Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-10 / 291. szám
1978. december 10., vasárnap *■ felkészülése vetélkedőre Esztétikum a „katedrán” Nehéz lenne röviden ösz- szefoglalni a lassan 15 éve működő Iskolatelevízió eddigi munkáját, elért eredményeit. S hosszan lehetne sorolni azokat, a didaktikai problémákat, kérdéseket is, amelyek egy-egy műsor előkészítésekor, majd a bemutatása visszhangjaként felvetődnek. Mindig újabb és újabb problémák ezek, amelyek megoldása a televízió oktató-nevelő műsorainak hatékonyságát, további eredményeit szolgálják. A televíziós didaktika aktuális kérdéseivel foglalkozó szakmai fórumnak is lehetne nevezni a kétévenként Egerben megrendezésre kerülő nemzetközi oktatótelevíziós konferenciákat. E konferenciák célja — meghatározott témában — a televíziós oktató-nevelő műsorok módszertanának. megbeszélése, elemzése, az eredmények összegezése, és a fejlődés további módszereinek meghatározása. — Hogyan kezdte munkáját az idei konferencia, s mi volt a témája? — kérdezzük Kelemen Endrét, az Iskolatelevízió vezetőjét, az idei konferencia elnökét. — A több mint 160 résztvevő 14 televíziós társaságot képviselt — mondja Kelemen Endre. — Minden európai szocialista, és néhány nyugat-európai országból jöttek a meghívott iskolatelevíziós szakemberek, gyakorló pedagógusok. A műsorok elemzése, és a vita két szekcióban folyt. A tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve a 4—10, illetve a 10—18 éves nézők korcsoportja szerinti bontásban működtek a szekciók. A konferenciának egyetlen, de nagyon összetett, igen aktuális témája volt: az esztétikum szerepe és jelentősége az iskolatelevíziós műsorokban. Hipotézisünk szerint ugyanis ma már nem elég e műsorokban egy-egy tantárgy témakörét csak didaktikailag kimeríteni. Nagyon lényeges az is, hogy a műsor milyen többletet nyújt esztétikailag, egészében hogyan hat a nézőkre? — Ezek szerint egy-egy iskolatelevíziós műsor hatását döntően befolyásolhatja az ízléses díszlet, a berendezések, a legmodernebb segédeszközök alkalmazása, bemutatása? Vagyis: a környezetről, mint az esztétikum külső megjelenési formájáról van szó? — Igen, a tárgyi környezet tudatos esztétikai meg- formáltsága is hatékonyan segítheti a befogadást, a megértést. De egy műsornak számos esztétikai vonatkozása lehet. Például hogyan valósítható meg a képernyőn keresztül az élményszerűség valamely művészeti ág sajátos formanyelvén létrehozott műalkotás bemutatásakor, anélkül, hogy az eredeti hatást csökkentenénk? Vagy a műsorok egészének hatásos megszerkesztése, a megfelelő dramaturgiai arányok kialakítása, a képszerkesztés, az idő- és térbeli ritmus, a harmónia-diszharmónia, a rész-egész viszonya, a feszültségfeloldás váltakozása, a tempó, a dinamika... ezek is nagyon jelentős esztétikai elemek. Szó volt a műsorok szereplőinek a befogadókra gyakorolt hatásáról. Egy-egy szereplő emberi arca, szellemi légköre, beszéd- és mozgáskultúrájában megnyilvánuló sajátosságai mennyire fokozhatják a hatást, a figyelmet a nézőben. Az esztétikum kérdéseihez tartozik még az emberi cselekvés, a munka szépségének érzékeltetése, a kulturált emberi magatartás sugalmazása, „népszerűsítése”. — A bemutatott műsorok közül melyek feleltek meg a konferencia követelményeinek? — Sok igazán jó műsort is láttunk. Egyértelmű volt a sikere annak az NSZK-beli iskolatelevíziós műsornak, amely Kolumbusz idejében játszódik. Matematikatörténeti film, amely bemutatja, hogy Amerika felfedezésével új lehetőség nyílt a számolásban. Megtudjuk, hogy Adam Reise, korabeli matematikus hogyan adja a nép kezébe a számolás tudományát. Különösen a film „megkomponálásán” van a hangsúly. Egy korabeli kocsmában arról beszélgetnek az emberek, hogy Kolumbusz felfedezésének milyen érezhető hatása van a világra. S megjelenik közöttük egy mai ruhába öltözött riporter, és faggatja az embereket, vitát „provokál” közöttük. Térben-időben egy síkba tudták hozni — megfelelő hangulatot teremtve — az akkori helyszínt, szellemiséget, összevetve mai tudásunkkal, ismereteinkkel. — Milyen magyar produkciókat láthattak a konferencián? — Bemutattuk a „Cimbora” egyik adását, amely Shakespeare színházáról szólt. Juhász Jácint mai riporterként jelenik meg a Globe Színház bejáratánál, és a kapussal beszélgetve elmesélted vele a színház alapításának történetét, működését. Ugyancsak az egyidejűség élményét adja a műsor. Egy korabeli beavatott szereplő segítségével hű képet kapunk a Globe Színház életéről, munkájáról, kíváncsiságunkat pedig egy mai szereplő képviseli. Az „Itt és ott” című műsorban Halász Judit az Illés-együttes kíséretében songokat énekel a relativitásról. Merte-e álmodni valaha is a pedagógia, hogy a viszonylagos mozgásról dalban tanítják majd a gyerekeket? De az új fogalom elsajátítása mellett ez már ideológia is. Hiszen a gyerekekben elültetjük a gondolatot, hogy mozgásunk és helyzetünk a világban mindig viszonylagos. — Milyen eredményekkel, tapasztalatokkal zárult a konferencia? — A bemutatott műsorokat esztétikailag vizsgáltuk. Az elemzés, a vita azonban nem teoretikus megközelítést jelentett! A vita középpontjában a didaktika —esztétika kérdése állt. A tiszta ; didaktika nem tud élményt adni a gyerekeknek, ehhez S kell az esztétika. A bemutatott filmek, műsorok, a be- vezető előadások, s a viták \ alapján szemléletbeli többletet kaptunk. A gyakorló pe- i dagógusok közül a konferen- I cia után sokan elmondták, j hogy másképp látják az Is- I kolatelevíziót, hiszen a kor- I szerű tanításnak valóban egyik nélkülözhetetlen - esz- I köze. Szóba került a műso- j rok cseréje is. Például az ; NDK televíziótól Thomas j Mannról, a szovjet televízió- ' tói Puskin színházáról, a ; bolgároktól pedig Loba- ! csevszkijről szóló filmeket • szeretnénk átvenni. Nagy I volt az érdeklődés a mi mű- Î soraink iránt is. Különösen : a „Stop” közlekedési sorozat, a „Botticelli: Primave- ; ra” című műsorunk, vagy a 6. osztályosoknak készített ; 16 részes orosz nyelvműsorunkat vennék át. — Milyen volt a ' konferencia légköre, hangulata? — A dicsérő vélemények, elismerések mellett kritika is hangzott el bőven egyes iskolatelevíziós műsorokról. Kifogásolták, hogy a képnyelv sokszor csak illusztráció. Ezért lehet hatástalan egy-egy oktató műsor. Különösen a világnézeti oktató műsorokkal kapcsolatban emlegették hibaként, hogy egyes filozófiai műveket alárendeltek gondolatoknak. Ezek az aránytalanságok pedig esztétikailag sem hatnak jól a nézőre, nem köti le eléggé, nem figyel annyira. Fontos kérdés ez, hiszen a világnézeti oktatás televíziós didaktikája még számos problémával küzd. Mi is bemutattunk egy „filozófiai show-t”. A műsort azért érte bírálat, mert a beszéd háttérbe, másodrendűvé szorította az illusztrációt. Eger városa kitűnő házigazda volt. Kiegészítő programokban is bőven volt részünk. Több iskolalátogatáson, bemutató tanításokon ismerkedhettek meg a konferencia résztvevői azzal, hogyan, milyen körülmények között dolgozik a magyar pedagógus, alkalmazva az IskolateÍ levízió műsorait is. Bubrik Gáspár Szocialista brigádok és szaktanácsadóik UJ könyvtár Battonyán Teljes lendülettel megkezdődött a szocialista brigádok felkészülése a megyei közművelődési vetélkedőre. A rendező szervek képviselői pénteken délelőtt beszélték meg a mozgalom jelenlegi szakaszának tennivalóit, a középdöntők megrendezésének módszertani irányítását és az anyagi feltételek megteremtését. Ugyancsak pénteken délután Varga Gáborné könyvtáros készítette fel a békéscsabai szocialista brigádokat a vetélkedő irodalmi anyagának egyik művéből. A Megyei Művelődés Központ minden témakörből rendez felkészítő foglalkozásokat a békéscsabai brigádoknak. Legközelebb december 12- én, kedden délután az anyanyelvi, 15-én pénteken délután pedig a jogi-állampolgári ismeretekből kapnak tájékoztatót a versenyzők. Januárban kerül sor, 5-én az anyagi világ kérdéseire, 12-én az aktuális külpolitikai események, 19-én a föld és a" világegyetem, 26-án pedig Arany János balladáinak megtárgyalására. A zenei témakörökhöz ajánlott Kodály Zoltán: Székelyfonó című daljátékát január 15-én a Jókai Színházban, láthatják a szocialista brigádok 'S Népszínház művészeinek előadásában. Az elődöntők szaktanács- adóit is megfelelően tájékoztatják a rendezők a versenyzők elbírálásával, s a folyamatos művelődési szakaszban szükséges teendőikkel kapcsolatban. December 11-én, hétfőn délután Ménesi György magyar—történelem szakos tanár magyarórát tart a gimnázium III. osztályos tanulóinak, a könyvtár olvasótermében 2 órakor a Világunk témakörének szaktanácsadói találkoznak a békéscsabai Gyopár Klubban. Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa, dr. Végh Gyula adjunktus tart számukra előadást a témához kapcsolódó biológiai, kémiai, földrajzi és filozófiai kérdésekről. A közel tízezer embert foglalkoztató közművelődési mozgalom folyamatos művelődési szakasza 1979. március 1-ig tart. Ez idő alatt még minden résztvevő megfelelően tájékozódhat a különböző témakörök tudnivalóiból. A munkahelyi, vagy elődöntőket március 1. és április 5-e között rendezik meg a munkahelyi gazdasági és társadalmi vezetés, valamint az érdekképviseleti szervek döntésétől függő időben és kérdésekből. B. Zs. Néhány hónapja adták át Battonyán a „Népek barátsága” egységes iskolai és közművelődési könyvtárat, amely a község felszabadulásának 34. évfordulójára épült. A megyében talán egyedülálló reprezentatív könyvtári épület 7 millió forintba került. A régi könyvtári állomány, amely 23 ezer kötet volt, most már 31 ezerre egészült ki a nagyközségi tanács, a gimnázium és az iskolák segítségével. A gimnázium több mint 6 ezer, a két általános iskola ezerezer könyvet adott át a könyvtárnak, valamint az évi könyvbeszerzési keretet is, amely a gimnázium részéről körülbelül 20 ezer forint. Az új könyvtár olvasóinak száma meghaladja a kétezret, állandó vendégei a diákok. A könyvtár a gimnázium és a két általános iskola képviselőiből állomány- gyarapítási tanácsot alakíRégi könyvek a megyei könyvtárban 1048 értékes régi könyvet mondhat magáénak megyei könytárunk. A felszabaduláskor gazdátlanná vált vegyes összetételű magán- gyűjtemények és a kastélyok széthurcolt könyvtárainak egyes kötetei kerültek ide. Sok közöttük á történelmi témájú könyv magyar, latin és német nyelven. Ilyen például Pray György : Annalese Regume, Hungáriáé 1—5. kötet (a magyar történelem első szakszerű összefoglalása). Szerepelnek még a gyűjteményben a világirodalom klasszikusai eredeti nyelven, de magyar vonatkozású szépirodalmi művek is. Ügy értékesek igazán ezek a kötetek, ha a kutatók és a művelődéstörténettel foglalkozók felhasználják őket munkájukhoz. A megyei könyvtár nemcsak nyilvántartja és tárolja a műveket, de az érdeklődőknek rendelkezésükre is bocsátja. Ellesett pillanat a folyóiratböngészde előtt A korszerű raktárban Sáringer Andrásné kölcsönző könyvtáros rendezi a polcokra a könyveket pok, ifjúsági lapok, máris keresettek az olvasók körében. Szöveg, fotó: Gál Edit A könyvtár impozáns épülete már messziről felhívja az arra járók figyelmét tott, melynek az a feladata, hogy a könyvállomány bővítését úgy irányítsák, hogy az iskolák igényeit is kielégítse. Lehetőség nyílt arra, hogy több alkalommal a történelem- és magyarórákat a könyvtárban tartsák meig, így a diákok közelebb kerülnek a könyvekhez, és a könyvtárban is otthonosabban érzik magukat. A zenei részleget még nem adták át teljesen, de csaknem kétszáz hanglemez várja majd a komoly zenét kedvelőket. A 101 féle folyóirat, melyben megtalálhatók különböző szaklapok, napila-
