Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-09 / 290. szám
1978. december 9., szombat Ritka ünnepségre került sor a kertészszigeti Községi Tanácsnál. Szélpál József és felesége, Nagy Julianna november 24- én ünnepelte és pecsételte meg ünnepélyes fogadalomtétellel 50 éves házassági évfordulóját. Képünkön az ünnepeltek 7 gyermekük körében. A család azonban ennél nagyobb, mert 19 unokával és 5 dédunokával büszkélkedhet az idős házaspár Kitüntették a legjobb MTESZ-aktívákat Idei munkáját értékelte és jövő évi főbb feladatait vázolta csütörtök délután, a békéscsabai Technika Házában megtartott tanácskozásán az MTESZ megyei elnöksége. Gál István titkár beszámolójából kitűnt, hogy eredményes évét zártak a Békés megyei tudományos, műszaki egyesületek, de — egyebek közt — kiderült néhány hiányosság is. Például az, hogy az idén nem a legjobban ment néhány kisebb csoport és bizottság tevékenysége (akad olyan is, amelyik nem működik), továbbá, hogy az egyesületeknek sokat kell fejlődniük a nagyrendezvényekre törtéTanács- és vb-ülésekről jelentjük Békéscsaba December 7-én délután ülést tartott a békéscsabai Városi . Tanács Végrehajtó Bizottsága. Először a soron következő tanácsülés napirendjét tárgyalta meg a testület, majd jóváhagyta a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervét. Ezután került sor a Munkácsy Mihály Múzeum közművelődési és tudományos tevékenységéről szóló beszámolónak a megvitatására. A végrehajtó bizottság legutóbb 1970-ben tárgyalta meg a múzeum tevékenységét. Az eltelt időszak alatt jelentősen fejlődött az intézmény. Nemcsak a személyi ellátottsága javult, hanem jobbak lettek a tárgyi feltételek is. Rendszeressé vált a munkakapcsolat a városi tanáccsal és a különböző közművelődési intézményekkel. Ebben az évben fejeződött be a múzeum bővítése. Tevékenységi köre kiterjed a régészetre, a néprajzra, a művészettörténetre, az új- és a legújabb kori történelmi kutatásokra, valamint a természettudomány területére. Ugyanakkor igazgatási, szakmai felügyeleti, továbbá koordináló szerepkört is betölt mint a megyei múzeumi szervezet központja. A közművelődési munka egyik alapvető formája a kiállítás. A több évre rendezett állandó kiállítások a múzeum legértékesebb anyagát mutatják be. Az utóbbi években meghonosított köz- művelődési formák közül kiemelkedő jelentősége van a múzeumi ifjúsági táboroknak, amelyek évente 40—50 fiatal számára teszik lehetővé egy-egy szakterület alapos megismerését. Erősödött az intézmény kapcsolata az üzemekkel is. A múzeum kiállításait igen gyakran keresik fel a város szocialista brigádjai. Ez év október 31- ig 886 felnőtt csoport látogatott el a múzeumba. Közülük 77 csoport békéscsabai volt. A város üzemeiből 50 csoport érkezett. Legtöbben a kenyérgyárból, a Kner Nyomdából, a gyógyszertári központból, valamint a víz- és csatornamű vállalattól érkeztek. Ebben az évben a múzeum tíz kiállítást szervezett a város üzemeiben. A végrehajtó bizottság a beszámolót a javaslatokkal és hozzászólásokkal kiegészítve fogadta el. Végezetül a testület bejelentésekről tárgyalt. Kondoros Kondoros nagyközség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága első napirendként a decemberi tanácsülés elé kerüHát kinek szóljunk? Jogosan kérdezik a lakók, a Békéscsaba, Tanácsköztársaság út 11—17. számú házból, a szolgáltatókombinát fölötti szintekről, és a szolgáltatóegységekből. A szabóság, a fotóshelyiségek is többször beáztak már, sőt a szabóság raktárában a mennyezeten áthaladó szennyvíz- levezető-csövekből egyik hétvégén annyira lecsöpögött a szennyvíz, hogy hétfőre, mire beértek a dolgozók, tetemes kárt okozott a szövetekben, meg a raktározott ruhafélékben. Még a garanciális idő lejárta előtt jelezték a Molnár-, a Nagy-, a Mitykó- és más lakásokból, hogy valami baj van a szennyvízlevezetéssel, mert a konyhai lefolyókon felbuzog a szennyvíz. Nagyéknak, akik éppen ez időben üdültek, mire hazajöttek, teljesen elázott a lakásuk. Az Állami Biztosító nyolcezer forint kártérítést fizetett számukra. De hát... a lakók egyesült erővel azóta sem tudták kiiktatni a kár okozóját. Hiába levelezett lakómegbízottjuk a tervezőirodával, a kivitelezővel (mindkettő csabai cég), a nevezettek elhárították maguktól a felelősséget. A ház szövetkezeti lakásokból áll elsősorban. A lakók vállalnák a hibák kijavításának költségeit, ha egyszerű csőrepedésről, időközbeni meghibásodásról van szó. Am szakértők szerint konstrukciós hiba állhat fent: a két irányból vízszintesen találkozó szennyvízlevezető-csőben összetorlódik a szennyvíz, és nyár óta háromszor okozott a lakásokban beázást, förtelmes bűzt, s jelenleg is szinte elviselhetetlenné teszi a lakók, és főleg az ott élő kisgyermekek életét. Kihez forduljanak hát segítségért a kívülről impozáns épület tulajdonosai, akik nem kis összegeket fizettek lakásaikért, melyek hovatovább valakiknek (kivitelezők, tervezők??) a hibájából lakhatatlanná válnak? Ezt a kérdést tették fel lapunknak is. Ha lehet, javasoljuk, kerüljék el az „illetékesek” azt a huzavonát a hibák kiküszöbölését illetően, amit egy másik Tanácsköztársaság úti ház ledőlni akaró erkélyeinek kijavításánál tapasztaltunk. Itt a felelősség eldöntése, aztán a hiba helyrehozása ugyanis több mint három évig tartott... V. D. lő témákat tárgyalta meg, elsősorban az Edzett Ifjúságért mozgalom helyzetéről adott tájékoztatást Tóth Pál tanácselnök. Mint az előzetes beszámolóból kitűnik, szép eredményeket értek el a kondorosiak. Volt olyan megyei verseny, amelyről négy aranyérmet, négy ezüstöt és hat bronzérmet hoztak haza. Így a megye legjobbjai között szerepelték. Érdekes kezdeményezés is helyet kapott a tanácsülés elé kerülő .beszámolóban. A sportpályák feljavítására, salak futópálya megépítésére, salakgyűjtő mozgalmat kívánnak indítani. Második napirendként a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának 1979. évi munkatervét vitatták meg a vb tagjai. Eszerint a jövő évben napirenden szerepel majd a vb-üléseken többek között a költségvetési üzem munkája, a társadalmi munkáért kitüntetések odaítélése, a művelődési ház tevékenysége, az öregek napközi otthonának munkája, a háztáji- és kisegítő gazdaságok tevékenysége, munka- védelmi és szociális intézkedések a termelőüzemben, kislakásépítés, az általános iskolai diákotthon munkája, valamint a tanács és a különböző szervek együttműködési megállapodásának tapasztalatai. Tótkomlós Tótkomlós nagyközség Tanácsának csütörtöki gyűlésén elsőként Tuska János vb-titkár a végrehajtó bizottság tevékenységéről számolt be a testületnek. Az írásos beszámoló többek között tartalmazza, hogy a végrehajtó bizottság az elfogadott munkatervek alapján folytatta tevékenységét. Tavaly egy, az idén pedig két esetben tartottak a tervezettől eltérő időpontban ülést, objektív okok miatt. A napirendek előkészítésére fokozott gondot fordított a végrehajtó bizottság. Az üléseken a testület tagjai aktívak, igen sok a hozzászólás. A napirendeken a községet átfogó témák szerepeltek; megtárgyalta a vb * egyebek között az éves költségvetési és fejlesztési alap előirányzataira vonatkozó ja- * vasiatokat, a zárszámadás előkészítését, a közművelődés helyzetét, és több, nem tanácsi szerv munkáját. A testület tavaly 105, az idén eddig 59 határozatot fogadott el, s ezek végrehajtásáról a tanács elnöke rendre számot ad a vb-nek. A nem tanácsi szervekkel elsősorban együttműködési megállapodásokon alapuló koordinációra törekedett a vb. E napirend után a tanácsülés megvitatta és jóváhagyta a nagyközségi tanács és bizottságainak jövő évi munkatervét. nő mozgósításban is. Jövőre egyébként a következő, kiemelten fontos rendezvényekre kerül sor: műszaki fejlesztési hónap — kapcsolódva az VI. ötéves terv előkészítéséhez —; műszaki könyvhét — megnyitója a terv szerint Békéscsabán lesz —; végül, de nem utolsósorban: az alkotómunkát és az újításokat serkentő, szorgalmazó pályázatok. Az egyesületek tagjai munkájukat társadalmi munkában végzik, az MTESZ azonban ilyentájt rendszerint sort kerít legjobb aktívái jutalmazására, kitüntetésére. A MTESZ- emlékérem, az egyik legrangosabb elismerés ezúttal Vándor Pálnak — Közlekedéstudományi Egyesület — és dr. Marjai Gyulának — Magyar Hidrológiai Társulat — jutott. Elismerő oklevelet, illetve jutalmat érdemeltek a következők : Mesterházi József, Csordás János, Túri György (MAE), Boros József, E. Tóth József (KTE), dr. Vasas Ferenc (MHT), Ricza Lajos (GTE), Kola- rovszki Andrásné (MÉTE), Kerekes István (ÉTÉ). Havasi Antal (ÉTÉ), Medo- varszki Andrásné (TTE), valamint dr. Kincses László és Bartha Zoltán (SZVTT). A MTESZ munkáját közvetlenül segítő aktívák közül Erdős Károly, Pocsai János, Bakó Ignác, Tóth József és Gécs Béla vettek át jutalmakat. — v. j. — Növekedett az idegenforgalom Az év első tíz hónapjában 15 millió külföldi fordult meg Magyarországon, 3,9 millióval több, mint az előző év hasonló időszakában. A külföldieknek megközelítően 60 százaléka több mint 8 millió 800 ezer vendég — turistaként érkezett hozzánk, vagyis legalább egy éjszakát hazánkban töltött. Legtöbben autóval, vagy autóbusszal lépték át határainkat, a forgalom háromnegyed része a közutakon bonyolódott le, ami 2,7 millió külföldi rendszámú gépjárművet jelent. Külföldre 4,6 millió magyar állampolgár .utazott, 15 százalékkal több, mint az előző év januárjától október végéig. A kiutazó magyarok költségeik fedezésére 3 milliárd forintot fordítottak. Nem fog fájni! Általános iskolások fogászati vetélkedője December 6-án, szerdán rendezte a Megyei Egészség- nevelési Csoport az általános iskolások hagyományos fogászati vetélkedőjét. Az ifjúsági és úttörőházban Békéscsaba valamennyi általános iskolája elküldte a felsőtagozatos osztályok öt-öt fős csapatát, melynek tagjai az elődöntőkön a legjobban szerepeltek. A vetélkedő előtt a pajtások a Szolnok Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat test- és fogápolószerekből készült kiállítását tekinthették meg. Míg a középdöntőben részt vevő csapatok a szellemi totó kérdésein törték a fejüket, dr. Barta Kálmán játékvezető — „civilben” fogorvos — a közönséget sem hagyta unatkozni. A zsűri tagjainak, dr. Brandschott Sarolta főorvosnak, dr. Kocsis Pál főorvosnak, dr. Kecskés Mária fogorvosnak, Papp Andrásné Számadás az emberekről M ilyen volt hajdanán egy termelőszövetkezeti zárszámadási beszámoló? Ha jó „szóképességű” volt az elnök — és rendszerint az volt — akkor egy darabka papírra felírta magának a legfontosabb adatokat, azután felállt, és beszélt. Élőszóval kicsit visszatekintve, kicsit előrenézve beszélt az esztendőről, leginkább pedig az emberekről. Megemlékezett a nagy próbatételekről és azokról, akik azt levezették, elmondta az elmúlt év emlékezetesebb kudarcait, de anekdotáit is. Azokban a régi, mai mércével mérve kicsi szövetkezetekben nem volt ritka az olyan beszámoló-beszéd, amelyben minden tag, vagy legalább minden család neve előfordult. Azután jött a méretek növekedése, és a sokoldalú elemzés igénye. Szabályok írták elő, hogy mi legyen a beszámolóban, és ennek bizonyításául a beszéd szövegét csatolni kellett a beter- jeszténdő jegyzőkönyvhöz. Az elnök kénytelen volt leírni a szöveget, és ebben valósággal nyüzsögtek az adatok, másra nem jutott se hely, se idő. Ennek ellensúlyozására találták ki, hogy a számokat előre kiküldik, így a beszámoló már a szöveges elemzésre korlátozódhat. De az emberekre így is alig maradt benne hely. Csak a típusszöveg : „tagságunk segítségével”, valamint a szocialista brigádokról való — elő is írt — megemlékezés. Nagyon jó lenne most ezen a gyakorlaton módosítani egy kicsit. A számokat mindenképpen ki kell küldeni, de talán az elemzést is jó lenne, mert a sok ezer hektárok sok millió forintjaiból adódó következtetéseket az egyszerű parasztember legfeljebb többszöri elolvasás után tudja követni. Kellene viszont, nagyon kellene ismét többet beszélni az emberekről. Akár úgy is, hogy jó, a leírt szövegben legyenek benne az „elvárások”. De az elnök időnként tegye le a papírt, és saját szavaival, saját emlékezetére támaszkodva beszéljen az emberekről. Nagy próbatételeknek és ezek levezetése során a hétköznapi hőstetteknek most sem vagyunk híján, anekdoták is teremnek, ha nem is az irodákban, de a műhelyekben, az irányító pultoknál, a vezetőfülkékben feltétlenül. Azon kívül pedig ke- ményedik a gazdasági helyzet, a helytállás anyagi elismerése — legalábbis széles körben — egyre nehezebb. A jövedelem behatárolt, mindenféle juttatást szabályoznak, mégpedig szorosan, mert szoros az ország gazdasági helyzete, a mezőgazdaságé éppen úgy, mint az iparé. De hát akkor az emberek legalább a szónoki emelvényről elhangzó szavakból érezzék, hogy fontosak ők ebben a hatalmas szerkezetben, hogy tesznek olyat, ketten-hárman, vagy akár egyedül, ami az ezer főnyi közösség históriájában is említésre méltó. És érezzék, hallják, hogy igaz, behemót gépek mozognak a határban, vegyszerek adagolásától várják az istállókban is az eredményeket, de mindezek mögött és fölött az ember áll. Az elnöktől, sőt a zárszámadási anyag előkészítőitől is átállást kíván ennek az új módszernek meghonosítása. Kicsit át kell hangolódni, ha az elnök a beszéd — legalábbis gondolati — előkészítése során be akarja tűzdelni, jó sorrendbe akarja rakni az eredmények elérésének emberi mozzanatait is. M egéri azonban a cél a fáradtságot. A zárszámadások — kopottnak tűnő kifejezés, de ideillő — emberközpontúságának visszaállítása. Mert lehet, hogy a régen áhított ebédlő felépítésére jövőre sem lesz pénz. Ezt azonban a joggal türelmetlenkedő emberek hamarabb megértik, ha a szárszámadás egész légköréből kicseng, hogy nem azért marad el a beruházás, mert itt nem tartják fontosnak az embereket. És lehet, hogy az 1979-es terv elkészítése során a személyi jövedelmeket kicsit szűkmarkúbban kell majd előirányozni, miközben a megoldandó feladatok növekednek. De ezt is könnyebb lesz elérni, ha a közösségi megnyilatkozásokba visszahozzuk azokat a régen oly kedves, néha szövetkezetszerte hetekig emlegetett, egy-egy ember magánéletében pedig haláláig szép emlékként őrzött emberi mozzanatokat. Földeáki Béla A gyerekek éppen egy „fogas” kérdésen törik a fejüket Fotó: Gál Edit aszisztensnőnek, a megyei, illetve a városi Vöröskereszt képviselőinek; Vizsnyiczai Lászlónak és Fodor Sándornak nem kis nehézséget okozott az ügyesen megválaszolt kérdések értékelése. A döntőbe került 6 csapat tovább folytatta a vetélkedést, közben a megszaporodott közönség a filmvásznon megismerkedhetett Makk Marci „makkegészségének” történetével. Később Gazsi Endre tanár tornáztatta meg a játék résztvevőit A legfelkészültebbnek, legügyesebbnek végül a hetes iskola csapata bizonyult, nem sokkal maradtak mögötte a szlovák általános iskola tanulói. Akik nem értek el helyezést, azok is jutalomban részesülték, hiszen nem a győzelem volt a fontos, hanem az, hogy a gyerekek ezután nagyobb előszeretettel vegyék kezükbe a fogkefét, és kevesebb félelemmel menjenek a fogorvoshoz.
