Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-10 / 291. szám
1978. december 10., vasárnap o A 13 év előtti nagy békéscsabai sikerre emlékezve mutatta be színházunk pénteken este Hubay—Vas—Ránky: Egy szerelem három éjszakája című zenés tragédiáját. Képünkön az előadás három szereplője: Kovács Lajos, Tímár Zoltán és Ferencz Éva Fotó: Demény Gyula *#########################+############################*#« Parlamenti óriás fenyő Sopronhorpácsról érkezik az éttörök fenyöfaiinnepségének „főszereplője ” A Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Sopron környéki erdészetében, Sop- ronhorpácson kiválasztották' az úttörők parlamenti fenyőfaünnepségének „főszereplőjét”, az óriás fenyőt. A kivágás és a méretre igazítás után a 15 méteres fenyő 21-én reggel indul útjára, s este érkezik Budapestre, a Kossuth Lajos térre. A fát — a hagyományokhoz híven — az idén is a 22. számú Volán dolgozói társadalmi munkában szállítják Győr, Komárom, Tatabánya városát érintve az M—1-es autópályán. A tűlevelű góliát zavarmentes útját a Győr megyer Rendőr-kapitányság biztosítja majd. A megérkezés után csör- lős emelővel vontatják be a Parlamentbe, s a felállítást követően majd mázsányi szaloncukorral, valamint a Soproni Vegyesipari Ktsz ajándékaival, karácsonyfa- díszekkel ékesítik fel a fenyőfát. A karácsonyt 1600 fővárosi, valamint a különböző megyékből és a gyermekvárosokból érkező 400 pajtás ünnepelheti a Parlamentben. Tíz éve működik Politikai vetélkedő Mezőkovácsltázán A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ versenybizottsága a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából „Hatvan éve történt” címmel több fordulós szellemi vetélkedőt rendezett a szövetkezet szocialista brigádjai' részére. Az első szakaszban 16 brigád versenyzett, s közülük a legjobb tíz a napokban megtartott szóbeli döntőn mérte össze tudását. A legjobb eredménnyel az ÁFÉSZ toliüzeme dicsekedhet: Salvador Allende brigádjuk (a csapat tagjai Maczkai Józsefné, Tóth János és Angyal Béla) első, a Rosenberg házaspár brigád pedig (Sári Ferenc, Matula Miklós és Kocsis Mihály) második helyezést ért el. „Bronzérmes” a mezőkovácsházi Mozaik Áruház Petőfi brigádja lett; színeikben Isz- tin Balázsné, dr. Baranyai Józsefné és Bognár Jánosné versenyzett. A nyertes csapatok értékes díjakat kaptak. Békés Ifjűgárdisták és úttörőgárdisták együttműködése Mind eredményesebb az együttműködés, mind szorosabb a kapcsolat Békésen az Ifjú Gárda és az Üttörő- gárda között. A KISZ városi bizottsága, az Ifjú Gárda parancsnokság és az úttörő- elnökség, 1978—79-es évi programjában meghatározta az együttműködés formáit, a közös tevékenység alapjait. A munkatervet az Ifjú Gárda városi parancsnokság novemberi értekezletén egyeztették, s megállapodtak a közös rendezvényekben. Ennek megfelelően november végén a szakmunkásképző intézetben működő Ifjú Gárda raj felkérésére előadást hallhatnak a fiatalok az úttörőgárda jellegéről, felépítéséről, majd a békési és városkörnyéki úttörőgárda- szakaszok tagjainak Télapó-ünnepséget rendeztek, az ifjúgárdisták segítségével. Az 1978—79-es év következő hónapjaiban még sok közös program vár az úttörőgárdistákra és ifjúgárdistákra Békésen. a békési konfekciérészleg Tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését a Békéscsabai Kötöttárugyár békési konfekciórészlege, akkoriban még 100 dolgozóval. A betanulási időszak leteltével, 1970-től, főleg bébicikkeket varrnak. öt évvel ezelőtt bővült az üzemben dolgozók létszáma, amikor is első ízben 30 bedolgozó is segített a termelésben. Az eltelt évtizedben egyébként igen rossz körülmények között dolgoztak a békési BÉKÖT- ösök, szociális létesítményeik nem voltak a legmegfelelőbbek. Ez év áprilisában azonban egy új, korszerű üzem épült Békésen, ahol ma már a bedolgozókkal és a gyesen levő kismamákkal együtt csaknem kétszáz a munka- vállalók száma. A telephelyen blokkrendszerben dolgoznak, a munkát pedig a békéscsabai központtól kapják. Nevezetesen kiszabott formában érkeznek a bébiruhák, amelyeket feldolgozás után készáruként szállítanak vissza. Véradónapok Szeghalmon Az idén eddig összesen 11 véradónapot szerveztek Szeghalmon, a különböző munkahelyeken, illetve községi szinten. Ezeken csaknem 900-an nyújtották önként véradásra karjukat, és így 310 liter vérrel járultak hozzá beteg embertársaik életének mentéséhez, gyógyulásához. Kiemelkedően jó véradónapot szerveztek a Sárréti Tsz-nél, a Csepel Autó gyáregységében, a gimnáziumban, az állami gazdaságban és a Sárréti ÁFÉSZ-nél. A legutóbbi, községi véradónapokat december 4—5 -6-án tartották, amikor ösz- szesen 346-an jelentek meg, és 120 liter vér gyűlt össze. nyugdíjasok köszöntése Gyulán XI. magyar játékfilmszemle Budapesten rendezik 1979. fberuár 12. és 17. között a sorrendben XI. magyar játékfilmszemlét. Huszonnyolc magyar játékfilm kerül a közönség elé, ebből tizenhárom olyan produkció, amely még nem szerepelt a mozik programján. A korábbiaktól eltérően most úgy szervezik a szemle vetítéseit, hogy a nyitóeste után — ahol a Dialóg-objektív stúdióban készült Magyar rapszódia, Jancsó Miklós új filmje lesz műsoron — minden nap egy-egy stúdió mutatkozik be. ősbemutatója lesz a Magyar rapszódián kívül a Fogjuk meg és vigyétek, a Tíz év múlva, a Csillag a máglyán, Az erőd, a Kinek a törvénye?, a Szabadíts meg a gonosztól, a ^Mese habbal, A trombitás* A kilencedik emelet című filmeknek. Február 17-én, a játékfilmszemle zárónapján tanácskozást rendeznek a Fészek klubban 1978 játékfilmjeiről. Most első ízben szerveztek találkozót, a nyugdíjas dolgozóknak a gyulai szociális otthonban. Az intézet fennállása óta 44-en vonultak innen nyugállományba, s közülük 32-en vettek részt a találkozón. Az idős embereket Papp József, az intézet igazgatója üdvözölte az elmúlt héten megtartott találkozón, majd együtt megtekintették a szociális otthont. A nyugdíjasok egy- re-másra csodálkoztak, hiszen sokat változtak, javultak a körülmények az elmúlt években. Az intézet egykori dolgozói nem láthatták még annak idején a nővérhívó berendezést, a fejhallgatós rádiókészülékeket, a nővérszobákat, a korszerűen -felszerelt orvosi rendelőt, a „megfiatalított" élelmezési részleget. Ebéd után az intézet célgazdaságában tettek látogatást a nyugdíjasok, majd műsorral kedveskedtek nekik a rendezők. Szerepelt többek között a SZOT—ME- DOSZ gyógyüdülő asszonykórusa, felléptek az úttörők és muzsikáról a szakmunkásképző intézet cietrazene- kara gondoskodott. Cselekvési program a z MSZMP Központi Bizottsága a minap megvitatta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről kiadott közleményből ismeretes, hogy a nemzetközi cserearány-változások a magyar népgazdaságnak nagy veszteségeket okoztak. A behozott termékek (főleg nyersanyagok, és energiahordozók) ára gyorsabban növekedett, mint a kivitt termékeké (a feldolgozóipar és mezőgazdasági produktumoké). Így jelenleg egyazon importmennyiségért 20 százalékkal több áruval kell fizetnünk, mint 1973-ban. Ilyen tömegű árutöbbletet előteremteni sem könnyű, külföldi értékesítését pedig erősen akadályozza a tőkés piacokon a kereslet stagnálása, a védővámok és a kontingensek megszigorítása. Az egyensúlyi helyzet romlásában vitathatatlanul szerepet játszik, hogy a külgazdasági feltételek számunkra kedvezőtlenebbül alakultak a legutóbbi években, mint amivel reálisan számolni lehetett. A döntő okot azonban munkánk fogyatékosságaiban találjuk meg. A termelés növekedése nem járt együtt a gazdaságfejlesztés minőségi követelményeinek kielégítésével: a külgazdasági egyensúly javításával, a hatékonyság előirányzott fokozásával, a termelési szerkezet szükséges ütemű és irányú átalakításával. A lehetségesnél és a szükségesnél szerényebb gazdasági teljesítmények ellenére a tervezettnél gyorsabban növekedett a nemzeti jövedelem belső felhasználása Tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takaró ér. Több új értéket használtunk fel mint amennyit termeltünk. Tegyük mindjárt hozzá: nem a lakosság fogyasztása volt túlzott, hanem B felhalmozás haladta meg erőinket. (Mindenekelőtt a vállalatok beruházása és készletnövelése.) A Központi Bizottság olyan változtatásokat határozott el a gazdaságirányításban, a szabályozásban, a gazdaságpolitika végrehajtásának valamennyi szintjén, amelyék lehetővé teszik a népgazdaság felzárkózását a növekvő külső és belső követelményekhez, s az egyensúlyi viszonyok tartós javulását eredményezik. így a nemzeti jövedelem — azon belül az ipari termelés — növekedési üteme mérséklődik 1979-ben. A mennyiségi növekedés lefékezésével a feladatok nem csökkennek, hanem növékednék, mivel a minőségi követelményekre, a hatékonyság fokozáséra, az egyensúly javítására tevődik át a hangsúly. A népgazdaság fejlődése csak így lehet törésmentes és hosz- szú távon kiegyensúlyozott, a következő években szükséges gazdasági növekedés megalapozott. A termelés bővülésének lefékezése tehát nem cél, hanem eszköz. Lehetővé teszi a behozatal mérséklését, a gazdaságos kivitel növelését a nem szocialista külkereskedelmi forgalomban. Ahol a termelés stagnál, vagy csökken, ott esetenként munkaerő és kapacitás szabadulhat fel (főleg a gép- és könnyűiparban) és mfeggyorsítbatja a hatékonyan dolgozó üzemek, vállalatok fejlődését, bővítheti a nem szocialista importból származó alkatrészek, termékek kiváltását, hazai gyártását, javíthatja az áruellátást. Végeredményben a mérsékelt ipari termelés- növekedés akkor éri el célját, ha elősegíti a termelési szerkezet fejlesztését, hozzájárul a versenyképes, a nem szocialista piacokon is előnyösen értékesíthető áruk termelésének dinamikus növeléséhez, a nem gazdaságos tevékenység visszaszorításához. A növekvő hatékonysági követelményeknek döntően a gazdasági szabályozás szigorításával szereznék érvényt. Erősítik a szabályozás egyöntetűségét, normatív jellegét (általános érvényességét), csökkentik, illetve megszüntetik az állami támogatásokat, kivételezéseket. Központi támogatásra. segítségnyújtásra csak kivételes esetben és szigorú feltételekhez kötötten, a tartós megoldásra garanciát nyújtó program alapján kerülhet sor. A gyakorlatból jól tudjuk, hogy gazdasági szabályozással, befolyásolással — vagy akár közvetlen utasítással, tervlebontással — a célok elérése automatikusan biztosított. Az 1979. évi népgazdasági terv megvalósítása is döntő mértékben függ a feladatok helyes értelmezésétől, és következetes végrehajtásától minden szinten és valamennyi poszton. A tennivalók világosak. Amint ezt a KB-ülésről szóló közlemény is kimondja: „A termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése továbbra is dinamikusan növekedjék”. Két szélsőséges nézet kísért. Közülük az egyik, ma még kisebb veszély, de már most fel kell rá készülni. Várható a nehézségek, a kedvezőtlen helyzet, az esetleges társadalmi, politikai feszültségek eltúlzásja, olykor bénító, pesszimista hangulat keltése. Elejét kell Venni minden olyan törekvésnek. amely gyengíti a központi intézkedésekbe, a gazdaságpolitikába. terveikbe vetett hitet, bizalmat, kétségbevonja a feladatok realitását, lazítja a szigorú .követelményeket. A másik véglet: a feladatok lebecsülése, az illúziókeltés, vagy a kivárás, az időnyerésre spekuláló magatartás. Jelenleg ez a nagyobb veszély. A gyárak az üzemek többségében ,a termelés lényegében változatlan ütemű növelésére készülnek. s pillanatnyilag úgy látják, hogy ehhez a rendelések és a készletek, a 'beszerzési és az értékesítési lehetőségek adottak, s a termelés növekedésének mérséklése kizárólag másokat érint. Ügy tűnik, a termelő ember túlságosan nyugodt. s csupán némelyek és esetenként fogyasztói minőségükben * nyugtalanok. Pedig fordított szerepvállalás lenne helyénvaló. Hiszen a Központi Bizottság irányelvei szerint nem a pénz elköltését nehezítik meg — változatlan feladat a ió áruellátás —. hanem a munkajövedelmek megszerzését: a reálbérnövelést kötik nagyobb teljesítményhez, hatékonyabb gazdálkodóshoz. így elkerülhetetlenül növekszik maid a vállalatok, az üzemek között a jövedelem- és bérkülönbség, amely p munkaerő nélkülözhetetlen átcsoportosításának egyik hajtóereje léhet. A szélsőségektől mentes közös gondolkodás, az egységes cselekvés most különösen fontos. A nem gazdaságos tevékenységek visszafejlesztése akkor lesz igazán sikeres, ha ezék nem igénylik üzemek, gyárak felszámolását, a dolgozó kollektívák elmanasztáló minősítését. E negatív hatások céltudatos, kemény munkával, határozott erőfeszítésekkel, életrevaló kezdeményezéseikkel. fegyelmet sugárzó és igénylő irányítással megelőzhetők. A szemléletváltozás, a mennyiség bővülésével való szakítás, a minőség. a hatékonyság úi értékrendjének elfogadása, és cselekvő tisztelete gazdasági fejlődésünk sóikat ígérő távlatait nyitja meg. N épünk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Vezetésével olyan szilárd társadalmi, politikai alapot, műszaki- gazdasági bázist teremtett, amelybe néhéz helyzetben is bizton építhetünk. Nem indul új, központi beruházás 1979-ben, de a meglevők folytatására és befejezésére, a lakás- és szociális építkezésekre, vállalati fejlesztésekre több mint 200 milliárd forintot költünk. És nemcsak ia közvagyon, a lakosság is tovább gyarapszik. Az alacsony nyugdíjak emelésével szerény mértékben előrelépünk a régi szociális feszültségek feloldásában. Az a fontos, hogy jól éljünk a lehetőségékkel. Az MSZMP Központi Bizottsága irányelveiben progrjamat ad számunkra az értelmes és értéket alkotó gazdasági cselekvéshez. Kovács József
