Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-16 / 12. szám
1979. január 16., kedd Három-négyezer forint értékű könyvet ad el egy piaci napon a békéscsabai vásárcsarnokban Vágási István jutalékos könyvterjesztő. Amikor nincs piac Békéscsabán, ilyenkor a megye piacait járja a mozgó könyvárus Fotó: Demény Gyula Aranygyöngy, aranysarkantyú Befejeződött az országos szólótáncfesztivál Békéscsabán Megkezdődtek megyénkben a III. országos szövetkezeti szavalóverseny elődöntői. Január 12—13-án, pénteken és szombaton álltak zsűri elé a versenyzők. Pénteken Békéscsabán, a KISZÖV Gyopár Klubjában 18 szövetkezeti fiatal szerepelt. Nem művészi versenyre törekedtek a meghirdető szervek, az viszont minden hasonló vetélkedő feltétele, hogy a résztvevők megfelelően felkészüljenek. Ezt azonban egyik elődöntő versenyzői sem mondhatták magukról nyugodt lélekkel. A versválasztás lehetőségeit sem használták ki eléggé a fiatalok. Kötöttséget csupán az jelentett, hogy egyik produkciójuk írója a Tanácsköztársaságért munkálkodó vagy a korszak haladó alkotója legyen. Legszívesebben Tóth Árpád, Babits Mihály, Hidas Antal és Az ágyban alvó kislány szeme hirtelen felpattan. Egy mozdulat és lerepül a paplan. Két kék papucs bukkan elő az ágy mélyéből. Lujza óvatosan lopódzik végig az éji álomba merült házon. Csupán Kövérhöilgy, vagyis a nagynéni semmit sem sejtő horkantásai zavarják a csöndet. A Kislány már ott térdel a zongoraszék mellett. S íme a csodálatos csodákra képes elektronika segítségével megtörténik az átváltozás. A zongoraszék lábából parányi emberke, azaz Elek király lesz. A fenséges úr óriási bundapalástjában, királyi koronával ékesített különös kalapjában ott nyújtózkodik már a szék lába helyén. — Elek király, segíts! Megígérted! — könyörög Lujzácska. S a jó király segít. Karja mint két bűvös metronóm máris mozgásba lendül. Együtt énekelnek, hol jól, hol rosszul. A Papírsárkány címmel rendszeresen megjelenő, ötletes, színes gyermekműsort forgatják a Televízióban. Az 1-es stúdióban kényelmesen berendezett, tisztes családi otthonban, a terpeszkedő karosszékek között a zongora foglalja el a főszereplőt megillető helyet. Mosonyi Aliz „Elek király és a székláb” című mesejátékéban az igazi főszereplő azonban mégis csak Lujzácska. — Óh, ez már a sokadik forgatásom — legyint LujVárnai Zseni verseit mondták. Nagyobb gond volt az, hogy a szabadon választott versek esetében sem jutottak Radnóti és Ady költészete mellett a mai költőkig. A békéscsabai versmondó versenyből tizenegyen, a szarvasi elődöntőből pedig öten jutottak tovább a január 27-i megyei döntőbe. Első három helyezettet csak a békéscsabai versenyben jutalmaztak; Kiss Edit, a békési irodalmi színpad tagja lett az első, második helyen Szokolay Ibolya békéssámsoni baromfitenyésztő kislány, harmadikként pedig Lipcsei Zsuzsanna, a KISZÖV békéscsabai betanított munkása végzett. A felkészüléshez még két hét áll a versenyzők rendelkezésére, míg a MESZÖV-székházban január 27-én délelőtt 10 órakor találkoznak. zácska könnyedén a létra alsó fokán üldögélve, a következő jelenésre várva. — A Szemere utcai iskolába járok, ötödikes vagyok. — Mesélj Lujzácskáról. — Lujzácska nagynénje, roppant szigorú asszony, félék is tőle nagyon, mármint Kövérhölgytől — mutat maga mellé, a nagynéni szerepét alakító Báró Annára a tizenegy éves Tál Marian. — Aztán felfedezi a széklábat és az abban lakó Elek királyt... — Hogy kerül Elek király a széklábba? — Az úgy van, hogy... — meséli Marian, de lelkes nekibuzdulását máris be kell fejeznie, mert jelenésre szólítják. — Először forgatom a Papírsárkányt, bár nagyon szeretek gyerekekkel tévézni — mondja a felvétel után Molnár György rendező. — Aranyos mesét csinálunk, amely valahol a félmúltban, meghatározhatatlan időben játszódik. A gyerekeknek mindez történelem, ezért ki kellett találnom valamilyen megragadható időt, amelybe a mesét beilleszthettem. A történet egyszerű. Ma is előfordulhat, hogy valamelyik szülő mindenáron zenetanulásra akarja kényszeríteni gyerekét. Elek királlyal és Lujzács- kával hamarosan képernyőn is találkozhatnak a gyerek és a felnőtt nézők a Papírsárkány című műsorban. Szémann Béla A január 13-i versenyt január 14-én, vasárnap délelőtt követte a szakmai értékelés a Békéscsabán rendezett IV. országos szólótáncfesztiválon. A zsűri véleménye szerint az amatőr néptáncművészetnek ismét rangos eseménye volt ez a verseny. A művészeti ág fejlődésében jelentős előrelépés egy-egy ilyen seregszemle, amelynek rangja, népszerűsége is egyre nő. A legutóbbi’ fesztiválon, 1977-ben 39 táncos nevezett a versenybe, az idén viszont már 47-en érkeztek az ország 14 különböző városából 20 együttes képviselői. Nemcsak a táncosok száma nőtt, hanem szakmai, technikai tudásuk is — állapította meg a zsűri. Az 1977-es szólótáncfesztiválon hét aranysarkantyús címet osztottak ki, most pedig tíz táncos produkcióját értékelték így. Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese nyújtotta át a vasárnap délutáni gálán a táncosok díjait. A Balassi táncegyüttes juniordíját a gyomai Körösmenti táncegyüttes tagja, Hankó Faragó Emese kapta, míg a legidősebb versenyzőnek, Gaál Andrásnak (Bem tánc- együttes, Budapest), a városi tanács elnökének ajándékát adták át. A legszebb, legstílusosabb női előadásmódért Guzsi Ágnes, a Zalka Máté Katonai Főiskola együttesének táncosa részesült Osskó Endréné vándordíjában. Előadóművészi teljesítményért 4 táncost jutalmaztak, köztük a gyomai Zombori Katalint is. Három páros, a budapesti Bem, a jászberényi Jászság és a szegedi ÉDOSZ-együttes táncosa a páros táncokban bizonyult a legjobbnak. Aranygyöngyös táncos cíAz idén több mint harmincezer műsoróra sugárzását tervezi a Magyar Rádió. Az elmúlt negyedév kedvező tapasztalatai nyomán tovább folytatják az új műsorstruktúra alakítását. Az országos főadó szerepét a Kossuth adó tölti be, a Petőfi információs-szórakoztató programokat sugároz, a 3. műsor az úgynevezett intellektuális és oktató adások elsődleges gazdája — itt hangzik el az iskolarádió is. Továbbra is erősítik a csúcsidő műsorait: mindhárom adó a déli órákban eltérő karakterű programmal jelentkezik. Délelőttönként sokféle igényt kielégítő ösz- szeállításokból választhatnak a rádiózók: kéthetenként met 5 lánytáncos kapott, köztük Hankó Faragó Emese gyomai kislány. Simái Edit, Kispéter- Julianna, a szegedi ÉDOSZ, Eszterbauer Éva, a szekszárdi és Guzsik Ágnes, a Zalka táncegyüttes tagja lett még aranygyöngyös táncos. Aranysarkantyús címet érdemelt megyénkből ifjú Putnoki Elemér is, aki szinten a gyomai táncegyüttes sikereit gyarapította. Gaál András, a Bem együttes, Szakács Domokos, a Bartók, Torsa Béla, a Vasas, Adorján Attila, az ózdi, Balázs Gusztáv, a nagykállói, Biró József, a Vasas, Gönczi Dániel, a Budapesti Kertészeti Egyetem és Kiss Ferenc, a hangzik el a munka melletti rádiózásra is alkalmas Napközben című műsor; minden második kedden a Társalgó: kétórás irodalmi összeállítással ; szerda délelőttönként nyugdíjasoknak szól a műsor, az Idősebbek hullámhosszán címmel. A tudomány újdonságai iránt érdeklődők havonta 60 perces összeállítást „kapnak”: a Szerpentin Magazin megismertet a legfrissebb eredményékkel. Minden negyedik szombat délelőtt ókori kalandozásra invitálja a rádióhallgatókat a művelődéstörténeti sorozat. Új műsorok, sorozatok is gazdagítják a hangszóró mellett dolgozók, pihenők vagy éppen szórakozók programdebreceni népi együttes táncosa viselheti még két esztendeig az aranysarkantyús táncos címet. Három békéscsabai szólótáncversenyen érdemelte már ki Szögi Csaba, a szegedi ÉDOSZ-együttes táncosa a nagy elismerést, így most megkapta az örökös aranysarkantyús címet is. A díjkiosztás után az ifjúsági és úttörőház zsúfolt nézőtere előtt mutatkoztak be a legjobb szólótáncosok és megyénk kiváló együttesei: a békéscsabai Balassi, s a két szövetkezeti tánccsoport; a gyulai Körös és a gyomai Körösmenti. Bede Zsóka ját; aktuális politikai revü- műsorral jelentkezik rendszeresen a politikai adások főszerkesztősége, az irodalmi főosztály munkatársai pedig hétfő esténként több órás összetett programokkal világirodalmi matinéval lepik meg a hallgatókat. Száz novellát mutat be a világirodalmi Dékameron újabb sorozata. A szocialista kultúra kialakulásának, a munkásművelődés fejlődésének történetéből mutat be képeket a Műveltséggel szabadságra című sorozat. Ugyancsak rendszeresen jelentkezik a Disputa, a tizenévesek vitaműsora, valamint a Hangalbum, amely az évtizedek alatt felhalmozódott hangkincset mutatja be, idézi fel. KÉPERNYŐ Szegény szombat este Lehet, hogy hiba, ha az ember a szokásai rabja, de hát vannak még ilyen szépséghibák. Túl sok vasárnap kerül asztalra például a kispolgári jelzővel — és ez súlyos elítélés — illetett menü: az ominózus húsleves és rántott szelet. A változatosságot csak olykor a raguleves képezi vagy a sertéskaraj helyetti csirkecomb, vagy mell a finom sült morzsa alatt. Mit tegyünk, ha még mindig ennyire megrögzötten ragaszkodunk régi bűneinkhez? Receptet rá az se adott, aki egy pár héttel ezelőtt, vasárnap délelőtt a rádióból fejünkre olvasta pont hússütés közben. Igaz, azt sem árulta el, hogy ő mit fog ebédelni, mivel várja otthon a felesége? Az meg, hogy most ez a rádiós dolog ide került, nem tévedés, hanem szántszándék, bizonyítandó: a tévé ennél tovább lépett. Időnként leszoktató akcióba kezd. A szombat esti káros és egyben konzervatív beidegzettségen próbál változtatni. Azon, hogy jó otthon szórakozni, leülni vagy ledűlni a képernyő elé egy kellemes este óhajával. A kellemest nem kell feltétlenül rossz értelemben . venni, a vidámság mégiscsak elemi igénye az embereknek. S pihenés közben is elképzelhető nemcsak munkahelyen a kellemes közérzet, bár eddig inkább az utóbbi nyert polgárjogot.' Az előbbi pedig némi zökkenővel jár, mint ez a legutóbbi szombat este. Nem kezdődött volna pedig rosszul, hiszen a jól, profi módon megírt Szegény Dániel jó mulatságnak ígérkezett. Volt aki még emlékezett az állandó új fordulatokkal megtűzdelt, s a végén alaposan megcsavart szalonkrimire, de egy valamire még ezek a nézők sem számítottak. Történetesen, hogy kettévágják szegény Dánielt, s 45 perc után a Pillangókisasszony lép a helyére Baranyi Ferenc társaságában, keresztmetszet alakjában. Vagyis újabb 45 percig a szinte mindenki által ismert opera darabokra tördelt részei következnek, azok is tovább darabolva a műsort, az áriákat magyarázó szövegekkel. Bár talán ez is megbocsátható, ha egy szép lány, vagy remek színész teszi vonzóbbá. így csak azt kívánhatta az ember, ha már szegény Dániel Cso-cso- szánná yáltozott, jött volna inkább az első vagy utolsó felvonás, de egészben. És kommentár nélkül, mert ha valamit, ezt tényleg ismeri már az átlag tévénéző is, akár el is énekli a nagyáriát. De hát így csak kettőző- dött a bosszúság. Nemcsak a bűnügyi komédia nagyobbik fele maradt másnapra, de a Mastroianni-filmre is várakozni kellett, még többet is, majd egy negyedórával az előre jelzettnél. Utoljára aztán csak megjelent Az utolsó Leó. Szegény, szerencsétlen herceg a látcsövével és az őt környező még szegényebb és szerencsétlenebb világgal. A jóra törő kísérlete — ezt előre lehetett tudni a műsor alatti pár sorból — környezete miatt csak szörnyű kudarcba fúlhatott. Nem is a történetben volt a hiba, inkább az agyonmodemkedett formai megoldásokban, amelyeket még a magyar művészfilmeken edzett nézők közül is kevesen élvezhettek. Szóval: szegény Dániel, szegény Pillangókisasszony, szegény Leó együtt mi más is lehetett volna, mint szegény szombat este... De ennél nagyobb baj — mert végül is ez csak egy este volt —, hogy ez a Mastroianni-soro- zat igen gyenge válogatás. Eddig csak az Édes élet volt az igazi. Vass Márta A Televízióból jelentjük Készül a Papírsárkány Fekete Jánosné ismertette a zsűri véleményét és adta át a díjakat Díjnyertes táncosok a gála színpadán. Középen ífj. Putnoki Elemér Fotó: Gál Edit Formálódik a rádió műsorszerkezete Új sorozatok, szórakoztató műsorok, munkásművelődés Szövetkezeti fiatalok a szavalóverseny döntőjében
