Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-18 / 14. szám
1979. január X8., csütörtök PATEX a gyerekekért (Folytatás az 1. oldalról) Az elnöki beszámoló után megtartotta az éves munkát értékelő beszámolóját az ellenőrző, a döntő- és a nőbizottsági elnök. Ezután több termelőszövetkezeti tag szólalt fel, elismerve a nehéz év jó eredményeit és szólt az új év tennivalóiról. A megyei politikai és társadalmi szervek vezetőinek nevében dr. Szabó Sándor gratulált és köszöntötte nagy szeretettel a nehéz évben is kimagasló eredményeket elért mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz vezetőit és tagjait. Ezután rövid tájékoztatást tartott megyénk mezőgazdasági és élelmiszeripari eredményeiről, a további tennivalókról. Lestyán Mihály, a Békés megyei Zöldségvetőmag-termelő Modelltársulat vezetője, mint a társulat legjobb magtermelő partnerét köszöntötte az Üj Alkotmány Tsz kollektíváját. Ezután titkosan megválasztották az ellenőrző és a döntőbizottság elnökét, majd az idén jubiláló törzsgárdata- goknak egy-egy szál vörös szegfű kíséretében átadták a jelvényeket és a pénzjutalmakat. Mire a közgyűlés véget ért, megnyíltak az „alkalmi” pénztárak, hogy az időszerű fizetésen kívül kiosszák azt a hárommillió egyszázezer forintot, amit a százszázalékos munkabéren felül kap a tagság. A délutáni baráti beszélgetésre megérkezett Púja Frigyes külügyminiszter, a körzet országgyűlési képviselője is, aki ugyancsak gratulált az eredményhez. Ary Róza A közelmúltban ülésezett a mezőberényi községi párt- bizottság. A testület megvitatta és elfogadta az 1978. évi gazdaságpolitikai cselekvési program végrehajtásáról szóló előterjesztést és meghatározta az idei esztendő főbb céljait. A pártbizottság megállapította, hogy a nagyközség ipari és mezőgazdasági üzemei, szövetkezetei általában teljesítették 1978. évi feladataikat. összességében növekedett a termelés, javult a minőség. A termelőszövetkezetek megvalósították az elképzeléseket. Az ipari növények termésátlagát, az állattenyésztés fejlesztését jónak értékelték. A testület felhívta a gazdasági egységek figyelmét arra, hogy a hasonló eredmények eléréséért ebben az évben még következetesebb munkára van szükség. Változatlanul nagy gondot kell fordítani a munkaverseny- mozgalom szélesítésére, a minőség javítására, a hatékonyság növelésére, a szállítási határidők betartására. Az ülésen elfogadták a PATEX Mezőberényi Gyára szocialista brigádjainak felhívását, amely a nemzetközi gyermekév alkalmával látott napvilágot. A felhívás a gyermekintézmények segítésére mozgósítja a község üzemeinek, intézményeinek szocialista kollektíváit. Kiváló eredmények a mezökovácsházi Új Alkotmány Termelőszövetkezetben Beszámolóját tartja a nőbizottság elnöke Fotó: Veress Erzsi Tanulás, szakmai képzés, tudományos munka Kellő figyelmet fordítanak a Szarvasi Állami Tangazdaságban a fiatalok tanulására, folyamatos szakmai képzésére. Azok számára, akik nem végezték el a nyolc általánost, megszervezték a szükséges tanfolyamot, ahol 16 fiatal szerzett általános iskolai végzettséget. A legfontosabb szakmákban minden évben lehetőséget biztosít a gazdaság a fiataloknak arra, hogy szakmailag képezzék magukat. Szervezett képzés folyik kőműves, lakatos, villanyszerelő szakmákban, s emellett traktoros, gépkocsi- vezető és egyéb speciális gépkezelői képesítés megszerzésére is mód van rö- videbb-hosszabb tanfolyamok keretében. Jelenleg 19 szakmunkástanulója van a gazdaságnak. A középfokú oktatásban azokat a technikusi képzettséggel rendelkező dolgozókat ösztönzik tanulásra, akik majd műszakvezetők, brigádvezetők lesznek. Mostanában egyre inkább előtérbe kerül a szakmunkásképzés a feldolgozó- ipari tevékenységben is. Egyetemre jelenleg 6 szakember jár a gazdaságból — mind a hatan 30 év alattiak. Ugyanakkor három fiatal a szakmérnöki képesítés megszerzésén dolgozik. A tanulás ^mellett a tudományos munkába való bekapcsolódást is lehetővé teszik a gazdaságban. Hat fiatal szakember vesz most részt a NEVIKI, az ÖKI, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Gépkísérleti Intézet és a szarvasi főiskola tudományos munkájában. Jól szolgálják a szakmai-tudományos fejlődést a tapasztalatcserék, bemutatók is a gazdaságban, melyeket az öntözés, a gyepgazdálkodás, a rizstermelés, valamint a húsmarhatenyésztés területén szerveznek. Intézkedések a közületi személygépkocsik számának további csökkenésére ötezer szolgáltatókocsit „leállítanak”, ezzel háromezerrel csökken a közületi szervek személygépkocsi-állománya; szűkítik a nyugati gyártmányú kocsik használatának jogcímeit, anyagilag is ösztönzik a magánautók hivatalos célú felhasználását és szigorúbban büntetik a közületi kocsik jogtalan használóit. Ezekben foglalható össze a Minisztertanács múlt év végi döntése, amely módosította a közületi gépjárművekről szóló korábbi jogszabályt. A közlekedés-és postaügyi miniszter és a munkaügyi miniszter ezzel kapcsolatos, rövidesen megjelenő rendeletét ismertette szerdán Tőzsér István, a KPM főosztályvezetője. A Minisztertanács politikai és takarékossági meggondolásokból 1972-ben szabályozta a közületi szervek személygépkocsi-használatát. Az akkori rendelet elérte célját, hiszen lényegében megszűnt az állomány indokolatlan gyors ütemű növekedése, s a közületi személyautók száma 7700-zal csökkent. Ez másfél milliárd forinttal csökkentette az üzemeltetési költséget. Az intézkedés ezenkívül lehetővé tette több ezer gépkocsivezető átirányítását más területre és megteremtette a feltételeket a magángépkocsik hivatalos célú igénybevételére. Az 1972. évi rendelkezés elvei a gyakorlatban beváltak. A végrehajtásban azonban adódtak fegyelmezetlenségből és a szabályok megszegéséből eredő hiányosságok. Ezenkívül időközben a feltételekben is végbementek bizonyos változások, így szükségessé vált a korábbi rendelkezések módosítása, újabb követelmények meghatározása. A módosítás most rendet teremt a szolgáltató gépkocsik körében. A jogszabály előírja: hagyományos szolgáltató gépkocsit a jövőben kizárólag baleseti helyszínelés, egészségügyi, közegészségügyi készenlét, gépjárművezető-képzés és közúti ellenőrzés céljából lehet tartani. Ezekhez a feladatokhoz a jelenlegi 7400 szolgáltató kocsiból 2400-ra lesz szükség. A fennmaradó ötezer hagyományos szolgáltató személygépkocsiból kétezer a már említett normamódosításra használható fel, illetve miniszteri tartalékként áll rendelkezésre. A rendelkezés szerint háromezer hagyományos szolgáltató személy- gépkocsi hatósági jelzéseit 1979. december 31-ig le kell adni; ezeket az autókat értékesítik. Minden olyan leadott szolgáltató kocsi helyett, amely a közületi szerv gépkocsiállományát véglegesen csökkenti, az illetékes miniszter egyszeri esetben soron kívül két személyautót utalhat ki olyan dolgozóknak, akiknek munkaköre szükségessé teszi személyi tulajdonú gépkocsi rendszeres használatát. Azoknak a közületeknek, amelyek a lakossági szolgáltatásukkal összefüggő feladataikat is döntően magángépkocsik bekapcsolásával tervezik ellátni, az átálláshoz ugyancsak biztosítják dolgozóik részére a szükséges gépkocsikat. Az eddiginél nagyobb érdekeltséget teremtenek a személyi tulajdonú gépkocsik, nagyobb arányú közületi célra való igénybevételéhez. Ennek érdekében az 1972-ben megállapított kilométerenkénti 2 forintról 2,70 forintra emelték a kiküldetésre magángépkocsival utazóknak járó térítési díjat. A megváltozott körülményeket figyelembe véve a felügyeleti szeryek felülvizsgálják az eddigi átalánydíjak összegét is, amelyet ugyancsak rendeznek majd. A sok helyen eddig is alkalmazott gyakorlatot — amely szerint a hivatalos kiküldetésre saját kocsival utazó dolgozó vasúti tarifa elszámolására jogosult — most az új rendelkezés is szentesíti, vagyis lehetőség van az utazási térítésként a jegy csatolása nélkül a vasúti költség felszámítására. A módosított jogszabályba ugyancsak bekerült: közületi szerv lakásépítkezéshez és költözködéshez saját dolgozói rendelkezésére bocsáthat kedvezményesen üzemi tehergépkocsit, azonban a feltételeket és a használati díj összegét kollektív szerződésben vagy belső szabályzatban kell meghatározni. A közületi gépjárművezetők létszámának további csökkentését szolgálja, hogy a vállalatok havi 1000—1800 forintos gépjárművezetői pótlékot rendszeresítenek azon dolgozóik — nem gépkocsi- vezetőik részére, akik a vállalati személygépkocsit, autóbuszt, tehergépkocsit maguk vezetik. Általános szabályként ismétli meg a rendelkezés azt az előírást, hogy közület üzemi személygépkocsiként tőkés országokból beszerzett, illetve szocialista országokban reprezentatív célokra gyártott autót nem tarthat üzemben. A jogszabály szerint ilyen gépjárművek használatára csak a külügyminisztérium, valamint — állományának felére — a Külkereskedelmi Minisztérium jogosult, más minisztériumok, közületi szervek, vállalatok ilyen típusú általános célú gépkocsikat nem tarthatnak. Indokolt esetben egy- egy ilyen kocsi engedélyezhető olyan, a népgazdasági szinten legkiemelkedőbb állami intézményeknek, trösztöknek, külkereskedelmi joggal rendelkező „A” kategóriájú vállalatoknak, szövetkezeteknek, amelyek tevékenységéhez az feltétlenül szükséges. A Minisztertanács rendelkezése szerint mindazon szervek, amelyek a felsoroltak alapján nem jogosultak nyugati kocsi üzemeltetésére, valamint ha e gépjárműveiknek kora a kilenc évet meghaladja, kocsijaikat 1980. december 31-ig kötelesek leadni. A nyugati gyártmányú kocsik helyett Lada 1500-as és 1600-as típusú autót vásárolhatnak az érintett szervek, vállalatok. Foglalkoznak azzal, hogy a közületi szervek protokolláris személygépkocsi-igényének kielégítésére bérelhető reprezentatív kocsiparkot hoznak létre. A közületi személygépkocsi-állomány fenntartási költségeinek csökkentéséhez fűződő népgazdasági érdek érvényesítését is több rendelkezés szolgálja. így például előírták, hogy a nagyobb gépkocsiállományt fenntartó közületi szerveknél a személygépkocsik taxi-rendszerű üzemeltetését kell megteremteni. Megvizsgálják azt is, hogy a lakás és a munkahely közötti kocsihasználatot milyen módon lehetne üzemi gépkocsikról taxira „átváltani”. Végül a rendelkezés szerint a közületi személygépkocsik jogtalan használatának az eddiginél szigorúbb, a kilométertől függően fokozatosan emelkedő — 5—15 forint — büntetési díjakkal igyekeznék elejét venni. A közületi szervek gépjárműveiről szóló módosított jogszabály február 1-én lép hatályba. (MTI) Tartalékok N egyvenkét tonnát nyom az a vasszerkezet, amely a Viny- nyica és Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték hazai végpontján álló óriás transzformátorok vázát alkotja. összesen hét transzformátor szolgál majd Al- beftirsán, s ami érdekes: a hatodik vázszerkezetet fele annyi idő alatt készítettékel a gyártók, mint az elsőt. A nagymértékű időcsökkenés oka: a munkaszervezés tökéletesítése, a begyakorlottság fokozódása, célgépek. és -szerszámok alkalmazása, azaz a tartalékok föltárása, hasznosítása. Hozzátesszük rögtön: az egyszerű, kézenfekvő tartalékoké. Amilyenek minden termelési mozzanatban kínálkoznak, csak nem mindenkor veszik észre, kamatoztatják azokat. Ahogy a magánembernek tartaléka az OTP-betét, a vállalatnak — s összességében a népgazdaságnak is — az áru- és pénz- (deviza) készlet, így a többi között az anyagok, alkatrészek, félkésztermékek hegye, halma. Tartalék; van mihez nyúlni szükség, baj esetén. Tágabb értelemben tartalékok a meglevő, de ki nem használt — vagy kellően nem értékelt — erőforrások is. Ezek az ún. belső tartalékok, melyek legfőbb jellemzője, hogy újratermelődnek; egyetlen szervezet sem állíthatja, hogy kimerítette ösz- szes tartalékát. ' A tartalékok újraképződnek, mégpedig legtöbbször más és más minőségben. Másfél évtized alatt a kohászatban egyharmadával csökkent az egy tonna acélnyers- vas előállításához felhasznált kohókoksz mennyisége. A tüzelőanyag-megtakarításnak viszonylag egyszerű tartaléka volt ez. Már valamivel bonyolultabb igénybe vehető tartalék az, amihez mostanában nyúlnak a távfűtő vállalatok. Automatikus fűtés- szabályozókat — hőérzékelő és vezérlőberendezéseket — szerelnek fel a lakóházakban, s ezek a külső hőmérséklettől függően csökkentik vagy növelik a lakásokba eljutó hőmennyiséget. Ha minden távfűtéses lakást ma ezen a módon látnának el meleggel, az százezer tonna fűtőolaj megtakarítását tenné lehetővé. Ez már más minőségben újraképződött tartalék, s még inkább annak tarthatjuk az új típusú kazánokat, melyek tüzelőanyag-hasznosítása egyharmadával, felével jobb a jelenleg használtakénál. Tág terepen szemlélődhetünk a tartalékok birodalmában. A feldolgozó fémiparban például a hidegalakítás, a forgácsolás helyett alkalmazott sajtolás, préselés, precíziós öntés, termékfajtáktól függően 23—47 százalékkal mérsékelheti az anyagszükségletet — amint azt egy reprezentatív vizsgálat igazolta’ —, s ez csak egy tartalék a sok közül. Az iparban a teljes termelési költségeknek 69 százalékát teszi ki az anyagok ellenértéké; csupán a közlekedési- eszköz-iparban az anyagfelhasználás egy százalékos mérséklése 320 millió forintos csökkenést eredményezne! Egy másik adat: minden száz kilométerből 33-at- üresen tesznek meg a tehergépkocsik jelenleg hazánkban. Persze az ilyen és hasonló tartalékok feltárásához szervezni kell, kellő szervezetet, formát, körülményeket kialakítani, mert „magától” egyetlen tartalék sem jelentkezik, hogy ugyan, kezdjenek már vele valamit. Ráadásul a tartalékok többsége ma már nem annyira könnyen hozzáférhető, mint a tehergépkocsik üres kilométereinek csökkentése, az anyagfelhasználás ésszerű normáinak kialakítása. Hatalmas tartalékok rejlenek a kisegítő tevékenységben foglalkoztatottak meghökkentően magas arányának mérséklésében — ez az arány kétszer akkora az iparban, mint például a Német Demokratikus Köztársaságban, de bizonyos iparterületeken négy-ötszörös ! —, a készletgazdálkodásban. A kohó- és gépiparban 1978-ban a termelés bővülésének tempóját jóval túllépte a készletek növekedése, s a tőkés behozatal 16 százalékkal nagyobb mértékben gyarapodott, mint maga a termelés. S akkor szóba sem hoztuk, hogy szintén a kohó- és gépiparban az összes értékesítésből 1974- ben még 19,1 százalék volt a kooperációs áru, tavaly viszont már csak 15 százalék. Ilyen tényekben, folyamatokban rejlenek az igazán hatalmas tartalékok, egy-egy lépés forintheggyel, milliár- dokkal fizethet, ha: megtesszük azt a lépést. Ma még nem mindegyiket tesszük meg, gyakran veszni hagyjuk lehetőségeinket. Azért, mert — eddig — a tartalékok különösebb hasznosítása nélkül is futott a szekér előre. Továbbá azért, mert meglehetősen alacsony a gazdálkodó szervezetek szervezettségi színvonala, azaz nem ismerik fel, nem kellő időben mutatják meg a tartalékokat.' S azért is jutott mostoha sors sokféle tartaléknak, mert az ösztönzés-kényszerítés kettőse gyengécskén működött. a tartalék: a gazdagabb holnap. Ez a beváltható ígéret teszi érdemessé a teendők megfontolását, szükségessé pedig a nehezebb feltételek formálta gazdasági környezet. Lázár Gábor Néptáncosképzés az Állami Balett Intézetben Az Állami Balett Intézet a hivatásos együttesek utánpótlásának biztosítására az I979/80-as tanévben néptán- cosképzést indít. Felvételre jelentkezhetnek azok a leányok és fiúk, akik az 1978/79-es tanévben fejezik be az általános iskola 8. osztályát és kedvet éreznek a táncos pálya iránt. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, ennek időpontjáról és követelményeiről az Állami Balett Intézet írásban értesíti a jelentkezőket. A tanulmányi idő négy év, a növendékek a szakképzéssel egyidejűleg gimnáziumi oktatásban is részesülnek. Tanulmányaik befejeztével szakmai oklevelet és érettségi bizonyítványt kapnak. A felvételi vizsgára jelentkezők budapesti elhelyezéséről a szülőknek kell gondoskodniuk. Az újonnan felvett növendékek számára az intézet diákotthoni elhelyezést csak korlátozott számban tud biztosítani. A jelentkezési kérelmet 1979. február 5—17-ig közvetlenül az Állami Balett Intézet címére (1061 Budapest, Népköztársaság útja 25.) kell eljuttatni.
