Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-08 / 289. szám
1978. december 8., péntek Helytállt fiatalok Sarkadon Számítógép az építőiparban Lakások, óvodák, iskolák — házgyári elemekből JEGYZET Tartalékok A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkatársai kiszámították, hogy ha valamennyi mező- gazdasági termékünket ott állítanák elő, ahol ehhez a legkedvezőbbek a feltételek és az adottságok, akkor mintegy 240 ezer hektár termőterület szabadulna fel, azaz ennyivel kevesebben is megteremne, minden, hazai szükségletre, exportra, és tartalékolásra. Mennyi ez a 240 ezer hektár? Fél Békés megyényi. Nem kis terület tehát. A kérdés ezek után már csak az, hogyan oldható meg a mező- gazdasági termelés területi átszervezése úgy, hogy a fenti elképzeléseknek megfeleljen? Azt már előre kijelenthetjük, hogy máról holnapra semmiképp. A mező- gazdaság teljes szocialista átalakulása óta eltelt másfél— két évtized alatt sem feledkeztek meg tudniillik agrár szakembereink az ésszerűség eme követelményeiről, most jutottunk el azonban csak arra a pontra, amikor továbblépni máshogy már nem lehet. Ha arról beszélünk csupán, hogy a rejtett tartalékokat kell feltárnunk az elkövetkező néhány évben, vagy hogy a lehető legjobban kell adottságainkhoz alkalmazkodni, az emberek többsége talán nem is tudja mire illik ilyenkor gondolni. Természetesen ez nem az ő hibájuk. A gyakorlati megvalósításnak csak iránytűje lehet az általánosítás, a mégoly tudományosan megfogalmazott szentencia is. Hogy melyek ezek az adottságok, amelyekhez alkalmazkodni szükséges, milyen tartalékok maradtak még rejtve, az mindig az adott helyen dőlhet csak el. Nézzünk néhány példát a jobb megértés kedvéért. Világos, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünkben ott kell csökkentenünk az importot, ahol tudjuk. Ez a kényszerűség szülte a törekvést: hazai termésből fedezni cukorszükségletünket. Az árak emelésével és a termelők meggyőzésével sikerült is a cukorrépa-termesztésben változást elérni. Ebben benne van az is, hogy jó néhány termelő- szövetkezetben technikai fel- készültség híján egy-kétszáz hektáron a közepesnél jóval gyengébb termésátlaggal kínlódnak évről évre a cukorrépa-termesztők. Nos, ha ezeken a helyeken szép lassan kiiktatják a vetésszerkezetből a cukorrépát, s ezzel egy időben a cukor termelésében élen járó gazdaságok vállalkoznak további fejlesztésre, egy pontját máris megvalósítottuk a bevezetőben vázolt elképzeléseknek. Más. Ma már senki sem vitatja, hogy a szarvasmarha-tenyésztés és a legelőgazdálkodás aligha képzelhető el egymás nélkül. Igen ám, de mi van akkor, ha a kiterjedt legelőket birtokoló szövetkezet kasszája jóval üresebb annál, semmint, hogy fölújíthatná legelőit. Szomszédja viszont, amelyik tőkeerős, számtalan szarvas- marhát tart, legelőinek hektárszáma pedig említésre sem méltó? A válasz annyira kézenfekvő, hogy le sem írjuk. Csak megjegyezzük: nincsenek még egyértelműen kidolgozva, megteremtve a gyakorlati és jogi feltételei, lehetőségei két vagy több — termelését egymásra alapozó — termelőszövetkezet egymás közötti „tőkeáramlásának”. Két példát említettünk, ám ez még csak eleje a sornak. Ennek ellenére is bizonyítja, hogy tartalékaink feltárásában korántsem mentünk még el a végsőkig. Kőváry E. Péter Az országban elsőnek alakult sarkad! Lenin Tsz-ben 230 KISZ-korú fiatal dolgozik, s szakmunkás képesítéssel 118-an rendelkeznek. Lő- rincz Ferenc, a szövetkezet elnöke elismeréssel nyilatkozott a fiatalok munkájáról az ifjúsági parlamenten. Elmondotta többek között, hogy a szocialista brigádokban 144 fiatal dolgozik. Helytállásukat mi sem bizonyítja jobban: két év alatt 59 fiatal részesült kitüntetésben és jutalomban, üdülni 57-en mentek hazánk legszebb tájaira és külföldre. A KISZ-klub, a fotólabor, a labdarúgó- és sakkcsapat nagy szerepet játszik abban, hogy a sarkadi Lenin Tsz- ben igen jelentős a kulturális és a sporttevékenység. A hozzászólók többek között elmondották: nagyobb Októbertől folyamatosan érkeznek a gazdaságokból a cukorrépával megrakott gépkocsik a csorvási vasútállomás melletti átvevőhelyre. Itt először lemérik a szállítmányt és minden 5 vagon mennyiség után 25 —30 kilót kivesznek belőle mintának. Ebből állapítják meg a Sarkadi Cukorgyár laboratóriumában a cukorfokot, ami után prémiumot kaphatnak a gazdaságok. Ember és gép nem dagasztja a sarat, mint valamikor régen. Minden munka a nagy betonplaccon történik. Azon ürítik ki a gépkocsikból a cukorrépát és halmozzák hegyekbe szállítószalag segítségével. Markológép is dolgozik. Vagonba rakja a répát, amit vasúton szállítanak Sarkadra. Naponta annyit, ameny- nyit a gyár előre megrendel. A vasvilla már ritkán használt munkaeszköz. Csak a prizmák alját igazgatják, vagy az itt-ott elszóródott cukorrépát szedik össze vele. Gyulai Jánosné vezető átvevő elégedett a körülményekkel. Szép a cukorrépa, jól is tárolható. Megfelelő ütemű a szállítás. Az átvétel naponta reggel fél héttől estig tart. Toronyvilágítás van, így a korai sötétedés nem zavarja a munkát. Tizenheten dolgoznak a telepen, köztük éjjeliőr, prizmázó, gépkezelő, rakodógép-kiszolgáló, mérlegkezelő, minősítő. Valamennyiüknek van esőkabátjuk, gumicsizmájuk. Ebédre gonddal válogassa ki a vezetőség a nagy teljesítményű, drága gépek kezelőit, nagy értéket bíznak rájuk, speciális a feladatuk, többet kell velük törődni. Szó volt arról is, hogy bár jól lehet keresni az állattenyésztésben, nem szívesen mennek ide a fiatalok, mert nincs megoldva a szabad nap kérdése. A tejtermelésben élenjárók is több megbecsülést érdemelnének. Szó volt még a munkafegyelemről, a szövetkezeti tulajdon fokozottabb megbecsüléséről. Tizenhat fiatal mondta el véleményét őszintén az eredményekről és a további tennivalókról. Az ország legrégebbi termelő- szövetkezetének ifjúsági parlamentjén igen hasznos eszmecsere alakult ki a vezetők és a dolgozó fiatalok között. főtt ételt kapnak, napközben forró teát ihatnak. Jól szervezett a munka, mindenki derekasan teljesíti a rábízott feladatot. Különösen — ahogy Gyulai Jánosné mondja — Mada- rasi János markolókezelő, Kovács György billentőgépkezelő és Pető János, a lánctalpas gép kezelője. Még 1000 vagon cukorrépa érkezését várják a telepre, közben folyamatosan tart a szállítás a cukorgyárba is. És előreláthatólag jövő év január közepén fejeződik be a munka. A Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, vagyis a DÉLÉP az építési ágazatban hazánk egyik legnagyobb vállalata. Nagyságát érzékelteti, hogy több mint 6500 dolgozót foglalkoztat, az 1,6 milliárd forintot meghaladja az álló- és forgóeszközök értéke, s évente 2,7 milliárd forint az építőipari és ehhez kapcsolódó ipari előregyártás. A DÉLÉP az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában az építési-szerelési tevékenységét a tervezettnek megfelelően, évi 7 százalékkal növelte. Az elkövetkezendő két esztendőre hasonló fejlesztést irányoz elő a vállalat, ennek megvalósítása révén a tervidőszak végére az építési-szerelési munkák értékének el kell érnie a 2,5 milliárd forintot. Mindemellett az ipari termelési értéket évi 3—4 százalékkal tovább növelik, vagyis a teljes termelési érték 1980-ban már meghaladja a 3 milliárd forintot. A növekedéssel így a tervidőszak folyamán mintegy 40 százalékos kapacitásbővítést valósít meg. Néhány a legjelentősebb feladatok közül: a tervidőszakban csaknem 13 ezer otthont épít a DÉLÉP Békés- és Csongrád megyében, ebből az elkövetkezendő két évben 5700 lakást adnak át. A lakásokhoz kapcsolódó létesítmények közül 80 iskolai tantermet, 320 bölcsődei és 850 óvodai helyet ad át a következő két esztendőben. Mindezzel együtt az V. ötéves terv időszakában összesen 152 általános és középiskolai tantermet, 540 bölcsődei és másfél ezer óvodai helyet készít, ilyen mértékben járul hozzá az iskolai és gyermekintézméÉvfordulóra emlékezik a Magyar Mezőgazdaság. Annak 20 éves évfordulójára, hogy az MSZMP Központi Bizottsága meghirdette a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcot. A képes összeállítás és Fehér Károly vezércikke emlékeztet a húsz év alatt megtett alig felmérhetően nagy útra. A lap munkatársai Hajdú- Bihar megyében jártak, hogy áttekintsék és jellegzetes példákon keresztül bemutassák a mezőgazdaságilag nagy jelentőségű megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzetét. A lap közli Sikula Györgynek, az nyék iránti igények kielégítéséhez. Újdonság, s érdekesség, hogy Kiskundorozs- mán, valamint Újszegeden házgyári elemekből készül óvoda. Ezzel a gyártás- és építéstechnológiával lehetővé válik, hogy a gyermek- intézményeket a családi otthonokkal egy időben építsék meg. S ha már a panelek többcélú alkalmazásánál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy házgyári elemekből Szegeden és Orosházán szállodát, Szarvason pedig üdülőt is épít a DÉLÉP. Sokrétű a tevékenység, jókora a munkaterület. Csongrád megyén kívül Békés és Szolnok megyében is évről évre vállal feladatot a DÉLÉP, víztornyokat — csúszózsalus technológiával — az egész országban készít. Mindemellett részt vesz a paksi atomerőmű néhány épületének létrehozásában, Dél-alföldi Építőipari Társulás néven a Békés és Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalattal együtt. A feladatok növekednek, de a létszám növekedésére más vállalatokhoz hasonlóan a DÉLÉP sem számíthat. A többlettermelést a hatékonyság fokozásával kívánják elérni. Az idén megkezdődik a házgyári rekonstrukció, mely két ütemben valósul meg. Mintegy 350 millió forintos költséggel felújítják és bővítik a berendezéseket, eszközöket, korszerűsítik a termékeket. Az eredetileg évi 2500 lakás elkészítésére tervezett házgyárban az idén 2800 otthonhoz állítanak elő elemeket, a rekonstrukciót követően évente 3500 lakás elemeit gyártják. A technológiai és terMSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága első titkárának írását, amelyben a megye mezőgazdaságának eredményeit, és továbbfejlesztésének terveit foglalja össze. Az országszerte nagy figyelemmel kísért Kábái Cukorgyár építkezésén Vödrös Attila járt, aki többek között beszámol arról, hogy az új gyár cukorrépa-szükségletének 60 százalékát a Hajdúsági Agráripari Egyesüléstől szerzi majd be, amelynek természetesen a gyár is tagja lesz. Magát a Hajdúsági Agráripari Egyesülést annak igazgatója, Novobáczky István mutatja be. Részletesen mékváltásra csak egy példa: a házgyárban álló cso- portzsalus eljárással dolgoznak, ezáltal jobban kihasználóik a helyet. Nagyobb lesz az átlagos lakások alapterülete, lehetővé válik a mozgatható belső válaszfalak elhelyezése is. Népgazdasági szabályzók hatására a vállalat felkészült a tartalékok még hatékonyabb feltárására, s ezt ösztönző tervezési megoldásokkal segíti. Az eddigi eredmények jórészt a termelés irányításában, az idő- és a munkaerő ütemezésében, a gazdasági eredmények elszámolásában, és a számviteli ellenőrzésben jelentkeznek. A közeljövők i a DÉLÉP még jobban a számítástechnika alkalmazása adta lehetőségekkel. Érdemes megemlíteni: a házgyárban kezdettől fogva számítógéppel programozzák a termelést. Számítógéppel történik a lakótelepek építésszervezése, a programozás négyötöde számítógépes. A beruházások jobb előkészítésére új fajta módon is együttműködik a DÉLÉP, a tervező vállalatokkal : a közelmúlttól számítógéppel készítik a költségvetéseket. Az alkalmazás bővítését jól szemlélteti a következő: a vállalat R—20-as számítógépe jelenleg egy, 1979. második felétől kettő, a jövő ősztől pedig három műszakban dolgozik. A DÉLÉP számára jelentős esztendő lesz az 1979- es: tavasszal ünnepli a vállalat megalakulásának 30. évfordulóját. Az eltelt három évtizedben a megvalósított feladatok egész sora fémjelzi a vállalat munkáját. szól az újszerű vállalati kapcsolatrendszert megvalósító, integrációs lehetőségeket hordozó új gazdálkodási forma helyzetéről, eredményeiről és létező ellentmondásairól. Az együttműködés lehetőségeit kutatja az az öt hajdúböszörményi termelőszövetkezet is, aminek elnökeivel a megye és a város számos politikai vezetője ült le kerekasztal-beszélgetésre. A beszélgetésen részt vett Fehér Károly, a lap főszerkesztője és munkatársa, Gádor Iván. Csak egy jellemző mondat a beszélgetésről készült cikkből : „Most, még ma kell cselekednünk tartalékaink feltárása érdekében, mert ha holnapra halasszuk, mai előnyünkből a VI. ötéves terv elején lemaradás lesz”. A közös cselekvés persze nemcsak a termelőszövetkezetek ügye. Amint Győri Béla, a Debreceni Akadémiai Bizottság napokban tartott ülése után megállapítja: jelentős fejlődés attól is várható, ha a regionális fejlesztési elképzelések kidolgozásánál nem szabnak korlátot a megyék közigazgatási határai. További cikkekben szó esik még a hortobágyi juh- tartásról, annak továbbfejlesztési elképzeléseiről, és a hajdúszováti FAO-mintagaz- daságról, ahol az öntözés- fejlesztés sokoldalú munkáját végzik. S végül egy jelentős takarmányozási újdonság: a debreceni Biogal Gyógyszergyár NSZK-bói vő sárolt licence alapján pre- mixgyártásra készül. Ezek a keverékek szintetikus hozamnövelő szén et is tartalmaznak majd. P. B. Katonás rendben sorakoznak a békéscsabai gyár udvarán az elkészült HESSTON-adapterek. Rövidesen útnak indulnak, hogy valamelyik tőkés országban öregbítsék a MEZŐGÉP VállaFotó: Veress Erzsi 4 A Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyárában átadták a szovjet megrendelésre készült új, 1240 lóerős uszályvontatót. A teljesen automatizált, egy ember irányításával működő típusból a tervek szerint még tizenötöt szállítanak a Szovjetunióba (MTI-fotó, Tóth Gyula felvétele — KS) Cukorrépa-átvevöhelyen Miről ír a Magyar Mezőgazdaság decemberi száma?
