Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

1978. december 10., vasárnap Barátaink életéből Az Angarától a Dunáig Egységes energiarendszer A szovjet energetikai szak­emberek teljesítették az SZKP XXV. kongresszusán meghatározott egyik legfon­tosabb feladatot : Szibéria egyesített energetikai rend­szerét bekapcsolták a Szov­jetunió egységes energetikai rendszerébe. Ettől kezdve a szibériai energiaegyesüléshez tartozó kilencven hő- és víz­erőmű harmincmillió kilo­watt áramot ad az ország egységes energetikai rendsze­rének. A Vinnyica—Albertir- sa nemzetközi energiahíd üzembe helyezésével a Szov­jetunió egységes energia- rendszerét hozzákapcsolták az európai KGST-tagorszá­gok egyesített energiarend­szereihez. Földünk egyetlen körzete sem rendelkezik olyan pá­ratlan energetikai potenciál­lal, mint Szibéria. A Szovjet­unió 22 szénmedencéje közül a 14 legnagyobb iaz Uraitól keletre található. A kanszik— acsinszki szénvidék, amely­nek kiaknázását a tizedik öt­éves terv idején kezdték el, az első helyet foglalja el az óriások sorában. Egyes réte­geinek vastagsága eléri a száz métert is. Az azerbajdzsáni, az észak-kaukázusi és a Volga- menti lelőhelyek után Nyu- gat-Szibéria kőolajmezői is felkerültek a Szovjetunió gazdaságföldrajzi térképére. Az ország több mint 440 nagy, közepes és kis folyója átlagos évi 3338 milliárd ki­lowattóra elektromos energia előállítására képes. A Szov­jetunió vízpotenciáljának 82 százaléka Szibériában van. Szibéria „elektromos folyó­inak” egységes gyűrűbe fo- t gása 1960-ban kezdődött. Nem egészen két évtized alatt a szibériai energiaegye­sülés határai keletről nyu­gatra több mint kétezer ki­lométerrel, déli irányban pe­dig nyolcszáz kilométerrel tolódtak el. A szibériai energiaegyesülés vezérlőasztala (Fotó: APN—KS, B. Barmin felvétele) Kuba Havannai kongresszusi palota Havanna lesz a székhelye az el nem kötelezett orszá­gok VI. csúcsértekezletének. Az ez alkalommal a szigetor­szágba látogató állam- és kormányfők már abban a palotában üléseznek majd, amelyet — mint az ország kongresszusi palotáját — most építenek a kubai fővá­rosban. A Havanna nyugati részén épülő létesítmény központi blokkja 200 méter hosszú, 60 méter széles, négyemeletes üveg- és betanpalota lesz, amelynek két oldalához ala­csonyabb épületszárnyak csatlakoznak. Teljes területe — a kiszolgáló épületeket, utakat, parkokat is beleszá­mítva — 30 ezer négyzetmé­ter. A főépület impozáns fő­bejáratán az előcsarnokba, onnan a kongresszusi terem­be vezet az út, amely mellett tíz kisebb tárgyalóterem so­rakozik. A plenáris ülések céljára szolgáló „nagy sza­lon” 1500 személyes, a részt­vevőkön kívül megfelelő el­helyezést nyújt a megfigye­lők, vendégek, újságírók szá­mára is. lió kilowatt teljesítményű lesz. 1990-re összteljesítmé­nyük eléri a 185 milliárd ki­lowattórát. Ez lényegesen több, mint az egész energia­egyesülés jelenlegi termelése. Szibéria élen jár a nagy távolságra való energiatováb­bítás legújabb módszereinek kialakításában is. Jelenleg a világon elsőként 1150 kilo­voltos távvezeték felszerelé­sén dolgoznak. Szibéria bekapcsolásával az egységes energiarendszer átfogja az ország összes vil­lamoserőműveinek 90 száza­lékát. E rendszer 10 millió négyzetkilométernyi terüle­tet lát el villamos energiá­val, ahol a Szovjetunió 260 millió lakosából 220 millió él. A Szovjetunió egységes energiarendszerének közpon­ti diszpécser-igazgjatósága 200 millió kilowatt összkapacitá- sú 1100 villamoserőművet irányít. Szibéria bekapcsolá­sa lehetővé teszi, hogy szaba­dabban manőverezzenek a villamos energiával. Ennek révén a különböző időzóná­KNDK Kincsek országa Koreát ősidők óta a kin­csek országának nevezik, s nem véletlenül : területén számtalan ásványi kincs ta­lálható. A vasérc lelőhelyei jó ala­pul szolgáltak a vaskohászat kifejlesztéséhez. Rendkívül gazdag lelőhelyeket tártak fel az ország északnyugati részén. Itt található a mu- száni ércbánya, amely a leg­nagyobb a köztársaságban, s amelynek készletei megha­ladják az egymilliárd tonna vasércet. A Szovjetunió és más szo­cialista országok a népi Ko­rea rendelkezésére bocsátot­ták a szükséges berendezése­ket — kotrógépeket és bul­dózereket, valamint az érc­dúsító üzem berendezéseit — általuk ez az érclelőhely a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fő kohászati bá­zisa lett. A muszáni érclelőhelyre telepített bányaüzem éven­ként 10 millió tonna vasér­cet ad a népgazdaságnak. Lengyelország Régészek három kontinensen Leningrádból érkeznek a turbinák a szajano—susenszki vízi- erőmű építkezésére 1977-ben az egyesülés erő­művei több mint 150 milli­árd kilowattóra elektromos energiát állítottak elő. "Ennek 49 százalékát vízerőművek szolgáltatják. Ez év szeptem­berében kezdte meg az ener­giaszolgáltatást a szajáno— susenszki vízerőmű — a Je­nyiszej második vízerőművé­nek — 6,4 millió kilowatt teljesítményű első gépcso­portja. Szibéria energiagyűrűjébe ipari áramot fog eljuttatni nyolc kansZk—acsinszki hő­erőmű is. Mindegyik 6,4 mil­ban dolgozó vállalatok áram­ellátása folyamatosabb, az állásidő kevesebb lesz. A Vinnyica—Albertirsa energiahíd üzembe helyezé­sével lehetővé vált a Szov­jetunió egységes energiarend­szerének és a KGST-tagor­szágok egyesített energia- rendszerének párhuzamos munkája : az elektromos energia óriási távolságokra, a Jenyiszej ég az Angara part­jától a Duna és az Elba partjáig való továbbítása. Borisz Ivanov APN—KS A Lengyel Tudományos Akadémia Witold Hensel professzor vezette Anyagi Kultúra Intézete egyike a vi­lág legnagyobb régészeti ku­tatóhelyeinek. Több mint 200 munkatársa a régészetnek az őskortól az újkorig terjedő kutatási területeivel foglal­kozik. Az intézet külföldi régésze­ti 'kutatóhelyekkel is együtt­működik. Így például a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának a Régészeti Kutatóintézetével folynak közös kutatások az ószláv és a szláv társadalom kialakulá­sával kapcsolatban. Ezenkí­vül a moszkvai Lomonoszov Egyetem kutatóival együtt dolgozzák fel a kelet-európai területek és a Kaukázus üveggyártásának történetét, a legrégebbi időktől a XVIII. századig. A Bolgár Tudományos Akadémia régészeivel folyta­tott közös kutatás témája a délszlávok kultúrája a korai középkorban. Jugoszlávia a színhelye egy másik ásatásnak, amelyet a lengyel kutatók a prilepi Nemzeti Múzeum régészeivel együtt végeznek. Itt a legré­gebbi makedónjai települési formákat kutatják. Nemrégi­ben felfedeztek itt olyan sziklarajzokat, amelyek a ko­rai vaskorban keletkeztek. A Lengyel Tudományos Akadémia és o Kubai Tudo­mányos Akadémia társadal­mi tagozata között fennálló szerződés keretében kutatá­sokat terveznek Kuba első településeire vonatkozóan. A lengyel intézet együtt­működik továbbá a párizsi társadalomtudományi főisko­lával is, amennyiben részt vesz francia falviak régészeti és történeti feltárásán, ame­lyeket lakói a középkorban elhagytak. A spanyolországi kapcsolatok spanyol közép­kori települések kutatását eredményezik. Az ásatások Malaga közelében, Comeres- ben kezdődnek majd. Az olasz tudományos ku­tató tanáccsal és a salemói egyetem filológiai és történe­ti intézetével fennálló egyez­mény keretében lengyel- olasz kutatások folynak. A lengyel és az olasz régészek egyik speciális témája a bo­rostyán, amit valamikor a római birodalom nagy tö­megben szerzett 'be az északi szláv területekről. A régi ró­maiak nagyra értékelték a borostyánt. Az ún. boros­tyán útiakat már régóta ku­tatják a régészek. Az amerikai tudósokkal 1962 óta dolgoznak együtt a lengyel és az olasz régészek északkeleti területei Őstörté­netének a feltárásán. Az ős- régészfet területén mindmáig legnagyobb vállalkozás részt­vevői a homo sapiens kiala­kulásával foglalkoznak, vagyis hárommillió évvel ez­előtti eseményeket rekonst­ruálnak. (BUDAPRESS — INTERPRESS) Másutt mi van? Bolgár—lengyel—szovjet nőpolitikái mtezkedesek Nemrég jelent meg a Táncsics Kridó gondozásában A szakszervezetek és a dolgozó nő címmel az a köny­vecske, amely a bolgár, lengyel, szovjet és magyar nőket, s családokat érintő gondoskodásról közöl többek közt összeállítást. A szocialista országok lényegéből (akadó kötelessége — de az egész társadalom érdeke is —, hogy a nők egyenjogúságának minden területen érvényt sze­rezzenek, ugyanakkor az anyai, gyermeknevelési felada­tok ellátásához minél több segítséget nyújtsanak. A meg­oldások nagyjából hasonlóak, de a érthetően nem egyforma. Az egyes országok adott helyzetének a leg­jobban megfelelő, vagyis különböző, akárcsak a nyug­díjrendszer. Bulgáriában jelenleg a nők 85 százaléka dolgozik vagy tanul, s nemcsak a hagyo­mányos női iparágakban ma­gas az arányuk, hanem a számukra olyan új munka- területen is, mint a gép­gyártás, ahol elérték a 44,5 százalékot. A szülési és gyermekgon­dozási időszak differenciált juttatásai a háromgyermekes családmodellt sugallják. A szülési szabadság az első, második és harmadik gyer­mek után négy, öt és hat hónap. Ezen idő alatt az anyák fizetésük teljes össze­gét megkapják, majd attól függően, hogy hányadik gyermek született a család­ban, az anya igénybe vehet még hat, hét, illetve nyolc hónap gyermekgondozási szabádságot. Ezután fizetés nélküli szabadságra van jo­ga egészen addig, míg gyer­meke a három évet el nem éri. Betegség esetén a gyer­mek 16 éves koráig évente 60 nap fizetett szabadságot kaphatnak a szülők ápolás címén. A szülési segély ősz- szege változó, attól függően, hogy hányadik gyermekről van szó, s a népesedéspoliti­kai céloknak megfelelően a két vagy három gyermek vállalására ösztönöz. A gyermeküket egyedül nevelő anyák — elváltak, özvegyek, leányanyák — még több kedvezményt kapnak. Kicsinyük kétéves koráig se­gélyben részesülnek, amely ha nem dolgoznak, az alap­bérüknek megfelelő, munká­ba állás esetén pedig enne'k a fele. A nők nyugdíjaztatása többféle szempont szerint történik. A munka nehézsé­gétől függően három kate­gória van. Az elsőben a nyugdíjhoz 15 év munkavi­szony és 45 éves életkor szükséges. A második kate­góriába tartozó munkák ese­tén 20 év szolgálat és 50 éves kor, a harmadiknál pedig 20, illetve 55 év kell. Azok, akik öt vagy több gyerme­ket neveltek, 15 év munka- viszony után az első osztály­ban 40 éves korukban me­hetnek nyugdíjba, míg a má­sik kettőben a 45. életév be­töltése a követelmény. * * * Lengyelországban az el­múlt negyedszázad során a dolgozó nők száma meghá­romszorozódott. Különösen nagy az arányuk az egész­ségvédelem, a népjólét, köz­oktatás, művelődésügy, a tu­domány és a közigazgatás területén. Az iparban fog­lalkoztatottak 42 százaléka szintén a nők közül kerül ki. A gyermekek nevelésében és gondozásában nyújtott ál­lami segítség elve az, hogy az anya időnként megsza­kíthassa munkáját. A szülé­si szabadságra — 16—18 hét — a teljes keresetnek meg­felelő táppénz jár. Aztán pe­dig fizetés nélküli szabadsá­got kaphat az anya a gyer­mek négyéves koráig, ösz- szesen három évet, melynek letelte után a régi munka­helyére visszamehet. A gyer­meküket gondozó nők mun­kaidejét a férfiakétól elté­rő — kedvező — módon ál­lapítják meg. Csökkentett munkaidőben dolgozhatnak, kétféleképpen. Ez választá­suk szerint vagy a nap kü­lönböző óráiban, vagy a hét különböző napjain végzett munka lehet. Mivel a gyermekintézmé­nyek száma a szükséglethez képest kevés, az üzemeket arra ösztönzik, hogy nyújt­sanak segítséget bölcsődék és óvodák építéséhez. Sokat tesznek a szakszervezetek a tanulók napközi otthonának pótlásáért. Rendelkezésre bocsátották a kulturális in­tézményeket és az üzemi művelődési termeket, hogy oda mehessenek iskola után, ott tanuljanak, készítsék el feladataikat és felügyelet mellett töltsék el különböző foglalatossággal szabad ide­jüket. A szakszervezeti segély- kölcsön-pénztárak egy év alatt ötmillió személynek 31 milliárd Zloty összegű hosszú lejáratú kölcsönt ad­tak. A háztáji kertek fölött is a szakszervezet diszponál, s mintegy kétmillióra becsü­lik a kiosztott parcellák ha­szonélvezőinek számát, akik többségükben munkások. * * * A Szovjetunióban a mun­kaképes nők 92,5 százaléka dolgozik vagy tanul. Negy- venmillióan szocialista mun­kaversenyben vesznek részt, s az ésszerűsítók és feltalá­lók száma több mint másfél millió. Meghatározott nép- gazdasági ágak kivételével tilos nőket éjszakai műszak­ban foglalkoztatni, de ahol lehet is, nem szabad a ter­hesség ideje alatt és a gyer­mek egyéves koráig. A munkában töltött időtől függetlenül már a IX. öt­éves terv százszázalékos ter­hességi és szülési fizetett szabadságot biztosított, s fel­emelték a beteg gyermek ápolására fizetett napok számát is. Ez 14 éves korig esetenként 3-7 naptári napra nőtt, a gyermeküket «gye­dül nevelő anyák viszont a gyermek hétéves koráig 10 napot kapnak még a gondo­zásra. A kis keresetű csalá­dok — ahol az 50 rubelt nem éri el az egy főre eső jöve­delem — a gyermekek után még különsegélyben része­sülnek. A juttatások feleme­lését tervezik, többek közt részleges fizetett szabadsá­got a gyermekek egyéves ko­ráig. A nők nyugdíj terén is kedvezményeket élveznek. A férfiaknál 5 évvel hama­rabb, tehát 55 éves korban nyugdíj Képesek és a szük­séges szolgálati idő is 5 évvel kevesebb, csak 20 esz­tendő. Ezenkívül egyes ipar­ágakban még más előnyöket nyújtanak. A textilipar 22 szakmájában például a meg­állapított határidőnél 5 év­vel hamarabb jogosultak a szovjet nők nyugdíjra, vagyis 50 éves korukban. De vannak olyan munkakörök, ahol a korhatár 45 év. A gyermeknevelés társadalmi megbecsülését fejezi ki az az intézkedés, mely szerint az, aki 5 vagy több gyermeket szült és nevelt, annak a tel­jes öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő és életkor 5 évvel alacsonyabb­ra van megállapítva. Az áiiami. költségvetésből a társadalombiztosításra megállapított összeg jelentős részét terhességi és szülési segélyekre, szülészeti ellátás­ra, a beteg gyermekek gon­dozására, szanatóriumi és üdülői beutalásokra, úttörő­táborokra, a diétás gyógyét- keztetés költségeire fordít­ják. Vass Márta

Next

/
Thumbnails
Contents