Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-23 / 18. szám
1979. január 23., kedd o II termőtalaj rendeltetésszerű hasznosítása Világhírű nagyvállalataink II márkás műszerek gyára Napjainkban több fórumon elhangzik, hogy hazánkban a termőföld nemzeti kincs. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi- zottságánák 1978. március 15-i határozata hangsúlyozza: „Kiemelkedő társadalmi érdek a termőföld ésszerű hasznosítása, csökkenésének lassítása”. A feladat végrehajtása megyénkben is nagy jelentőségű. Békés megye a szántóterület alapján az ország megyéi között az első helyen áll. A megye összes földterületének 88,5 százaléka mezőgazdasági terület. Társadalmi szektorok szerinti megoszlása a következő: állami mezőgazdaság 77 939 hektár, 16,3 százalék, szövetkezeti mezőgazdaság, 384 081 hektár, 79,2 százalék, és kisegítő gazdaságok 22 049 hektár, 4,5 százalék. * * * Megyénkben a mezőgazda- sági terület 1971—1977. évek között 4843 hektárral csökkent. Igénybe vett az ipar, bányászat 297 hektárt, az erdőtelepítés 1996 hektárt, a vízügyi létesítmények 1635 hektárt, az utak, vasutak 199 hektárt és egyéb létesítmények 716 hektárt. A hatósági eljárások tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják: a beruházók nem járnak el elég körültekintően. Nem minden esetben ügyelnek arra, hogy a létesítmény a kevésbé értékes területre kerüljön. Másrészt az is igaz, hogy az ipartelepeket és a mezőgazdasági üzemek állattenyésztő-telepeit az adott területen kellett megvalósítani; az erdőtelepítés hozzájárul a környezetvédelmi feladatokhoz; a vízügyi létesítmények megvalósítása ár- és belvízvédelmi célokat szolgálnak. A mezőgazdasági területek rendszeres és megfelelő időben történő megművelését földhivatalaink a tanácsi szervekkel, közösen — évente , kétszer — határszemlén ellenőrzik. A határszemlék előtt igen jelentősnek tartjuk, hogy a lakosság kellő időben ismerje fel a termőföld hasznosításának politikai és gazdasági jelentőségét. Ehhez a helyi lehetőségeket minden esetben kihasználják a helyi tanácsok. A helyi tanácsok vezetői és a földhivatalok, a határszemlék körültekintő végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeit biztosították. A határszemléken megműve- letlenül talált földterület: 1976 tavaszán 2948 hektár, őszén 763 hektár volt. Egy évvel később 996 hektárt nem műveltek. Az elmúlt év tavaszán csupán' 471 hektár maradt parlagon. * * * A tavaszi határszemlék általános tapasztalata, hogy az őszi határszemléken szántat- lanul talált területeket a tél folyamán mindig megművelik a nagyüzemi gazdaságok. A vetetlen és megművelet- len terület nagysága évenként a belvíz nagyságától függ. Gondjainkat jelzi, hogy a megyében az összes területnek több mint 80 százaléka szorul vízrendezésre, ez- idáig 100 ezer hektár vízrendezése feleződött be. A vízrendezetlen területekből mintegy 100 ezer hektáron különösen súlyos a hélyzet. Az egyéb okból megműve- letlen földek használatba vételét a tanácsi szakigazgatási szervek és a földhivatalok segítik. 1978. első fél évében 4 nagyüzem között 97 hektár, nagyüzem és kisgazdaságok között (173 tulajdonossal) 121 hektár területre valósult meg önkéntes földcsere. 1977. évben Békés város, Nagyszénás és Tarhos községekben — az érintett termelőszövetkezeti vezetők kezdeményezésére — 504 hektár szétszórt területet tettünk üzemen belüli és részleges földrendezéssel nagyüzemi módon művelhetővé. Folyamatban van a csa- nádapácai Széchenyi Tsz- ben, valamint ,a pusztaföldvári Lenin Tsz-ben a részleges és üzemen belüli földrendezés, mely ez évben befejeződik. 1977-ben nagyüzemek között 1691 hektár önkéntes földcsere történt. Indokoltnak tartjuk a közeljövőben a békési Viharsarok Tsz, Egyetértés Tsz és a Hidasháti Állami Gazdaság közötti önkéntes földcsere megvalósítását mintegy 260 hektár területen. * * * Megyénkben is nagy gond a tanyahelyek és más romos épületek birtokba vétele. A határszemléken összesen 493 tanyahelyet és romos épületeket tárt fel a bizottság. Ezenkívül 343 olyan lakatlan, vagy elhanyagolt állapotban levő tanyát jeleztek a bizottságok, amelyeknek fenntartása nem indokolt. A 493 tanyahely felszámolása folyamatban van. A megművelés elmulasztása miatt egyéniektől állami tulajdonba került 36 hektár. A területet a helyi termelőszövetkezetek használatra átvették. A termőtalaj rendeltetés- szerű használatát segítheti elő: ha üzemen belül elvégzik a táblásítást, kialakítják a főközlekedési utakat és az összekötő utakat. Az üzemek vezetői, a tanácsok szakigazgatási szervei, valamint a földhivatalok dolgozói kezdeményezik az önkéntes földcseréket minden olyan esetben, ahol a föld megművelése ezt kívánja. A nagyüzemi táblákba ékelődő és a nagyüzemi művelést akadályozó romos, lakatlan -tanyák és tanyahelyek felszámolása érdekében az ille- letékes szervek hatékonyan együttműködnek. A nagyüzemi művelésre nem alkalmas területeket szakcsoportoknak, vállalati kollektíváknak, vagy magánszemélyeknek tartós használatba adják. A mezőgazdasági rendeltetésű földek maradéktalan hasznosítását egyik legfontosabb célnak tekintjük a következő időszakban is. Antal József, a Békés megyei Tanács osztályvezető-helyettese Guruló laboratórium Korunk technikája számtalan jótéteményt áraszt az emberiségre, de van néhány súlyos ártalma is, például a légkör egyre nagyobb mértékű beszennyezése füsttel, porral és egyéb káros anyagokkal. Technikai kultúránknak ezek az árnyoldalai ma már olyan mértéket kezdenek ölteni, hogy sürgős ellenintézkedéseket követelnek. A feladat egyrészt abból áll, hogy olyan újabb eljárásokat kell kidolgozni, amelyek kevesebb szennyeződéssel, kevesebb zajjal, füsttel és porral hozzák létre a termékeket. Másrészt olyan tisztítási, szűrési módszereket kell kialakítani, amelyek az egyelőre megváltoztathatatlan technológiákhoz alkalmazhatók. Harmadrészt meg kell oldani, hogy az ipari tevékenységből származó szennyezések egy részét olyan helyeken és olyan időpontokban bocsássák a levegőbe, hogy azpk a lakott területeket legkevésbé veszélyeztessék. Légkörünk ugyanis, amely 5000 billió tonna levegőből áll, jelentős mennyiségű szennyezést meg tud „emészteni”. A veszély mindig akkor fenyeget, amikor a szennyezések a légkör alsó rétegeiben maradnak, ott összetörrftjrül- nek és szélcsend idején mozdulatlanul „megülnek”. A levegőszennyezés elleni harcban elsőrendű követelmény, hogy ki lehessen mutatni, mérni lehessen a légkört szennyező, az egészséget károsító anyagok koncentrációját. E célra a különösen veszélyeztetett helyeken figyelő- és mérőállomásokat létesítenek, vagy műszerekkel felszerelt mérőkocsikkal végeznek rendszeres vizsgálatokat, mindig más helyen. Kilenc méter hosszú „guruló laboratórium”. Egyike azoknak, amelyek az USA nagyvárosait, azok környékét járják. Folyamatosan mérik a levegőben levő szénmonoxid, telített szénhidrogének, kéndioxid, nitrogénoxid, ózon mennyiségét, és egy sereg nem állandó szennyeződés jelenlétét (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A gyár bejáratán hatalmas felirat: Magyar Optikai Művek. S ami a három szó mögött van: térképészeti és laboratóriumi műszerek, számítástechnikai eszközök, finomoptikai termékek, időmérő szerkezetek — tizenhat gyártmánycsoport, több száz termék. Az alapító, Süss Nándor, százhárom évvel ezelőtt kapott megbízást a kolozsvári' egyetemtől egy mechanikai műhely megszervezésére. Két oktatóval és néhány inassal kezdte meg a munkát Budán, a Csörsz utcában az a kis műhely, amely a ma már több mint nyolcezer dolgozót foglalkoztató MOM jogelődjének tekinthető. Az üzem a századfordulón alakult át magánvállalattá. S hogy mit gyártottak az akkoriban már közel száz tanulót foglalkoztató műhelyben? Süss Nándor 1903-ban így számol be erről: ......a műszereket két csopo rtba osztjuk; az egyik csoport azon műszereket tartalmazza, melyek távcsővel vannak ellátva, mint pl. theodolitok, szintezőműszerek, a másik csoportban a távcső nélküli műszerek vannak felvéve, mint pl. szintező mércék, pantográfok, felrakó készülékek, stb. Az előbbi csoportban foglalt műszerek száma az előző évben már az ezret, a második csoport műszerei már a kétezret túlhaladta.” Süss Nándor érdeme, hogy a termelést szorosan összekapcsolta a kutatómunkával. Világhírű tudósok, egyetemi tanárok vették igénybe a gyár szakembereinek segítségét kutatásaikhoz. Itt készült például Eötvös Loránd világhírű torziós ingájának kísérleti példánya, s később sorozatgyártását is ebben az üzemben valósították meg. 1938-ban vette fel mai nevét a gyár, s ekkor már a világ sok országában ismerték termékeit. Még rádiót is gyártottak itt, a Magyarországon nyilvántartott 84 ezer rádiókészüléknek több mint fele Süss gyárában készült. Magas műszaki színvonalat ért el az üvegcsiszolás, sok helyütt ismerték vízióráikat és a gőzmozdonyokban használt olajszivattyút. Blapprofil a műszergyártás — Alapprofilunk a műszergyártás — mondja Balogh András kereskedelmi igazgató. — Jelenlegi termékeinknek mintegy hatvan százalékát teszik ki a minden piacon jól, gazdaságosan értékesíthető termékek. Fejlesztési eszközeinket most azokra a termékekre összpontosítjuk, melyek műszaki fejlesztéssel nyereségessé tehetők. A gyár,termelésének mintegy nyolcvan százalékát külföldön értékesítik. Ennek egy része' közvetlen export, a többi más vállalatokon — főként a Videoton elektronikus számítógépeihez kapcsolódó perifériák — keresztül kerülnek külföldre. A szocialista országokba — elsősorban a Szovjetunióba — irányuló kivitel értéke évente mintegy 28 millió rubel, a nem rubel elszámolású export 11 millió dollárt tesz ki az 1979. évi tervek szerint. Legjelentősebb tőkés partnereik közé tartozik az NSZK, Franciaország, India, Kanada, az Egyesült Államok és Anglia. A MOM bekapcsolódott a számítástechnikai programba, s míg 1970-ben négy százalékot, ma a termelési érték egyharmadát adják a mágneslemezes adattárolók és egyéb számítógépes perifériák. De változnak az arányok ezen belül is: hatvan százalék fölé emelkedik a legmodernebb technikát megtestesítő tárolók gyártása, míg a hagyományos, lyukszalagos perifériák aránya csökken. I Vidéki ipartelepítés Budapesten a törzsgyárban és a Kalibergyárban az összes foglalkoztatottaknak mintegy kétharmada dolgozik. A vidéki ipartelepítésben kezdetben főként társadalompolitikai szempontok játszottak szerepet. Dunaújvárosban például a Dunai Vasműben dolgozó munkások családtagjainak kellett munkát biztosítani. Így jött létre az a gyár, ahol a múlt évben csaknem egymillió ébresztőóra készült. Később egyre inkább előtérbe kerültek a gazdaságosság szempontjai, s a jövőben meg kívánják szüntetni az ébresztőórák gyártását. Jelenleg mintegy 300 ezret gyártanak — már csak belföldi ellátásra — és az 1978-ban megkezdett ADLER—TRIUMPH kooperáció keretében 1979- ben több mint 60 ezer, jövőre már 86 ezer írógép szerelése valósul meg hosszú lejáratú szerződés alapján. A dunaújvárosi gyár mellett a MOM-nak leányvállalatai vannak Mátészalkán, Zalaegerszegen, Komlón, valamint — ez a legújabb — Battonyán. Mátészalkán szemüveglencsék készülnek üvegből és műanyagból, itt gyártják a víziórákat is. Komlón — az országos járműprogramhoz kapcsolódva — fékszerelvények gyártása folyik, a zalaegerszegi gyár pedig a számítástechnikai és számítástechnikai és térképészeti műszerek gyártásába kapcsolódott be. — A budapesti gyárat a nagyobb tapasztalat, a vidéki üzemeket az új technikáért való lelkesedés jellemzi — mondja Juhász Béla, a MOM pártbizottságának titkára. — A mátészalkai és zalaegerszegi gyárunkban például az átlagéletkor 21— 23 év — a vezetőket is beleértve ! A MQM-ban a munkaerő fluktuációja — a ki- és belépések — a gépipari átlag alatt van, tavaly tizenhárom százalék volt, a törzsgyárban évek óta 8 százalék alatt van. — Évente mintegy ezer forgácsoló, műszerész és optikai szakmunkástanulót kép- zürik — mondja Juhász Béla —, s talán ennek is köszönhető, hogy a dolgozók hetven százaléka öt évnél régebben dolgozik a MOM- ban, legutóbb több mint kétszázötvenen kapták meg a harmincéves törzsgárdatag- ság után járó aranygyűrűt. Különös figyelemmel kísérjük a „saját nevelésű” embereink előmenetelét, a jelenlegi vezetők több mint kilencven százaléka hosszú évek, évtizedek óta nálunk dolgozik, nem „kívülről” került a gyárba. I Dinamikus növekedés Eddig a múlt és a jelen. S a jövő? A MOM egyik legszínvonalasabb termékének — a párttitkár és a kereskedelmi igazgató egybehangzó véleménye szerint — a minden igényt kielégítő ultra- centrifuga ígérkezik. A magyar—amerikai közös fejlesztéssel kikísérletezett készülék nullszériája már elkészült, a sorozatgyártás várhatóan ez év második felében kezdődik — év végéig tizenöt darab készül ebből a termékből. A kutatási-fejlesztési tevékenységet jól érzékelteti egy adat: az öt évnél nem régebbi termékek aránya az összes termeléshez viszonyítva ötven százalék fölött van. Kétszáz mérnök és mintegy ötszáz technikus dolgozik a gyárban. Az önálló kutatólaboratóriumban alkalmazott kutatás folyik, de nagyra értékelik a Központi Fizikai Kutatóintézettel és több más intézmény, vállalat kutató- intézetével való együttműködést. Számos szovjet vállalattal és kutatóintézettel kötöttek műszaki-tudományos együttműködési szerződést. „ A MOM termelési értéke 1978-ban meghaladta a kétmilliárd forintot, az idén ennél 14,6 százalékkal többet terveznek. A népgazdasági, de az iparági átlagot ismesz- sze meghaladó növekedési ütem, az itt folyó eredményes gazdálkodás stabilizál" sára utal. A termelés dinamizmusát jellemzi, hogy . a mostani ötéves terv három éve alatt közel annyit termeltek, mint az előző ötéves tervben együttvéve. A következő ötéves tervben az összes termelést hatvan százalékkal, ezen belül a nem rubel elszámolású értékesítést száz százalékkal tervezik növelni. Föld S. Péter
