Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-24 / 19. szám
1979. január 24., szerda Téli pillanatkép Fotó: Demény Gyula Egyszer használatos fecskendők Az idén megkezdi az egyszer használatos orvosi fecskendők gyártását a Mátra- plast Ipari Szövetkezet, és év végéig várhatóan egymillió darabot bocsát a gyógyítás rendelkezésére. Ez a meny- nyiség azonban az igényeknek csak töredéke. Csupán a járóbeteg-ellátásban évente mintegy 40 millió darabra van szükség. A szövetkezet tervei szerint jövőre már 20 millió készül, 1982-ben pedig a körzeti orvosok, ésasz- szisztenseik végleg megszabadulnak a „kisüzemi” sterilizálás mindennapi, időt rabló munkájától, gondjától. „Nyugalomba vonul” a fertőtlenítő oldattal telített, a hagyományos fecskendőt és tűket magába foglaló fémr tok: a parátusz is, amely ma még az orvosi táskák nélkülözhetetlen tartozéka. Helyét a gyárilag sterilizált, fóliába csomagolt, és az egyszeri fel- használás után eldobandó fecskendő foglalja el. Az Egészségügyi Minisztérium az úgynevezett kiemelt központi ellátás körébe vonta ezt az eszközt, s központilag gondoskodik egységes bevezetéséről a járóbeteg-ellátásban. Már meg is rendelte a szövetkezetnél a különböző nagyságú fecskendőket. Jobbak a munkakörülmények, csökkent a balesetek száma Elsőrendű feladat a biztonsági előírások betartása Békés megyében az utóbbi években érvényesül az a központi intézkedés, hogy az új beruházások ne csak termelési, hanem munkaegészségügyi és biztonsági szempontból is az elvárásnak megfelelően valósuljanak meg. Ilyen egyebek közt a Gyulai Húskombinát, a ZÖLDÉRT békéscsabai húsüzeme, a Békéscsabai Konzervgyár új tésztaüzeme, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dévaványai rizshántolója, valamint a sar- kadi takarmánykeverő üzeme. Prókai Ferencnék, a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsa munkavédelmi osztályvezetőjének tájékoztatása szerint a változásban fontos szerepe van annak, hogy a beruházók, a tervezők és a kivitelezők a munkavédelmi felügyelettel egyeztetve hajtják végre a feladatukat. Előnye, hogy az üzembe helyezés a tervezett időpontban kezdődhet és nem kell utólag nagy költséggel megváltoztatni a gépek, berendezések elhelyezését. Kedvező az is, hogy a dolgozókat előre felkészítik az új termelőeszközök kezelésére, a biztonsági előírások betartására. Részben ennek tulajdonítható, hogy 1978-ban a munkavédelmi osztály felügyelete alá tartozó vállalatoknál, üzemeknél a balesetek száma 1-2 százalékkal csökkent. Sajnos azonban a kiesett munkanapok száma az 1977. évivel csaknem azonos, ami azt jelenti, hogy a balesetek súlyosabbak voltak, gyógyulásuk hosszabb ideig tartott. Csökkent a halálos végű üzemi balesetek száma is, mégpedig 17-ről 11-re. Az utóbbiak közül 7 a közlekedéssel, 3 pedig (tsz-ekben) az ittassággal kapcsolatban következett be. A csonkulásos balesetek száma 25-ről 5-re mérséklődött. (Ketten váltak csökkent munkaképessé.) A változásban a munkaA balesetek javarészt szállítás, anyagmozgatás közben történtek, aminek részben az oka, hogy nincs elegendő terület hozzá, másrészt pedig nem mindenütt megfelelő a gépjárművek karbantartása. Fontos tehát a KRESZ előírásainak az üzemen belüli érvényesítése. A balesetek további csökkentésére a biztonsági előírások bétartása első rendű feladat, amellyel — még ha költséggel is jár — nem lehet takarékoskodni. Ugyancsak fontos a termelés szervezettsége és a munkafegyelem is. A vállalatok, üzemek nagyrészt elkészítették az idei szociálpolitikai tervüket, amelynek része a munkavédelem is. Ebben határozzák meg azokat a tennivalókat, amelyek — az előző helyzetek ismerete és alapos átgondolása után — a megváltozott körülmények között szükségesek. Célszerű, ha a szakszervezeti bizottságok a társadalmi aktívahálózatot tovább Társadalmi munka 12 millió forintért Ütések Pofont kapni nem kellemes dolog. A váratlan, alattomos ütések még fájóbbak. Különösen akkor, ha nemtörődömségből, nagyképűségből erednek. Tulajdonképpen senki sem gondolt áramütésre azon a kopott 73-as trolibuszon, amely évtizedek óta rójja a pesti utcákat. Ajtó nyitódott, csukódott, néhányan bizsergést éreztek. Ezt közölték a jármű vezetőjével is, aki kedélyesen válaszolt: egy csöppet sem csodálkozik, hiszen rohamosan közeleg a tavasz. Aztán az egyik megállóban az arcára fagyott a mosoly. A fiatal lány leszállás közben elterült a latyakos aszfalton. Szőrmés irhabundájából csöpögött a sáros víz, amint lecsukódott szemeit próbálták felnyitni, A vezető meg üvöltözött, hogy ne nyúljanak hozzá, mármint a trolihoz. A felszállók nem értették mi a baj, mit kell és mit nem szabad tenniük. Végül egy idős úr az ajtó fogantyúja után nyúlva felkiáltott: hiszen ez „ráz”. Közben a lányt nekitámasztották a falnak, kezébe adták a táskáját, sápadt arcát ütöget- ték. A BKV-alkalmazott pedig csendesen leemelte a troli áramszedőjét. Sokan megijedtek, elindultak gyalog, vagy taxi után néztek. Magam is az utóbbi megoldást választottam. Jött is a kocsi, kivágódott az ajtó, s a jó képű férfi szó nélkül gázt adott. Amikor közöltem úticélom végállomását, a Keleti pályaudvart, megjegyezte: akkor biztosan sietek. Bólintottam, s az járt a fejemben: lám, milyen rendes gyerek ez a „pilóta”. A kocsi meg egyre lassult, a vezető fél kézzel kormányzott, élvezettel lavírozott a buszok, tehergépkocsik között. Az órát figyeltem. A 10 perces útért bekalkuláltam a 20-ast. Jól saccol- tam. Tizennyolc forintot mutatott az automata. Nyújtottam a húszast. Az emberem azonban megsértődött. Felháborodva nyúlt a zsebébe, és visszaadta a két forintot. Flegmán kibökte: mit képzelek én, ő nem koldus, hanem taxis. Az ütés megrendítő volt, csak kapkodtam a fejem és bizseregni kezdett a tenyerem. A huzatos csarnokban tértem magamhoz és a lányra gondoltam. Mi lehet vele? — s. s. — A közelmúltban tartotta ülését a Hazafias Népfront Gyula városi elnöksége, amelyen részt vett Szegfű István, a népfront megyei titkárhelyettese, valamint a város népfrontkörzeteinek vezetői. Elsőként Nádházi András számolt be a két elnökségi ülés közötti munkáról. Ezt követően dr. Takács Lőrinc tanácselnök adott tájékoztatást az V. ötéves terv időarányos teljesítéséről, a város ez évi fejlesztési célkitűzéseiről. Szó volt a tanácstagi beszámolók előkészítéséről is. Ennél a napirendi pontnál megemlítette, hogy a legutóbbi tanácstagi beszámolókon a választópolgárok 445 bejelentést, kérdést intéztek a városfejlesztéssel kapcsolatban. Ebből legtöbb kérdés, bejelentés, szám szerint 296, az utakra, járdákra vonatkozott. Ez azt is jelzi, hogy itt van a legtöbb tennivaló. Több panasz hangzott el a közvilágításra, és főleg a gyulaváriak körében, a vízellátásra. A közlekedéssel kapcsolatban 46 észrevétel hangzottéi. A tanács vezetői úgy határoztak, hogy a krónikus köz- világítási panaszok megnyugtató megoldására az idén félmillió forintot költenek. Azt is elhatározták, hogy az idén a népfrontkörzetekben tanácstagi alapot hoznak létre, körzetenként 50—60 ezer forintot a kisebb, legsürgősebb tennivalók elvégzésére. A város főmérnöke, Hild György az elmúlt évi társadalmi munka eredményeiről tájékoztatta az ülés résztvevőit. Történelmi visszapillantásában elmondotta, hogy a társadalmi munka szervezett formában az ötvenes évek elején kezdődött. A város lakossága messze földön hírnevet szerzett eredményes összefogásával. Évről évre dinamikusan nőtt a társadalmi munka értéke. Ezt jól érzékelteti, hogy míg 1969- ben alig valamivel több, mint félmillió volt, addig ez az összeg tavaly már elérte a 12 millió forintot, ami huszonötszörös növekedésnek felel meg. Az elmúlt évi társadalmi munkát november 10-ig értékelték, s ebből arra következtetnek, hogy a tavalyi nagyszerű eredményt az idén is sikerül elérni, sőt talán valamivel túl is szárnyalni. Népszerűségnek örvend az intézményekben, üzemekben, gyárakban a tavaly is sok helyen megrendezett kommunista műszak, amelynek bevételét — 2,1 millió forint — a város fejlesztésére ajánlottak fel. A tanácstagi körzetekben végzett társadalmi munka értéke 5,2 millió forint. Az eredményes munkát abban látják, hogy az elmúlt évben a tanács jól szervezte meg az anyagbiztosítást és egyebek mellett 12 utcában készült járda, ahol 8 ezer lapot használtak fel. Átereszek készítéséhez 400 betoncsövet biztosítottak. Különösen kiemelkedő munkát végzett a szocialista brigádok közül a KÖVIZIG Munkácsy brigádja, amely 80 ezer forintot utalt át a tanácsnak, ezenkívül egy gyaloghíd tervezését is társadalmi munkában készítették el. A vállalatok, intézmények közül dicséretet érdemel a KÖVIZIG egész kollektívája, amely 1,3 millió, a vízmű 580 ezer, a Közúti Építő Vállalat 400 ezer, a Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat ugyancsak 400 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a város fejlesztéséhez. Szó volt az idei társadalmi munka feladatairól és azt is jólesően állapították meg, hogy az V. ötéves terv időszakában vállalt 17 millió forint társadalmimunka-ér- téket majdnem 2 év alatt sikerült teljesíteni. feltételek javítása mellett szerepe volt annak, hogy a vállalatok, üzemek vezetői az előző évek tanulságai alapján fokozták a munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzését és nagyobb gondot fordították a dolgozók oktatására is. Mennyi pénz jut a település fejlesztésére, az intézmények fenntartására 1979-ben? Erről tárgyaltak és döntöttek január 23-án Végegyházán, a községi tanács ülésén. Gál Mihály vb- titkár előterjesztéséből egyértelműen kiderült: a rendelkezésre álló pénzt rangsorolva, nagyon is körültekintően kell felhasználni. A költségvetési kiadások közül első helyen szerepel az egészségügyi ellátás javítása. Ehhez hozzátartozik az orvosi rendelő festése, a berendezések, felszerelések javítása, pótlása. A szociális gondozás, járadékkiegészítés, gyámügyi segély ugyancsak fontos része a költségvetésnek. A kulturális ágazatban nagy gondot fordítanak az iskola fenntartására. Szemléltetőeszközök, folyóiratok beszerzése, az épület karbantartása szintén nem elhanyagolható feladat. Az elképzelések szerint a község fejlesztésére 869 Sok az igénylő, kevés a lakás. Ez a tény próbára teszi a tanácsokat, a vállalatokat. Az utóbbiak mindent megtesznek azért, hogy dolgozóik megfelelő hajlékhoz jussanak. így van ez immár évek óta a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál is, ahol elsősorban a fiatal munkások „fészekrakását” segítik. Az elmúlt esztendőben 1,2 millió forint kölcsönt adtak 19 dolgozónak. Közülük 17-en a munkáslakás-akció fejlesztik. A balesetek megelőzéséért sokat tehetnek a szocialista brigádok, a szak- szervezeti bizalmiak és a munkavédelmi őrök. A rendszeres, céltudatos nevelésre jó módszer a munkavédelmi vetélkedő is. P. B. ezer forint jut. Ebből beruházásra csupán 20 ezer forintot használhatnak fel. Ez az összeg még az óvoda zsibongójának a felépítésére sem elegendő. Éppen ezért nagy jelentősége van a társadalmi munkának, amely ebben az évben 250 ezer forintot tesz ki. A járdák felújítására 100 ezer forint áll rendelkezésre. Tavasszal a József Attila és a Dózsa, később a Köztársaság utcát látják el betonjárdával. A szokásosnál többet költenek a sporttelepre. Mintegy 40 ezer forintért rendbe hozzák az itt levő épületeket. A fejlesztési alapból 459 ezer forintot tartalékolnak a jövőre kezdődő köwyvúárf elépítésre. Az 1979. évi költségvetési és fejlesztési tervet jóváhagyta a testület, majd meghallgatta Tóth Sámuel- né, megyei tanácstag beszámolóját az elmúlt évi munkáról. révén jutottak korszerű otthonhoz. Ezenkívül a szocialista kollektívák a kommunista műszakok bevételét — 135 ezer forintot — 11 dolgozónak ajánlották fel, amelyet 5 év alatt kell részletekben visszafizetni. Figyelemre méltó az is, hogy a lakáshoz jutottak mintegy 80 százaléka 30 éven aluli fiatal. Ebben az évben újab 900 ezer forintot irányoztak elő a lakásvásárlás segítésére. »4 Az elmúlt hét végén, 2 napos kiállításon mutatta be a gyulai galambtenyésztő egyesület a tenyésztők legszebb galambjait. Gyulán az úttörőházban sorra került kiállításon 46 kiállító 350 galambja osztatlan sikert aratott a nagy számú látogató körében. A megye valamennyi részéből érkeztek kiállítók, sőt még Hódmezővásárhelyről is. A galambok között legtöbb volt a king, a strasszer és a texán. Természetesen akadtak különleges példányok is, ritkaság- számba menő díszgalambok Fotó: Béla Ottó Tanácsülésről jelentjük ■ ■■ rr Jovore új könyvtár épül Végegyházán Lakás — fiataloknak