Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

1979. január 18., csütörtök KUilHjKTfld SZERKESSZEN VELÜNK! „Tessék helyet foglalni, rögtön jön a busz.” Képünk a Do­bozi úton készült a békéscsabai Május 1. Tsz bejáratának közelében. Az ott lakók szerint nyár óta nem dőlt tovább a megállótábla, de a pad sem Fotó: Jávor Péter Válaszolnak az illetékesek lobb autó­buszokat kérünk Németh Ferenc, Gádoros, Attila u. 40. szám alatti la­kos terjedelmes levélben szá­mol be arról a bosszúságról, ami nap mint nap éri az uta­zókat. Orosházára, az üveg­gyárba és más üzembe na­gyon sokan járnak dolgozni. A levélíró véleménye sze­rint a Volánnak a bérletek­ből tudnia kellene, hogy mennyi járatot indítson. A két busz is zsúfolt, de gyak­ran csak egy jő*. A diákok az iskolából, a munkások a munkahelyről késnek akara­tukon kívül. Ráadásul csu­pa öreg autóbusz közlekedik Gádoros és Orosháza között, van amelyiknek lyukas az oldala és a dermesztő hi­degben igencsak fáznak az utasok. „... Sok idős ember is jár munkába, nyugdíj előtti éve­it tölti. Nekik már maga a munka is nehéz, nemhogy előtte fél órát, órát fagyos- kodni az utcán és a zsúfolt buszon szenvedni. Kérem az illetékeseket, Gádorost is ve­gyék fel listájukra és mi is megfelelő, kulturált utazási lehetőséget kérünk a pén­zünkért.” Mezömegyer miért mostoha? „Örömmel olvastam az új­ságban, hogy Gyulaváriban gyorsan megjavították az ut­cai világítást — írja egye­bek között Lipták Pál, Bé­késcsaba VII. kerület, Marx utca lakója. — De mi med­dig maradunk mostohagyere­kek? Már egy hete járunk vaksötétben, pedig több mű­szakban megyünk dolgozni. Bukdácsolunk a sáros, havas utcában — mikor milyen az időjárás. — Mezömegyer is világosságot kér... Hol kSzlekedjünk? Gyuláról, a Pósteleki utca lakói nevében írt egy régi kedves olvasónk. Elpana­szolja egyebek között, hogy az utca fél oldalán a teher - és lovaskocsi-forgalmat ki­közösítették, az utca köze­pén cölöpöket vertek le. Az utca 47—71. szám alatti la­kók részére szabályos KPM- táblát tették ki. De mit csi­náljon és hol közlekedjék az utca többi lakója? Milyen jo­gunk van az utcahossz hasz­nálatára? ■ Ezt mi is szeretnénk tud­Szerkesztői üzenetek K. B. Gyula: A Szerkesz- szen velünk rovathoz írt pa­naszát kivizsgáltattuk. Ön­nek száz százalékban igaza van. Ezért a békési ÁFÉSZ vezetői elnézést kémek ön­től, és a jogtalanul felszámí­tott 115 forintot postán el­küldik címére. problémát ott, azonnal, hely­színen kellett volna tisztáz­ni és nem kifizetni az új árat. Amint ön írja, hosszú sor állt benzinért. Nem hi­szem, hogy senki nem tette volna' szóvá, ha drágábban mérik az üzemanyagot. Nem akarom az ÁFOR-t mente­ni, de utólag sehol nem le­het reklamálni. „Miért nem kapunk friss tejet” címmel közöltük M. Gy.-né kétegyházi olvasónk levelét. Paulik Jánostól, a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnökétől kap­tuk a választ: ...... az egység vezetője h elytelenül járt el, mivel az 1978. november 25-én ka­pott tejet 27-én értékesítet­te. Ezért figyelmeztetésben részesítettük és utasítottuk arra, hogy az előző napról kimaradt tejet minden eset­ben köteles a Tejipari Vál­lalatnak visszáruzni, mi­vel azt 50 százalékos érték­ben visszaveszik. Utasítást adtunk arra is: a jövőben úgy állítsa össze a tejigé­nyét, hogy a nyitva tartási idő minden órájában friss tejet kaphasson a vevő” Forgács János gyomai la­kos panaszlevelét kivizsgál­tattuk és a Volán 8. számú Vállalat vezetőitől a követ­kező információt kaptuk: " . . . A 26/1960. V. 21. sz. rendelettel kiadott gépjár­Meddig kell tűrni? Orosházáról, a Gyopár u. 2. szám alatti lakostól,, Po- korádi Istvántól kaptunk le­velet, amelyben egyebek kö­zött elpanaszolja, hogy a vasútállomás közelében kap­ták a csodálatos új lakást, de szépséghibával. Sok a vo­natfütty, a zakatolás, a lár­ma. A Szegedi MÁV Igaz­gatóság intézkedésére fél évig „rend” volt, de az utób­bi hetekben • mintha csak megbokrosodtak volna: egy­re dühösebben fütyülnek a mozdonyok, dudálnak ész nélkül. A vonatot vontató mozdonyokkal és motorok­kal vetélkedve dudálnak, fü­tyülnek, mert pillanatnyilag nincs lehetőség a beengedé­sükre. Egyet nem értünk: ők is dolgozó emberek, valamikor pihenni szeretnének. Mi len­ne, ha a vonatfütty nem hagyná őket aludni? mű fuvarozási szabályzat 23. paragrafusa 2. be­kezdés előírása szerint az autóbusszal a me­netrendben feltüntetett he­lyen kell megállni. Ezenkí­vül csak rosszullét, vagy más fontos probléma miatt szabad megállni. Jelen eset­ben szabályosan járt el a személyzet, különös tekin­tettel a sorompóval ellátott vasúti átjáró előtt. Lehet, hogy egy balesetet előzött meg a személyzet azzal, hogy nem állt meg külön kérésre a sorompós átkelő­hely előtt.” WVlVílí Tóth Miklósné füzesgyar­mati olvasónk panaszlevelé­re — amelyben a helyi filmszínház hiányos fűté­sére hívja fel a figyelmet — a moziüzemi vállalat rea­gált: „... való igaz, hogy a helyi filmszínház fűtését egy darab koksztüzelésű EH- kazán biztosítja. Hasonló a helyzet a filmszínházak 80 százalékánál. A panaszos le­vél nyomán kivizsgáltuk az esetet, valóban, ha a külső hőmérséklet kedvezőtlen, nem-tudjuk kellő hőfokra felfűteni a termet. Mivel zajos a kazán, így előadás alatt nem tüzelhetünk, előtte felfűtjük a kellő hőfokra, de az előadás végére a hő­mérséklet 7—8 fokkal csők- . ken. ... sajnos, egy-egy szel­lőztető, vagy fűtési beren­dezés közel egymillió forin­tot igényel. A vállalat „kasz- szája” nem bírja el az igé­nyeket. Igyeszünk a helyi Vörös Csillag Tsz-szel meg­egyezni, hogy a mozit az ő távfűtésükre ráköthessük, és megoldjuk a melegszolgálta­tást is a film mellé ..Ad­dig is szíves türelmét kéri a vállalat. »*. ,1, V*V Gombár Lászlóné és Ben- csik Mátyásné szarvasi la­kosok panaszlevelét kéré­sünkre az illetékesek ki­vizsgálták és az eredmény­ről a levélírókat részletesen tájékoztatták. Dombi Józsefné, Békéscsa­ba: A hozzánk küldött köz­érdekű bejelentését elküld­tük az illetékes szervhez ki­vizsgálás céljából. Az ered­ményről a Szerkesszen ve­lünk rovatban adunk választ. F. P.-né, Békéscsaba: Köz­érdekű bejelentését szívesen vettük. Kivizsgálás céljából elküldtük a legilletékesebb helyre. A választ személyes levélben kapja meg. K. M.-né, Békéscsaba: Utó­lag nagyon nehéz ellenőriz­ni, hogy 1979. január 6-án — tehát az áremelés előtt két nappal — az új áron mér­ték fiának a benzint. A Orosházán nappal a Csillag, áruház, este viszont — mint ahogyan képünkön is látható — ÁR —■ HÁZ-zá változik. És valóban így igaz? Kép és szöveg: Császár Lajos Nagy Pál, Gyoma: Nem értjük világosan, hogy az említett gazda milyen mó­don használta a tejport. Mert takarmányozás céljából használni nem tiltott, csak nagyon költséges a tejelő te­hénnél. Inkább borjaknál szokták alkalmazni. A nagy­képű kijelentésekre pedig nem kell odafigyelni, amö- gött nincs tartalom. A. L.-né, Békéscsaba: Ma­gánúton nem lehet gépírás­ból vizsgát tenni, ezt a bi­zonyítványt sehol nem fo­gadják el. A gyors- és gép­író iskola Békéscsabán és Orosházán is indított 1978 őszén első osztályt, de a heti háromnapos képzés helyett hatnapos az oktatás. Plusz tantárgyak is jöttek, így kö­zépfokú oktatásnak számít a gyors-, gépíró iskola. Aki to­vább akar tanulni, nem el­veszett idő az a két év, amit itt eltöltött. Ugyanakkor indult felnőt­tek részére képzés, heti há­romnapi foglalkozással. Azok jöhetnek számításba, akik az általános iskola 8. osztályá­val, vagy érettségivel ren­delkeznek és a munkakörük megkívánja a szakmai to­vábbképzést. Ilyen felnőtt- oktatásra már csak 1979 szeptemberében jelentkezhet. Muntyán Györgyné, Két- egyháza: Az ön levelével egyszerre hozta a posta a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ igazgató elnökének a levelét. Nagyon merjük remélni, hogy hamarosan rend lesz az említett boltban és csak friss tejet árusítanak. Ha bármi problémája lenne ez­zel kapcsolatban, írjon a Szerkesszen velünk rovatnak, segítünk, amit tudunk. MIT MOND 11 JOGSZABÁLY? Szappanos Zoltánná, Űj- szalonta: levelében azt ír­ja, hogy a múlt évben egy új vállalatnál helyezkedett el. ősszel beteg lett. S a vállalat a táppénzt az előző évi kereset alapján számí­totta ki. Ez nagyon hátrá­nyosan érintette, írja leve­lében, mert akkoriban ke­vés volt a keresete. Helyesen jártak el. Hi­szen 1977. január elsejétől a táppénz napi összegét a meg­betegedés napját megelőző naptári évben elért kereset alapján kell kiszámítani. A táppénz összege a napi át­lagkereset 65 százaléka, két év biztosítási idő és megsza­kítás nélküli munkaviszony esetén pedig a napi átlagke­reset 75 százaléka. A táp­pénz összegének megállapí­tásakor keresetként azokat a pénzbeli és egyéb juttatá­sokat kell figyelembe venni (a hűségjutalom kivételével), amelyek után nyugdíjjárulé­kot fizetett. Év végi része­sedés és jutalom után táp­pénz csak akkor jár, ha a keresőképtelenség megsza­kítás nélkül 30 napnál hosz- szabb ideig tart. Ez esetben a jutalom után a keresőkép­telenség első napjától, az év végi részesedés után pe­dig csak a keresőképtelenség 31-ik napjától jár táppénz. A természetbeli juttatás vi­szont csak akkor vehető fi­gyelembe, ha az jogszerűen követelhető és ingyenes. Ha pedig térítést ugyan kell fi­zetni érte, de ennek összege a juttatás 50 százalékát nem haladja meg, ugyancsak megilleti. Ha a természet­beli juttatásért térítést kell fizetni, a juttatásnak a té­rítéssel csökentett összegét kell figyelembe venni. Nem lehet ebből a szempontból számításba venni a munka­ruha, a védőruha, a védő­étel, és az egyéni védőesz­köz, továbbá az üzemi étke­zés keretében ingyenesen, vagy térítés ellenében nyúj­tott juttatást, és az olyan járandóságot, melynek igény- bevételi lehetőségét nem le­het meghatározni. Ide tarto­zik az utazási kedvezmény is. Táppénz csak akkor jár, ha a biztosítás tartalma alatt, vagy a biztosítás meg­szűnését követő első, illető­leg második napon vált ke­resőképtelenné. Ha a kere­sőképtelenség a biztosítás megszűnését követő máso­dik napon túl, de 15 napon belül következik be, táppénz csak akkor illette volna meg, ha a biztosítás leg­alább 180 napon át nem volt megszakítva. Akkor te­kinthető megszakítás nél­külinek a biztosítás, ha a heti pihenőnap és a munka­szüneti nap kivételével egy napi megszakítás sincs. Nem számít megszakításnak a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósí­tásának ideje. Táppénz an­nak is jár, aki a biztosítás megszűnését követően bal­eseti táppénzben, vagy ter­hességi-gyermekágyi segély­ben részesül, feltéve, hogy ennek megszűnését követő napon keresőképtelen. A folyamatos biztosításban töl­tött idő tartamát úgy szá­mítják ki, hogy a biztosítás­ban töltött idő minden nap­tári napját figyelembe ve­szik. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagság alapján való biztosítás tar­tamából azonban csak a kö­zös munkában töltött napok (tekintet nélkül a közöttük levő megszakításra) vehetők figyelembe. V. Józsefné, Békéscsaba: azt írja, hogy idős, beteg asszony. Csekély özvegyi nyugdíjából tartja el magát. Azt szeretné, ha a tanács nem kötelezné a községfej­lesztési hozzájárulás fizeté­sére. A községfejlesztési hozzá­járulást kérelemre, szociális indokból a tanács adóható­sága mérsékelheti, sőt el is engedheti. Erre irányuló il­letékmentes kérelmét a vá­rosi tanács adóügyi osztályá­hoz kell benyújtania. (Dr. Serédi) Emberségből kitűnő Kérem, közöljék a Szer­kesszen velünk rovatban, hogy vannak még nagyon be­csületes emberek — írja többek között Fábián Kata­lin békéscsabai lakos. — Ma­napság ritka eset, hogy eny- nyire becsületesek legyenek az emberek. A békéscsabai vasútállomáson levő posta- hivatalban hagytam a na­pokban a pénztárcámat az egész havi fizetésemmel. Ar­ra sem emlékeztem ponto­san — amikor odahaza fel­fedeztem a hiányt — hol is hagyhattam. Találomra visszamentem a postára és mosolyogva átnyújtották a pénzemet. Volt szerencsém már szak­mai tanácsot is kérni az itt dolgozóktól bizonyos csekk kitöltéséhez. Nem magyaráz­kodtak, hanem kitöltötték. Megfigyeltem: nemcsak ve­lem, minden ügyféllel ked­vesek, van idejük, türelmük és emberségük. Köszönjük... * * * Hasonló témáról írt rova­tunknak Nagy Sándor bél­megyeri tanár: .. Vasárnap délután a békési vasútállo­máson az egy kocsiból álló vonaton akaratlanul is tanú­ja lettem két ember beszél­getésének. Kiderült, hogy az egyenruhás Hagyó Mihály, a MÁV békéscsabai állomá­sának dolgozója. Az állomás bejáratánál egy levéltárcát talált, benne személyi iga­zolvány, fényképek stb. Eb­ből megtudta, hogy Liszkay Zsófia muronyi lakos a vesz­tes. Igaz, hogy bevihette vol­na a talált tárgyak osztályá­ra, vagy elküldhette volna postán, de akkor jó pár na­pig izgulhatott volna a csa­lád. A vasutasnak nem ke­rül pénzbe az utazás, elvit­te a tárcát. Igaz, hogy a vasárnap délutánt a család­jával tölthette volna, de em­berségből ő is kitűnőre vizs­gázott! BurgonyaSgy Orosházáról K. Istvánná panaszolja: a Szent István úti ABC-ben vásárolt két ki­ló burgonyát. A címke sze­rint I. osztályú, ára 10 fo­rint, csomagolta a ZÖLDÉRT orosházi kirendeltsége. Oda­haza vette észre, hogy fele rohadt. Visszament, új cso­magot vásárolt, ami hasonló volt az elsőhöz. Mitől első osztályú? — kérdi K. I.-né. Se nyúl, se pénz... „Idős, kisnyugdíjas kéri a Szerkesszen velünk rovat se­gítségét — írja többek kö­zött Lázár Béla, Dombegy­ház, Felszabadulás 45. sz. alatti lakos. — Nyugdíjkiegé­szítésként — kis tételben — nyulakkal foglalkozom. A helyi ÁFÉSZ-en keresztül vásároltam öt darab te- nyésznyulat, több mint fél éve. Ebből kettő elhullott. Orvosi bizonyítványt küld­tünk Gödöllőre és engem táviratilag értesítettek, hogy részemre elküldték két élő nyulat. Csakhogy az akkori felvásárló másnak adta a nyulat, tőlem pedig jogtala­nul vontak le 360 forintot. Egyik a másikához küldött, de senki nem intézkedett. Kérem: lehet ezt csinálni egy idős nyugdíjassal?...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents