Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-31 / 307. szám
IZIdiUJKTlW 1978. december 31., vasárnap BflGE, húskombinát, harisnyagyár Ev végi számvetés Két éve, 1977. január elsején alakult meg a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés. Ez a gazdálkodás olyan új formáit, lehetőségeit alapozta meg, amelyekre a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, mezőgazdasági nyersanyagot feldolgozó üzemek együttműködésében hazánkban eddig nem volt példa. Ma Magyarországon négy agráripari egyesülés működik, valamennyi kísérleti jelleggel. Ez érthető is, hiszen az együttműködés új formáinak kibontakozásához idő kell. Az első két év alkalmat adott arra, hogy pontosabban körvonalazzák a célkitűzéseket, az együttműködés területeit. A számadás készítésekor mindezt. nem lehet figyelmen kívül hagyni. A legfontosabb célkitűzés természetesen a hatékonyság növelése volt, amely többek közt az ágazati méretek kialakítását, az eszközök koncentrációját sürgette. A 22 gazdálkodó egység 25 millió forint közös vagyont hozott létre az alapításkor, amelyet a gazdaságok évente fejlesztési alapjuk 25 százalékával egészítenek ki. Ebből a pénzből épül fel Szabadkígyóson 12 millió forintos beruházással az az 1,8 hektáros fóliatelep, amelynek kivitelezését még 1978- ban kezdték el, s várhatóan 1979-ben készül el. Az elmúlt évben a Békéscsabai Konzervgyárban 15 millió forintért sterilizáló berendezést állítottak üzembe, 13 zöldborsó-, 7 zöldbab- és 5 paradicsombetakarító kombájnt, valamint helikoptert vásároltak. Kondoroson egy 1340 férőhelyes tehenészeti telep, Űjkígyóson kétezres húsmarha-telep épül. Korszerűsítik a gyulai és a kamut—muronyi SERKÖV- öt. így ez utóbbiak hízott- sertés-kibocsátása 8000-ről 22—26 ezerre nő. Mindezek azonban csak kezdeti lépésnek számítanak, hiszen a termékszerkezet átalakítása, a szakosodás, a termőföld ésszerű kihasználása, valójában csak ezek után kezdődhet el. Az AGE- hez tartozó termőföld 60 százaléka mezőségi, 40 százaléka réti jellegű szikes talaj. A mezőségi talajon a jövőben elsősorban vetőmag, zöldség, cukorrépa és szemes termény termesztésével foglalkoznak majd, míg a réti talajon búza, takarmánynövények termesztésére vállalkoznak az üzemek. 1979- ben a növénytermesztésben egyetlen termelési rendszerhez, a KITÉ-hez tartoznak az egyesülés gazdaságai. Az egységes technológia lehetővé teszi, hogy megszűnjenek a termelési színvonalban jelentkező különbségek, a gyengébb gazdaságok felszárkózásához. Az AGE célkitűzései között szerepel, hogy az átlagosnál gyorsabban nőjjön a termelés. Kukoricából a tervezettnél 10 mázsával, cukorrépából több mint 30 mázsával termett több, mint egy évvel korábban. Az egy tehénre jutó tejtermelés 3300 literről 3500 literre nőtt. A 101 ezer hízott sertés helyett , 107 ezret adták át. Ezek után ' már csak az a kérdés, hogy a többlettermelés és a ráfordítás milyen arányban állnak egymással. Erre pontosabb választ majd a közgazdasági elemző munka továbbfejlesztésével adnak az AGE igazgatóságánál. Most azt tervezik, hogy mind a 22 gazdaságban gépesítik, egységesítik a számvitelt. Ahhoz, hogy felgyorsuljon a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés fejlődése, erősíteni kell a közös gondolkodást — hangoztatták az egyesülés vezetői. Az alapanyagot előállító üzemeket a végtermék minőségében jobban érdekeltté kell tenni, tovább kell javítani az együttműködést a tudományos kutatóintézetekkel, a legújabb kutatási eredmények gyors felhasználása érdekében. Az idén készült el — kiemelt nagyberuházás keretében — a Gyulai Húskombinát alapüzeme. Első évi tervük — még a próbaüzem idejére — 670 ezer sertés és 28 ezer szarvasmarha felvásárlását irányozta elő. Hogy a próbaüzem jól indult, kiderül abból, is, hogy ez kevésnek bizonyult: az átvétel számai sertésből 5, vágómarhából 21 százalékkal mutatnak többet a tervezettnél. Még szemléletesebben mutatja a gyulai „hústermelés” rohamos növekedését két adat: sertésből is, szarvas- marhából is több, mint kétszer annyit vágtak, mint tavaly: az elsőből 303 ezer, a másodikból 16 ezer darabot. Egyik legfőbb feladatuknak az idén is a valutát hozó exportfeladatok teljesítését tekintették. Előbbre léptek ebben is. Korábban szinte kizárólag csak szárazárut és zsírt exportáltak, az idén viszont létrejött a feltétele annak is, hogy magasabb fel- dolgozottísági fökú termékeket szélesebb, igényesebb választékban kínáljanak a külföldi vevőknek. Ennek eredményéként jelentős tételeket szállítottak külföldre sertés- és marhahúsból s megkezdték egy sikeres, új exporttermék, a zöldborsós kolbász folyamatos gyártását. Mindezeken kívül élő állatot is exportáltak, az előző évinél jóval kedvezőbben : mintegy 480 millió forint értékben. Szép summa feldolgozott termékeik exportárbevétele is: megközelíti a 440 millió forintot — ez egyúttal a teljes ipari árbevétel 30 százaléka. Az exportfeladatokkal teljesen egyenrangúnak tekintették a hazai fogyasztók igényeinek kielégítését, köztük Békés megye lakosságának zökkenőmentes ellátását. A megfelelő választékot és a minőség folyamatos javítását a beinduló üzem megváltozott termelési feltételei között is igyekeztek biztosítani. Húskészítményekből 8 százalékkal termeltek többet, mint tavaly; a hazai piacon több mint 130 vagon szárazárut értékesítettek. Csaknem 3 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában erre az évre, s ezt maradéktalanul teljesítették. A számok nyelvén ez annyit jelent, hogy a tervezett 24 millió 94 ezer pár harisnyát és 6 millió 868 ezer pár nadrágharisnyát jóval a határidő előtt, már december 22-re elkészítették. A gyár termékeinek több mint a fele keresett exportcikk. Idejében álltak át a kellemesebb és mind divatosabb természetes anyagokra : a pamutra és flórra. Külföldön már széltében-hosszában keresett termékük a férfi harisnyanadrág, amely várhatóan népszerű lesz nálunk is. Érdemes megemlíteni, hogy kivitelre szánt termékeik gyártását már december 10-én befejezték, hasznuk tehát még az idén jelentkezik. 184 millió forintos nyereségtervük megvalósításában novemberben még csak 146 milliónál tartottak, a december elejei szállítások után azonban joggal remélik, hogy teljes bevétel még az év vége előtt a kasszába kerül. Tervük teljesítésének soksok összetevője van — ragadjunk ki közülük egyet- kettőt. A korántsem teljes felsorolás élére mindenképpen az kívánkozik, hogy az idén 1 százalékkal javult termékeik minősége. Ez a csekélyke szám rengeteget jelent : éves viszonylatban nem kevesebb, mint 700—800 ezer forint nyereséget! Érdemes tehát jobban, odaadób- ban dolgozni, s figyelni, előre felkészülni a piac naponta változó igényeire. Törődnek a házon belüli gondok megoldásával is. Mint már hírt adtunk róla, 1979 első munkanapjaiban megkezdődik a munka a gyár új telephelyén, a gyulai Zrínyi téren. Ez nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a központi üzem isimét újabb és modernebb gépeket szerezzen, hanem hozzásegít egy évtizedek óta égető gond megoldásához: márciustól, de legkésőbb áprilistól lesz már a harisnyagyámak saját ebédlője. (kepenyes — varga) Képünk a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában készült. A gyárral egyidős gépeket szovjet gyártmányú, kétsziszté- más harisnyakötő gépekre cserélték ki Fotó: Veress Erzsi Csodaragasztó Szovjet tudósok új, univerzális ragasztót állítottak elő, amellyel mindent meg lehet ragasztani: fát, üveget, fémet, sőt még az emberi szervezet élő szöveteit is. Az új anyag neve „Ciakrin”. Igen lényeges szempont, hogy a ragasztó nem tartalmaz mérgező anyagokat, ugyanakkor igen erősen köti az összeillesztett felületeket. Gyakorlatilag azonnal megszilárdul. Tulajdonságai alapján igen széles körben került felhasználásra : a gépiparban, az elektronikában, a bányaiparban, az óra- és ékszergyártásban egyaránt. A „Ciakrin” alkalmas fémfelületek tengervízben történő ragasztására is. Alkalmazásra talált az orvostudományban is, ahol csonttörések, szem- és szívoperációk során használják fel. A Csepel Művek Szerszámgépgyárában ebben az évben több mint egymilliárd forint értékben gyártanak szerszámgépeket. A fúrógépek, esztergagépek, megmunkáló központok nagy részét exportálják. A képen: készülnek a radiál fúrógépek (MTI Fotó — Fehér József felvétele — KS) ► Japán módszer — Magyarbánhegyesen Megyénk országosan is jelentős helyet foglal el a baromfitermelésben és -exportban. A jó minőségű áru alapja a megfelelő napos- baromfi, melynek nagy része Békés megye legnagyobb keltetőüzeméből, a magyarbánhegyesi BAR- TÖV-ből származik. A BARTÖV Dél-Békés megye termelőszövetkezeteinek és a baromfiiparnak az összefogásából született meg 1966-ban és üzemszerű működését 1968-ban kezdte meg. Abban az időben korszerűnek számító 10 ezer tojásos kapacitású keltetőgépeket állítottak munkába. Először 20, majd később újabb 30 darabot. A kezdetben vegyes fajarány a termelési szakosodás következtében naposcsibe-keltetésre specializálódott. Ez a mennyiség növekedése mellett szakszerűbb munkát eredményezett, mely a jobb minőség egyik fontos feltétele volt. De nemcsak a minőségi, hanem a mennyiségi igények is folyamatosan nőttek, így a keltetőüzem egyre kevésbé tudott megfelelni feladatának: a naposba- romfi-szükséglet kielégítésének. Ezért elengedhetetlenül szükségessé vált a vállalkozás fejlesztése, korszerűsítése. Mindezek figyelembevételével született meg a döntés, hogy két lépcsőben bővítik a magyarbánhegyesi BARTÖV-öt. Az első ütemben a csibekeltetést évi 12 millió naposra növelik. Teljesen kicserélik az elavult gépeket és a világon ma beszerezhető legkorszerűbb keltetőberendezéseket állítják üzembe. De nemcsak gépek, hanem megfelelő épületek is kellenek a fejlesztéshez. ötmillió forintért korszerű, az állategészségügyi előírásoknak mindenben megfelelő épületegyüttest készített a mezőkovácsházi TÖVÁLL. Ebben mód íyílik zárt előkeltető üzemeltetésére és szervesen kapcsolódik hozzá a bújtatóterem. A rekonstrukcióval egyidejűleg megoldódik a légkondicionált csibetárolás is, mely jelentősen javítja majd a naposbaromfi minőségét. Az első ütem végrehajtása elég sok pénzbe kerül. Az 5 millió forintos építési költségen kívül 25 millió forintba kerül a gépi technológia és 2 millió forintba kerülnek a szükséges szerelési munkálatok is. Ezért a pénzért viszont olyan üzemet kap a BARTÖV, melyben szinte megszűnik a nehéz fizikai munka. Ugrásszerűen javul a minőség is, jobb lesz az állatok vitalitása, így a termelés biztonsága és az ágazat jövedelmezősége is. Napjainkban már nem elegendő ha egy —, a magyarbánhegyesi BARTÖV- höz hasonló — vállalkozás csak a naposbaromfi előállításával foglalkozik, ezen felül valami többletet is kell nyújtani a partnergazdaságoknak. A keltető új vezetése számos nagy jelentőségű szolgáltatás bevezetését határozta el. Először is egységesítették a fajtát. A feldolgozóipar és a termelő- szövetkezetek egyöntetűen azt a megoldást fogadták el, hogy a hollandiai eredetű hibrid, a Hybro—B legyen a termelés alapja. Ennek megfelelően szerezték be a szülőpárállományt és kötötték meg a hosszú távú szerződéseket a partnergazdaságokkal. A megfelelő fajta kiválasztása azonban csak az első lépcső, a megfelelő hozamok eléréséhez pontos munkára, a részletesen kidolgozott technológia betartására van szükség. Ehhez nyújt a jövőben nagy segítséget partnereinek a BARTÖV. A baromfitenyésztésben á legnagyobb költséghányadot a takarmány jelenti, így fontos, hogy növekedjen a hasznosulás hatásfoka. Ehhez a takarmányvizsgáló laboratórium nyújt nagy segítséget. A gazdaságosságot növelő másik fontos szolgáltatás, hogy megkezdik a naposbaromfi nemek szerinti különválasztását, szexszálását, a Bábolnán alkalmazott japán módszer szerint. A különválasztott kakas- és jérceállományt más-más módon nevelik fel. Különbözik a takarmány mennyisége és minősége és nem egyforma hosszú a tenyésztési időszak sem. Az ivarjellegek figyelembevételével nemcsak időt, energiát és takarmányt takaríthatnak meg a gazdaságok, hanem jobb és egyenletesebb minőségű árut adhatnak át a feldolgozóiparnak. Ez pedig az export fokozásának nélkülözhetetlen feltétele. A gazdaságossági kérdésekhez szorosan hozzátartozik az állategészségügyi helyzet javítása is. A BARTÖV ezért szocialista együttműködési szerződést kötött a Békés megyei Állategészségügyi Intézettel és már 1979-ben közösen nyújtanak segítséget a broiler- nevelő gazdaságoknak. Ezen kívül önálló tenyésztési szaktanácsadó-hálózat is létrehoznak, melyben specialisták foglalkoznak a szülőpártartással, a broiler- neveléssel és a takarmányozási kérdésekkel. Az év elején tervezi a vállalkozás a műszaki szerviz beindítását. Központi raktár létrehozásával akarnak segíteni a taggazdaságok gépészeti gondjain és néhány év alatt egységesíteni akarják a broilernevelő üzemek gépészeti berendezéseit. Ez a tipizálás lehetővé teszi a jobb alkatrészellátást és a gyorsabb javítást. Hasonló megoldást terveznek az állat- egészségügy és a takarmánygazdálkodás terén is. A Phylaxia Oltóanyaggyárral közösen raktárt létesítenek, melyben megfelelő készletet tartanak különböző állatgyógyszerekből és takarmánykiegészítőkből. Mindezek a következő évre elegendő feladatot adnak a BARTÖV dolgozóinak és vezetőinek, de a nem is oly távoli jövőben folytatódik f. keltetőüzem rekonstrukciója. A második ütemben — 1980—81-ben — további kapacitásbővülést terveznek. Az 1979-es 12 millió darabos termelést csaknem a kétszeresére, évi 20—22 millió naposra növelik. Ehhez az újabb keltetőgépeken kívül anyagmozgató gépeket és segédberendezéseket is vásárolnak. Speciális szállítókocsikat is beszereznek, melyek segítségével biztonságosabbá és gyorsabbá tehetik az érzékeny élő állat eljuttatását a nevelőtelepekre. A keltetővállalkozásnak tehát jövője van, ugyanúgy, ahogy a magyar baromfiiparnak is. A szakemberek véleménye szerint az átmeneti visszaesést nagyarányú emelkedés követi majd és erre készül már ma is a magyarbánhegyesi BARTÖV. Lónyai László A decemberi csapadék nyomán országszerte megkezdődött a talaj nedvességgel való feltöltődése. A mezőgazdászok szerint ez örvendetes, tekintettel arra, hogy idén legalább 50—80 milli- métemyi csapadék „hozama” hiányzott a földekből. Az elmúlt hetékben rendkívül száraz volt a talaj felső rétege, oly annyira, hogy az ősszel elvetett gabonák fejlődése stagnált, helyenként el sem kezdődött. A Meteorológiai Intézet agrometeorológiai szakemberei szerint jelenleg lassan visz- szakapja a föld a hiányzó nedvességtartalmat. A föld mélyebb, egyméteres rétege azonban továbbra is száraz, a nedvesség csak lassan szivárog lejjebb. Pedig erre nagy szükség lenne, hiszen ennek a rétegnek a „vízháztartása” nagyon fontos. A következő tenyész- idényben ugyanis ez a réteg táplálja majd nedvességgel a fejlődő növényeket. IÓI jött a csapadék
