatban következett be. A csonkulá­sos balesetek száma 25-ről 5-re mérséklődött. (Ketten váltak csökkent munkaké­pessé.) A változásban a munka­A balesetek javarészt szál­lítás, anyagmozgatás közben történtek, aminek részben az oka, hogy nincs elegendő te­rület hozzá, másrészt pedig nem mindenütt megfelelő a gépjárművek karbantartása. Fontos tehát a KRESZ elő­írásainak az üzemen belüli érvényesítése. A balesetek további csök­kentésére a biztonsági elő­írások bétartása első rendű feladat, amellyel — még ha költséggel is jár — nem le­het takarékoskodni. Ugyan­csak fontos a termelés szer­vezettsége és a munkafegye­lem is. A vállalatok, üzemek nagyrészt elkészítették az idei szociálpolitikai tervüket, amelynek része a munkavé­delem is. Ebben határozzák meg azokat a tennivalókat, amelyek — az előző helyze­tek ismerete és alapos át­gondolása után — a megvál­tozott körülmények között szükségesek. Célszerű, ha a szakszerve­zeti bizottságok a társadal­mi aktívahálózatot tovább Társadalmi munka 12 millió forintért Ütések Pofont kapni nem kelle­mes dolog. A váratlan, alat­tomos ütések még fájóbbak. Különösen akkor, ha nemtö­rődömségből, nagyképűség­ből erednek. Tulajdonkép­pen senki sem gondolt áramütésre azon a kopott 73-as trolibuszon, amely év­tizedek óta rójja a pesti ut­cákat. Ajtó nyitódott, csu­kódott, néhányan bizsergést éreztek. Ezt közölték a jár­mű vezetőjével is, aki kedé­lyesen válaszolt: egy csöp­pet sem csodálkozik, hiszen rohamosan közeleg a tavasz. Aztán az egyik megálló­ban az arcára fagyott a mo­soly. A fiatal lány leszállás közben elterült a latyakos aszfalton. Szőrmés irha­bundájából csöpögött a sá­ros víz, amint lecsukódott szemeit próbálták felnyitni, A vezető meg üvöltözött, hogy ne nyúljanak hozzá, mármint a trolihoz. A fel­szállók nem értették mi a baj, mit kell és mit nem szabad tenniük. Végül egy idős úr az ajtó fogantyúja után nyúlva felkiáltott: hi­szen ez „ráz”. Közben a lányt nekitámasztották a falnak, kezébe adták a tás­káját, sápadt arcát ütöget- ték. A BKV-alkalmazott pe­dig csendesen leemelte a troli áramszedőjét. Sokan megijedtek, elin­dultak gyalog, vagy taxi után néztek. Magam is az utóbbi megoldást választot­tam. Jött is a kocsi, kivágó­dott az ajtó, s a jó képű férfi szó nélkül gázt adott. Amikor közöltem úticélom végállomását, a Keleti pá­lyaudvart, megjegyezte: ak­kor biztosan sietek. Bólin­tottam, s az járt a fejem­ben: lám, milyen rendes gyerek ez a „pilóta”. A ko­csi meg egyre lassult, a ve­zető fél kézzel kormányzott, élvezettel lavírozott a bu­szok, tehergépkocsik kö­zött. Az órát figyeltem. A 10 perces útért bekalkulál­tam a 20-ast. Jól saccol- tam. Tizennyolc forintot mutatott az automata. Nyúj­tottam a húszast. Az embe­rem azonban megsértődött. Felháborodva nyúlt a zse­bébe, és visszaadta a két forintot. Flegmán kibökte: mit képzelek én, ő nem koldus, hanem taxis. Az ütés megrendítő volt, csak kapkodtam a fejem és bizseregni kezdett a tenye­rem. A huzatos csarnokban tértem magamhoz és a lányra gondoltam. Mi lehet vele? — s. s. — A közelmúltban tartotta ülését a Hazafias Népfront Gyula városi elnöksége, ame­lyen részt vett Szegfű István, a népfront megyei titkárhe­lyettese, valamint a város népfrontkörzeteinek vezetői. Elsőként Nádházi András számolt be a két elnökségi ülés közötti munkáról. Ezt követően dr. Takács Lőrinc tanácselnök adott tájékozta­tást az V. ötéves terv idő­arányos teljesítéséről, a vá­ros ez évi fejlesztési célki­tűzéseiről. Szó volt a ta­nácstagi beszámolók előké­szítéséről is. Ennél a napi­rendi pontnál megemlítette, hogy a legutóbbi tanácstagi beszámolókon a választópol­gárok 445 bejelentést, kér­dést intéztek a városfejlesz­téssel kapcsolatban. Ebből legtöbb kérdés, bejelentés, szám szerint 296, az utakra, járdákra vonatkozott. Ez azt is jelzi, hogy itt van a legtöbb tennivaló. Több pa­nasz hangzott el a közvilá­gításra, és főleg a gyulavá­riak körében, a vízellátásra. A közlekedéssel kapcsolat­ban 46 észrevétel hangzottéi. A tanács vezetői úgy hatá­roztak, hogy a krónikus köz- világítási panaszok meg­nyugtató megoldására az idén félmillió forintot köl­tenek. Azt is elhatározták, hogy az idén a népfrontkör­zetekben tanácstagi alapot hoznak létre, körzetenként 50—60 ezer forintot a ki­sebb, legsürgősebb tenniva­lók elvégzésére. A város főmérnöke, Hild György az elmúlt évi társa­dalmi munka eredményeiről tájékoztatta az ülés résztve­vőit. Történelmi visszapil­lantásában elmondotta, hogy a társadalmi munka szerve­zett formában az ötvenes évek elején kezdődött. A vá­ros lakossága messze földön hírnevet szerzett eredményes összefogásával. Évről évre dinamikusan nőtt a társa­dalmi munka értéke. Ezt jól érzékelteti, hogy míg 1969- ben alig valamivel több, mint félmillió volt, addig ez az összeg tavaly már elérte a 12 millió forintot, ami hu­szonötszörös növekedésnek felel meg. Az elmúlt évi tár­sadalmi munkát november 10-ig értékelték, s ebből ar­ra következtetnek, hogy a tavalyi nagyszerű eredményt az idén is sikerül elérni, sőt talán valamivel túl is szár­nyalni. Népszerűségnek ör­vend az intézményekben, üzemekben, gyárakban a ta­valy is sok helyen megren­dezett kommunista műszak, amelynek bevételét — 2,1 millió forint — a város fej­lesztésére ajánlottak fel. A tanácstagi körzetekben vég­zett társadalmi munka érté­ke 5,2 millió forint. Az ered­ményes munkát abban lát­ják, hogy az elmúlt évben a tanács jól szervezte meg az anyagbiztosítást és egyebek mellett 12 utcában készült járda, ahol 8 ezer lapot hasz­náltak fel. Átereszek készí­téséhez 400 betoncsövet biz­tosítottak. Különösen ki­emelkedő munkát végzett a szocialista brigádok közül a KÖVIZIG Munkácsy brigád­ja, amely 80 ezer forintot utalt át a tanácsnak, ezen­kívül egy gyaloghíd tervezé­sét is társadalmi munkában készítették el. A vállalatok, intézmények közül dicsére­tet érdemel a KÖVIZIG egész kollektívája, amely 1,3 millió, a vízmű 580 ezer, a Közúti Építő Vállalat 400 ezer, a Kertészeti és Város­gazdálkodási Vállalat ugyan­csak 400 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a város fejlesztéséhez. Szó volt az idei társadal­mi munka feladatairól és azt is jólesően állapították meg, hogy az V. ötéves terv idő­szakában vállalt 17 millió forint társadalmimunka-ér- téket majdnem 2 év alatt si­került teljesíteni. feltételek javítása mellett szerepe volt annak, hogy a vállalatok, üzemek vezetői az előző évek tanulságai alap­ján fokozták a munkavédel­mi előírások betartásának el­lenőrzését és nagyobb gon­dot fordították a dolgozók oktatására is. Mennyi pénz jut a tele­pülés fejlesztésére, az in­tézmények fenntartására 1979-ben? Erről tárgyaltak és döntöttek január 23-án Végegyházán, a községi ta­nács ülésén. Gál Mihály vb- titkár előterjesztéséből egy­értelműen kiderült: a ren­delkezésre álló pénzt rang­sorolva, nagyon is körülte­kintően kell felhasználni. A költségvetési kiadások közül első helyen szerepel az egészségügyi ellátás ja­vítása. Ehhez hozzátartozik az orvosi rendelő festése, a berendezések, felszerelések javítása, pótlása. A szociá­lis gondozás, járadékki­egészítés, gyámügyi segély ugyancsak fontos része a költségvetésnek. A kulturá­lis ágazatban nagy gondot fordítanak az iskola fenn­tartására. Szemléltetőesz­közök, folyóiratok beszerzé­se, az épület karbantartása szintén nem elhanyagolható feladat. Az elképzelések szerint a község fejlesztésére 869 Sok az igénylő, kevés a lakás. Ez a tény próbára teszi a tanácsokat, a válla­latokat. Az utóbbiak min­dent megtesznek azért, hogy dolgozóik megfelelő hajlék­hoz jussanak. így van ez immár évek óta a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál is, ahol elsősor­ban a fiatal munkások „fé­szekrakását” segítik. Az elmúlt esztendőben 1,2 millió forint kölcsönt adtak 19 dolgozónak. Közülük 17-en a munkáslakás-akció fejlesztik. A balesetek meg­előzéséért sokat tehetnek a szocialista brigádok, a szak- szervezeti bizalmiak és a munkavédelmi őrök. A rend­szeres, céltudatos nevelésre jó módszer a munkavédelmi vetélkedő is. P. B. ezer forint jut. Ebből be­ruházásra csupán 20 ezer forintot használhatnak fel. Ez az összeg még az óvoda zsibongójának a felépítésé­re sem elegendő. Éppen ezért nagy jelentősége van a társadalmi munkának, amely ebben az évben 250 ezer forintot tesz ki. A jár­dák felújítására 100 ezer forint áll rendelkezésre. Ta­vasszal a József Attila és a Dózsa, később a Köztár­saság utcát látják el beton­járdával. A szokásosnál többet költenek a sportte­lepre. Mintegy 40 ezer fo­rintért rendbe hozzák az itt levő épületeket. A fejlesztési alapból 459 ezer forintot tartalékolnak a jövőre kez­dődő köwyvúárf elépítésre. Az 1979. évi költségvetési és fejlesztési tervet jóvá­hagyta a testület, majd meghallgatta Tóth Sámuel- né, megyei tanácstag beszá­molóját az elmúlt évi mun­káról. révén jutottak korszerű ott­honhoz. Ezenkívül a szocia­lista kollektívák a kommu­nista műszakok bevételét — 135 ezer forintot — 11 dol­gozónak ajánlották fel, amelyet 5 év alatt kell rész­letekben visszafizetni. Fi­gyelemre méltó az is, hogy a lakáshoz jutottak mintegy 80 százaléka 30 éven aluli fiatal. Ebben az évben újab 900 ezer forintot irá­nyoztak elő a lakásvásárlás segítésére. »4 Az elmúlt hét végén, 2 napos kiállításon mutatta be a gyulai galambtenyésztő egyesület a tenyésztők legszebb galambjait. Gyulán az úttörőházban sorra került kiállításon 46 kiállító 350 galambja osztatlan sikert aratott a nagy számú látogató körében. A megye valamennyi részéből érkeztek kiállítók, sőt még Hódmezővásárhelyről is. A galambok között legtöbb volt a king, a strasszer és a texán. Természetesen akadtak különleges példányok is, ritkaság- számba menő díszgalambok Fotó: Béla Ottó Tanácsülésről jelentjük ■ ■■ rr Jovore új könyvtár épül Végegyházán Lakás — fiataloknak

Next

/
Thumbnails
Contents