Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-07 / 288. szám
1978. december 7., csütörtök o Tanács vb-iilésekről jelentjük: Gyoma Tegnap, december 6-án délután ülésezett Gyoma nagyközség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Elsőnek Homok Lajosné könyvtárvezető beszámolóját vitatták meg a községi könyvtár munkájáról. A hagyományos könyvkölcsönzés mellett a község információs központjaként dolgozik na már a könyvtár. A gyomai könyvtár a megyei hálózatban „B” kategóriát képvisel. Az ilyen típusú 'könyvtárak elvárásaitól azonban szinte minden területen elmarad. A könyv- beszerzés az évi 2500—3000 helyett csupán 1200 címet jelent. Zenei részleg nincs, az előadások, ankétdk, irodalmi sorozatok rendszeres szervezésében nem megfelelőek a körülmények. A szükséges 500 négyzetméter alapterület helyett jelenleg csak 170 négyzetméteren dolgozik a könyvtár. Jelentős változást hoz majd az új könyvtári helység birtokba vétele, ahol 300 négyzetméteren fogadhatják az olvasókat. Itt olvasótereim, ifjúsági és zenei részleg, valamint felnőtt kölcsönző várja a látogatókat. si Állami Gazdaságban, az építőipari szövetkezetnél, a vegyesipari vállalatnál, a há- ziipamál és a sütőipari vállalat üdülőjében. A jobb körülmények közé költözött könyvtárban rendszeresebb, sokoldalúbb lehetőség nyílik a tanulók és szocialista brigádok olvasóprogramjainak megszervezéséhez. A könyvtárosak fontos, szakmai tevékenységüknek tekintik a helytörténeti munkák gyűjtését is. A tanács vb megvitatta még az MHSZ községi szervezetének munkáját, majd megállapodtak a tanácsülés összehívásának időpontjában. Elek A nagyközségi tanács végrehajtó 'bizottsága Malik József műszaki főelőadó beszámolóját hallgatta meg a környezetvédelemről. Többek között megállapították, hogy bár értek el eredményeket, ezek azonban még kevesek ahhoz, hogy a környezetvédelmi tevékenység megfelelő legyen Eleken. A javítás érdekében határozatot hoztak, hogy továbbfejlesztik a nagyközségben a fásítási prograDecember 5-én este a Békés megyei Népújság szerkesztőségében színes Télapó-programot rendezett a Lapkiadó Vállalat szakszervezeti bizottsága és KISZ-szervezete. A Napsugár bábegyüttes bemutatta az ünnepségen részt vevő mintegy 50 gyermeknek a Három kismalac című műsorát, amely óriási sikert aratott. A vidám gyermeksereget a Télapó ér- keztéig megvendégelték, majd a csomagkiosztás következett Fotó: Gál Edit tMHWHMVWHMHWVmtMMVWMHMWHnumV Ma a Petőfi adón 12.55-kor Gyoma minden lakójának a jelenlegi állományból 2,1 kötet könyv jut (a megyei átlag 2,5). Nagyon nagy szüksége tesz a kibővült könyvtárnak fokozottabb anyagi támogatásra az ifjúsági irodalmi művek beszerzéséhez, az elhasználódott kötetek pótlásához és javításához. A keresett, népszerű könyveket, szakkönyveket, idegen nyelvű irodalmat könyvtárközi kölcsönzés útján most is biztosítják az olvasóknak. Fiók- könyvtáraik vannak a Köröítélethirdetés Rendőrségi hír : Szeptember 21-én délután 2 óra tájban Szabó Sándor, Szeghalom, Pataj József út 6. szám alatti lakos az italboltban összeszólalkozott Papp Imrével, majd kihívta az utcára és zsebkésével vállon szúrta. A sértett futni kezdett, Szabó Sándor utána ment és zsebkésével mellbe szúrta. A 26 éves sértett a helyszínen meghalt. Tegnap, december 6-án hirdetett ítéletet Szabó Sándor bűnügyében a Gyulai Megyei Bíróság. Az 56 éves vádlott így számolt be tettének elkövetéséről: Az építőipari vállalat mezőhegyesi üzemegységének segédmunkása vagyok. Szeptember 20- án Szeghalomról Mezőhegyesre akartam utazni. Míg kiértem az állomásra, több italboltba betértem. A vasútállomáson elaludtam, s így lekéstem a vonatot. Reggel visszamentem a községbe és folytattam az italozást. Bíró: — Mióta italozik? Vádlott: — Vagy 20 éve. Többször voltam alkoholelvonó kezelésen. Néhány féldeci nekem meg sem koty- tyan. Délután 2 óra lehetett, amikor a Kinizsi utcában betértem az italboltba. Ügy döntöttem, hogy majd csak késő délután indulok vissza Mezőhegyesre. Az italboltban ott volt Papp Imre is.. Bíró: — Korábban ismerte? Vádlott: — Ügy látásból. Sohasem volt nézeteltérés közöttünk. Beszélgettünk. Azt mondta, hogy menjek ki az utcára. Arra gondoltam, pénzt akar kérni. Az italbolt előtt megütött, el is estem. Majd magam sem tudom, hogyan történt, de előkapmot, megteremtik az intézmények szemétszállításának feltételeit, rendszeresen ellenőrzik az szemétlerakó helyeket, azok állapotát, tervszerűen növelik a zöldterületet, de nem hanyagolják el az állampolgári fegyelem megszilárdítását sem. Meg kell teremteni a belterületi vízrendezést és a községi szennyvízhálózat kiépítését. Beszámoló hangzott még el az Oktatási intézmények gazdálkodási tevékenységéről és szó volt a közelgő tanácsülés el őkészítéséről. Városegyüttes — egymásért A területfejlesztési politika egyik klasszikus kérdését, hogy mivé lehetünk a városaink által — példamutatóan, úttörő módon igyekeznek megoldani. Békés megyében. A 'közép-békési városhármas összehangolt fejlesztésének emberölés ügyében tarn a zsebkésemet. Megijedtem, mert Papp Imre megtermett fiú volt, s ő is alaposan felöntött a garatra. Azt sem tudom megmondani, hogyan szúrtam meg. Csak egy csattanást hallottam. Majd mikor elkezdett futni, én is utána mentem. A kövesúton megállt. A bicska a kezemben volt. Bíró: — Miért ment utána, ha félt tőle? Vádlott: — Magam sem tudom. Mikor megállt, ismét kaszáló mozdulatot tettem a kezemmel. Azt hiszem, a mellébe szúrtam. Első tanú: — Én együtt voltam Papp Imrével az italboltban, amikor bejött Szabó Sándor. Papp még meg is kérdezte ' tőle, hogy mit iszik. Egy darabig csendesen beszélgettek. Később hallom, hogy Szabó felemeli a hangját, és azt mondja: gyere ki. Kimentek. Én is mentem, hogy mi lesz itt? Nem volt közöttük szóváltás. Az italbolt előtt Szabó Sándor kezével odacsapott Papp Imrének. Kérdem tőlük, hogy mit csinálnak? Ekkor Szabó mutatja a bicskát, hogy azzal ütött. Még azt is láttam, hogy Papp Imre ösz- szeesett a kövesúton. Második tanú: — A lakásunk előtt dolgoztunk. Egyszer csak látom, hogy a kövesúton két férfi szalad. Elöl egy magas, utána meg egy kisebb termetű. Amikor a magasabb megállt, az alacsonyabb megütötte, s visz- szaindult az italboltba. Ott álltunk a kerítés mögött. A magasabb férfi egy ideig mozdulatlanul állt az út közepén, aztán összecsuklott. Mondom magamban, én már megnézem, hogy mi történt. Odamegyek, hát az inge csupa vér. Addigra odaért Gyula bácsi is a kocsmából. Hát azt mondja, hogy még szóváltás sem volt köztük. Az orvosi szakvélemény szerint a vádlott alkoholista. Tettének elkövetésekor közepes alkoholos befolyásoltságban volt. De a sértett is többet ivott a kelleténél. Dr. Kiss László ügyész vádbeszédében elmondta, hogy a vádlott 20 éven át rendszeresen és nagymértékben fogyasztott italt. A többszöri elvonókezelések nem hoztak semmiféle eredményt. Nemcsak a keresetét itta el, hanem még a házát is eladta, hogy annak egy részét italozásra költse. Rámutatott arra a súlyosbító körülményre, hogy a vádlott az alkohol szíttá indulatban szinte ok nélkül és gátlástalanul követte el tettét. Az ilyen cselekményeknek rendkívül nagy a társadalmi veszélyessége. A bűnösségi körülményekre való tekintettel súlyos büntetés kiszabását indítványozta. A vádlott védője, dr. Pólyák László a vádlott büntetlen előéletére és őszinte megbánó magatartására hívta fel a bíróság figyelmét. A megyei bíróság dr. Vermes Vilmos büntetőtanácsa Szabó Sándort emberölés miatt 12 évi szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 10 évre eltiltotta a köz- ügyek gyakorlásától. Ezenkívül kényszerelvonó kezelésre is kötelezte. A szabadságvesztést szigorított börtönben kell letölteni. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A megyei bíróság az előzetes letartóztatást a jogerős ítélet meghozataláig fenntartotta. (Serédi) szükségességéről és lehetőségeiről igen termékenynek és hasznosnak ígérkező eszmecsere bontakozott ki az érdekelt városokban. A három, egymáshoz közel fekvő város jövőjéről való gondoskodás irányát és mércéjét a Viharsarok egyik települése, Békés várossá nyilvánításának ünnepén így szabta meg a kormány egyik elnökhelyettese: „Békéscsaba a megye- székhely, de a két szomszéd várost — Gyulát és Békést — nehéz lenne melléktelepülésként elképzelni. E három város együtt kell hogy képezze a megye társadalmi, gazdasági központját. Mindhárom központi helyen levő városnak kívánatos, hogy érdekközösségre lépjen. Ha a három város közösen határoz a fejlesztésről, akkor egymásrautaltságukból éppen egymásnak kovácsolnak előnyt.” Hol tart jelenleg ez a folyamat, hogyan gondolkodnak a tennivalókról a városok tanácselnökei, lakosai és a tudomány, elsősorban ia településföldrajz szakemberei? Erről 'készített 30 perces műsort a szolnoki stúdió, amely ma, csütörtökön a Petőfi adón 12.55—13.25 között hangzik el. A szerkesztő-riporter: Pálréti Ágoston. Véradónapok a megyében Az elmúlt héten a megye- székhelyen szerveztek véradást. À megyei és a városi pártbizottság 14 dolgozója, a KISZÖV öt és a megyei illetményhivatal 16 dolgozója adott összesen mintegy 13 liter gyógyító vért. A közelmúltban rendeztek véradónapot a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben is ahol 65 dolgozó jelent meg. December 6-án a mezőberényi Aranykalász Tsz szervezett vénadónapot. Ez alkalommal ünnepséget is rendeztek, amelyen a megyei Vöröskereszt vezetősége vándorzász- lót ajándékozott a termelő- szövetkezetnek. December 15- én a telekgerend'ási Vörös Csillag Tsz dolgozói vesznek részt véradáson, 22-én Kö- röstarcsán, 28-án pedig Békéscsabán a Dürer Nyomdában tartanak vénadónapot. Új korszak hírnöke T örténelem ma már, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja eredményeinek, sikereinek legfőbb forrása a pártnak és a tömegeknek kölcsönös bizalmon nyugvó szoros együttműködése volt. Ez az együttműködés azonban nem jöhetett volna létre, ha a párt nem teremti meg az agitációs és propagandamunka személyi és tárgyi feltételeit, eszközeit és eszközrendszerét. Éppen ezért döntő jelentőségű, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja nemcsak feladatul tűzte ki a proletariátus és más dolgozó rétegek forradalmi nevelését, előkészítését a proletárforradalom kivívására, hanem — az akkori lehetőségekhez mérten — olyan agitációs és propagandabázist hozott létre, melynek révén a néptömegek megismerhették célkitűzéseit, stratégiáját és taktikáját. Az agitáció és a propaganda egyik legjelentősebb eszköze volt a Vörös Újság, az első kommunista sajtó, amely — a párt megalakulása után alig két héttel — 1918. december 7-én jelent meg. „A Vörös Üjság nem akármilyen lapindulást jelentett, nem egyetlen újságot, hanem teljesen új korszakot. A Vörös Üjság az új elveket hirdető, egy új társadalmat előkészítő kor, egy új hatalom, a munkáshatalom világának egyik bölcsője és műhelye volt.” A leghaladóbb eszmét, a marxizmus— leninizmus eszméjét hirdetve, következetesen képviselte a munkásosztály, a dolgozó nép érdekét, híven szolgálta a párt politikáját. Tájékoztató, mozgósító, szervező és propagandamunkája a forradalmi cselekvést segítette, szavának hitelével az új iránti bizalmat erősítette. Ezért minden haladó elődjét felülmúlta, s az új korszak hírnökeként, a magyar kommunista sajtó szüléjeként emlékezünk rá 60 év távlatából is. S emlékezünk mindazokra a bátor és forradalmár újságírókra, akik nehéz körülmények között hirdették az igazságot, s elkötelezetten kiálltak a szocializmus, a nép ügye mellett. A reakció sötét erői, a fehér terror idején elfojtották az igazság krónikáját. A felszabadulás után azonban újra feltámadt, hogy hirdesse az eszmét, segítse az új társadalom felépítését. A mai magyar sajtó és munkásai büszkén tekintik az első kommunista sajtót példaképnek, melynek fellépése, munkája értékes tanulsággal szolgál. Ma, a fejlett szocializmus építésének körülményei között is a sajtó legalapvetőbb szerepe ugyanaz, mint a 60 évvel ezelőtti kommunista sajtóé volt. Legfontosabb funkciója, hogy beavassa és megnyerje a tömegeket a párt politikájának. Terjessze a marxista-r-leninista ideológiát, nevelje, hitelesen és gyorsan tájékoztassa a lakosságot, mozgósítson és szervezzen legfontosabb feladataink végrehajtására; segítse elő az alkotó aktivitás kibontakoztatását! Ugyanakkor tükrözze a valóságot, a szocialista építés folyamatait, elemezze a pozitív és a negatív tendenciákat, bemutassa az eredményeket és a problémákat, valóságfeltáró és kritikai cikkeivel hívja fel a figyelmet az új jelenségekre, harcoljon az ósdi, a maradi, a marxizmus—leninizmus tanításával szemben álló nézetek ellen. A sajtó általános funkcióinak megtartása mellett a tömegpolitikai munkában azonban figyelembe kell venni azokat a megváltozott körülményeket is, amelyek a fejlett szocializmus építésének mai időszakát jellemzik. Ilyen például — ha csak érintőleg is említjük —, hogy jelenleg népgazdaságunk intenzíven fejlődik. Műveltebbek, tájékozottabbak és felkészültebbek az emberek. A legalapvetőbb politikai kérdésekben a társadalom két alapvető osztálya és rétegei között teljes a nézetazonosság. Mindjobban élnek az emberek a szocialista demokrácia adta lehetőségekkel, és fokozódik közéleti tevékenységünk. A szocialista életmód térhódítása következtében a lakosság egyre jobban azonosul a szocializmus érték- rendszerével, s növekszik a közösség iránt érzett felelőssége. A tájékoztatás demokratizmusának fejlődése, a tájékoztatási eszközrendszer kiszélesedése — a nagy példányszámú napi- és hetilapok, folyóiratok, rádió, televízió, filmhíradó — lehetővé tette, hogy a tömegkommunikációs eszközök eljutnak az egész lakossághoz. S végül a változó körülményekhez tartozik, hogy a békés egymás mellett élés elvének gyakorlattá válása mellett éleződik az ideológiai harc. Mindebből következik, hogy a tömegközlési eszközöknek megnövekedett olvasói, nézői és politikai igényeket kell kielégíteniük. A tájékoztatásnak, az agitációnak jobban be kell avatniuk az embereket a politikába. A sajtónak meg kell értetnie a nehéz és bonyolult társadalmi folyamatokat, s ebben az egyes ember szerepét, feladatát. Más szavakkal: mindennap megmutatni az egyszerűben a bonyolultat, a bonyolultban az egyszerűt, hogy a kibontakozott aktív cselekvőkészséget fenntarthassuk, erősíthessük. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a tömegbefolyásolás minden eszköze együttműködik a politika szolgálatában. Állandó, tervszerű és konkrét munkát végez, hitelesen és gyorsan tájékoztat, a valóságra épít és a lényegre orientál, s elkötelezetten szolgálja a politikát; ha világosan és közérthetően fogalmazza meg mondanivalóját, és állandóan megújítja műfaji sokféleségét. P ártunk az elmúlt több mint két évtizedben marxista—leninista politikájával, munkájával olyan légkört teremtett az országban, amelyben a társadalmi aktivitás, a szocialista demokratizmus nemcsak kibontakozhatott, hanem követelménnyé is vált. Sajtónk — beleértve a rádiót és a 'televíziót is — a politikát jól szolgálta, s hozzájárult a párt és a tömegek kapcsolatának további erősítéséhez, a közvélemény érzékeléséhez és formáláshoz. A tömegkommunikációs eszközök tevékenysége megfelelően tükrözi társadalmi viszonyainkat, egészében kielégíti a vele szemben támasztott követelményeket. Éppen ezen a napon, a magyar sajtó napján alkalom nyílik arra is, hogy köszöntsük a magyar sajtó munkásait: szerkesztőket, újságírókat, tudósítókat, levelezőket, a technikai alkalmazottakat, a nyomdászokat és a lapterjesztőket, akik naponta az információ sokaságát juttatják el hozzánk. Akik hűen szolgálják sokrétű és felelősségteljes munkájukkal pártunk politikáját, szocialista hazánk ügyét és mindjobban kielégítik az olvasók, a nézők, a rádióhallgatók igényét. Figyelembe véve növekvő feladatainkat, a változó körülményeket, lépést tartanak a fejlődéssel, pártosan és elkötelezetten teljesítik hivatásukat. Németh Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának alosztályvezetője
