Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. DECEMBER 8., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1978. december 6-án Ká­dár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizott­ság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a Budapesti Párt- bizottság titkárai, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkárai, a Miniszterta­nács tagjai, az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke, a Központi Bizottság gazda-' ságpolitikai osztályának helyettes vezetői és a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság kegyelettel emlé­kezett meg elhunyt tagjáról, dr. Orbán I.ászló elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Közpon­ti Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tá­jékoztatót ; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, s az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. I. O A Központi Bizottság megtárgyalta a Var­sói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületének 1978. november 22—23-i moszkvai üléséről szóló jelentést, és teljes mér­tékben jóváhagyta a magyar küldöttség tevékenységét. A Központi Bizottság nagyra értékeli és támogatja a Politikai Tanácskozó Tes­tület állásfoglalásait, ame­lyek kifejezik a Varsói Szer­ződés szervezetébe tömörült szocialista országoknak — köztük hazánknak — az eu­rópai béke és biztonság meg­szilárdításáért, a nemzetközi enyhülés további elmélyíté­séért folytatott következetes és konstruktív politikáját. Ez a politika megfelel a magyar nép, a szocialista közösség, s minden nép érdekeinek, méltán élvezi a haladó, bé­keszerető erőik támogatását. Ezeknek az erőknek az ösz- szefogása, együttes fellépése képes megakadályozni az imperialista, reakciós körök törekvését, hogy visszafor­dítsák az enyhülés folyama­tát. A Központi Bizottság kife­jezte egyetértését a Politikai Tanácskozó Testületnek ,a nemzetközi helyzetről adott értékelésével. Megállapítot­ta, hogy az 1976 novemberi bukaresti ülés óta Európá­ban további kedvező válto­zások mentek végbe. Földré­szünkön rendszeressé váltak a helsinki értekezleten részt vett államok vezetőinek ta­lálkozói, kiegyensúlyozottab­bak lettek ,a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kapcsolatai. Ez elősegíti az egyenjogú^ a kölcsönösen előnyös nemzetközi együtt­működést, a népek közötti bizalom légkörének erősödé­sét; bizonyítja, hogy az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányában rögzített hosszú távú program helyesen ha­tározza meg a földrész biz­tonsága érdekében szükséges intézkedéseket. A Magyar Népköztársaság következete­sen munkálkodik e program valóra váltásán. A Központi Bizottság is­mételten rámutatott, hogy a békét és biztonságot, az eny­hülést, a népek függetlensé­gét, gazdasági és társadalmi fejlődését fenyegető legna­gyobb veszély a fegyverkezé­si hajsza folytatása, ütemé­nek és méreteinek növekedé­se. Ebből kiindulva a Ma­gyar Népköztársaság a Var­sói Szerződés többi tagorszá­gával egyetemben arra tö­rekszik, hogy a fegyverkezé­si hajsza lefékezéséről, a le­szerelés előmozdításáról fo­lyó tárgyalásokon fordulat jöjjön létre. Síkraszáll azért, hogy tárgyalások kezdődje­nek mindenfajta nukleáris fegyver gyártásának betiltá­sáról és a meglevő készletek fokozatos csökkentéséről, egé­szen teljes felszámolásukig. Szorgalmazza a nukleáris fegyverek alkalmazásának végleges betiltását, és azt, hogy mniden állam mondjon le az erő alkalmazásáról az államközi kapcsolatokban. A világ sorsának alakulása szempontjából alapvető fon­tosságú, hogy mielőbb aláír­ják a második szovjet—lame- rikai megállapodást a hadá­szati támadó fegyverek kor­látozásáról. Ez elősegíti, hogy áttérjenek olyan új egyezmé­nyek kidolgozására a fegy­verzetek csökkentéséről, ame­lyekhez a többi nukleáris ha­talom is csatlakozhat. A Magyar Népköztársaság határozott álláspontja, hogy a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről fo­lyó bécsi tárgyalások előre­haladását jól szolgálják a szocialista országok 1978. jú­nius 8-án beterjesztett javas­latai, amelyek a kölcsönös biztonság elvéből kiindulva az egyensúlyt a fegyveres erők és fegyverzetek alacso­nyabb szintjén kívánják biz­tosítani. A bizalom légköré­nek erősítését célozza az 1978. november 30-án felújí­tott és kiegészített korábbi javaslatuk, amelyben a részt­vevő országok fegyveres erői létszámának befagyasztását indítványozták a tárgyalások időszakára. Az előrelépéshez az szükséges, hogy a NATO érintett tagállamai a kezde­ményezésekre konstruktív választ adjanak. A Központi Bizottság, pár­tunk, kormányunk, népünk teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés tagállamai­nak kezdeményezéseit a nem­zetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása érdekében. A Varsói Szerződés szervezeté­be tömörült szocialista orszá­gok békepolitikájának és vé­delmi erejének meghatározó szerepe van abban, hogy Eu­rópában szilárd alapokon nyugszik ia béke, és világmé­retekben tért hódít az eny­hülés. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a NATO- tagállamok fokozott ütemű fegyverkezése miatt szükség van a szocialista közösség védelmi erejének megfelelő színvonalon tartására, folya­matos tökéletesítésére. A Ma­gyar Népköztársaság — or­szágunk és a szocialista kö­zösség biztonsága, békéje ér­dekében — a jövőben is ma­radéktalanul teljesíti szövet- ségesi kötelezettségeit, tevé­kenyen részt vesz a külpoli­tika összehangolásában és az egyeztetett törekvések meg­valósításában. O A szocialista közös­ség országaival fenn­álló sokoldalú kap­csolatainkat, együttműködé­sünket erősítették Lázár György elvtársnak, a Mi­nisztertanács elnökének tár­gyalásai a Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köz­társaságban, valamint a Len­gyel Népköztársaság minisz­terelnökének látogatása ha­zánkban. Az 1977. évi legfelső szin­tű magyar—román találko­zón született megállapodások végrehajtásának előmozdítá­sát szolgálták pártunk kül­döttségének bukaresti meg­beszélései. A Központi Bi­zottság megállapította: to­vábbi kölcsönös erőfeszítések lehetségesek és szükségesek a magyar—román kapcsola­tok népeink érdekeinek meg­felelő fejlesztéséhez. O A Központi Bizott­ság ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság alap­vetően érdekelt a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti széles körű és sokoldalú kapcsolatok fej­lesztésében, a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában. Kádár János elvtársnak a Francia Köztársaságban tett látogatása jól szolgálta Ma­gyarország és Franciaország együttműködésének bővíté­sét, a kölcsönös megértést, az országaink, népeink közti jó viszony erősítését, és hozzá­járult az európai biztonság megszilárdításához, a nem­zetközi enyhülés ügyéhez. Hazánk kész arra, hogy a ta­lálkozó szellemében, s annak eredményei alapján fejlessze a kölcsönösen előnyös ma­gyar—francia kapcsolatokat politikai, gazdasági és kul­turális területen. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztését és a békés egy­más mellett élés politikáját segítette elő a Dán Király­ság miniszterelnökének ma­gyarországi látogatása, az or­szággyűlés képviselőinek ta­lálkozói a görög, a jugoszláv, a norvég, az olasz és a por­tugál parlament küldöttségei­vel, valamint iá magyar— svájci és a magyar—japán külügyminiszteri tárgyalások. Az Amerikai Egyesült Álla­mok szenátusának küldöttsé­gével Budapesten folytatott megbeszélések hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez és a két °r* szág kapcsolatainak előmoz­dításához. O A Közpönti Bizotts.i- megerősítette a ma­gyar kommunisták, a magyar nép szolidaritását azokkal a haladó erőkkel, melyek az imperialista ag­resszióval és beavatkozási kísérletekkel szemben hazá­juk függetlenségének megszi­lárdításáért, területi sérthe­tetlenségének megvédéséért, gazdasági önállóságának megerősítéséért, a nemzeti társadalmi felemelkedésért küzdenek. Hafez al-Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocialis­ta Pártja főtitkárának, a Szí­riái Arab Köztársaság elnö­kének hazánkban tett hiva­talos, baráti látogatása jelen­tősen hozzájárult országaink kapcsolatainak sokoldalú fej­lesztéséhez. A Központi Bi­zottság nagyra értékeli, hogy a Szíriái Arab Köztársaság az arab világ imperialista­ellenes erőivel együtt küzd az igazságos közel-keleti bé­ke megteremtéséért, fellép a haladó arab államok egysé­gének megszilárdításáért, az arab népek jogos ügyét tá­mogató szocialista országok­kal való együttműködés el­mélyítéséért. A magyar nép változatlanul szolidáris az izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolásáért, a közel-keleti igazságos és tar­tós rendezésért harcoló arab népekkel. Mengisztu Hailé Mariam alezredesnek, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsa elnöké­nek, állam- és kormányfő­nek magyarországi hivata­los, "baráti ’ látogatása elő­mozdította együttműködé­sünk és barátságunk erősíté­sét. A tárgyalásokon ismé­telten kinyilvánítottuk: a Magyar Népköztársaság, a magyar nép szolidáris a fej­lődés szocialista útját vá­lasztó Etiópiával, és azzal a küzdelemmel, amelyet az etióp nép folytat országa egységének, függetlenségé­nek, forradalmi vívmányai­nak megvédéséért. O A Központi Bizott­ság méltatta azok­nak a megbeszélé­seknek a fontosságát, ame­lyeket pártunk vezetői a test­vérpártok és más haladó, de­mokratikus erők képviselői­vel folytattak. A szocialista országok test­vérpártjainak pártszervezés­sel foglalkozó KB-titkárai október végén Budapesten hasznos és eredményes ta­nácskozást folytattak a szo­cializmus politikai rendsze­re fejlődésének kérdéseiről. Pártunk képviselői részt vettek az ausztrál és az NSZK-beli testvérpárt, a Guineái Demokrata Párt, a Madagaszkári Függetlenség Kongresszus Párt kong- resszusán. Kádár János elvtárs, ta­lálkozója Georges Marchais- val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával megerősí­tette a két testvérpárt in­Tegnap, december 7-én sajtónapi ünnepségre, koszo­rúzásra került sor Békéscsabán. A Vörös Újság megje­lenésének 60. évfordulóján a Békés megyei Népújság párt- és KISZ-szervezetének .(képünkön), a Rózsa Fe­renc Gimnázium és Szakközépiskolának a képviselői he­lyeztek el koszorút Rózsa Ferenc szobránál. (Tudósítá­sunk az ünnepségről, a koszorúzásról lapunk 3. oldalán) Fotó: Gál Edit ternacionalista együttműkö­dését és szolidaritását. Pár­tunk Központi Bizottsága el­ső titkárának eszmecseréje Francois Mitterand-nal, a Francia Szocialista Párt ve­zetőjével hozzájárult a két párt közti jobb megértéshez az enyhülés, az európai bé­ke és együttműködés közös érdekű kérdéseiben. Fontos megbeszélésekre ke­rült sor a paraguayi, a spa­nyol, a svájci, az új-zélandi testvérpártok vezetőivel. Ha­zánkban fogadtuk Joshua Nkomot, a Zimbabwei Afri­kai Népi Unió (ZAPU) el­nökét, a Hazafias Front társelnökét. A látogatások, megbeszé­lések hozzájárultak az állás­pontok alaposabb megisme­réséhez, kétoldalú kapcsola­taink fejlesztéséhez, valamint kölcsönös szolidaritásunk megerősítéséhez. II. A Központi Bizottság át­tekintette az ország gazda­sági helyzetét, megtárgyalta az idei népgazdasági terv végrehajtásának eddigi ta­pasztalatait, s jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. O A Központi Bizott­ság megállapította : az ipar, az építő­ipar és a mezőgazdaság ter­melése, a munka termelé­kenysége — várhatóan — a népgazdasági terv elő­irányzata szerint, a nemzeti jövedelem a tervezettet megközelítően nő. Gyara­podtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelő alap­jai. Olyan jelentős beruhá­zások fejeződtek be, mint a szegedi kőolaj- és földgáz­ipari létesítmények, az Óz­di Kohászati Művek acél­gyártó üzeme, a Dunaújvá­rosi Hullámpapírgyár, a Zalaegerszegi Hűtőház. Megkezdte termelését a Borsodi Vegyiművek új pvc-gyára, a Tiszai Vegyi­kombinát polipropilén üze­me és a Gyulai Húskombi­nát. Az életszínvonal emelke­dése némileg meghaladja a tervezettet, a lakosság élet- körülményei javulnak. Ugyanakkor az intenzív gazdasági fejlődés minőségi és hatékonysági követel­ményei még nem érvénye­sülnek megfelelően, a ter­melés szerkezete, a gazdál­kodás színvonala még nem alkalmazkodik kellően a megváltozott és magasabb követelményekhez, a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­te az előirányzottnál kedve­zőtlenebbül alakul. Az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről, a gazda­sági fejlődés fő vonásairól az eddigi adatok alapján megállapítható: a) A nemzeti jövedelem az előirányzott 5 százalék­kal szemben 4—4,5 száza­lékkal nő. A belföldi fel- használás viszont a tervezett 2 százalékkal szemben 6—7 százalékkal haladja meg a múlt évit. A fe'halmozás — a beruházások és készletek — növekedése lényegesen nagyobb a tervezettnél, A lakossági fogyasztás az -előirányzathoz közel álló. — Az ipari termelés elő­reláthatóan az előirányzott 5,5—6 százalékkal bővül. Az ipari ágazatok — az élelmi­szeripar és a kohászat kivé­telével — a számítottnak megfelelően, vagy azt meg­haladóan növelik termelé­süket. A mennyiségi fejlő­dés azonban több területen nincs összhangban a gazdál­kodás minőségi követelmé­nyeivel. Lassú az előrehala­dás a termelés szerkezeté­nek, szervezettségének ja­vításában, a munkaerő, az anyagok és az energia taka­rékosabb felhasználásában. Az anyagi ráfordítások a termelésnél nagyobb ütem­ben nőttek. — Az építőipar termelése várhatóan a tervezett mér­tékben 4,5—5 százalékkal nő. A nagyberuházásokat és a lakásokat kivitelező vállala­tok teljesítménye az átlagos­nál gyorsabban emelkedik, de több fontos létesítmény és a fővárosi lakások építésében elmaradás van. — A mezőgazdaság a terv­nek megfelelően csaknem 3 százalékkal termel többet, mint tavaly. A növényter­mesztés megközelíti a számí­tottat, az állattenyésztés an­nál __ valamelyest gyorsabban fejlődik. Az előirányzottnál több kenyérgabona termett, búzából hektáronként orszá­gos átlagban 42,8 mázsát, ku­koricából 51 mázsát takarí­tottak be. Kukoricából az össztermés — bár a hozamok nagyobbak a számítottnál — a kisebb vetésterülete miatt kevsebb a tervezettnél. Bur­gonyából és cukorrépából, az előirányzottnál valamelyest több, gyümölcsből és zöld­ségből kevesebb a ter­més. Az állatállomány növe­kedett. Jelentősen emelkedett a hús, a tej, valamint az epréb állati termékek terme­lése és felvásárlása. A ta- kormánygazdálkodás és -fel- használás színvonala még nem kielégítő, a termelési költségek az indokoltnál na­gyobbak. — A közlekedési vállalatok — kisebb fennakadásokkal — kielégítették az áruszállítási igényeket. A személyszállítás a tervezettnek megfelelően fejlődik. b) A beruházások volume­ne a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 4 százalék­kal emelkedik. A túlteljesí­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents