Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-23 / 18. szám
IZHÜ-UKTil*! 1979. január 23., kedd 1979-ben három alkalommal • • Ülésezett a Békési Klubélet szerkesztő bizottsága Könyvtáros és „városanya” Tegnap délután 2 órakor Békéscsabán, a megyei művelődési központban ülésezett a központ Békési Klubélet című, időszaki kiadványának szerkesztő bizottsága. Az ülésen Csürke Katalin, az MMK munkatársa, a Békési Klubélet felelős szerkesztője ismertette az 1979. ;vi terveket. Az elgondolás szerint a kiadvány célja ebben az évben sem módosul: módszertani segítséget kíván nyújtani az ifjúsági klubok vezetőinek, kezdőknek és több éve dolgozóknak egyaránt. Tervezik, hogy az idei háA magyar, román, szlovák és német nemzetiség lakta Eleken a nagyközségi tanács vb elfogadta az 1979. évi közművelődési munkatervet. A több mint hatezer lelket számláló nagyközségben — ahol 400 ingázót tartanak nyilván —, a helyi adottságoknak megfelelően, nagy körültekintéssel állították össze a közművelődési munkatervet. Számítottak arra is, hogy román tannyelvű általános iskola és négy óvoda működik a községben, tehát a mesemondók, a versmondók versenyébe bevonták a román nyelvű intézmények tanulóit is. Megkülönböztetett gondossággal törődnek a fizikai dolgozók művelődési lehetőségének megteremtésével, a szabad idő hasznos eltöltésével, az ifjúság állandó továbbképzésével. Szinte valamennyi termelőüzemben működik — több-kevesebb sikerrel — a közművelődési bizottság. Erősödött a termelőüzemek és a közművelődési intézmények munkakapcsolata. A termelési versenyfelhívások során is külön megjelölték a közművelődési feladatokat és év végén, az értékelésnél messzemenően figyelembe veszik ki, hogyan teljesítette. Az oktatási intézmények együttműködése fejlődött, a művelődési ház pedig tovább bővítette a munkásművelődés feltételeit, egyebek között létrehozta a „mindenki klubját”, a szocialista brigádok vegyes kórusát stb. Számos tanfolyamot, tapasztalatcsere-kirándulást szerveztek, jól működő klubok, szakkörök tevékenykednek a nagyközségben. Az idén kiemelt feladat a nemzetközi gyermekév és a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójának méltó megünneplése. A munkahelyi közművelődési bizottságok programjában első helyen szerepel a tartalmi munka javítása. Fő célkitűzés: tovább erősíteni a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus eszméjét. A szocialista országok életéről sokkal több előadást tartanak és kiállítást rendeznek a TIT-tel karöltve, mint azelőtt. A kiscsoportos foglalkozások előtérbe kerülnek, és nagyobb gonddal szervezik a társadalmi ünnepségeket, az esküvőket és a névadó ünnepségeket. Elekről egyre többen utaznak külföldre és igen sok vendéget fogadnak évente. Az ilyen találkozókrom számban az eddiginél több elméleti cikket közölnek, mely a klubvezetők továbbképzését is jól szolgálja majd. Ezenkívül bemutatják több klub életét, elemzik az eredményeket és feltárják a hibákat is. Minden alkalommal egy-egy forgatókönyvet is közreadnak, melyek hasznos útmutatót jelenthetnek foglalkozások megszervezéséhez és lebonyolításához. A szerkesztő bizottság több érdekes és hasznos javaslattal egészítette ki az ez évi kiadványokkal kapcsolatos elképzeléseket. ra is nagyobb gondot fordítanak, mint azelőtt. Megkülönböztetett tisztelettel fogadják a községbe érkező külföldi folklóregyütteseket, több dokumentumkiállítást rendeznek ebben az esztendőben a baráti népek életéből, munkásságából. A tanfolyamok, szakkörök munkáját összehangolják. A Hazafias Népfront munkájára nagyon számítanak a nagyközség vezetői. Az esztétikai, művészeti nevelés szempontjából számos kiállítást rendeznek. Az Ifjú Zenebarátok hangversenyeire sok fiatal jár, gyarapítja tudását. Eleken nagy hagyománya van a nemzetiségi folklórnak. A népi tánccsoportokban a gyermekek és a KISZ- korúak, a Röpülj Páva-körben viszont több nemzedék működik együtt kimagasló sikerrel. A hagyományok ápolásának különösen nagy szerep jut a Röpülj Pávakor munkájában. Több éves tapasztalat azt bizonyítja, hogy a klubfoglalkozási forma ,a legjobb a szabad idő hasznos eltöltésére. Egyébként a művelődési ház az oktatási intézményekkel rendszeresen megbeszéli a tennivalókat. így sokkal nagyobb az esély arra, hogy eredményes lesz minden ösz- szejövetel. A. Ebben az évben lesz 30 esztendeje, hogy megszervezték Békéscsabán a kisegítő iskolai képzést. Eleinte 12 fővel, egy osztállyal indultak, majd jó néhány évbe tellett, amíg 1950-ben, az akkor megjelent tanterv és utasításban végre pontosították és meghatározták az iskola feladatát. 1964-ben megtörtént az iskolán belül is a gyógypedagógiai szelekció, véglegessé vált, hogy az iskola a debilis gyerekek foglalkoztatását, nevelését biztosítja, s így kapta meg mai elnevezését is. 1970-ben megkezdődött a jelenlegi Jókai úti iskola- épület bővítése, átalakítása és rendbehozatala. Jelenleg már jó tárgyi és személyi feltételek között működhet a jubileumát ünneplő békéscsabai kisegítő iskola. Tizenöt gyógypedagógia-szakos pedagógus és hat általános iskolai tanár Több mint négyezer beiratkozott olvasója van a Megyei Könyvtárnak, ahol érettségi óta — tizenkét esztendeje — dolgozik Hibács- kai Ernőné. A könyvek birodalmába kívánkozott, s itt él. Ismeri a város apraja- nagyja, de csak kevesen az asszonynevén. Adamik Emiké maradt az olvasók számára, vagy egyszerűen: Emiké. A könyvtári munka szinte minden területén dolgozott— közben népművelés— könyvtár szakon diplomát szerzett —, s most évek óta olvasószolgálati könyvtáros. Kölcsönzés, olvasói nyilvántartások, tagdíjak, pótdíjak, elveszett könyvek ügye- baja. Mindaz, ami nélkül a napi munka nem menne, s a könyvtár nem lenne könyvtár. Mégis, mintha a szakmáról szólva egyesek előtt egyre kisebbedne a kölcsönzés rangja, s úgy emlegetik, mint valami régről itt maradt szokást. — Sok más szolgáltatással bővült a könyvtári munka, de ez akkor is alapvető tebiztosítja a 214 tanuló szakmai, pedagógiai felkészítését. A 214 diákból 114-en az iskola továbbképző tagozatán tanulnak, amelyen az iskola és a különböző vállalatok összefogása segítségével 12 szakmában szerezhetnek beta- nítottmunkás-oklevelet. A kisegítő iskola igyekszik méltóképpen megünnepelni fennállásának 30. évfordulóját. Tervezik egy kiadvány megjelentetését, amelyben az iskola történetének leírása mellett a tanulók eredményeiről és az iskola pedagógusainak díjnyertes szakmai-pedagógiai pályázatai is helyet kapnak. A jubileum alkalmából négy előadásból álló sorozat megrendezését vállalta az iskola. Ebből kettőt már meg is tartottak: sokan hallgatták meg Meixner Ildikó és Kiss Imre, az OPI munkatársainak előadásait. vékenység marad, hiszen bármilyen nagy saját könyvtára van is valakinek, hogyan tudna versenyezni a több mint százezer kötettel. S a kapcsolatok szempontjából is fontos terület. A mi munkánkban ennyire közvetlenül, s irányítható közelségbe sehol másutt nem lehet kerülni az emberekkel. Itt van leginkább állandó alkalom szót váltani az olvasókkal. És látni, hogy az évek alatt ki, mekkora utat tett meg. Honnan hová jutott, s beszélgetni egy keveset családról, munkáról is. — Persze a kiolvasott könyvről, s írójáról. Es tapasztalni melyik műből lett sláger. Most mit kérnek legtöbben? — Moldova már évek óta a siker- és előjegyzési listán szerepel. Sajátos humorát, csípős hangvételét a legkülönböző- rétegek szerették meg. Aztán minden évnek van egy-egy könyvszenzációja. S ez egyáltalán nem biztos, hogy a könnyű, olvasmányos könyvek közül kerül ki. Ilyen volt Albert Schweitzer önéletrajza négyöt évvel ezelőtt. Hosszú sorban vártak rá. Igaz, az is A jubileumi program legnagyszabásúbb vállalkozása február 6-án lesz. Ezen az országos jelentőségű szakmai tanácskozáson a pedagógiai, egészségügyi szakembereken kívül csehszlovákiai vendégek is részt vesznek. A tanácskozáson, amelyet Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára nyit majd meg, újszerű témát tárgyalnak meg „A kisegítő iskola továbbképző tagozata társadalmi funkciója” címmel. A korábban említett előadássorozat negyedik és egyben utolsó előadása március 1-én lesz, ekkor az oktatófilmek és audiovizuális eszközök kisegítő iskolai szerepéről lesz szó. Az ünnepségsorozat záróaktusaként az iskola tanárai és diákjai bensőséges ünnep keretében emlékeznek meg az iskola 30 éves jubileumáról. B. S. E. hozzájárult, hogy elképesztően kis példányszámban adták ki a nagy orvos, művész és filozófus könyvét. A tavalyi előjegyzések közt a nemrég elhunyt Rónay György Párduc és gödölye, valamint Kádár Gyula A Ludovikától Sopronkőhidáig című műve vezetett és vezet ma is. — Ha lassan is, változnak az olvasói szokások? — Eleve nem egyformák. Van aki egyből átugrott Szilvásin és Berkesin, másoknak meg ez a fajta irodalom is egy lépcsőfoknak számít. Eltérések vannak a gyakoriságban is, ki hány könyvet olvas, s rendszeresen-e? Ot évvel ezelőtt egy felmérést csináltunk. Egy évig ötven munkás kartonját kísértük figyelemmel. Akadt olyan is, aki egy fél év alatt egyetlen könyvet vitt ki és az is szakmai volt. De a túlnyomó többség háromhetenként négyet-ötöt cserélt. Szépirodalmat, útleírást, s ismeret- terjesztő írásokat. Jó lenne már egy újabb számbavétel az újabb tagokról, akik a közművelődési vetélkedők hatására jöttek a könyvtárba, akiknek segítésére a könyvtárosok alaposan felkészülnek, hogy ismerjék mindazt, amivel a brigádok foglalkoznak. Tetemes mennyiség ez, a „Kell a jó könyv” például negyven műre vonatkozott, s a megyei közművelődési versenyben harminc van a listán. Még megosztva is komoly idő megy rá, pedig a társadalmi megbízatásokra is hagyni kell. A könyvtáros a békéscsabai Városi Tanácsban a 33. körzetet képviseli és egyben a végrehajtó bizottság legfiatalabb tagja. Mindkét megbízatás nemcsak munka- igényes és felelősségteljes, de számot is kell időnként adni róla. A „városanyától” most sem lehet nem kérdezni. — Sok bírálatot kaptak a Kossuth tér rendezése miatt. Drágának és fölöslegesnek tartották az emberek, különösen, hogy nincs elég tanterem az iskolás gyerekeknek. Igaz az a szóbeszéd, hogy négymillió forintba került? — Igaz is, nem is. Ugyanis a Kossuth tér átépítése — mindazzal, ami ebbe a fogalomba tartozik — valóban 3 millió 889 ezer forint volt. így ebben az összegben benne van a Justh Gyula utcától a Rózsa Ferenc Gimnáziumig kialakított úttest, az autóbusz-megálló, és a parkosított rész, vagyis összesen 13 ezer négyzetméter terület korszerűsítése. Maga a szűkén vett Kossuth tér dísz- burkolata a Körös Hotel előttivel együtt 740 ezer forintot tett ki. — Fájó pont továbbra is az autóparkoló megszüntetése, hiszen a helyére került bokros rész szinte fölösleges. Parkolni meg alig lehet a városban. — Nem lehetett mást tenni. A megnövekedett forgalom megkövetelte a jelzőlámpás csomópont létrehozását, s ezt másképp sem kialakítani, sem balesetveszély nélkül működtetni nem lehet. Tervbe van véve viszont az István-malom előtt egy új parkolóhely az autósok részére, s az építés hamarosan meg is kezdődik. — Ezek mind fontos kérdések, de gondolom, hivatásánál fogva a közművelődés érdekli legjobban, ezt is leszűkítve a könyvtárügy. Mi van a Madách utcai fiókkönyvtárral? — Január 15-én nyüt meg újból háromhavi szünetelés után. A bezárásra azért volt szükség, mert a sok eső miatt annyira beázott, hogy életveszélyessé vált. A működése viszont nélkülözhetetlen, mert egyetlen fiók- könyvtár — a Rózsa Ferenc utcai — egy akkora kerület igényeit, mint Jamina nem tudta kielégíteni. Ezért sürgettem magam is a tanácsban a helyrehozatalt és örülök, hogy hamar megoldódott. Vass Márta KÉPERNYŐ Smog-riadó Ha valaki vasárnap végignézte a televízió délelőtti programjában sugárzott természetfilmet a gímszarvasról, este pedig a képernyő elé ült, amikor a Smog-riadó című NSZK tévéfilmet vetítették, érdekes következtetéseket tehet a két különböző szándékú adás láttán. Bár a műsorok színvonaláról kivételesen jobb nem beszélni, mert őszintén szólva egyik sem érdemel különösebb méltatást. Még a Magyarország állatait bemutató rövidfilm is vontatott volt, egy-egy képnél túl hosszan elidőzött a kamera (például a vízbe készülődő gímszarvast már az unalomig nézegethettük a televíziósok jóvoltából). Az esti tévéfilm pedig — talán mert egy elképzelt, de a valóságban nagyon reálisan fenyegető helyzet túlzottan széles keresztmetszetét akarta felvázolni — nem tudta emberközelségbe hozni a megismert szereplőket, s így a bemutatott várossal is nehéz volt együtt érezni. Mintha másfél órán keresztül csak arra a példabeszédre láttunk volna bizonyítást, mely szerint aki sokat markol, keveset fog. Mégis érdemes e két film láttán támadt gondolatokat lejegyezni, hiszen környezetszennyezés nemcsak a képernyőn látott városban van, gímszarvas viszont jószerivel már csak mifelénk talál otthonra. Aki eddig nem tudta mit jelent a „smog”, az a tv-film meteorológus Faust doktorától szemléletes tájékoztatást kaphatott. A bemutatott Ruhr-vidéki város lakóit egy különös természeti csapás sújtotta: a környékre terpeszkedett ködtől nem tudtak eloszlani a gyárak és gépkocsik által termelt mérges gázok, s az emberek pedig önös érdekeiket tekintve nem akarták megérteni a katasztrófa fenyegetését. Félelmetes képekben tárult elénk egy fulladásra ítélt város tömeges vergődése. A gyárkéményekből konokul tóduló füst gomolygása, az utakon hömpölygő gépkocsifolyam gyilkos áradata. A borzalmak közt jó volt visszagondolni a délelőtti magyar kisfilmre és megnyugodni, hogy a füsttől és mérges gázoktól távol nálunk gímszarvasok élnek. Eszembe jutott, hogy az elmúlt ősszel, szarvasbőgés idején, egy csodás napot a ge- menci erdőben töltöttem, s a közeli szálló parkolóhelyén szinte mozdulni sem lehetett a nyugatnémet vadászok Mercedeseitől. Talán éppen olyan smogból jöttek hozzánk, mint amilyet a filmben láttunk. Szerencse, hogy van még hely, ahol gímszarvasok élnek, ahol tiszta a levegő és a folyóban halak is fickándoznak. Igaz, a tv-filmben kitisztult az ég, s a város felől elmúlt a közvetlen veszedelem. Arról viszont nem volt szó, hogy a naponta keletkező irdatlan mennyiségű mérges gáz h,a egy területről el is oszlik, de valahol mégis ittmarad körülöttünk. És hogy a föld légterét szennyező anyagok hovatovább nem csak egy település létét fenyegetik, de egész bolygónk életét veszélyeztetik. Nemzetközi egyezmények egész sora hivatott megvédeni az életet a civilizációs ártalmaktól. Országhatároktól függetlenül minden népnek tennie kell azért, hogy a nemzedékek hosszú sora élvezhesse a kék eget, a tiszta vizet, és hogy csak filmbeli figyelmeztetés legyen a smog-riadó, s a valóságban pedig a gímszarvasok kecses szépségében gyönyörködjenek az emberek. (Andódy) Közművelődési munkaterv az eleki nemzetiségieknek Jubileumi ünnepségre készülnek a békéscsabai kisegítő iskolában
