Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

1979. január 20., szombat JgUiUMTd II budapesti Lengyel Kultúrában jártunk — Arról a varsói polgár- mesterről, azaz, ahogy mi mondjuk: a város elnökéről, aki 1939-ben rádión szólítot­ta fel naponta a lengyeleket a németek elleni harcra. Varsó eleste után elfogták és valószínű, hogy ki is végez­ték. .. — Hányán tanulnak Önök­nél lengyelül? — Évente közel 300 ma­gyar hallgató nyolc csoport­ban, kezdő, középhaladó és haladó fokon igyekszik el­sajátítani a lengyel nyelvet. A három nyelvtanárunk he­tente kétszer két órát foglal­kozik velük. Itt szeretném megemlíteni Varsányi István nyelvtanárt és műfordítót, aki 28 év óta tanít lengye­lül. Edward Dembicki, a Lengyel Kultúra igazgatója megnyit egy munkásmozgalmi kiállítást Polak, Wegier dwa bra- tanki, i do szabii i do szklanki (Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát). Ez a mindkét országban jól ismert mondás tömören és egyszerűen fejezi ki a két nép közötti barát­ság évszázados hagyomá­nyainak jellegét, tartalmát. A kontaktus még a máso­dik világháború évei alatt sem szakadt meg, sőt a se­gítségnyújtás megannyi pél­dája bizonyította a kölcsö­nös ragaszkodást. Ezeket ,>ol- vasva-hallgatva — írja Bodó Ágnes a Magyar—lengyel kapcsolatok a második vi­lágháborúban című könyvé­ben —, teljességgel érthető és jogos a lengyel emberek mély rokonszenve és hálája a magyarok iránt. Számukra a varsói felkelés idején, de 1944 szeptemberében külö­nösen, a horthysta katonák valóban az életmentő bará­tot jelentették.” (306. ol­dal.) * * * Edward Dembicki, a Len­gyel Népköztársaság nagy- követségének tanácsosa, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója szintén számos szállal kötődik hazánkhoz. Sőt, bizonyos vonatkozásban Békés megyéhez is, de erről csak a későbbiekben szó­lunk. — Mikor jött először Ma­gyarországra? — Tizenhárom éves vol­tam, amikor 1939-ben honfi­társaimmal együtt menekül­ve, Balatonboglárra kerül­tem. Ott működött ugyanis az önálló lengyel gimnázi­um, amelynek elvégzése után egy évig dolgoztam Pápán egy húsüzemben. Népköztársaság útja sarkán álló épületbe. Azóta hívjuk Lengyel Tájékoztató és Kul­turális Központnak. Egyéb­ként abban az évben jöttem vissza Magyarországra, előbb igazgatóhelyettes, majd egy év múlva igazgató lettem, s 1969-ig tevékenykedtem. — És azután? — Azután különféle meg­bízatásokat kaptam otthon és külföldön is. Például 1973-ban részt vettem Dél- Vietnamban, a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bi­zottság munkájában. Több­ször volt alkalmam magya­rokkal beszélgetni. Tavaly október óta állok ismét a budapesti Lengyel Kultúra élén. — Mik tartoznak intéze­tük feladatai közé? — Két nagy területen fejt­jük ki tevékenységünket. Az egyik: hazánk politikai, tár­sadalmi, gazdasági életéről tájékoztatjuk a magyar kö­zönséget. Lengyelországból előadókat hívunk, s az itte­ni magyar szervekkel közö­sen kiállításokat szervezünk. A másik feladatkörbe kultu­rális jellegű rendezvények (hangversenyek, író-olvasó találkozók, stb.) tartoznak. — Milyen filmeket mutat­nak be? — A mintegy 70 személyes kamaratermünkben hetente vetítünk olyan filmeket is, amelyek még a premier­bemutatókat is megelőzik. Például a magyar vendége­ink január 16-án este lát­hatták Andrzej Trzos—Ras­ta wicki: Akárhol vagy, el­nök úr című alkotását. — kiről szól ez a film? * * * Közben megismerkedtem egy fiatalemberrel, Medo- varszky Györggyel, az inté­zet kulturális osztályának munkatársával. Mint mon­dotta, Lengyelországban vé­gezte el az egyetemet. Egyéb­ként ő tolmácsolt azon a saj­tótájékoztatón is, amelyet a Lengyel Kultúra a POLMOT Gépjármű-értékesítő Külke­reskedelmi Vállalattal közö­sen tartott. — Csehszlovákiához ha­sonlóan itt is nagy az igény arra — mondotta Tadeusz Podwisocky, a POLMOT ma­gyarországi képviseletének vezetője —, hogy Budapes­ten is létrehozzák a Polski Fiat-tulajdonosok baráti kö­rét. Az első összejövetelt a lengyel kulturális központ­ban tartjuk január 24-én 19 »órától... Azóta a magyar autósok a rádióból és a sajtóból is ér­tesülhettek erről a program­ról, amelynek lényege és cél­ja az, hogy az autógyár szak­emberei részt vegyenek eze­ken a rendezvényeken, s hogy szakmai tanácsaikkal is segítsék a Polski Fiat-kör tagjait. * * * Visszatérve a Lengyel Kul­túra igazgatójával folytatott beszélgetésre, elmondta, hogy Békésben (Füzesgyarmaton) 1964-ben járt először. Ak­kor is és azután is mindig baráti szeretettel fogadták megyénkben. Nagy örömmel és lelkesedéssel készül arra a találkozóra, amelyet a Ha­zafias Népfront Békés me­gyei Bizottsága január 25— 26-án a magyar—lengyel ba­rátsági napok keretében szervez megyénk több tele­pülésén. Bukovinszky István — Akkor tanult meg ma­gyarul? — Igen, mert amíg a len­gyel diákok együtt voltak, nem nagyon nyílt alkalmunk magyarul beszélni. 1945 má­jusában tértem haza Len­gyelországba, ahol különbö­ző tisztségeket töltöttem be... — Mikor alakult meg a budapesti lengyel kulturális intézmény? — Még 1951-ben megnyílt ,a Váci utcában a Lengyel Olvasóterem, majd 1964-ben átköltözött a jelenlegi he­lyére, a Nagymező utca és a ROLSKtt 2MACZKI TIMWIE4 ROSTÉ PÖLONAÍS POLISH STAMPS POLNISCH* í®tEF MARKEN XXXV LECC LUDOWiGO WOJ5KA POlSKÍGO VS POISKA 1 I 3 jjW' ■—JaSSimäm A Lengyel Kultúra kereske­delmi részlegében a népmű­vészeti munkákon és a saj­tótermékeken kívül bélyegek között is válogathatnak az érdeklődők Harc a hideggel Szerda és csütörtök haj­nalban Békéscsaba volt az ország leghidegebb pontja, szerdán mínusz 21 fok alá süllyedt a hőmérő higany­szála, csütörtökön is mí­nusz 18 alatt volt. Az emberek többsége ilyenkor a jól fűtött szo­bákban az igazak álmát alussza, de sokan vannak olyanok is, akik már éjfél­től a szabadban dolgoznak, hogy a közlekedési és te­herjárművek időben elin­dulhassanak. Ahogy a Volán 8. sz. Vál­lalatának műszaki igazgató­ja elmondta, a nagy hideg miatt a gépjárművek mo­torjait már éjféltől járatni kell, hogy a lehűlt motor­olajat megtörjék, felmele­gítsék. Külön gondot okoz, hogy a légfékes autók, va­lamint az autóbuszok pneu­matikus rendszerében a szelepek befagynak, ezt meleg vízzel kell feloldani addig, míg a saját motor által, vagy a fűtőberendezés által termelt hő az üzemi hőfokra nem állítja a sze­relvények hőmérsékletét. A gépjárművek akkumu­látora is alacsonyabb telje­sítményt ad le a hideg mi­att, de a gyakori indítás­próba is jobban igénybe veszi, ezért kisegítő akku­mulátorra van szükség. A kerekeken gördülő „pót­energia” használata — szak­nyelven bikázás. Szintén a hidegnek tud­ható be, hogy a garázs­mester a menetlevelek át­adása előtt szinte minden gépkocsivezetővel megfú- jatja a szondát, hiszen egyébként is jobban kell koncentrálni a csúszós utak miatt. A hirtelen hideg nem ér­te felkészületlenül a Volán dolgozóit, a személy- és te­herszállító járművek késé­se minimális, 5-10 perc. Anyagi károsodás is csak a fiatalabb, tapasztalatlanabb gépkocsivezetőknél fordul elő, akiknek nincs türelmük megvárni, amíg a motor felmelegszik, vagy nem tart­Évzári értékelés a Voláa TOURIST-nál A Volán TOURIST nemcsak a nevéből adódó utazta­tással foglalkozik, hanem ennél sokrétűbb tevékenysé­get folytat. Neve így szerepel — a békéscsabai buszállo­más mellett levő — bejárati ajtajuk fölött: Volán Uta­zási és Szállítmányozási Iroda. Hogyan, miként utaztat az iroda, kérdeztük Balogh Miklósnét, az iroda vezető­jét. — Hasonlóan a többi uta­zási irodához, mi is foglal­kozunk belföldi-külföldi utaztatásokkal egyaránt, csak lényegesen kevesebbel. A mi irodánk főként szocia­lista országokba szervez uta­zást. Ami a mi tevékenysé­günkben pluszként jelent­kezik — más irodák mun­kájához képest —, az az, hogy mi biztosítjuk ma­gunk, és a többi utazási iroda számára az autóbuszo­kat. Az 1978-as évben 17 db autóbusz állt rendelkezé­sünkre. Ezek egy része kis befogadóképességű — 37 személyes —, valamint nagy befogadóképességű panorá­más autóbuszok. Az iskola befejeztével, szünidőben bő­vült a mozgatható autóbusz­park az iskolajáratokkal. Ennek a 17 autóbusznak a programját úgy kell egész évben kialakítani, hogy a Békés megyében működő összes utazási iro­da igényét kielégítsük. — Hogyan zárta az iroda az elmúlt évet? — Elmúlt évi eredmé­nyünkben szerepel az autó­buszok költsége is, így a Békés megyéből induló tu­ristacsoportok költségeinek értéke 3 millió 100 ezer fo­rint. Ez 400 ezer forinttal több az 1977. évi eredmé­nyeinknél. A külföldi for­galom közel 740 ezer forint. Jelentősen megnövekedett a Békés megyébe utazó cso­portok száma és a szolgál­tatások iránti igény. 1977- hez képest 80 ezer forint értékű növekedés tapasztal­ható ezen a területen, eb­ben nem szerepelnek az au­tóbusz-költségek. — Érkeztek-e informáci­ók, vélemények az iroda te­vékenységével kapcsolat­ban? — Főként átutazó cso­portjaink véleményéből sze­retnék néhányat ismertet­ni. Kevésnek bizonyultak a szállodai helyek és a fizető­vendég-szolgálat sem volt elegendő az elmúlt évben. A szolgáltatások másik ré­szénél az étkezési lehetősé­gek sern a legmegfelelőb­bek, hiszen az ideutazó cso­portok szinte mindegyike nehezen tudta megoldani a gyulai strandon az étkezte­tést. A kiutazó csoportok véle­ménye általában jó. Olyan fordult elő mindössze, hogy külföldön nem mindig a ha­zai szájízek szerint készült az ebéd, vagy belföldön a szálláson nem volt meleg víz. A megyéből kiutazó csoportoktól sokszor kapunk köszönő levelet, melyet egy- egy velünk utazó turista küld irodánkhoz. — Ennyit az idegenforga­lom területén végzett mun­káról. Milyen feladatai van­nak még az irodának? — Lakossági szolgáltatást is végzünk, amely nagyon széles körű, hiszen gázszál­lítással foglalkozunk, taxi- és tehertaxi-megrendelés közvetítésével. Ezen túl in­formációt adunk az ide be­térő utasoknak, nyugati út­leveleket, egyéni és csopor­tos kiutazási engedélyeket készítünk, és igazoltatjuk azt a Békés megyei rendőr- kapitánysággal. A Volán TOURIST Békés megyei irodája erre az év­re eddig 80 belföldi utazást szervezett meg. Ezek álta­lában 3 naposak, s főként diákokat utaztatnak. Sz. J. — Tessék mondani, meny­nyibe kerül ez a cserge? — kérdezi egy középkorú asz- szony, aki végigsimítja a pi­ros színű, birkagyapjúból ké­szült takarót. — Kétezer-kétszáz forint — válaszolja az eladónő. Nagy az érdeklődés a Bizo­mányi Áruház Vállalat bé­késcsabai üzletében, a műsza­ki cikkeket kínáló polcok előtt is. Fényképezőgépek, magnetofonok, filmfelvevők, vetítők kínálják magukat. A fal mellett férfi- és női ci­pők, csizmák. — Érdekes módon megnőtt a kínálat és a kereslet is a tartós fogyasztási cikkek iránt — tájékoztat Bánszki Pál, az üzlet vezetője. Úgy érzem, jól betöltjük azt a feladatunkat, hogy elősegít­jük a lakosság használtcikk- forgalmát. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben 29 millió forint értékesítést bo­nyolítottunk le, ennek 80 százaléka a használt cikkek­ből adódott. Ennek legna­gyobb részét, mintegy 46 szá­júk be az útviszonyoknak megfelelő sebességi és kö­vetési határokat. A műszaki igazgató azt is elmondta, hogy a Volánnak mintegy 15—20 százalékos többlet- költséget jelent azonban a plusz energiafelhasználás és a forgalomlassulás. Fekete Ferenc, a MÁV békéscsabai állomásfőnöke arról tájékoztatott bennün­ket, hogy a nemzetközi vo­natok kivételével tudják tartani a menetrendet. Egy -két esetben előfordult, hogy a fékpofákat működte­tő levegőrendszer befagyott, így azt fel kellett melegí­teni. Csorvásnál eltört az egyik oldalon b sín, de ez nem a hidegnek köszönhe­tő, a sínpár régi, a talpfák távol vannak egymástól és nem bírják a terhelést. Fa- gyásból eredő síntörés a Bé­késcsaba—Budapest vona­lon Szá j ólnál következett be, ahol részleges sebes­ségkorlátozást alkalmaztak, de a hibát már elhárították. Lám, mi, akik nap mint nap kritizáljuk a Volán és a MÁV munkáját, arra is gondolhatnánk, hány és hány ember energiája szük­séges ahhoz, hogy ilyenkor, télvíz idején kényelmes, fű­tött vonatban, vagy busszal utazhassunk és időben elér­jük célunkat. Plavecz Pál zalékot, a ruházati cikkek forgalma adta, valamennyi­vel nagyobb arányban pedig a bútorok és műszaki cik­kek. — Mintha egyre több kül­földi árut kínálnának, főleg műszaki cikkeket. — Valóban így van, ami­óta az új rendelkezés életbe lépett, hogy 5000 forint ér­tékig vámmentesen lehet be­hozni egyes dolgokat, egyre több külföldi keresi fel üz­letünket. Főleg műszaki cik­keket kínálnak eladásra, magnókat, grillsütőt, fényké­pezőgépet, zsebszámológépet a nyugati turisták hoznak, vázákat, csergéket pedig a románok. — Mit tetszik vásárolni? szólítok meg egy idősebb höl­gyet, aki tanácstalanul áll az üzlet közepén. — Cipőt nézek a lányom­nak. Az eladó rögtön ott­terem, és máris kalauzolja a tömött cipőtartók felé, ahol csökkentett áron, de új láb­belik sorakoznak. Egy fiatal- asszony egy porcelán étkész­letet gusztál. Forgatja, ko­pogtatja. és nézi a márka­jelzést. Többen érdeklődve nézegetik a konfekciókat. Különösen a szőrme- és bőr­kabátok iránt nagy a keres­let. ami teljes joggal érthető ebben az időjárásban. Az üzlet raktára zsúfolásig tömve, alig lehet belépni az ajtón, és bent a szekrények és polcok között csak félol­dalt lehet közlekedni. Kovács Mihályné, Erzsiké, az üzlet­vezető helyettese árcédulákat helyez el a különböző áru­kon. — Amit nem a központból kapunk, azt mind be kell árazni, van vele munka ép­pen elég. — Mindig ilyen zsúfoltság van a raktárban? — Nem, az árazás után ki­kerülnék polcokra az áruk, akkor már könnyebben lehet mozogni, bár nem sokáig, mert szinte folyamatosan vesszük át a lakosságtól a felkínált portékákat. — Ügy tudom, a határokon elkobzott áruk tekintélyes részét is a Bizományi Áru­ház Vállalat értékesíti. Szok­tak ilyeneket is kapni? — Ritkán. Legutóbb kará­csonykor kaptunk 100 kvarc­órát, mondanom sem kell, szinte percék alatt elfogyott. Persze az ilyen áruk zömét a pesti központ értékesíti. — Látom, régiségeket is hordanak ide. — Igen, különösen évekkel ezelőtt voltak nagyon kere­settek a rézmozsarak, petró­leumlámpák, rókkák és egyéb a háztartásokhoz régebben használt eszközök. Voltak törzsvendégeink is, akik rendszeresen belátogattak az üzletbe, olyanok, ákik gyűj­téssel foglalkozták. Nagy a forgalom az üzlet­ben, különösen azok keresik fel szívesen, akik kis jöve­delemmel bírnak. Szívesen vásárolnak itt, hiszen jó mi­nőségű árukat kapnak, ol­csóbban, mint más üzletek- t>en. Hogy meddig lesz jö­vője a bizományi áruháznak? Bizonyára hosszú ideig, hi­szen mindig lesznek olyanok — és ez az egyre j avuló élet- színvonal mérője is —, akik megunják bútoraikat, műsza­ki cikkeiket, ruházatukat, és újat kívánnak vásárolni he­lyette. És sokáig lesznek még olyanok is, akiknek alaposan meg kell nézni, hogy szeré­nyebb jövedelmüket mire költik. Egyik fiatalasszony porcelán készletet gusztál Fotó Béla Ottó Rézmozsarat vegyenek

Next

/
Thumbnails
Contents