Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-13 / 293. szám

1978. december 13., szerda o Változatlanul kulcskérdés a pedagógus-ellátottság (Folytatás az 1. oldalról) ható, hogy a pedagógus­ellátottságunkat összessé­gében a javuló munkahelyi légkor, az élet- és munka- körülmények kedvező ala­kulása, jövedelmi viszo­nyaink javuló helyzete, er­kölcsi megbecsülésük fo­kozottabb kifejezésre jut­tatása jellemzi. Igaz, hogy még így is magas a képesí­tés nélkülinek minősülök száma, örvendetes viszont az, hogy az újonnan alkal­mazottak száma évről évre csökken. Ezt a jó előrelé­pést elősegítette számos olyan tényező, mint az ét­keztetés megoldása, a ked­vezményes lakásépítés, szol­gálati jellegű pedagógusla­kások vásárlása, kedvez­ményes gépkocsivásárlási lehetőség, illetményföld­juttatás, letelepedési segély. Annak ellenére, hogy a megyei ellátottság évről év­re megközelíti, eléri, vagy túlhaladja az országos szin­tet, nem lehetünk elégedet­tek az általános iskolai egyes szakok heyzetével. Továbbá jó néhány gimná­zium és szakközépiskola el­látottságával. Ezért különö­sen az utóbbi esetekben még tudatosabb, és irányí- tottabb munkaerő-gazdálko­dással szükséges elérni a magas túlórák csökkenté­sét. Végül is a testület úgy értékelte, hogy a megye még színvonalasabb peda­gógus-ellátottságának leg­főbb akadályát a letelepe­dés nehézségei képezik. Több pedagóguslakásra van szükség ahhoz, hogy a köz-, ségi közép- és általános is­kolákba pedagógust tudja­nak biztosítani. A továbbiakban dr. Mol­nár Margit osztályvezető az üzemi demokrácia fejlesz­téséről szóló Mt.—SZOT- határozat végrehajtásának tapasztalatairól számolt be. A jelentést a testület elfo­gadta. Majd meghatározta a soron következő megyei tanácsülés időpontját. A döntés értelmében a megyei tanács legközelebbi ülését 1978. december 19-én tart­ják Békéscsabán. Utolsó napirendként a végrehajtó bizottság bejelentéseket vett tudomásul, és személyi ügyeket tárgyalt meg. — !r. Népfronttitkárok továbbképzése Békéscsabán Országos hagyomány már, hogy a népfrontmozgalom vezető tisztségviselői év vé­gén továbbképzésen vesznek részt, megvitatva az aktuá­lis feladatokat, számbavéve az eredményeket. A hagyományoknak meg­felelően tegnap, kedden dél­előtt Békéscsabán a KISZ- vezetőképző iskolán kezdő­dött meg a városok, nagy­községek, községek nép­fronttitkárainak tovább­képzése, amelyen részt vet­tek az illetékes pártszervek PTO munkatársai is. Meg­nyitót dr. Horváth Éva, a Hazafias Népfront megyei elnöke mondott, amelyben hangsúlyozta egyebek mel­lett, hogy a továbbképzés céljai az idén sem változ­tak, ezúttal is az a fő mon­danivalója, hogy egységes, elvi és gyakorlati álláspont alakuljon ki a népfrontmoz­galom előtt álló feladatok valóraváltásában. A tanfo­lyamrésztvevők olyan tud­nivalókat sajátíthatnak el, amelyeket bizonyára hasz­nosan tudnak gyümölcsöz- tetni munkájukban. Mintegy száz résztvevő előtt tartott előadást Szeg­fű István, a HNF megyei bizottságának titkárhelyet­tese, amelynek témája, „A népfront lakóterületi, tö­megpolitikai feladatai, a párttagok és pártonkívüliek együttműködése a népfront- mozgalomban”. A délutáni órákban csoportos konzul­tációkra került sor, amelyen részt vettek, és a konzultá­ciókat veztték a HNF poli­tikai munkatársai, vala­mint az MSZMP PTO mun­katársai. Este megtekintet­ték a Békés megyei Jókai Színház előadását. Ma, szerdán délelőtt gaz­daságpolitikánk időszerű kérdéseiről Murányi Miklós, a Békés megyei Tanács V. B. osztályvezetője tart tájé­koztatást, majd délután ugyancsak csoportos fog­lalkozásokon vitatják meg az előadáson elhangzottakat. A SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1978. december 11-én Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 7 587 Trabant Lim. (Győr) 7 034 Trabant Lim. (Bp.) 15 245 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 22 890 Trabant Lim. Spec. (Győr) 15 352 Trabant Combi (Győr) 1 063 Trabant Combi (Bp.) 3 842 Wartb. de Luxe Lim. (Bp.) 13 Ï71 Wartburg Lim. (Bp.) 11 270 Wartb. de Luxe tolót. (Bp.) 4 021 Wartb. Lim. tolótetős (Bp.) 2 546 Wartburg Tourist (Bp.) 3 839 Skoda 105 S (Bp.) 1 771 Skoda 105 S (Győr) 291 Skoda 105 S (Debrecen) 501 Skoda 120 L (Győr) 1 781 Skoda 120 L (Bp.) 4 095 Skoda 120 L (Debrecen) 1617 Lada 1200 (Debrecen) 49 147 Lada 1200 (Bp.) 96 997 Lada 1300 (Bp.) 11 035 Lada 1300 (Debrecen) 6 253 Lada 1500 (Bp.) 18 885 Lada Combi (Bp.) 12 800 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 122 Dácia (Bp.) 11 317 Polski Fiat 1500 (Bp.) 13 768 Zaporozsec (Bp.) 27 608 Moszkvics 2140 (Bp.) 4 200 Lada 1600 (Bp.) 2 182 Lada 1600 (Debrecen) 555 Dr. Horváth Éva megnyitja a népíronttitkárok háromnapos továbbképzését Fotó; Béla ottó Látogatóban Púja Frigyesnél „Megkérdezzük a minisztert” Pályázati felhívás A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­sága pályázatot hirdet az újságíráshoz tehetséget és kedvet érző 18—35 év közötti — nem újságírói munkakörben dol­gozó — fiatalok számára. Pályázni lehet nyomtatásban még nem közölt, az újság- műfajok (riport, cikk, interjú stb.) sajátosságainak megfe­lelő írásokkal, amelyek aktuális társadalmi, ifjúságpolitikai, gazdasági és kulturális témákkal foglalkoznak. A pályázók három-négy — egyenként 3-4 gépelt oldalnál nem hosszabb — írással jelentkezhetnek. A pályamunkákat gépelve, három példányban kell beküldeni. Ugyancsak há­rom példányban részletes önéletrajzot is mellékelni kell. Pályadíjak: 2 db I. díj - 3000:—3000 Ft a KISZ Központi Bizottságának különdíja 3000 Ft a MUOSZ elnökségének különdíja 3000 Ft 4 db II. díj 2000—2000 Ft 6 db III. díj , 1000—1000 Ft A pályadíjakon kívül a kiemelkedő pályamunkákat a bí­ráló bizottság elismerő oklevéllel jutalmazza. A pályázat két első helyezettje, valamint a két különdíjas mentesül az újságíró-iskola felvételi vizsgái alól. A további díjazottak előnyben részesülnek az újságíró-gyakornokok alkalmazása­kor. Ezenkívül a díjnyertes és oklevéllel jutalmazott pá­lyázók felvételt nyernek az 1979 szeptemberében induló új­ságíró-stúdióra. A pályamunkáik beküldési határideje: 1979. február 15. Eredményhirdetés : 1979. április 20. Cím: MUOSZ, Oktatási Igazgatóság, Budapest, Népköz- társaság útja 101. 1368. (Hiányos pályamunka nem kerül elbírálásra. Pályamunkát nem küldünk vissza.) MUOSZ Oktatási Igazgatóság Ki neveljen — és hogyan? n TIT országos elnökségének ülése Kedden a TIT természet- tudományi stúdiójában ösz- szeült a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat elnök­sége. Jeney Jenő főtitkár- helyettes körvonalazta a tár­sulat 1979. évi fő feladatait és az országos vezető testüle­tek munkatervét. Megálla­pította: erősíteni kell a tár­sadalomtudományi <és politi­kai ismeretkörbe tartozó te­vékenységet. Fontos feladat ezen belül a közgazdasági szemlélet formálása, a jog­tudat fejlesztése. A progra­mom témáival hatékonyan hozzá kell járulni a szocia­lista közgondolkodás és életmód kialakítását segítő ismereték elsajátításához. A tervek szerint 1979-ben tör­ténész, pszichológus és nyel­vész körök szervezésére ké­szül a TIT, s a jövő évben megkezdik az ifjú techniku­sok baráti köreinek szervezé­sét is. Az országos elnökség az Ortutay Gyula halálával megüresedett elnöki tisztség betöltésével Ádám György akadémikust bízta meg. Altató­orvosokat kérnek a kórházak Kevés az altatóorvos, pe­dig közreműködésük foko­zódó mértékben szükséges a betegek sebészeti ellátásá­ban. E fontos szakterület művelőinek utánpótlását hivatott elősegíteni az Or- vostovább'képző Intézetben a közelmúltban megalakult aneszteziológiai tanszék. Lé­tesítésének jelentőségéről dr. Jakab Tivadar, egyete­mi tanár, a Magyar Anaes- thesiologiai és Intenzív Te­rápiás Társaság elnöke a következőket mondta : — A műtéti érzéstelenítés technikája az utóbbi évek­ben az új altató szerek felfedezésével és a műszaki színvonal növekedésével ugrásszerűen fejlődött. — Biztonságos sebészi munka aneszteziológus nél­kül ma már szinte elkép- zelheteteln. A kórházak és a klinikák ezt a tényt egy­re jobban felismerik, s mind több altató-érzéstele- nítő szakorvost igényelnek. A gondokat tovább fokozza, hogy a mintegy 460 szakké­pesítésű orvos közül csak 200 dolgozik e fontos terü­leten. a kérdés tulajdonkép­pen örök. Létezik, amióta az iskola és a szülő együtt törekszik rá: ember legyen a gyerekből. Vagyis ki nevelje a gyere­ket? A pedagógus? Az apa és az anya? Válasz — mégpedig igen­csak kézenfekvő — jócskán akad. Az egyik közülük az iskolára hárít minden fe­lelősséget, mondván, a nap jelentős részét az osztály­társai között, a pedagógusok felügyelete mellett tölti a diák. Neveljen hát az isko­la. Különben is ez a dolga. A szülőkre szavazók az ér­zelmi kötelékre hivatkoz­nak. Arra a valóságos ha­tásra, amelyet a szülő elér gyermekénél. Mert — mondják e nézet képviselői — igaz ugyan, hogy az is­kolában több időt tölt el a diák, mint otthon, ám az apa és az anya nagyobb ha­tással van rá — elsősorban a köztük levő érthetően szo­rosabb kapcsolat miatt. Persze * elképzelhető olyan felelet is, mely szerint az iskolának és a szülőnek együttesen kell felnevelnie a gyereket. Az efféle nézet lo­gikus, természetes észjárás­ra vall, csak éppen a gya­korlatban eltorzulhatnak a dolgok. Elég példa hallha­tó a kettős,- vagy (ha a nagyszülő is beleavatkozik a nevelésbe) esetleg a hár­mas nevelésről. Miért lenne olyan egyszerű a dolog, hogy az iskola és a család egyet akar, egyféle, azonos elvek alapján próbálkozik a pedagógia korántsem köny- nyű tudományával. Kétségtelen, mindhárom véleményben van némi igazság, még akkor is, ha jómagam tisztában vagyok vele — igencsak sarkított példákat említettem meg fentebb. Vitatkozni ugyan­akkor felesleges igazságu­kon, mert az igazság itt is, és most is, bizonytalan va­lami. Mint általában a vi­táknál. Bizonytalanná pedig a gyakorlat (kis nagyképűség­gel élve: az Élet) teszi az előbb elmondottakat. Nem kell hozzá különösebb tudo­mányos ismeret, hogy akár­ki rájöjjön: furcsa dolog leszűkíteni a pedagógiai ha­tásokat iskolai és családi eredetűekre. Furcsa dolog, s kissé hamis. A tapaszta­latok szerint ugyanis egy nyílt, érdeklődő, felnövőben levő ifjúra minden hat, amit csak lát maga körül. Nemcsak az iskolában, a családban észlelteket illesz­ti korábbi tapasztalatai kö­zé, hanem az összes őt ért hatást, legyenek azok köz­vetlenek, vagy éppen köz­vetettek. Mert aligha cá­folható a tény: a gyerek, aki élénk figyelemmel kí­séri a felnőttek kulturált­nak éppen nem mondható vitáját a villamoson, az autóbuszon, vagy éppen sor- banállás közben a közért­ben, minden bizonnyal hasznosítja a hallottakat. És miért éppen neki lenne olyan fejlett erkölcsi érzéke, hogy megkülönböztesse a helyest a helytelentől, az illdomost, az illetlentől, ö csak a beszélgetést hallja a neki általánosan példaképül állított felnőttek között, s ha éppen azt gondolja, jól gondolja, hogy neki se kell másképpen viselkednie ha­sonló helyzetben. Elkerülve a szószaporítást, a lényeg igen egyszerű: a diákra nemcsak az iskola és a család hat, hanem a környezete is. Úgy, ahogy van. Az összes értékeivel és elvetendő példáival. Aki szerencsésebb a gyerekek közül, több jót lát, mint rosszat, akinek nem adatott meg a pozitív minta, köny- nyedén a rosszat tarthatja jónak, s igazodva hozzá ké­sőbb nem érti: mit kifogá­solnak magatartásában. Nemcsak a szülők, a taná­rok, hanem mi mindannyian nevelünk tehát minden gye­reket. Ha összekerülünk ve­lük az utcán, a moziban, vagy tudj’ isten hol. És még néhány szó a pe­dagógusokról. Annyi bizo­nyos, nincsenek könnyű helyzetben. Nem csupán a gyerekek miatt. Ezt a tényt most elhagyhatjuk. Gondol­junk inkább az ellenőrzé­sükre. Pontosabban arra, hogy többnyire milyen el­vek, követelmények alapján vizsgálgatják az erre illeté­kesek, hogy jól dolgozik-e a pedagógus. Az alap min­denhol a tanterv, s a ben­ne foglalt utasítások. Ha eleget tesz nekik a -tanító, vagy a tanár — jól - dolgo­zik. Ha nem, elmarasztalást érdemel. Kívülállóként kissé kü­lönösnek tetszik az említett gyakorlat. Az ellenőrizen- dők köréből ugyanis éppen a lényeg hiányzik. A gyerek. Pedig mi sem egyszerűbb annál — és erről volt szó az országgyűlés legutóbbi ülésszakán is —, mint a gyerekeken, tudásukon, ma­gatartásukon lemérni : ho­gyan minősíthető a pedagó­gusi ténykedés. Mert a val­lott cél (a nevelés) diktálta követelmény nem lehet más: embert faragni a diákból. M ár csak azért is szük­séges az efféle néző­pont, mert a nevelés­ről szólva, például a csa­ládnál, sohasem az apa, az anya elveit boncolgatja a szigorú környezet. A gye­reket nézik, ő a mérce. Tu­lajdonképen joggal, hiszen az ő formálódó személyisége fontosabb kell, hogy legyen teszem azt a tantervi kö­vetelmények betartásánál, vagy megszegésénél. Malonyai Péter Tolsztoj-est a Penza Klubban A napokban Lev Tolsztoj születésének 150. évfordulója alkalmából jól sikerült ösz- szejövetelre került sor Bé­késcsabán, a Penza Klub he­lyiségében. A Volán 8-as számú Vállalata, a Kemény Gábor Szakközépiskola MSZBT-tagcsoportja és KISZ-szervezete által rende­zett műsort megtekintette Poljakova Galina, a Moszkva Rádió magyar osztályának munkatársa is, aki az elő­adás után kötetlen, szívélyes hangulatú beszélgetést foly­tatott a klub tagjaival és vá­laszolt az érdeklődők kérdé­sére. Ezután 19 órakor be­kapcsolták a rádiót, s a ma­gyar osztály külön köszön­tötte a Moszkva Rádió bé­késcsabai hallgatóinak Bará­ti Körét, majd 15 perces kü­lön műsort sugárzott Lev Tolsztoj életéről, munkássá­gáról. A Panoráma irodalmi színpad tagjai Tolsztoj egyik művéből idéznék Fotó; Béla Vali Púja Frigyes külügymi­niszterhez látogat el legkö­zelebb a Megkérdezzük a minisztert című tv-sorozat stábja. A december 15-i, negyvenöt percesre terve­zett adásban a műsor ké­szítői minisztériumi dolgo­zószobájában keresik fel Púja Frigyest. A miniszté­riumba már érkeznek le vélben és telefonon a kér dések, amelyeket Chrudinál Alajos műsorvezető továb bit majd. A téma iránt ér deklődők az adás napjái délelőtt 10.00 órától telefo non is feltehetik kérdései két a műsor házigazdájá nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents