Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-31 / 307. szám
O 1978. december 31., vasárnap Il falvak bankjai ...azért van, ahol még szántanak O rszágos átlagot fejez ki az az adat, hogy hazánkban — hosszú évek óta — minden száz forintnyi bevételből négy-öt forintot takarékba tesznek. A betétkönyvek száma meghaladja a hatmilliót, a betétek összege pedig 120 milliárd forint körül van. Ugyanakkor 78 milliárd forintra rúgnak azok a — túlnyomórészt hosszú lejáratú — hitelek, amelyeket a lakosság különféle célokra kért és kapott a pénzintézetektől. Elsősorban természetesen az OTP-től, mint ahogyan ott kezelik a legtöbb bevételt is, de mindkettőből évről évre nő a falvak bankjainak, a takarékszövetkezeteknek részesedése. Azt szokták mondani, hogy a takarékszövetkezet amolyan kistestvére az OTP- nek. Figyelembe véve például a takarékszövetkezetek 15 milliárdos betétállományát — az OTP-nél ez a szám 71, a postánál pedig 34 milliárd —, indokolt ez a megállapítás. Ettől eltérő képet kapunk azonban, ha azt is tudjuk, hogy az ország 3050 települése közül 2800 tartozik a csaknem másfél millió tagot számláló 296 takarék- szövetkezet működési körzetébe, ahol 1360 egysége van a hálózatnak. A felsorolt arányok és takarékszövetkezeti adatok is világosan mutatják, hogy a falu bankjai csaknem kizárólag ott állnak a lakosság szolgálatára, ahol a betételhelyezési és hitelfelvételi igények egyébként nem, vagy csak részben kielégítettek. Így határozza meg rendeltetésüket az idén róluk megalkotott törvényerejű Békésszentandráson több mint fél évszázada anyáról leányra száll a perzsacsomózás „tudománya”. A szent- andrási szőnyeget hazánk minden táján, sőt külföldön is nagyon keresik, kedvelik. Az 1978. évi eredményekről és a további tervekről faggattuk Nagy Béla elnököt: — Rekordévet zár a szövetkezet, amely 1951-ben alarendelet és annak a közelmúltban nyilvánosságra hozott végrehajtási utasítását jelentő pénzügyminiszteri rendelet is. Mindkét jogszabály 1979. január elsején lép hatályba. Magyarországon több mint húsz év óta vannak takarék- szövetkezetek. Részint eddigi munkásságuk elismerését, részint jövőbeli fontosságukat fejezik ki, hogy szocialista szövetkezeti mozgalmunk többi ágazatához hasonlóan, rájuk vonatkozóan is magas szintű jogszabály jelent meg. Feladatuk továbbra is az, hogy szövetkezeti alapon dolgozó pénzintézetekként segítsenek az állampolgároknak a takarékosságban, kölcsönök felvételében és másféle szolgáltatásokkal. M űködési körükbe a megyeszékhelyek kivételével nem csupán külön települések, hanem egyes helyiségek államigaz- gatásilag pontosan meghatározható részei is bevonhatók. A takarékszövetkezeti tag — a közgyűlés döntésétől függően — 100—500 forint értékű részjeggyel lép be ebbe a közös pénzintézetbe, amely lényegileg ugyanolyan önkormányzati elvek szerint látja el feladatait, mint bármelyik, más célra alakult magyarországi szövetkezet. Közismert a jelmondat, hogy „útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet”. Ennek az elérhetőségnek azért van nagy jelentősége, mert nélküle gyakran 15—20 kilométerre vagy még nagyobb távolságra kellene utaznia annak a falun élő embernek, aki pénzt akar takarékba tenni, illetőleg kölcsönt akar kult. 1977-ben például 50 millió forint termelést produkáltunk, 1978-ban a tervezett 52 millió helyett 53 milliót. A RÖLTEX, a Szivárvány, a Háziipari és Nép- művészeti Vállalat minden termékünket megvásárolna, de nem adhatjuk csak nekik, mert az export népgazdasági érdek is. Számos tőkés országba exportálunk. felvenni például háztáji vagy kisegítő gazdaságának megalapozásához, korszerűsítéséhez. A takarékszövetkezet 50 ezer forint erejéig adhat hitelt szarvasmarha-hizlaláshoz, -tenyésztéshez, s ahhoz, hogy a tag hízó-, illetőleg tenyészállatokat szerezzen be valamelyik vállalattól, mezőgazdasági nagyüzemtől vagy annak közvetítése révén máshonnan. Állati férőhelyek létesítésére, helyreállítására, korszerűsítésére további, legfeljebb 25 ezer forint kölcsönt folyósíthat. Korszerű állathizlaló rendszerek kialakítására — mezőgazdasági termelőszövetkezetek vagy ÁFÉSZ szervezésében — 50 ezer forintig vehető fel tagi kölcsön. Aki mezőgazdasági kisgépet akar vásárolni, az a vételár 80 százalékáig, de 50 ezer forintnál nem nagyobb hitelt kaphat. E lőnyös a kistermelőknek az isi hogy havonta egy összegben vehetik fel a takarékszövetkezetben a tejipari vállalatnak eladott tej ellenértékét. Kölcsönt kaphatnak a tagok a takarékszövetkezettől lakásépítésre, házvásárlásra, különféle tartós fogyasztási cikkekre, sőt, külföldi utazásokra is. Mindemellett foglalkoznak ezek a szövetkezetek személy- és vagyonbiztosítással is. Arra törekszenek, hogy pénzügyi szolgáltatásaik köre azonos legyen azzal, amit a városlakók igénybe vehetnek. Számottevően hozzájárulnak tehát a körzetükben lakó munkások, tsz-tagok és más foglalkozásúak életkörülményeinek további javításához. Gulyás Pál Annyit nem is győzünk termelni, amennyit megvásárolnának. Nekünk az a lényeg, hogy minél magasabb áron exportáljunk. Ezt pedig csak kiváló termékkel tudjuk elérni. De hála a szent- andrási lányoknak és asz- szonyoknak, ők csak kiválót gyártanak. A jövő évet jól megalapoztuk, most már csak termelni kell! Sikerült beszerezni importból a legfontosabb gyapjúalapanyagot. Ugyanakkor lekötöttük a hazai és a külföldi piacokon az 1979. évi összterméket, így hát nem dolgoznak a véletlenre bízva a szövetkezet tagjai. Jó előre eladtunk mindent, most már csak rajtuk múlik, hogyan, milyen gyorsan és milyen minőségben teljesítik a feladatokat. Én nagyon jól ismerem a tagságot. Tudom, hogy amit elvárunk tőlük, azt becsülettel teljesítik. Januárban részt veszünk a frankfurti világkiállításon. Itt kötünk majd konkrét szerződéseket, hisz előre az árakat nem ismerhetjük. Ügy gondolom, hogy 1979-ben 54 millió 600 ezer forintos tervet becsülettel tudjuk teljesíteni. Nagy erőt ad számunkra az a tény, hogy Párizsban csak úgy, mint az NSZK-ban és más államban keresik, kérik a szentandrási szőnyeget. 1978-ban a különböző termékekből : szőnyegből, kempingsátorlapból és egyéb termékből, összesen 24 millió forint értéket exportáltunk. Csak nyugati exportra adjuk a termékeinket, ami a népgazdaság számára nem közömbös. Azt is el kell mondani, hogy a magasabb termelési értéket 36-tal kevesebb munkáslétszámmal értük el. Az 1978. évi eredmények nagyon biztatóak és nagy-, nagy körültekintéssel készült fel a szövetkezet az 1979. évi tennivalókra. Ary Munka a szabadban Van aki korán kel, van aki később. Van aki irodában s van olyan, aki egész életében a szabadban dolgozik. Ez utóbbiak közé tartoznak a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gyulai erdészetének erdőművelői, fakitermelői. Ha havat az idén . mindössze csak néhány napra láttunk is, a hideg, csípős szél, fagy már nem ritka vendég, s A sült szalonna a hidegben a legjobb talán ránk köszönt az igazi tél. Csendesül az erdő. A némaságot csupán a „fanyűvők” zaja töri meg. Dolgoznak a DEFAG Petőfi II. Szocialista Brigádjának tagjai, a gyularemetei erdő csupasz fái között. Ma csak sár van, de készenlétben áll a szán, ha megérkezik a hó. Súlyos rönköket gurítanak, emelnek. Naponta 20—25 köbméter fát termelnek ki. Dobi Ferenc, nyugdíjas kerületvezető vadász és Un- gor Sándor, a sarkadreme- tei vadászház dolgozója az idén már 40 dámszarvas és tíz gímszarvas agancsot preparált. ök a legismertebb „kikészítők” a környéken. Mások Mezőbeiény határában vágják a nádat a kacorral. A Petőfi Tsz-nek kell. Juhodát építenek. De jut másnak is belőle. Ami nád megmarad, hamarosan utazik Csongrád megyébe. Doboz határában még tart a szántás. Téli szántás. A traktor nyomában hatalmas varjúsereg. Keresik az esetleges magvakat, amelyet a lapát kiforgat az agyagos, nedves földből. Tél van. Csendesül az erdő, mező... Szarvasagancsok kikészítése flz év utolsó bizottsági ülése Megtartotta az 1978-as esztendő utolsó ülését a Közalkalmazottak Szakszervezete Békés megyei bizottsága. Első napirendi pontként a megyei bizottság irányító-ellenőrző munkáját vitatták meg. Mint kiderült, megyénkben 970 tisztségviselő és több száz aktíva tevékenykedik a Közalkalmazottak Szakszervezetében. összetételénél fogva sok apró alapszervezet működik, ezek irányítása, ellenőrzése nem kis _ feladat. Igen fontos az ellenőrző tevékenység azért is, mert a közalkalmazottak — tanácsi, illetményhivatali, illetékkiszabási hivatali stb. dolgozók — a -lakosság ügyeinek intézését végzik. A lelkiismeretes, jó munka itt két-, szeresen fontos. A megyebizottság mellett kilenc munkabizottság tevékenykedik. Megyeszerte tanácsi szerveknél, ügyészségen, bíróságon és egyéb intézménynél 40 alapszervezet működik. Ezen- belül több munkahelyi bizottság dolgozik igen szép eredménnyel. A megyei bizottság megkülönböztetett gondot fordít arra, hogy a bizalmiak, a bizalmihelyettesek megfelelő tájékoztatást kapjanak és munkájukat aszerint irányítsák. A központi szervektől kapott információkat — feldolgozva — elsősorban az alapszervezetek kapják. Indokolt esetben rendkívüli titkári értekezletet tartanak és a legsürgősebb tennivalókról informálják a szak- szervezeti titkárokat. A munkabizottságok sok segítséget adnak a szakszervezeti bizottságoknak, illetve a megyei elnökségnek. Az ellenőrző tevékenység tervszerű, céltudatos. Ezután a Közalkalmazottak Szakszervezetének sport- bizottsága számolt be az 1978. évi eredményekről és a további tennivalókról. A korábban kialakított versenyrend során nyolc sportágban vetélkednek megyeszerte és a megyei döntőt Békéscsabán, illetve Békésen tartották. A nők és a fiatalok aránya kedvezően alakult a sportolók körében. Az Edzett Ifjúságért mozgalomban is részt vesznek a KISZ- alapszervezetekkel karöltve. Igen jól bevált a természet- járás, a munkahelyi egészségügyi torna. Feladatul tűzte a megyei bizottság: tovább szélesítik a természet- járást. Bekapcsolják a hét végi kirándulásokba nemcsak a dolgozókat, de azok családtagjait is. A munkahelyeken megteremtik annak feltételét, hogy időnként egészségügyi tornán vehessenek részt a dolgozók ott is, ahol erre eddig nem volf mód. Nádvágók térdig gumicsizmában, gumicsizmák derékig vízben Veress Erzsi képripoortja Keresett a békésszentandrási szőnyeg
