Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-20 / 16. szám
1979. január 20., szombat JgUiUMTd II budapesti Lengyel Kultúrában jártunk — Arról a varsói polgár- mesterről, azaz, ahogy mi mondjuk: a város elnökéről, aki 1939-ben rádión szólította fel naponta a lengyeleket a németek elleni harcra. Varsó eleste után elfogták és valószínű, hogy ki is végezték. .. — Hányán tanulnak Önöknél lengyelül? — Évente közel 300 magyar hallgató nyolc csoportban, kezdő, középhaladó és haladó fokon igyekszik elsajátítani a lengyel nyelvet. A három nyelvtanárunk hetente kétszer két órát foglalkozik velük. Itt szeretném megemlíteni Varsányi István nyelvtanárt és műfordítót, aki 28 év óta tanít lengyelül. Edward Dembicki, a Lengyel Kultúra igazgatója megnyit egy munkásmozgalmi kiállítást Polak, Wegier dwa bra- tanki, i do szabii i do szklanki (Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát). Ez a mindkét országban jól ismert mondás tömören és egyszerűen fejezi ki a két nép közötti barátság évszázados hagyományainak jellegét, tartalmát. A kontaktus még a második világháború évei alatt sem szakadt meg, sőt a segítségnyújtás megannyi példája bizonyította a kölcsönös ragaszkodást. Ezeket ,>ol- vasva-hallgatva — írja Bodó Ágnes a Magyar—lengyel kapcsolatok a második világháborúban című könyvében —, teljességgel érthető és jogos a lengyel emberek mély rokonszenve és hálája a magyarok iránt. Számukra a varsói felkelés idején, de 1944 szeptemberében különösen, a horthysta katonák valóban az életmentő barátot jelentették.” (306. oldal.) * * * Edward Dembicki, a Lengyel Népköztársaság nagy- követségének tanácsosa, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója szintén számos szállal kötődik hazánkhoz. Sőt, bizonyos vonatkozásban Békés megyéhez is, de erről csak a későbbiekben szólunk. — Mikor jött először Magyarországra? — Tizenhárom éves voltam, amikor 1939-ben honfitársaimmal együtt menekülve, Balatonboglárra kerültem. Ott működött ugyanis az önálló lengyel gimnázium, amelynek elvégzése után egy évig dolgoztam Pápán egy húsüzemben. Népköztársaság útja sarkán álló épületbe. Azóta hívjuk Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központnak. Egyébként abban az évben jöttem vissza Magyarországra, előbb igazgatóhelyettes, majd egy év múlva igazgató lettem, s 1969-ig tevékenykedtem. — És azután? — Azután különféle megbízatásokat kaptam otthon és külföldön is. Például 1973-ban részt vettem Dél- Vietnamban, a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság munkájában. Többször volt alkalmam magyarokkal beszélgetni. Tavaly október óta állok ismét a budapesti Lengyel Kultúra élén. — Mik tartoznak intézetük feladatai közé? — Két nagy területen fejtjük ki tevékenységünket. Az egyik: hazánk politikai, társadalmi, gazdasági életéről tájékoztatjuk a magyar közönséget. Lengyelországból előadókat hívunk, s az itteni magyar szervekkel közösen kiállításokat szervezünk. A másik feladatkörbe kulturális jellegű rendezvények (hangversenyek, író-olvasó találkozók, stb.) tartoznak. — Milyen filmeket mutatnak be? — A mintegy 70 személyes kamaratermünkben hetente vetítünk olyan filmeket is, amelyek még a premierbemutatókat is megelőzik. Például a magyar vendégeink január 16-án este láthatták Andrzej Trzos—Rasta wicki: Akárhol vagy, elnök úr című alkotását. — kiről szól ez a film? * * * Közben megismerkedtem egy fiatalemberrel, Medo- varszky Györggyel, az intézet kulturális osztályának munkatársával. Mint mondotta, Lengyelországban végezte el az egyetemet. Egyébként ő tolmácsolt azon a sajtótájékoztatón is, amelyet a Lengyel Kultúra a POLMOT Gépjármű-értékesítő Külkereskedelmi Vállalattal közösen tartott. — Csehszlovákiához hasonlóan itt is nagy az igény arra — mondotta Tadeusz Podwisocky, a POLMOT magyarországi képviseletének vezetője —, hogy Budapesten is létrehozzák a Polski Fiat-tulajdonosok baráti körét. Az első összejövetelt a lengyel kulturális központban tartjuk január 24-én 19 »órától... Azóta a magyar autósok a rádióból és a sajtóból is értesülhettek erről a programról, amelynek lényege és célja az, hogy az autógyár szakemberei részt vegyenek ezeken a rendezvényeken, s hogy szakmai tanácsaikkal is segítsék a Polski Fiat-kör tagjait. * * * Visszatérve a Lengyel Kultúra igazgatójával folytatott beszélgetésre, elmondta, hogy Békésben (Füzesgyarmaton) 1964-ben járt először. Akkor is és azután is mindig baráti szeretettel fogadták megyénkben. Nagy örömmel és lelkesedéssel készül arra a találkozóra, amelyet a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága január 25— 26-án a magyar—lengyel barátsági napok keretében szervez megyénk több településén. Bukovinszky István — Akkor tanult meg magyarul? — Igen, mert amíg a lengyel diákok együtt voltak, nem nagyon nyílt alkalmunk magyarul beszélni. 1945 májusában tértem haza Lengyelországba, ahol különböző tisztségeket töltöttem be... — Mikor alakult meg a budapesti lengyel kulturális intézmény? — Még 1951-ben megnyílt ,a Váci utcában a Lengyel Olvasóterem, majd 1964-ben átköltözött a jelenlegi helyére, a Nagymező utca és a ROLSKtt 2MACZKI TIMWIE4 ROSTÉ PÖLONAÍS POLISH STAMPS POLNISCH* í®tEF MARKEN XXXV LECC LUDOWiGO WOJ5KA POlSKÍGO VS POISKA 1 I 3 jjW' ■—JaSSimäm A Lengyel Kultúra kereskedelmi részlegében a népművészeti munkákon és a sajtótermékeken kívül bélyegek között is válogathatnak az érdeklődők Harc a hideggel Szerda és csütörtök hajnalban Békéscsaba volt az ország leghidegebb pontja, szerdán mínusz 21 fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála, csütörtökön is mínusz 18 alatt volt. Az emberek többsége ilyenkor a jól fűtött szobákban az igazak álmát alussza, de sokan vannak olyanok is, akik már éjféltől a szabadban dolgoznak, hogy a közlekedési és teherjárművek időben elindulhassanak. Ahogy a Volán 8. sz. Vállalatának műszaki igazgatója elmondta, a nagy hideg miatt a gépjárművek motorjait már éjféltől járatni kell, hogy a lehűlt motorolajat megtörjék, felmelegítsék. Külön gondot okoz, hogy a légfékes autók, valamint az autóbuszok pneumatikus rendszerében a szelepek befagynak, ezt meleg vízzel kell feloldani addig, míg a saját motor által, vagy a fűtőberendezés által termelt hő az üzemi hőfokra nem állítja a szerelvények hőmérsékletét. A gépjárművek akkumulátora is alacsonyabb teljesítményt ad le a hideg miatt, de a gyakori indításpróba is jobban igénybe veszi, ezért kisegítő akkumulátorra van szükség. A kerekeken gördülő „pótenergia” használata — szaknyelven bikázás. Szintén a hidegnek tudható be, hogy a garázsmester a menetlevelek átadása előtt szinte minden gépkocsivezetővel megfú- jatja a szondát, hiszen egyébként is jobban kell koncentrálni a csúszós utak miatt. A hirtelen hideg nem érte felkészületlenül a Volán dolgozóit, a személy- és teherszállító járművek késése minimális, 5-10 perc. Anyagi károsodás is csak a fiatalabb, tapasztalatlanabb gépkocsivezetőknél fordul elő, akiknek nincs türelmük megvárni, amíg a motor felmelegszik, vagy nem tartÉvzári értékelés a Voláa TOURIST-nál A Volán TOURIST nemcsak a nevéből adódó utaztatással foglalkozik, hanem ennél sokrétűbb tevékenységet folytat. Neve így szerepel — a békéscsabai buszállomás mellett levő — bejárati ajtajuk fölött: Volán Utazási és Szállítmányozási Iroda. Hogyan, miként utaztat az iroda, kérdeztük Balogh Miklósnét, az iroda vezetőjét. — Hasonlóan a többi utazási irodához, mi is foglalkozunk belföldi-külföldi utaztatásokkal egyaránt, csak lényegesen kevesebbel. A mi irodánk főként szocialista országokba szervez utazást. Ami a mi tevékenységünkben pluszként jelentkezik — más irodák munkájához képest —, az az, hogy mi biztosítjuk magunk, és a többi utazási iroda számára az autóbuszokat. Az 1978-as évben 17 db autóbusz állt rendelkezésünkre. Ezek egy része kis befogadóképességű — 37 személyes —, valamint nagy befogadóképességű panorámás autóbuszok. Az iskola befejeztével, szünidőben bővült a mozgatható autóbuszpark az iskolajáratokkal. Ennek a 17 autóbusznak a programját úgy kell egész évben kialakítani, hogy a Békés megyében működő összes utazási iroda igényét kielégítsük. — Hogyan zárta az iroda az elmúlt évet? — Elmúlt évi eredményünkben szerepel az autóbuszok költsége is, így a Békés megyéből induló turistacsoportok költségeinek értéke 3 millió 100 ezer forint. Ez 400 ezer forinttal több az 1977. évi eredményeinknél. A külföldi forgalom közel 740 ezer forint. Jelentősen megnövekedett a Békés megyébe utazó csoportok száma és a szolgáltatások iránti igény. 1977- hez képest 80 ezer forint értékű növekedés tapasztalható ezen a területen, ebben nem szerepelnek az autóbusz-költségek. — Érkeztek-e információk, vélemények az iroda tevékenységével kapcsolatban? — Főként átutazó csoportjaink véleményéből szeretnék néhányat ismertetni. Kevésnek bizonyultak a szállodai helyek és a fizetővendég-szolgálat sem volt elegendő az elmúlt évben. A szolgáltatások másik részénél az étkezési lehetőségek sern a legmegfelelőbbek, hiszen az ideutazó csoportok szinte mindegyike nehezen tudta megoldani a gyulai strandon az étkeztetést. A kiutazó csoportok véleménye általában jó. Olyan fordult elő mindössze, hogy külföldön nem mindig a hazai szájízek szerint készült az ebéd, vagy belföldön a szálláson nem volt meleg víz. A megyéből kiutazó csoportoktól sokszor kapunk köszönő levelet, melyet egy- egy velünk utazó turista küld irodánkhoz. — Ennyit az idegenforgalom területén végzett munkáról. Milyen feladatai vannak még az irodának? — Lakossági szolgáltatást is végzünk, amely nagyon széles körű, hiszen gázszállítással foglalkozunk, taxi- és tehertaxi-megrendelés közvetítésével. Ezen túl információt adunk az ide betérő utasoknak, nyugati útleveleket, egyéni és csoportos kiutazási engedélyeket készítünk, és igazoltatjuk azt a Békés megyei rendőr- kapitánysággal. A Volán TOURIST Békés megyei irodája erre az évre eddig 80 belföldi utazást szervezett meg. Ezek általában 3 naposak, s főként diákokat utaztatnak. Sz. J. — Tessék mondani, menynyibe kerül ez a cserge? — kérdezi egy középkorú asz- szony, aki végigsimítja a piros színű, birkagyapjúból készült takarót. — Kétezer-kétszáz forint — válaszolja az eladónő. Nagy az érdeklődés a Bizományi Áruház Vállalat békéscsabai üzletében, a műszaki cikkeket kínáló polcok előtt is. Fényképezőgépek, magnetofonok, filmfelvevők, vetítők kínálják magukat. A fal mellett férfi- és női cipők, csizmák. — Érdekes módon megnőtt a kínálat és a kereslet is a tartós fogyasztási cikkek iránt — tájékoztat Bánszki Pál, az üzlet vezetője. Úgy érzem, jól betöltjük azt a feladatunkat, hogy elősegítjük a lakosság használtcikk- forgalmát. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben 29 millió forint értékesítést bonyolítottunk le, ennek 80 százaléka a használt cikkekből adódott. Ennek legnagyobb részét, mintegy 46 szájúk be az útviszonyoknak megfelelő sebességi és követési határokat. A műszaki igazgató azt is elmondta, hogy a Volánnak mintegy 15—20 százalékos többlet- költséget jelent azonban a plusz energiafelhasználás és a forgalomlassulás. Fekete Ferenc, a MÁV békéscsabai állomásfőnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy a nemzetközi vonatok kivételével tudják tartani a menetrendet. Egy -két esetben előfordult, hogy a fékpofákat működtető levegőrendszer befagyott, így azt fel kellett melegíteni. Csorvásnál eltört az egyik oldalon b sín, de ez nem a hidegnek köszönhető, a sínpár régi, a talpfák távol vannak egymástól és nem bírják a terhelést. Fa- gyásból eredő síntörés a Békéscsaba—Budapest vonalon Szá j ólnál következett be, ahol részleges sebességkorlátozást alkalmaztak, de a hibát már elhárították. Lám, mi, akik nap mint nap kritizáljuk a Volán és a MÁV munkáját, arra is gondolhatnánk, hány és hány ember energiája szükséges ahhoz, hogy ilyenkor, télvíz idején kényelmes, fűtött vonatban, vagy busszal utazhassunk és időben elérjük célunkat. Plavecz Pál zalékot, a ruházati cikkek forgalma adta, valamennyivel nagyobb arányban pedig a bútorok és műszaki cikkek. — Mintha egyre több külföldi árut kínálnának, főleg műszaki cikkeket. — Valóban így van, amióta az új rendelkezés életbe lépett, hogy 5000 forint értékig vámmentesen lehet behozni egyes dolgokat, egyre több külföldi keresi fel üzletünket. Főleg műszaki cikkeket kínálnak eladásra, magnókat, grillsütőt, fényképezőgépet, zsebszámológépet a nyugati turisták hoznak, vázákat, csergéket pedig a románok. — Mit tetszik vásárolni? szólítok meg egy idősebb hölgyet, aki tanácstalanul áll az üzlet közepén. — Cipőt nézek a lányomnak. Az eladó rögtön ottterem, és máris kalauzolja a tömött cipőtartók felé, ahol csökkentett áron, de új lábbelik sorakoznak. Egy fiatal- asszony egy porcelán étkészletet gusztál. Forgatja, kopogtatja. és nézi a márkajelzést. Többen érdeklődve nézegetik a konfekciókat. Különösen a szőrme- és bőrkabátok iránt nagy a kereslet. ami teljes joggal érthető ebben az időjárásban. Az üzlet raktára zsúfolásig tömve, alig lehet belépni az ajtón, és bent a szekrények és polcok között csak féloldalt lehet közlekedni. Kovács Mihályné, Erzsiké, az üzletvezető helyettese árcédulákat helyez el a különböző árukon. — Amit nem a központból kapunk, azt mind be kell árazni, van vele munka éppen elég. — Mindig ilyen zsúfoltság van a raktárban? — Nem, az árazás után kikerülnék polcokra az áruk, akkor már könnyebben lehet mozogni, bár nem sokáig, mert szinte folyamatosan vesszük át a lakosságtól a felkínált portékákat. — Ügy tudom, a határokon elkobzott áruk tekintélyes részét is a Bizományi Áruház Vállalat értékesíti. Szoktak ilyeneket is kapni? — Ritkán. Legutóbb karácsonykor kaptunk 100 kvarcórát, mondanom sem kell, szinte percék alatt elfogyott. Persze az ilyen áruk zömét a pesti központ értékesíti. — Látom, régiségeket is hordanak ide. — Igen, különösen évekkel ezelőtt voltak nagyon keresettek a rézmozsarak, petróleumlámpák, rókkák és egyéb a háztartásokhoz régebben használt eszközök. Voltak törzsvendégeink is, akik rendszeresen belátogattak az üzletbe, olyanok, ákik gyűjtéssel foglalkozták. Nagy a forgalom az üzletben, különösen azok keresik fel szívesen, akik kis jövedelemmel bírnak. Szívesen vásárolnak itt, hiszen jó minőségű árukat kapnak, olcsóbban, mint más üzletek- t>en. Hogy meddig lesz jövője a bizományi áruháznak? Bizonyára hosszú ideig, hiszen mindig lesznek olyanok — és ez az egyre j avuló élet- színvonal mérője is —, akik megunják bútoraikat, műszaki cikkeiket, ruházatukat, és újat kívánnak vásárolni helyette. És sokáig lesznek még olyanok is, akiknek alaposan meg kell nézni, hogy szerényebb jövedelmüket mire költik. Egyik fiatalasszony porcelán készletet gusztál Fotó Béla Ottó Rézmozsarat vegyenek
