Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

1978. december 7., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Ünnepi csapat­összejövetel Az úttörőtanács nevében írt Haász Ildikó gyulai kis­pajtás. A KMP megalakulá­sának évfordulójára a 108. sz. Zrínyi Ilonja Úttörőcsa­pat csapatösszejövetelt ren­dezett. Ünnepi beszédet dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkára mondott. Ezután az iskola énekkara és irodal­mi színpada adott műsort, majd Rácz Gábor, városi út­törőelnök jutalmakat nyúj­tott át 3 kispajtásnak, akik az országos úttörőolimpián első helyezést értek el, s részt vettek ,a Nemzetközi Barátság Négytusa Verse­nyen. 1 ' -----—1 V álaszolnak az illetékesek Sinka Pál és neje békés­csabai lakos panaszlevelére a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat vezetői adtak választ. Kivizsgálták az ügyet, kiderült: a vállalat és a lakásszövetkezet között per nem volt, kártérítést nem ítélhetett meg a bíróság. A panaszosok csupán a bojler és a konvektor kicserélését kérték, szavatossági igényt nem nyújtottak be. így a vállalatnak nem áll módjá­ban a készülékek kicserélé­se. * * * Boldizsár Gyula, Békés. Időközben sikerült hírlap­kézbesítőt alkalmazni a la­kóterületen. Ismeretes, hogy a munkaerőhiány nem csu­pán bérkérdés: inkább az okozza a problémát, hogy nincs szabad szombat és va­sárnap, illetve minden ün­nepnap kézbesíteni kell — írja válaszlevelében a Sze­gedi Postaigazgatóság. * * * Sok a falevél című panasz- levélre a Békéscsabai Ker­tészeti és Köztisztasági Vál­lalat igazgatója, Gaál János írja : „... a lehullott falevelet folyamatosan szállítjuk, a Penza lakótelepen december 4-én kezdtük. A „dűlő fa” ügyében azonban a panaszos keresse meg a vállalatot, mivel a helyszínelők nem ta­lálták meg. flsszonybrlgádok barátsága Kedves levelet hozott a minap a Szerkesszen velünk rovatnak a posta: Taró Mi- hályné, a Békéscsabai Álla­mi Gazdaság Tyereskova te­henészeti szocialista brigád­vezetője írt. Beszámolt arról, hogy bensőséges barátságot alakítottak ki az Orosházi Üveggyár ugyancsak Tyeres­kova nevét viselő szocialista brigáddal. „... az ismerkedés — amely Orosházán volt 1978. október 27-én — igen jól sikerült. Nálunk 1978. no­vember 16-án vendégesked­tek a munkásasszonyok. Na­gyon sok mindent megismer­tünk egymás életéről, mun­kájáról, igazán hasznos volt az eszmecsere. Jó érzéssel kísértük ki az állomásra az orosházi testvérbrigád tag­jait, mert tudtuk, hogy jól érezték magukat nálunk...” „... Ezúton szeretném meg­köszönni a gazdaság veze­tőinek, az üzemi konyha dol­gozóinak, akik sokat segí­tettek abban, hogy magyaros vendégszeretettel fogadhas­suk a testvérbrigádot. Kö­szönjük az általános iskola 3. osztálya Nyuszi őrsének a kedves műsort, amellyel a két női brigádot szórakoztat­ta. Taró Mihályne, a Tyeresková Szocialista Brigád vezetője Negyven veterán nevében... Ezúton köszönjük meg a békéscsabai városi pártbi­zottságnak, hogy nekünk, ré­gi párttagoknak, a KMP ju­bileuma alkalmából bemu­tatták Békéscsabát. Autó­busszal körüljártuk á vá­rost, megnéztünk minden ne­vezetességet. Megmagyaráz­ták: hogyan fejlődik az elkö­vetkező években Békéscsaba, mi épül a következő ötéves tervben. Innen Zolnai László elv­társsal (az MSZMP mezőbe- rényi bizottságának titkára, országgyűlési képviselő. A szerk. megjegyzése) elmen­tünk Mezőberénybe, megnéz­tük a művelődési házat, a faipari szövetkezet gyönyörű termékeit. Ünnepi ebéden vettünk részt, majd ismét Békéscsabára utaztunk, ahol megkoszorúztuk azt a házat, amelyben 60 évvel ezelőtt megalakult a KMP helyi szervezete. Zolnai elvtárstól még könyvjutalmat is kap­tunk. 40 veterán nevében na­gyon szépen megköszönöm dr. Fekete Antalnak, a bé­késcsabai városi pártbizott­ság első titkárának és Zolnai László elvtársnak, hogy meg­emlékeztek rólunk. Őszi Gyula, Mezőberény Talán törpéknek épült az újságpavilon Békéscsabán a Mun­kácsy utca sarkán. A földtől mindössze 50 centi magas a „pult”, aki érdeklődik, vagy fizet, alaposan le kell hajolnia Miért nem kapunk friss tejet? A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ kétegyházi 17-es élelmiszer- boltjában vásárolok állandó­an minden áruféleséget. A kiszolgálással volt és van­nak is problémák, de hogy az áruval miért van, nem tudom megérteni — írja M. Gy.-né, Kétegyháza, Bothá- nyi utcai lakos. Majd arról panaszkodik, hogy az egyli­teres polipé tej rendszerint másnapos. November 27-én például november 24-én fe­lülbélyegzett tejet kapott. Amikor kifogásolta, a bolt­vezető közölte vele: ma már nem kap friss tejet, vagy el­viszi, vagy otthagyja. Bár kőkeményre volt fagyva a tej, de kiolvasztás után jog­hurt lett belőle. Ugyanaznap a 6. ABC-ben kaptak friss tejet. „A tej élet, erő, egészség” — hirdeti a tejipar plakát­ja. Akkor miért nem jut na­ponta friss tej a kétegyházi 17-es élelmiszerboltba. Hol a hiba? Talán nem rendelnek időben és eleget? Vagy a tejipar hibája? Erre kérek több lakótársam nevében vá­laszt — írja egyebek között M. Gy.-né. Ötcentis vasszöget találtak abban az almás rétesben, ame­lyet Mázán János, Kulich Gyula-ltp. 24. szám alatti lakos vá­sárolt gyermekének Békéscsabán, a MÁV-állomás csarnoká­ban levő büfében 1978. november 29-én de. 11 órakor Szerkesztői üzenetek Tenkes Györgyné, Oroshá­za: A szülési szabadság le­telte után a gyermek gondo­zása céljából harmadik élet­évének betöltéséig, továbbá a gyermek betegségének tar­tamára, az otthoni ápolás ér­dekében a gyermek tízéves koráig fizetés nélküli sza­badság illeti meg. A gyer­mek gondozása céljából igénybe vett háromévi fize­tés nélküli szabadság — közismertebben gyes — idő­tartamát a munkaviszonyban töltött idő számításánál fi­gyelembe kell venni. Ha időközben a munkaviszony megszakad, ez nem érintheti a gyermekgondozási segély folyósítását. Abban az eset­ben, ha három év letelte után munkaviszonyát fel­mondja, a korábban kapott gyermekgondozási segélyt sem kell visszafizetnie. Kér­het fizetés nélküli szabadsá­got is. A jogszabály szerint rendkívüli méltánylást ér­demlő esetben, közérdekű okból, valamint a dolgozó személyi és családi körülmé­nyeire tekintettel kérelemre a vállalat fizetés nélküli szabadságot is engedélyez­het. Az engedélyezés azon­ban teljes mértékben a vál­lalat döntésétől függ. A gyermek gondozása mi­att igénybe vett fizetés nél­küli szabadság idejére, leg­feljebb azonban egy évre, az anyát évi rendes szabadság megilleti. ÄT* <iV Nagy Sándor, Bélmegyer: Az ünnepi taggyűlésről kül­dött írását és a fotót is megkaptuk, köszönjük. Mi­vel késve érkezett, leközöl­ni már nem állt módunk­ban. gs* Szatmári Sándor, Gyula, Epreskert utca 17. Kérdésé­re részletesen nem tudunk válaszolni, mivel az 'említett feltaláló nem Békés megyé­ben él, a Hétfői Hírekben j megjelent cikket pedig bu- : dapesti újságíró írta. Hogy meddig kell a KERMI vizs­gálatára várni, mi nem tud­hatjuk. Kérem, forduljon bi­zalommal a Hétfői Hírek szerkesztőségéhez, melynek címe: Hétfői Hírek, 1979 Bu­dapest, Pf. 14. m Forgács János, Gyoma, Szabadság tér 1. Levelét kö­szönettel vettük,' kivizsgálás céljából elküldtük az illeté­kes szervhez. Mivel kérdése közérdekű, a Szerkesszen ve­lünk rovatban adunk vá­laszt. Ha fázunk, legalább ne ázzunk... A sarkadi cukorgyári kis állomáson igen nagy a sze­mélyforgalom — írja többek között Baross Sándor sarkadi lakos. — Az utasak nagy ré­sze nem fér be 0 váróterem­be, a váró szűk keresztmet­szete miatt. Az utazóközön­séget mindenképp megilletné a legalapvetőbb követelmény, hogy ha már fázik, legalább ne ázzon. Az állomástól alig pár mé­terre van az ún. gazdasági vasút épülete. Jó állapotban van az épület, ám a tarto­zékai vandál ron-gálók keze nyomán siralmas állapotban vannak. Javaslatom: a MÁV vegye kezelésbe az említett épületet, ahol ki lehetne ala­kítani az utazók részére egy kényelmesebb, kulturáltabb helyiségét. Ezt mind az uta­sok, mind a magam nevében kénem. Boros Sándor, Sarkad MIT [JH AJOGSZABÁLY? Egy régi olvasónk fordult panasszal szerkesztőségünk­höz. Férje ugyanis kerese­tének nagy részét italra költi. Ittasan bántalmazza a családját. Emiatt panaszo­sunk kérelemmel fordult a a tanács egészségügyi osz­tályához, hogy rendeljék el férje alkoholelvonó ke­zelését. Később kérelmét visszavonta, mert félt a kö­vetkezményektől. Így hát minden maradt a régiben. Pedig a családnak nagy szüksége lenne a segítségre. Vajon csak a feleség ké­résére mozdulnak meg a kötelező gondozást és gyógykezelést elrendelő szervek? Milyen módja van az alkoholisták gyógykeze­lésének ? Az ezzel kapcsolatos jog­szabály kimondja, hogy aki rendszeres és túlzott alkohol- fogyasztással veszélyezteti egészségét, családja nyu­galmát és biztonságát, kis­korú gyermekének fejlődé­sét, vagy ismételten zavarja a közrendet, illetőleg mun­kahelyén a munkát, az egészségügyi hatóság alko­holelvonó gondozáson való részvételre kötelezheti. Az egészségügyi törvény módot ad arra, hogy ha az ‘alkoho­lista nem fordul önként orvoshoz, akkor a hatóság kötelezze a gyógykezelésre. A gondozást kérelemre ren­delik el. A nagymérvű ita­lozásnak leggyakrabban el­ső észlelője és szenvedője a feleség. Leginkább azért nem él törvényadta jogá­val, mert fél a következ­ményektől, hogy mi lesz, ha a férje tudomást szerez erről a lépésről. Éppen ezért ,a jogszabály arra is lehető­séget ad, hogy az alkoholis­ta házastársán kívül az egészségügyi hatóságnál be­jelentést tegyen a szülő, a nagyszülő, a nagykorú gyermek, vagy a testvér, illetve a tanács egészség- ügyi állandó bizottsága, községekben a tanács vb szakigazgatási szerve, to­vábbá a gyámhatóság, a rendőrség, a munkahely ve­zetője, vagy a szakszerveze­ti bizottság, a Vöröskereszt helyi szerve és az alkohol­elleni küzdelem területi bi­zottsága. Az egészségügyi osztály a kérelem nyomán szakorvosi vizsgálatot végeztet, kör­nyezettanulmányt készít, meghallgatja mind a kérel­mezőt, mind a gondozásba- vételFe javasolt személyt. A tényeket, mérlegelve ha­tároz a gondozás elrendelé­séről. A kérelemben min­denkor meg kell jelölni azokat a körülményeket, amelyek a gondozásba vé­telt indokolják. Ha a ható­ság azt állapítja meg, hogy a kötelező gyógykezelés ala­posan indokolt, s orvosi el­lenjavallat nincs, határozat­ban rendeli el a kötelező gondozásba vételt. Ilyenkor a gyógykezelést a kijelölt gondozóintézet rendelési ideje alatt végzi. Tekintetbe veszi a gondozó személy munkaidejét és munkabe­osztását is. Ha a gyógyke­zelés a kötelezett személy magatartása miatt hiúsul meg és ennek következtében csak kórházban végzendő kezeléstől várható ered­mény, az alkoholelvonó ren­delés vezetője javaslatot tesz az egészségügyi hatósá­goknak, az pedig elrendeli a kórházi gyógykezelést. Ez addig tart, amíg az orvos szerint a • gyógyuláshoz szükséges, de nem haladhat­ja meg a hat hónapot. Ha az önkéntes elvonó, vagy gondozóintézeti, illet­ve a kórházi kezelés nem jár edeménnyel, a bíróság elrendelheti az alkoholista kötelező intézeti gyógykeze­lését. Az intézeti gyógyke­zelésnek három célja van. Mégpedig a beutalt meg- gyógyítása, munkára szokta­tása, továbbá személyiségé­nek pozitív irányba való formálása. Ezalatt az idő alatt a beutalt munkavi­szonya, szövetkezeti tagsága szünetel. Ám az intézetben töltött idő munkaviszony­nak, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonynak számít. Nagyon fontos az is, hogy a gyógykezelés ideje alatt a beutalt fenntartsa és ápolja családi kapcsolatát. (dr. Serédi) Legfőbb érték a jogsza­bály? címen megjelent írá­sunkra kapott levelet Nagy­szénásról több aláírással a szerző, Lónyai László. „Gra­tulálunk önnek a »Legfőbb érték a jogszabály?-« című cikkéhez. A cikk érvelése, hangneme, a témája, feldol­gozása megmozgatta a köz­véleményt. Az emberek elis­meréssel szóltak róla. Ezt és rókonsizenvünket, támogatá­sunkat kívántuk önnek e pár sorral tolmácsolni. Nagyszénás, 1978. novem­ber 27.” (Több aláírás) * * * Sötét az utca ... címen kö­zöltük Horváth János gyu­lai lakos panaszos levelét, amelyben az utcai megvilágí­tás hibáira hívta fel a fi­gyelmet. Most újabb levelet hozott Gyuláról a posta. A lakók köszönik, hogy „ .. .új­ra élnek a DÁV-osok” és ki­javították a hibás villamy- lámpákat. Teljes fényárban nagyog a 48-as utca ég kör­nyéke. A város más utcáiban is látják a szorgalmasan dol­gozó DÁV-osokat, akiket ez úton köszöntenek a lakók. A fenti írással kapcsolat­ban levelet kaptunk ,a DÁV vezetőitől is. Megköszönik a panaszosok a közérdekű ész­revételt, az újságnak pedig a közlést, hogy a gyulai sötét utca megvilágításáról soron kívül gondoskodtak. * * * Nagy Sándor olvasónk írja Bélmegyerről a tv reklám­műsoráról : „ ... a reklámban nélkülözhetetlen az ötletes- ség, de azért ennek is van határa. Mért az már túlzás, megbotránkoztató, hogy a disznó és a marha világosít­ja fel a gazdát, hogy Ne töp­rengjen!, vagy hogy Fordul­jon a helyi megbízottunkhoz! Vajon eze,k kik lehetnek? Nem adták őket még le? Esetleg Gyulán már fel is dolgozták őket? Arról ugyan­is nincs már szó, hogy ilyen esetben -kihez kell fordulni. * * * A Nógrádi Szénbányák szorospataki aknaüzemében dolgozó szocialista brigádok­ról közöltünk fényképet' la­punk november 28-i számá­ban. Az aláírásban ismertet­jük a vállalásukat: .......éves t erven felül — amely 260 ezer tonna — ötezer tonná­val több jó minőségű fekete szenet termelnek ...” A fen­ti közlésre Kovács Lajos 75 éves nyugdíjas, gyomai lakos reagált. Egyebek között így ír: .......akkor hol a hiba? H ol van vagy hová lett 32 3 jó minőségű fekete szén, ha már kibányászták...” Hogy nagyon kormos, és ráadásul iáiig ég, az biztos. Kétnapon­ként füstcsövet, sparhel-tet kell tisztítani. „ ... én októberben 10 má­zsa fekete brikettet vásárol­tam. Többünk nevében írom, hogy jól megjártuk vele. Ilyenből máskor nem ké­rünk!” Ezután a levélíró rajzban közűi, hogy kétna­ponként milyen vastagon ra­kódik le a korom a füstcső­be, illetve a platni alsó ol­dalára. * * * Ne engedjék! című írá­sunkra L. Györgyné békés­csabai lakos fogott tollat: „... eddig is sók az ocs- mány, koszos kocsma Békés­csabán. Mondhatnám, ebben a városban óriási lehet a harc az alkoholizmus ellen. Fél óra alatt 7-8 kocsmát ta­lálni. Minek még az ételbár­ban is rövid italt mérni... Még itt se legyen nyugtunk a sok részegtől... Egy meg­hitt cukrászda azonban kel­lene a város főutcáján, aho­va gyermekkel is bemehet­nénk süteményre, fagyira. És elkelne egy illemhely is... ”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents