Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

1978. december 8., péntek Helytállt fiatalok Sarkadon Számítógép az építőiparban Lakások, óvodák, iskolák — házgyári elemekből JEGYZET Tartalékok A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium munkatársai kiszámították, hogy ha valamennyi mező- gazdasági termékünket ott állítanák elő, ahol ehhez a legkedvezőbbek a feltételek és az adottságok, akkor mintegy 240 ezer hektár ter­mőterület szabadulna fel, azaz ennyivel kevesebben is megteremne, minden, hazai szükségletre, exportra, és tartalékolásra. Mennyi ez a 240 ezer hek­tár? Fél Békés megyényi. Nem kis terület tehát. A kér­dés ezek után már csak az, hogyan oldható meg a mező- gazdasági termelés területi átszervezése úgy, hogy a fenti elképzeléseknek megfe­leljen? Azt már előre kije­lenthetjük, hogy máról hol­napra semmiképp. A mező- gazdaság teljes szocialista át­alakulása óta eltelt másfél— két évtized alatt sem feled­keztek meg tudniillik agrár szakembereink az ésszerűség eme követelményeiről, most jutottunk el azonban csak arra a pontra, amikor to­vábblépni máshogy már nem lehet. Ha arról beszélünk csupán, hogy a rejtett tartalékokat kell feltárnunk az elkövetke­ző néhány évben, vagy hogy a lehető legjobban kell adottságainkhoz alkalmaz­kodni, az emberek többsége talán nem is tudja mire il­lik ilyenkor gondolni. Ter­mészetesen ez nem az ő hi­bájuk. A gyakorlati megva­lósításnak csak iránytűje le­het az általánosítás, a még­oly tudományosan megfogal­mazott szentencia is. Hogy melyek ezek az adottságok, amelyekhez alkalmazkodni szükséges, milyen tartalékok maradtak még rejtve, az mindig az adott helyen dől­het csak el. Nézzünk néhány példát a jobb megértés kedvéért. Vi­lágos, hogy jelenlegi gazda­sági helyzetünkben ott kell csökkentenünk az importot, ahol tudjuk. Ez a kényszerű­ség szülte a törekvést: hazai termésből fedezni cukorszük­ségletünket. Az árak emelé­sével és a termelők meggyő­zésével sikerült is a cukor­répa-termesztésben változást elérni. Ebben benne van az is, hogy jó néhány termelő- szövetkezetben technikai fel- készültség híján egy-kétszáz hektáron a közepesnél jóval gyengébb termésátlaggal kín­lódnak évről évre a cukorré­pa-termesztők. Nos, ha eze­ken a helyeken szép lassan kiiktatják a vetésszerkezet­ből a cukorrépát, s ezzel egy időben a cukor termelésében élen járó gazdaságok vállal­koznak további fejlesztésre, egy pontját máris megvalósí­tottuk a bevezetőben vázolt elképzeléseknek. Más. Ma már senki sem vitatja, hogy a szarvasmar­ha-tenyésztés és a legelőgaz­dálkodás aligha képzelhető el egymás nélkül. Igen ám, de mi van akkor, ha a kiter­jedt legelőket birtokoló szö­vetkezet kasszája jóval üre­sebb annál, semmint, hogy fölújíthatná legelőit. Szom­szédja viszont, amelyik tő­keerős, számtalan szarvas- marhát tart, legelőinek hek­társzáma pedig említésre sem méltó? A válasz annyira kézen­fekvő, hogy le sem írjuk. Csak megjegyezzük: nincse­nek még egyértelműen kidol­gozva, megteremtve a gya­korlati és jogi feltételei, le­hetőségei két vagy több — termelését egymásra alapozó — termelőszövetkezet egy­más közötti „tőkeáramlásá­nak”. Két példát említettünk, ám ez még csak eleje a sor­nak. Ennek ellenére is bizo­nyítja, hogy tartalékaink fel­tárásában korántsem men­tünk még el a végsőkig. Kőváry E. Péter Az országban elsőnek ala­kult sarkad! Lenin Tsz-ben 230 KISZ-korú fiatal dolgo­zik, s szakmunkás képesítés­sel 118-an rendelkeznek. Lő- rincz Ferenc, a szövetkezet elnöke elismeréssel nyilatko­zott a fiatalok munkájáról az ifjúsági parlamenten. El­mondotta többek között, hogy a szocialista brigádok­ban 144 fiatal dolgozik. Helytállásukat mi sem bizo­nyítja jobban: két év alatt 59 fiatal részesült kitüntetés­ben és jutalomban, üdülni 57-en mentek hazánk leg­szebb tájaira és külföldre. A KISZ-klub, a fotólabor, a labdarúgó- és sakkcsapat nagy szerepet játszik abban, hogy a sarkadi Lenin Tsz- ben igen jelentős a kulturá­lis és a sporttevékenység. A hozzászólók többek kö­zött elmondották: nagyobb Októbertől folyamatosan érkeznek a gazdaságokból a cukorrépával megrakott gépkocsik a csorvási vasút­állomás melletti átvevőhely­re. Itt először lemérik a szállítmányt és minden 5 vagon mennyiség után 25 —30 kilót kivesznek belőle mintának. Ebből állapítják meg a Sarkadi Cukorgyár laboratóriumában a cukor­fokot, ami után prémiumot kaphatnak a gazdaságok. Ember és gép nem da­gasztja a sarat, mint vala­mikor régen. Minden mun­ka a nagy betonplaccon történik. Azon ürítik ki a gépkocsikból a cukorrépát és halmozzák hegyekbe szállítószalag segítségével. Markológép is dolgozik. Va­gonba rakja a répát, amit vasúton szállítanak Sarkad­ra. Naponta annyit, ameny- nyit a gyár előre megren­del. A vasvilla már ritkán használt munkaeszköz. Csak a prizmák alját igazgatják, vagy az itt-ott elszóródott cukorrépát szedik össze ve­le. Gyulai Jánosné vezető átvevő elégedett a körülmé­nyekkel. Szép a cukorrépa, jól is tárolható. Megfelelő ütemű a szállítás. Az átvé­tel naponta reggel fél hét­től estig tart. Toronyvilágí­tás van, így a korai sötéte­dés nem zavarja a munkát. Tizenheten dolgoznak a telepen, köztük éjjeliőr, prizmázó, gépkezelő, rako­dógép-kiszolgáló, mérleg­kezelő, minősítő. Vala­mennyiüknek van esőkabát­juk, gumicsizmájuk. Ebédre gonddal válogassa ki a veze­tőség a nagy teljesítményű, drága gépek kezelőit, nagy értéket bíznak rájuk, speciá­lis a feladatuk, többet kell velük törődni. Szó volt arról is, hogy bár jól lehet keres­ni az állattenyésztésben, nem szívesen mennek ide a fiata­lok, mert nincs megoldva a szabad nap kérdése. A tej­termelésben élenjárók is több megbecsülést érdemel­nének. Szó volt még a mun­kafegyelemről, a szövetkezeti tulajdon fokozottabb megbe­csüléséről. Tizenhat fiatal mondta el véleményét őszin­tén az eredményekről és a további tennivalókról. Az ország legrégebbi termelő- szövetkezetének ifjúsági par­lamentjén igen hasznos esz­mecsere alakult ki a vezetők és a dolgozó fiatalok között. főtt ételt kapnak, napköz­ben forró teát ihatnak. Jól szervezett a munka, mindenki derekasan teljesí­ti a rábízott feladatot. Kü­lönösen — ahogy Gyulai Jánosné mondja — Mada- rasi János markolókezelő, Kovács György billentőgép­kezelő és Pető János, a lánctalpas gép kezelője. Még 1000 vagon cukorré­pa érkezését várják a te­lepre, közben folyamatosan tart a szállítás a cukorgyár­ba is. És előreláthatólag jö­vő év január közepén fejező­dik be a munka. A Dél-magyarországi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat, vagyis a DÉLÉP az építési ágazatban hazánk egyik leg­nagyobb vállalata. Nagysá­gát érzékelteti, hogy több mint 6500 dolgozót foglal­koztat, az 1,6 milliárd fo­rintot meghaladja az álló- és forgóeszközök értéke, s évente 2,7 milliárd forint az építőipari és ehhez kapcso­lódó ipari előregyártás. A DÉLÉP az V. ötéves terv eddig eltelt időszaká­ban az építési-szerelési te­vékenységét a tervezettnek megfelelően, évi 7 százalék­kal növelte. Az elkövetke­zendő két esztendőre ha­sonló fejlesztést irányoz elő a vállalat, ennek meg­valósítása révén a tervidő­szak végére az építési-sze­relési munkák értékének el kell érnie a 2,5 milliárd fo­rintot. Mindemellett az ipari termelési értéket évi 3—4 százalékkal tovább nö­velik, vagyis a teljes ter­melési érték 1980-ban már meghaladja a 3 milliárd fo­rintot. A növekedéssel így a tervidőszak folyamán mintegy 40 százalékos kapa­citásbővítést valósít meg. Néhány a legjelentősebb feladatok közül: a tervidő­szakban csaknem 13 ezer otthont épít a DÉLÉP Bé­kés- és Csongrád megyében, ebből az elkövetkezendő két évben 5700 lakást adnak át. A lakásokhoz kapcsoló­dó létesítmények közül 80 iskolai tantermet, 320 böl­csődei és 850 óvodai helyet ad át a következő két esz­tendőben. Mindezzel együtt az V. ötéves terv időszaká­ban összesen 152 általános és középiskolai tantermet, 540 bölcsődei és másfél ezer óvodai helyet készít, ilyen mértékben járul hozzá az iskolai és gyermekintézmé­Évfordulóra emlékezik a Magyar Mezőgazdaság. An­nak 20 éves évfordulójára, hogy az MSZMP Központi Bizottsága meghirdette a mezőgazdaság szocialista át­alakításáért folytatott harcot. A képes összeállítás és Fehér Károly vezércikke emlékez­tet a húsz év alatt megtett alig felmérhetően nagy útra. A lap munkatársai Hajdú- Bihar megyében jártak, hogy áttekintsék és jellegzetes pél­dákon keresztül bemutassák a mezőgazdaságilag nagy je­lentőségű megye mezőgaz­daságának és élelmiszeripa­rának helyzetét. A lap köz­li Sikula Györgynek, az nyék iránti igények kielégí­téséhez. Újdonság, s érde­kesség, hogy Kiskundorozs- mán, valamint Újszegeden házgyári elemekből készül óvoda. Ezzel a gyártás- és építéstechnológiával lehe­tővé válik, hogy a gyermek- intézményeket a családi ott­honokkal egy időben épít­sék meg. S ha már a pane­lek többcélú alkalmazásánál tartunk, érdemes megemlí­teni, hogy házgyári ele­mekből Szegeden és Oros­házán szállodát, Szarvason pedig üdülőt is épít a DÉL­ÉP. Sokrétű a tevékenység, jókora a munkaterület. Csongrád megyén kívül Bé­kés és Szolnok megyében is évről évre vállal feladatot a DÉLÉP, víztornyokat — csúszózsalus technológiával — az egész országban ké­szít. Mindemellett részt vesz a paksi atomerőmű né­hány épületének létrehozá­sában, Dél-alföldi Építő­ipari Társulás néven a Bé­kés és Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalattal együtt. A feladatok növekednek, de a létszám növekedésére más vállalatokhoz hasonló­an a DÉLÉP sem számíthat. A többlettermelést a haté­konyság fokozásával kíván­ják elérni. Az idén megkezdődik a házgyári rekonstrukció, mely két ütemben valósul meg. Mintegy 350 millió fo­rintos költséggel felújítják és bővítik a berendezéseket, eszközöket, korszerűsítik a termékeket. Az eredetileg évi 2500 lakás elkészítésére tervezett házgyárban az idén 2800 otthonhoz állíta­nak elő elemeket, a re­konstrukciót követően éven­te 3500 lakás elemeit gyárt­ják. A technológiai és ter­MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága első titkárának írását, amelyben a megye mezőgazdaságának eredmé­nyeit, és továbbfejlesztésé­nek terveit foglalja össze. Az országszerte nagy figye­lemmel kísért Kábái Cukor­gyár építkezésén Vödrös At­tila járt, aki többek között beszámol arról, hogy az új gyár cukorrépa-szükségleté­nek 60 százalékát a Hajdúsá­gi Agráripari Egyesüléstől szerzi majd be, amelynek természetesen a gyár is tag­ja lesz. Magát a Hajdúsági Agráripari Egyesülést annak igazgatója, Novobáczky Ist­ván mutatja be. Részletesen mékváltásra csak egy pél­da: a házgyárban álló cso- portzsalus eljárással dol­goznak, ezáltal jobban ki­használóik a helyet. Na­gyobb lesz az átlagos laká­sok alapterülete, lehetővé válik a mozgatható belső válaszfalak elhelyezése is. Népgazdasági szabályzók hatására a vállalat felké­szült a tartalékok még ha­tékonyabb feltárására, s ezt ösztönző tervezési meg­oldásokkal segíti. Az eddigi eredmények jórészt a ter­melés irányításában, az idő- és a munkaerő üte­mezésében, a gazdasági eredmények elszámolásá­ban, és a számviteli ellen­őrzésben jelentkeznek. A kö­zeljövők i a DÉLÉP még jobban a számítástechni­ka alkalmazása adta le­hetőségekkel. Érdemes meg­említeni: a házgyárban kez­dettől fogva számítógéppel programozzák a termelést. Számítógéppel történik a lakótelepek építésszervezé­se, a programozás négyötö­de számítógépes. A beruhá­zások jobb előkészítésére új fajta módon is együtt­működik a DÉLÉP, a terve­ző vállalatokkal : a közel­múlttól számítógéppel ké­szítik a költségvetéseket. Az alkalmazás bővítését jól szemlélteti a következő: a vállalat R—20-as számítógé­pe jelenleg egy, 1979. má­sodik felétől kettő, a jövő ősztől pedig három műszak­ban dolgozik. A DÉLÉP számára jelen­tős esztendő lesz az 1979- es: tavasszal ünnepli a vál­lalat megalakulásának 30. évfordulóját. Az eltelt há­rom évtizedben a megvaló­sított feladatok egész sora fémjelzi a vállalat munká­ját. szól az újszerű vállalati kap­csolatrendszert megvalósító, integrációs lehetőségeket hor­dozó új gazdálkodási forma helyzetéről, eredményeiről és létező ellentmondásairól. Az együttműködés lehető­ségeit kutatja az az öt haj­dúböszörményi termelőszö­vetkezet is, aminek elnökei­vel a megye és a város szá­mos politikai vezetője ült le kerekasztal-beszélgetésre. A beszélgetésen részt vett Fe­hér Károly, a lap főszer­kesztője és munkatársa, Gá­dor Iván. Csak egy jellemző mondat a beszélgetésről ké­szült cikkből : „Most, még ma kell cselekednünk tartalé­kaink feltárása érdekében, mert ha holnapra halasszuk, mai előnyünkből a VI. öt­éves terv elején lemaradás lesz”. A közös cselekvés per­sze nemcsak a termelőszö­vetkezetek ügye. Amint Győ­ri Béla, a Debreceni Akadé­miai Bizottság napokban tartott ülése után megálla­pítja: jelentős fejlődés attól is várható, ha a regionális fejlesztési elképzelések ki­dolgozásánál nem szabnak korlátot a megyék közigaz­gatási határai. További cikkekben szó esik még a hortobágyi juh- tartásról, annak továbbfej­lesztési elképzeléseiről, és a hajdúszováti FAO-mintagaz- daságról, ahol az öntözés- fejlesztés sokoldalú munká­ját végzik. S végül egy je­lentős takarmányozási új­donság: a debreceni Biogal Gyógyszergyár NSZK-bói vő sárolt licence alapján pre- mixgyártásra készül. Ezek a keverékek szintetikus ho­zamnövelő szén et is tar­talmaznak majd. P. B. Katonás rendben sorakoznak a békéscsabai gyár udvarán az elkészült HESSTON-adapterek. Rövidesen útnak indulnak, hogy valamelyik tőkés országban öregbítsék a MEZŐGÉP Válla­Fotó: Veress Erzsi 4 A Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyárában átadták a szovjet megrendelésre készült új, 1240 lóerős uszályvonta­tót. A teljesen automatizált, egy ember irányításával műkö­dő típusból a tervek szerint még tizenötöt szállítanak a Szov­jetunióba (MTI-fotó, Tóth Gyula felvétele — KS) Cukorrépa-átvevöhelyen Miről ír a Magyar Mezőgazdaság decemberi száma?

Next

/
Thumbnails
Contents