Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

1979. január 16., kedd Mezőhegyesi számvetés Húszezer hektáron gazdálkodik, évente több mint egymilliárd forint termelési értéket állít elő, 2500 mun­kást foglalkoztat... A termelés 1978-ban csaknem 12 százalékkal nőtt. A megye legnagyobb gazdaságának jellemző számadatai ezek. A Mezőhegyesi Állami Gaz­daság ma az egyik leggyorsabban fejlődő mezőgazdasági özem. A hatalmas méretek a gazdálkodás sajátos mód­szereit sejtetik. Mezőhegyesi titok — vélik többen. De titokról van-e szó egyáltalán? A válaszadásban az állami gazdaság igazgatója, Supala Pál volt segítségünkre. I________________________ Néhány nappal ezelőtt állították üzembe az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezetben az új fóliagyártó extrudert, amelynek a teljesítménye háromszor nagyobb a régi kis gép­nél. Képünkön: az indítás előtti utolsó ellenőrzést tartják Fotó: Veress Erzsi Hőszigetelő falazóblokk, égetett cserép, kerámia padlóburkoló Felkészült az igények kielégítésére az építőipar — A termelés nagyság­rendje miatt a gazdálkodás néhány kérdésére valóban sajátos módon 'kell megad­nunk a választ, de semmifé­le különlegességről nem be­szélhetünk — magyarázza.— Nálunk sok minden a ha­gyományokra épült fel, így a szarvasmarha-, a sertéste­nyésztés és a lótartás is. Ezért talán az indulásnál könnyebb dolgunk volt, mint a hagyományokkal nem ren­delkező üzemekben. ♦ A Mezőhegyesi Állami Gaz­daság területén a századfor­dulót megelőzően az ország egyik legjelentősebb állami birtoka húzódott. A múltból azonban csak néhány ma­jorsági épület maradt fenn, s a régi falak között a fél­szabadulást követően már egészen új szellemben szer­vezték újjá a gazdálkodást. Mit jelent ez? — A legutóbbi években ki­alakult a gazdaság termelési szerkezete, amely ma már csak kisebb módosításokat igényel. Az állami gazdaság további fejlődését már ennek alapján kell elképzelnünk. Ez lehetőséget ad a kapkodástól mentes gazdálkodásra és az összehangolt munkára. Az állami gazdaságban ma ötezer hektár a búza, 3 ezer hektár a kukorica és 2 ezer hektár a cukorrépa vetéste­rülete. Tavaly 8 ezer vagon cukorrépát szállítottak a Me­zőhegyesi Cukorgyárba, amely a feldolgozó üzem nyersanyagszükségletének egyötödét teszi ki. A gazda­ságban annyi répát takarítot­tak be, mint a Csongrád, Bé­kés megyei állami gazdasá­gok együttvéve. Vetőmagot 1500 hektáron állítanak elő. A többi területen takar­mánynövényt termesztenék. Az állattenyésztés jellemző adatai közül néhány: a szarvasmarha-állomány 7500, amelyből 2500 a tehén. Az elmúlt évben 12 millió liter tejet értékesítettek, s az egy tehénre jutó tejtermelés 4600 liter volt. Sertéstelepeiken 75 ezer sertést hizlaltak fel, az ágazatban 300 millió forint termelési értéket állítottak elő. Az állami gazdaság is­tállóiban 900 lovat tartanak, közülük nem egy az ügető­pályákon elért eredményével öregbítette tenyésztőik hírét. Igen jelentős a mellék- és kisegítő ágazat termelése. A vágóhídon évente 13-14 ezer hízott sertést dolgoznak fel. A lucemalisztüzem termelése tavaly 380 vagon volt. A ta­karmánykeverőkben 6 ezer vagon tápot állítottak elő, melyből jelentős mennyiséget szállítottak a szomszédos gazdaságókba és a kisgazda­ságokba. A vetőmagüzemben a 130 millió forintos beruhá­zást követően ezer vagonra nő a feldolgozás. — Állami gazdaságunkban az összes nyereség 32 száza­lékát a növénytermesztésben, 39 százalékát az állattenyész­tésben, 29 százalékát az egyéb tevékenységek során állítot­tuk elő. A nyereség tavaly csaknem 100 millió forint volt — mondja Supala Pál. ♦ A gazdaságra jellemző óriási méretek sem jelenthet­nek azonban elzárkózottsá- got. Egyre nő azon mezőgaz­dasági üzemek száma, ame­lyekkel kapcsolatot tartanak fenn valamilyen formában. — Még az ilyen nagy gaz­daság is rászorul arra, hogy tevékenységeiben együttmű­ködjön más üzemekkel — vallja az igazgató. Gazdasági erejűnknél fogva számos te­rületen együttműködést aján­lunk fel. Éves megállapodás alapján 20 üzem részére biz­tosítunk tenyészkocasül- dőt. Partnergazdaságaink­kal 800 hektáron termel­tetünk vetőmagot, amelyet azután üzemünkben dolgo­zunk fel. Tizennégy gazda­sággal agrokémiai társulást hoztunk létre, s a közeljövő­ben megkezdődik az agroké­miai központ építése. Az előbbiekből látható, gazdasá­gunk ma már rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek segítségével külső termelőket vonhatunk be tevékenysé­günkbe, valamennyiünk kö­zös hasznára. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság nemcsak á környe­ző üzemekkel történő együtt­működésre törekszik, de kap­csolatot tart fenn a tudomá­nyos intézetekkel, így azok kutatási eredményeit gyor­sabban ismerhetik meg. Mi­ért van erre szükség? A tudományos intézetekkel fenntartott kapcsolatok hasz­nából az együttműködés kü­lönböző formáin keresztül a többi mezőgazdasági üzem is részesedik. Kiaknázatlan le­hetőségek vannak azonban A nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet a Hajdú megyei Tejipari Vál­lalattal közösen 1965-ben hozta létre tejüzemét. Akkor az üzem nagymértékben enyhítette a község foglal­koztatási gondjait. A begya­korlottságot követően a ter­melés gyors ütemben nőtt, s ma már évente 10,5 mil­lió liter tejet dolgoznak fel. A Zalka Tej dolgozóinak eredményes munkáját köve­tően az üzem árbevétele ta­valy csaknem 142 millió fo­rint volt. Az utóbbi években a kor­még az állami gazdaságban, a magas színvonalú termelés során szerzett tapasztalatok továbbadásában. * Néhány éve a termelés irá­nyítása, szervezése a szétszórt uradalmi telepek, majorok rendszeréhez igazodott. Az utóbbi időben azonban meg­kezdődött ezek felszámolása. Mi indokolja ezt? — A termelés hatékony szervezése, az eredménye­sebb gazdálkodás szinte min­den területen szükségessé tet­te a 'koncentrációt. Csak egyetlen példa. A tehenészet­ben korábban 25 volt a te­lephelyek száma, ezt eddig 9-re sikerült csökkenteni. A jövőben az 1200 férőhelyes tehenészeti telep felépítését követően hatra csökken a te­lepek száma. Lényegében ha­sonló változások történtek a sertéstenyésztésben, és a ter­melés más területein. Mind­ezt a szállítási költségek csökkentése, a termelés fel­tételeinek javítása tette szükségessé. A gazdaság irányítása ma kombinatív jellegű. Az ága­zati irányítás mellett megta­lálható a területi irányítás is. Ezt a kettősséget a gazdaság hatalmas kiterjedése, egyes területeinek elszigeteltsége teszi indokolttá. Ezért a jö­vőben csak ott térnek át az ágazati irányításra, ahol en­nek feltétele minden szem­pontból biztosított. Mezőhegyesen a múlt ma már csak régi épületek for­májában maradt fenn. A gazdaság 170 termelésirányí­tója már a szervezés, irá­nyítás új módszereit tanulta, ismeri. A szakmai munkában további fejlődésüket hivatott szolgálni a közelmúltban megalakított agrártudományi egyesület helyi csoportja. Ez a Mezőhegyesi Állami Gaz­daság további fejlődésének biztosítéka lehet. Kepenyes János mányintézkedések kedvező hatásaként jelentősen nőtt a mezőgazdasági üzemekben a tejtermelés. A többlettej feldolgozása azonban tovább szaporította a tejüzemek ne­hézségeit, hiszen az egy­másfél évtizede üzembe ál­lított gépek, berendezések már nem győzték a feldol­gozást. fgy kerülhetett sor tulajdonképpen a nagybán­hegyesi tejfeldolgozó bő­vítésére 1978-ban. A harmincmillió forintos beruházás során a régi be­rendezések egy részét kicse­rélték, korszerűsítve ezzel a korábbi technológiai folya­Az építőipar igényeinek megfelelően az idén az épí­tőanyag-ipar a korábbinál mérsékeltebb ütemben, 3 százalékkal bővíti termelé­sét, s így a vállalatok na­gyobb energiát fordíthatnak a munka hatékonysági fel­tételeinek megteremtésére, a minőség javítására, a ter­matot. Az üzem területét az új épületrésszel bővítették. A beruházás befejezése 1979 februárjában várható. A két műszakos üzemben 67-en dolgoznak, a bővítést kö­vetően 110-re nő a foglal­koztatottak száma. A Zalka Tejben, ameny- nyiben az építők a tervezett határidőre adják át az épü­letet, az idén már 15 millió liter tejet dolgoznak fel. Ez a mennyiség 1980-ig to­vább növekszik, amikor is várhatóan évente 20 millió liter tejet vesznek át feldol­gozásra. mékszerkezet korszerűsítésé­nek meggyorsítására. A betonelemgyártásban is jobban előtérbe kerül az építők igényeihez rugalma­san alkalmazkodó szerkeze­tek gyártása, amellyel a2 építkezéseken munkát, mun­kaerőt takaríthatnak meg. Az idén tehát meggyorsít­ják a termékszerkezet kor­szerűsítését, s ebben az év­ben dolgozzák ki a hosszabb távú fejlesztés stratégiáját is, amelyben már a műszaki világszínvonalhoz mérik tennivalóikat. A hazai cementtermelés bővül ugyan 2 százalékkal, de az igények kielégítése ér­dekében szocialista partne­reinktől is importálunk még az idén 820 ezer tonna ce­mentet. Hasonlóképpen a mészhidrát-szükségletek ki­elégítésére 100 ezer tonnát vásárolunk szocialista part­nereinktől. A téglaipar a hagyományos termékeken túl bővíti kínálatát a kivá­lóan hőszigetelő poroton ké­zi falazóblokkal, amelyből egy darab majdnem 11 kis­méretű tégla térfogatának felel meg. Ez a termék je­lentős fűtési energia meg­takarítását teszi lehetővé, s ugyanakkor gyorsítja a fala­zást, csökkenti a szállítási a Plastolus Évről évre egyenletesen fejlődik a szarvasi Plastolus Műanyagipari és Játékkészí­tő Szövetkezet, amit alátá­maszt az a tény is, hogy az elmúlt esztendőre kitűzött 88 millió forintos termelési ér­téket csaknem tíz százalék­kal túlteljesítették. Sokat kö­szönhettek már tavaly is an­nak a termékszerkezet-mó­dosításnak, amelyet 1978 őszén vezettek be. Mint ko­rábban számot adtunk róla lapunk hasábjain, átvették a budapesti Polimer Szövetke­zettől a pásztázható pvc labdák gyártását. Az év utol­só hónapjaiban mintegy száz­ezer labdát adtak át a hazai piacnak. Emellett, mint az ország egyedüli gyártói, 560 ezer csipogójátékot készítet­tek a gyermekek örömére. Az idén a labdákból 500 ezret, a csipogójátékokból 600 ezret szeretnének értékesíteni, mi több, először jelentkeznek a nemzetközi piacon is, misze­költségeket. Égetett tetőcse­répből mérsékelten emelke­dik a kereslet, amelynek nö­velése érdekében a cserép­gyárak most már a korábbi­nál nagyobb gondot fordí­tanak a minőség javítására, a' termék versenyképességé­nek növelésére. Falburkoló csempéből 12 százalékkal bővül a hazai termelés, amit elsősorban a választék bővítése érdekében 800 ezer négyzetméter im­porttal egészítenek ki. Ke­rámia padlóburkoló lapból bőséges a kínálat, de mo­zaiklapból, üvegtéglából és üvegmozaikból ugyancsak a szocialista partnereink se­gítik belföldi szükségleteink kielégítését. Az ellátás szín­vonalának emelése érdeké­ben az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium szi­gorítja a vállalatok szerző­déses kapcsolatainak ellen­őrzését, hogy erősödjön a szerződési és szállítási fe­gyelem. Ugyanakkor fontos­nak tartja azt is, hogy a nagy tömegű építőanyagok­ból az első negyedévben elő­szállításokkal gondoskodja­nak szükségleteik tetemes részéről a legnagyobb fel­használók, s így csökkent­sék az évközi szállítások csúcsforgalmi gondjait. rint 190 ezer labdát csehszlo­vák megrendelésre gyárta­nak. E nagy mennyiségű lab­datömeg 48 vagont tölt meg, s négymillió forint árbevé­telt eredményezhet a szövet­kezetnek. Továbbra is kiemelten ke­zelik a játékgyártást, ezen ágazatuk fejlődik a legdina­mikusabban évek óta. Az idei tervek szerint 30 milliós ár­bevételt szeretnének elérni e tevékenységükkel. Másik jól ismert tevékeny­ségük a pvc hulladékból k_- belszalaggyártás. Ezt is fej­leszteni szeretnék, hiszen be- bizonyítódott, milyen nagy szükség van rá. Ez különösen szembetűnik akkor, amikor a népgazdaságnak külföldről kell importálnia a kábelsza­lagokat. A határokon ’ túlról behozottakénak ára mégha ladja a négyszeresét a Plas­tolus által előállított termé­keknél. Az üzem profiljához a tasakos tej, a túró és a sajt gyártása tartozik. Itt készítik a sajtkü­lönlegességnek számító paranyicát és sonkás sajtot Fotó: Veress Erzsi Eredményes évet zárt Sajtkülönlegesség Nagybánhegyesről

Next

/
Thumbnails
Contents