Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

1979. január 16., kedd Három-négyezer forint értékű könyvet ad el egy piaci napon a békéscsabai vásárcsarnokban Vágási István jutalékos könyvterjesztő. Amikor nincs piac Békéscsabán, ilyenkor a megye piacait járja a mozgó könyvárus Fotó: Demény Gyula Aranygyöngy, aranysarkantyú Befejeződött az országos szólótáncfesztivál Békéscsabán Megkezdődtek megyénkben a III. országos szövetkezeti szavalóverseny elődöntői. Ja­nuár 12—13-án, pénteken és szombaton álltak zsűri elé a versenyzők. Pénteken Bé­késcsabán, a KISZÖV Gyo­pár Klubjában 18 szövetke­zeti fiatal szerepelt. Nem művészi versenyre töreked­tek a meghirdető szervek, az viszont minden hasonló ve­télkedő feltétele, hogy a résztvevők megfelelően fel­készüljenek. Ezt azonban egyik elődöntő versenyzői sem mondhatták magukról nyugodt lélekkel. A versválasztás lehetősé­geit sem használták ki elég­gé a fiatalok. Kötöttséget csupán az jelentett, hogy egyik produkciójuk írója a Tanácsköztársaságért mun­kálkodó vagy a korszak ha­ladó alkotója legyen. Legszí­vesebben Tóth Árpád, Ba­bits Mihály, Hidas Antal és Az ágyban alvó kislány szeme hirtelen felpattan. Egy mozdulat és lerepül a pap­lan. Két kék papucs bukkan elő az ágy mélyéből. Lujza óvatosan lopódzik végig az éji álomba merült házon. Csupán Kövérhöilgy, vagyis a nagynéni semmit sem sejtő horkantásai zavarják a csön­det. A Kislány már ott tér­del a zongoraszék mellett. S íme a csodálatos cso­dákra képes elektronika se­gítségével megtörténik az át­változás. A zongoraszék lá­bából parányi emberke, azaz Elek király lesz. A fenséges úr óriási bundapalástjában, királyi koronával ékesített különös kalapjában ott nyúj­tózkodik már a szék lába he­lyén. — Elek király, segíts! Megígérted! — könyörög Lujzácska. S a jó király segít. Karja mint két bűvös metronóm máris mozgásba lendül. Együtt énekelnek, hol jól, hol rosszul. A Papírsárkány címmel rendszeresen megjelenő, öt­letes, színes gyermekműsort forgatják a Televízióban. Az 1-es stúdióban kényelmesen berendezett, tisztes családi otthonban, a terpeszkedő ka­rosszékek között a zongora foglalja el a főszereplőt meg­illető helyet. Mosonyi Aliz „Elek király és a székláb” című mesejátékéban az igazi főszereplő azonban mégis csak Lujzácska. — Óh, ez már a sokadik forgatásom — legyint Luj­Várnai Zseni verseit mond­ták. Nagyobb gond volt az, hogy a szabadon választott versek esetében sem jutottak Radnóti és Ady költészete mellett a mai költőkig. A békéscsabai versmondó versenyből tizenegyen, a szarvasi elődöntőből pedig öten jutottak tovább a ja­nuár 27-i megyei döntőbe. Első három helyezettet csak a békéscsabai versenyben ju­talmaztak; Kiss Edit, a bé­kési irodalmi színpad tagja lett az első, második helyen Szokolay Ibolya békéssám­soni baromfitenyésztő kis­lány, harmadikként pedig Lipcsei Zsuzsanna, a KI­SZÖV békéscsabai betanított munkása végzett. A felké­szüléshez még két hét áll a versenyzők rendelkezésére, míg a MESZÖV-székházban január 27-én délelőtt 10 óra­kor találkoznak. zácska könnyedén a létra al­só fokán üldögélve, a követ­kező jelenésre várva. — A Szemere utcai iskolába já­rok, ötödikes vagyok. — Mesélj Lujzácskáról. — Lujzácska nagynénje, roppant szigorú asszony, fé­lék is tőle nagyon, mármint Kövérhölgytől — mutat ma­ga mellé, a nagynéni szere­pét alakító Báró Annára a tizenegy éves Tál Marian. — Aztán felfedezi a széklábat és az abban lakó Elek ki­rályt... — Hogy kerül Elek király a széklábba? — Az úgy van, hogy... — meséli Marian, de lelkes ne­kibuzdulását máris be kell fejeznie, mert jelenésre szó­lítják. — Először forgatom a Pa­pírsárkányt, bár nagyon sze­retek gyerekekkel tévézni — mondja a felvétel után Mol­nár György rendező. — Ara­nyos mesét csinálunk, amely valahol a félmúltban, megha­tározhatatlan időben játszódik. A gyerekeknek mindez tör­ténelem, ezért ki kellett ta­lálnom valamilyen megra­gadható időt, amelybe a me­sét beilleszthettem. A törté­net egyszerű. Ma is előfor­dulhat, hogy valamelyik szü­lő mindenáron zenetanulás­ra akarja kényszeríteni gye­rekét. Elek királlyal és Lujzács- kával hamarosan képernyőn is találkozhatnak a gyerek és a felnőtt nézők a Papírsár­kány című műsorban. Szémann Béla A január 13-i versenyt ja­nuár 14-én, vasárnap délelőtt követte a szakmai értékelés a Békéscsabán rendezett IV. országos szólótáncfesztiválon. A zsűri véleménye szerint az amatőr néptáncművé­szetnek ismét rangos esemé­nye volt ez a verseny. A mű­vészeti ág fejlődésében je­lentős előrelépés egy-egy ilyen seregszemle, amelynek rangja, népszerűsége is egy­re nő. A legutóbbi’ fesztiválon, 1977-ben 39 táncos nevezett a versenybe, az idén viszont már 47-en érkeztek az or­szág 14 különböző városából 20 együttes képviselői. Nem­csak a táncosok száma nőtt, hanem szakmai, technikai tudásuk is — állapította meg a zsűri. Az 1977-es szóló­táncfesztiválon hét aranysar­kantyús címet osztottak ki, most pedig tíz táncos pro­dukcióját értékelték így. Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese nyúj­totta át a vasárnap délutáni gálán a táncosok díjait. A Balassi táncegyüttes junior­díját a gyomai Körösmenti táncegyüttes tagja, Hankó Faragó Emese kapta, míg a legidősebb versenyzőnek, Gaál Andrásnak (Bem tánc- együttes, Budapest), a váro­si tanács elnökének ajándé­kát adták át. A legszebb, legstílusosabb női előadás­módért Guzsi Ágnes, a Zal­ka Máté Katonai Főiskola együttesének táncosa része­sült Osskó Endréné vándor­díjában. Előadóművészi tel­jesítményért 4 táncost jutal­maztak, köztük a gyomai Zombori Katalint is. Három páros, a budapesti Bem, a jászberényi Jászság és a sze­gedi ÉDOSZ-együttes tánco­sa a páros táncokban bizo­nyult a legjobbnak. Aranygyöngyös táncos cí­Az idén több mint har­mincezer műsoróra sugárzá­sát tervezi a Magyar Rádió. Az elmúlt negyedév kedvező tapasztalatai nyomán tovább folytatják az új műsorstruk­túra alakítását. Az országos főadó szerepét a Kossuth adó tölti be, a Petőfi informáci­ós-szórakoztató programokat sugároz, a 3. műsor az úgy­nevezett intellektuális és ok­tató adások elsődleges gaz­dája — itt hangzik el az is­kolarádió is. Továbbra is erősítik a csúcsidő műsorait: mindhá­rom adó a déli órákban el­térő karakterű programmal jelentkezik. Délelőttönként sokféle igényt kielégítő ösz- szeállításokból választhatnak a rádiózók: kéthetenként met 5 lánytáncos kapott, köztük Hankó Faragó Eme­se gyomai kislány. Simái Edit, Kispéter- Julianna, a szegedi ÉDOSZ, Eszterbauer Éva, a szekszárdi és Guzsik Ágnes, a Zalka táncegyüttes tagja lett még aranygyöngyös táncos. Aranysarkantyús cí­met érdemelt megyénkből if­jú Putnoki Elemér is, aki szinten a gyomai táncegyüt­tes sikereit gyarapította. Gaál András, a Bem együttes, Szakács Domokos, a Bartók, Torsa Béla, a Vasas, Ador­ján Attila, az ózdi, Balázs Gusztáv, a nagykállói, Biró József, a Vasas, Gönczi Dá­niel, a Budapesti Kertészeti Egyetem és Kiss Ferenc, a hangzik el a munka melletti rádiózásra is alkalmas Nap­közben című műsor; minden második kedden a Társalgó: kétórás irodalmi összeállí­tással ; szerda délelőttönként nyugdíjasoknak szól a mű­sor, az Idősebbek hullám­hosszán címmel. A tudomány újdonságai iránt érdeklődők havonta 60 perces összeállí­tást „kapnak”: a Szerpentin Magazin megismertet a leg­frissebb eredményékkel. Min­den negyedik szombat dél­előtt ókori kalandozásra invi­tálja a rádióhallgatókat a művelődéstörténeti sorozat. Új műsorok, sorozatok is gazdagítják a hangszóró mel­lett dolgozók, pihenők vagy éppen szórakozók program­debreceni népi együttes tán­cosa viselheti még két esz­tendeig az aranysarkantyús táncos címet. Három békéscsabai szóló­táncversenyen érdemelte már ki Szögi Csaba, a sze­gedi ÉDOSZ-együttes tánco­sa a nagy elismerést, így most megkapta az örökös aranysarkantyús címet is. A díjkiosztás után az ifjú­sági és úttörőház zsúfolt né­zőtere előtt mutatkoztak be a legjobb szólótáncosok és megyénk kiváló együttesei: a békéscsabai Balassi, s a két szövetkezeti tánccsoport; a gyulai Körös és a gyomai Körösmenti. Bede Zsóka ját; aktuális politikai revü- műsorral jelentkezik rendsze­resen a politikai adások fő­szerkesztősége, az irodalmi főosztály munkatársai pedig hétfő esténként több órás összetett programokkal vi­lágirodalmi matinéval lepik meg a hallgatókat. Száz no­vellát mutat be a világirodal­mi Dékameron újabb soro­zata. A szocialista kultúra ki­alakulásának, a munkásmű­velődés fejlődésének történe­téből mutat be képeket a Műveltséggel szabadságra cí­mű sorozat. Ugyancsak rend­szeresen jelentkezik a Dis­puta, a tizenévesek vitamű­sora, valamint a Hangalbum, amely az évtizedek alatt fel­halmozódott hangkincset mu­tatja be, idézi fel. KÉP­ERNYŐ Szegény szombat este Lehet, hogy hiba, ha az ember a szokásai rabja, de hát vannak még ilyen szép­séghibák. Túl sok vasárnap kerül asztalra például a kispolgári jelzővel — és ez súlyos elítélés — illetett me­nü: az ominózus húsleves és rántott szelet. A változatos­ságot csak olykor a ragule­ves képezi vagy a sertéska­raj helyetti csirkecomb, vagy mell a finom sült morzsa alatt. Mit tegyünk, ha még mindig ennyire megrögzöt­ten ragaszkodunk régi bűne­inkhez? Receptet rá az se adott, aki egy pár héttel ez­előtt, vasárnap délelőtt a rádióból fejünkre olvasta pont hússütés közben. Igaz, azt sem árulta el, hogy ő mit fog ebédelni, mivel vár­ja otthon a felesége? Az meg, hogy most ez a rádiós dolog ide került, nem téve­dés, hanem szántszándék, bi­zonyítandó: a tévé ennél to­vább lépett. Időnként le­szoktató akcióba kezd. A szombat esti káros és egyben konzervatív beidegzettségen próbál változtatni. Azon, hogy jó otthon szórakozni, leülni vagy ledűlni a képer­nyő elé egy kellemes este óhajával. A kellemest nem kell feltétlenül rossz érte­lemben . venni, a vidámság mégiscsak elemi igénye az embereknek. S pihenés köz­ben is elképzelhető nemcsak munkahelyen a kellemes közérzet, bár eddig inkább az utóbbi nyert polgárjogot.' Az előbbi pedig némi zök­kenővel jár, mint ez a leg­utóbbi szombat este. Nem kezdődött volna pe­dig rosszul, hiszen a jól, pro­fi módon megírt Szegény Dániel jó mulatságnak ígér­kezett. Volt aki még emlé­kezett az állandó új fordu­latokkal megtűzdelt, s a vé­gén alaposan megcsavart szalonkrimire, de egy vala­mire még ezek a nézők sem számítottak. Történetesen, hogy kettévágják szegény Dánielt, s 45 perc után a Pillangókisasszony lép a he­lyére Baranyi Ferenc társa­ságában, keresztmetszet alak­jában. Vagyis újabb 45 per­cig a szinte mindenki által ismert opera darabokra tör­delt részei következnek, azok is tovább darabolva a mű­sort, az áriákat magyarázó szövegekkel. Bár talán ez is megbocsátható, ha egy szép lány, vagy remek színész te­szi vonzóbbá. így csak azt kívánhatta az ember, ha már szegény Dániel Cso-cso- szánná yáltozott, jött volna inkább az első vagy utolsó felvonás, de egészben. És kommentár nélkül, mert ha valamit, ezt tényleg ismeri már az átlag tévénéző is, akár el is énekli a nagyári­át. De hát így csak kettőző- dött a bosszúság. Nemcsak a bűnügyi komédia nagyobbik fele maradt másnapra, de a Mastroianni-filmre is vára­kozni kellett, még többet is, majd egy negyedórával az előre jelzettnél. Utoljára aztán csak meg­jelent Az utolsó Leó. Sze­gény, szerencsétlen herceg a látcsövével és az őt környe­ző még szegényebb és sze­rencsétlenebb világgal. A jó­ra törő kísérlete — ezt előre lehetett tudni a műsor alatti pár sorból — környezete mi­att csak szörnyű kudarcba fúlhatott. Nem is a történet­ben volt a hiba, inkább az agyonmodemkedett formai megoldásokban, amelyeket még a magyar művészfilme­ken edzett nézők közül is kevesen élvezhettek. Szóval: szegény Dániel, szegény Pil­langókisasszony, szegény Leó együtt mi más is lehe­tett volna, mint szegény szombat este... De ennél na­gyobb baj — mert végül is ez csak egy este volt —, hogy ez a Mastroianni-soro- zat igen gyenge válogatás. Eddig csak az Édes élet volt az igazi. Vass Márta A Televízióból jelentjük Készül a Papírsárkány Fekete Jánosné ismertette a zsűri véleményét és adta át a díjakat Díjnyertes táncosok a gála színpadán. Középen ífj. Putnoki Elemér Fotó: Gál Edit Formálódik a rádió műsorszerkezete Új sorozatok, szórakoztató műsorok, munkásművelődés Szövetkezeti fiatalok a szavalóverseny döntőjében

Next

/
Thumbnails
Contents