Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-30 / 306. szám
1978. december 30., szombat o Hirschmann és HTV Kooperáció — hosszú távra i:n;iui-fira--------r—------------—— A lakás ma és holnap Beszélgetés Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszterrel Több mint egymillió lakás épült 1961 és 1975 között. Több mint egymillió! És a rá következő 15 évben, 1990-ig egymillió-kétszázezret kell felépíteni, azaz átlagosan évi 80 ezret. Hogy ez nem délibábos elképzelés, bizonyítják az 1976—78 közötti évek évi 90—90 ezer új lakástermésükkel. Ezért is motoz bennem egy meghatározás a Központi Bizottság határozatából: „Arra kell törekedni, hogy az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével 1990-ig a lakásigények nagy része fokozatosan kielégíthető legyen.” Ha úgy vesszük, évi 5 millió NSZK-márkás export nem is olyan sok. De nézr- hetjük a dolgot más oldalról is. Ha ez az 5 milliómárka néhány filléres alkatrészt leszámítva, munkából jön össze, akkor már nem is olyan kevés. És ha mindehhez még hozzátesszük, hogy az 5 milliót úgy érik el, hogy 3 év alatt megháromszorozzák a tőkés exportot, akkor azt mondhatjuk: igazán tiszteletreméltó a teljesítmény. Az üzem, melyre a fenti számok ráillenek, Békéscsabán található: a Híradástechnikai Vállalat gyáregysége. Az általuk gyártott termékekkel mindenki nap mint nap találkozik. Náluk készülnek a központi antennák csatlakozószerelvényei, a magnózók által használatos tucherek, és néhány olyan cikk — tápegységek, akkumulátortöltők —, melyekkel az átlagember ritkán kerül közelebbi ismeretségbe. És van ezenkívül egy nagyon fontos tevékenységük, melyeket röviden és egyszerűen a már említett számokkal jellemezhetünk : a Hirschmann kooperáció. ♦ — ' Éppen jókor jön — fogadott a gyáregység főmérnöke, Márton József —nemrég értem vissza az ipari pártaktíva-értekezletről, ahol szinte mindenben azt mondták, amit mi terveinkben ettől függetlenül már elhatároztunk. Növeljük a tőkés exportot, fokozzuk a hatékonyságot, egyszóval igyekszünk úgy dolgozni, ahogy ezt elvárják tőlünk. Valóban nagy feladatok előtt áll a gyár. A középtávú tervek szerint 1982-ig meg kell háromszorozniuk a tőkés exportot, és évi 5 millió márka értékben szállítanak majd különböző cikkeket a Hirschmann cégnek. De csaknem a kétszeresére nő egy év alatt is az export, és az idén már 20 millió forintnyi lesz a tőkés szállítások értéke. De tulajdonképpen már ez a szám sem pontos, mert érkezett egy jelzés az NSZK- cégtől, mely szerint 1979 második felében terven felül A szövetkezeti belső ellenőrzés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és társulásaik eredményes gazdálkodásának, demokratikus belső igazgatásának egyik alapvető eleme. A szövetkezeti belső ellenőrzés célja, hogy előmozdítsa a szövetkezet működésének és gazdálkodásának törvényességét, közös vagyonának védelmét, folyamatos gyarapítását. Az egyre összetettebbé váló és fokozatosan bővülő szövetkezeti tevékenységek hatékonyabb belső ellenőrzési rendszert kívánnak. Ennek megfelelően, a TOT- ajánlás figyelembevételével, hozta létre a Körösök Vidéke Területi Tsz-Szövetség elmúlt évi küldöttközgyűlése az ellenőrzési irodát, amelynek egyik feladata vizsgálatok kezdeményezése, végzése. Ebben az évben 34 ellenőrzést tartottak a szövetséghez tartozó gazdaságokban. Az ezekről készült összefoglaló jelentésből kitűnik, hogy- a vizsgált tsz-ekben az okmányfegyelem javult, kevesebb a bizonylati rend betartásával kapcsolatos hiányosság, összességében az ügyviteli munka színvonalának emelkedésével jobbak a tsz-ek gazdálkodási eredményei. Erősödött a szövetke- zetitulajdon-védelem. Emeltovábbi 10 százalékkal növelné a vásárlások összegét. Így 22 millió forint lenne az az összeg, melyért tőkés deviza jön majd az országba. — Jelenlegi felszereltségünkkel természetesen nem lehet ezt a dinamikus emelkedést elérni — folytatja a beszélgetést a főmérnök. — Ezt központunk is tudja, és így a vállalat által felvett exportfejlesztő hitel többségét mi kapjuk. A pénzből mindössze 3 millió forintot fordítunk építkezésre, mely nemcsak új épületeket jelent, hanem a meglevők átalakítását is, hogy megfelelően elhelyezhessük az új gépeket, és bevezethessünk néhány új munkaszervezési módszert. ♦ A szervezési intézkedések első eleme egy szerelősor megvásárlása. A Bakony Művek szállít egy Bosch-licenc alapján gyártott komplex szerelőszalagot, de ez még önmagában nem elég az üdvösséghez. Kell ■ hozzá egy minden mozdulatra pontosan kidolgozott szerelési technológia is, melynek elkészítésére az egyik szervezési intézetet kérik fel. Ezáltal óvatos becslések szerint is megduplázódik a termelékenység. A növekvő termeléshez egyre több alkatrészre is szükség lesz, ehhez pedig bővíteni kell a gyártás jelenlegi szűk keresztmetszetét. Műanyagformázó gépeket, gyorspréseket és célgépeket vásárolnak, melyek hihetetlen mértékben lerövidítik az apró alkatrészek gyártási idejét. A gyártási idő csökkentésének egyik leglényegesebb eszköze a célműszerek beállítása. Ma egy-egy erősítő, szűrőváltó bemérése, pontos beállítása, beszabályozása körülbelül annyi ideig tart, mint a gyártás többi része együttvéve. Ezért vásárolják meg a Hirschmann által kifejlesztett különleges műszereket, melyek nemcsak megkönnyítik, hanem gyorsabbá is teszik a munkát. Így tudják csak elérni, hogy gyakorlatilag létszámnövekedés nélkül elkészítsenek havonta 8500 erősítőt, és 4000 kedett az üzemekben a vezetés színvonala, fejlődött az üzem- és munkaszervezés. A testületi vezető szervek többsége a törvény előírásai szerint működik. Az ellenőrzési iroda a vizsgálatok nyomán javasolta, hogy a szarvasi Táncsics Tsz-ben a következő választásokra olyan tisztségviselőket jelöljenek, akik jobban képviselik a tagság érdekeit. A tanácskozások dokumentálása számos tsz-nél nem kielégítő. Így például a dévaványai Lenin, a békési Egyetértés, valamint a körösújfalui Rákóczi Terme, í zövetkezetek- ben. A szövetkezetek egy részében a határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elmarad, a határozatok szövegezése nehezen érthető, végrehajtásuk felelősét nem jelölik ki. Az ellenőrzési iroda tíz termelőszövetkezetben vizsgálta meg a munkaversenyt és a brigádmozgalmat. Megállapítható, hogy a szocialista brigádok száma nőtt. Munkájuk anyagi elismerése azonban igen eltérő. Nem minden szövetkezetben dolgozták ki a munkaversenyszabályzatot, amelynek segítségével a brigádmozgalom tervszerűbb keretek között fejlődhetne. szűrőváltót, a rendkívül szigorú NSZK-szabvány követelményeinek megfelelően. A műszerek és gépek persze nem olcsók, mintegy 25 millió forintba fognak kerülni. Segítségükkel annyi értékes munkaidőt takaríthatnak meg, annyival hatékonyabbá tehetik a termelést, hogy a számítások szerint körülbelül egy év alatt térül meg a befektetés. ♦ Szép dolog a kooperáció, hasznos is a népgazdaságnak, de mit profitál belőle a gyár? A haszon egyértelmű. Megkapja a legújabb technológiát, a tőkés partner se7 gît a gépek kiválasztásában, beszerzésében és átadja a gyártási, üzemeltetési tapasztalatait. — Tovább csak akkor tudunk lépni, ha a hazai alkatrészgyártó ipar előállítja azt a minőséget, melyek az általunk gyártott berendezésekhez kellenek — magyarázza a helyzetet Márton József. Az NSZK részére gyártott erősítők, szűrőváltók lényeges és értékes elektromos alkatrészeit kintről kapjuk és összeszerelés után vissza is szállítjuk. Mi szívesen kiváltanánk hazai gyártmányú alkatrészekkel, és ebbe beleegyezne partnerünk is, de egyelőre — nincs mivel. Azért remélhető, hogy ez az állapot nem tart örökké, annál is inkább, mert a kapcsolat hosszú távra biztosítottnak tűnik. Az NSZK-cég számos apró, de nélkülözhetetlen alkatrész gyártásáról már teljesen leállt; olyanokról, melyekből évente 6-7 millió darabra van szükség. Ezek nélkül viszont nem készülhetnek el a rádiók, telefonok, magnetofonok, erősítők, így nem valószínű, hogy egyik napról a másikra meggondolják magukat. Érdemes lenne tehát az elektronika háttériparának is felkészülni ezekre az üzletekre, mert így nemcsak több deviza áramolhatna az országba, hanem emelkedhét- ne a hazai termékek műszaki színvonala is. És ez nem lebecsülendő szempont. Lónyai László Belső ellenőrzéssel és vagyonvédelemmel kapcsolatos vizsgálatot 17 tsz-nél tartottak. A gazdaságok ellenőrző bizottságának tagjai az üzemet jól ismerő, megbecsült tsz-tagok. Megállapítható ugyanakkor, hogy a vezetői intézkedések utóellenőrzése szinte mindenütt elmaradd A bizottság ellenőrzései nem terjednek ki a magasabb beosztású szakvezetők, az elnök, vagy a vezetőség kötelezettségeit érintő kérdésekre. A szövetséghez tartozó 48 tsz közül 28-ban függetlenített az ellenőrző bizottság elnöke. Jelenleg mindössze 28 üzemben van belső ellenőr, annak ellenére,, hogy alkalmazásukat jogszabály írja elő. A Körösök Vidéke Területi Tsz-Szövetség ellenőrzési irodájának jelentéséből kitűnik, fontos feladat a szövetkezeti belső ellenőrzés valamennyi formájának segítése. Az iroda tagjai az ellenőrzésekbe mindig bevonták az üzemek ellenőrző bizottságainak elnökeit, valamint a belső .ellenőröket. A szövetkezeti ellenőrzési rendszernek továbbra is segítenie kell a politikai és állami rendelkezések következetes, torzításmentes végrehajtását. — nyes — — Első kérdésem tehát Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszterhez: miért nagy része? Ilyen tekintélyes tények és tervek mellett, miért e mértéktartó fogalmazás? — Az igények változnak, s hogy pontosan milyen mértékben, ma még nem tudhatjuk. Ezért nem lehet kimondani, hogy mindent ki fogunk elégíteni. De 130 településre elkészítettük a mindenre kiterjedő terület- fejlesztési tervet, beleértve a lakásépítéshez kapcsolódó legkülönbözőbb munkákat, tehát a közlekedés, vízellátás, fűtés, parkosítás, kereskedelem, szolgáltatások, az oktatás, művelődés, sport, egészségvédelem, közigazgatás építési feladatait. És ez, kimondani is sok, számításaink szerint ezermilliárd forintba kerül, első ízben többe, jóval, többe, mint maga a lakásépítés! De hát az emberek nemcsak a lakásban élnek, hanem a környezetben, s hogy mi minden tartozik ide!... Mondhatom, ennek sosincs vége. Dé meggyőződésünk is, hogy az építés ne csupán a lakás nyers funkcióját szolgálja, hanem fejezze ki a kor igényét és járuljon hozzá az ember mind kulturáltabb életéhez. Hogy aki ilyen környezetben lakik, maga is jobb, nemesebb emberré váljék. — Hadd kérdezzem akkor meg: önnek mely városok építkezése tetszik különösen? — Jó néhányat említhetnék, ahol kitűnőnek találom a környezeti beilleszkedést, a régi és az új szinte észrevétlen kapcsolódását, de hadd emeljem ki Zalaegerszeget, Kecskemétet, Salgótarjánt, a baranyai városokat, Kaposvárt. .. Egyszerű eszközökkel építkeznek, mindamellett dinamikusan, színesen, játékosan, a tömegekben is, a részletekben is változatosan. — Ma 53 négyzetméter az épülő lakások átlagos alapterülete, a következő tervidőszak végén 56 négyzetméter lesz. A számokon túl, mit jelent ez? — Hogy az átlagot tartva, a méretek differenciálásával közelítünk a valóságos szükségletekhez. És hogy két kisebb lakás későbbi összekapcsolásával, olykor egy nagyobb szétválasztásával is követni lehessen a családban végbemenő változásokat. Ehhez- hozzátartozik persze a csere megkönnyítése is. — Milyen lesz akkor hát, mondjuk 10 év múlva, egy átlagos új lakás? — Milyen? Remélem, azt az érzést sugallja majd a bennlakónak, hogy „olyan lakásom van, amely nemcsak nagyságával, felszereltségével, hanem kulturált környezetével, a környék közintézményeivel is teljes mértékben kielégíti a családom igényeit”. Ehhez persze az egyéb iparágak, a vegyipar, a gépipar és a könnyűipar közreműködése, az általunk felhasznált anyagok, berendezések, felszerelések kifogástalan minősége is szükséges. — Sokaknak feltűnt, milyen erőteljesen beszél a Központi Bizottság határozata a fenntartás és a korszerűsítés feladatairól. Mi következik ebből? — Mi hosszú ideig az építés, az új fogalmát istenítettük. Ez a megítélés változóban van. A meglevő épületek nagy részét meg kell tartani! Az arra érdemes lakóházakat fel kell újítani, a lakásokat korszerűsíteni és kényelmi berendezésekkel ellátni, hogy használati értékük megközelítse az új lakásokét. Az igazi város magába kell hogy foglalja az újat, de a régit is, mégpedig okosan felhasználva, nemcsak „műemlék” formájában. Tehát élni, lakni kell benne! Ezt a meglevő, értékes 'épületvagyont • többszörösen is meg kell védeni. Mindenekelőtt a bérlő által, aki ma nem ritkán ugyancsak igénytelenül használja, azután a házkezelőségek, a helyi tanácsok, az egész társadalom által. Hiszen a jó állapotban, tisztán és rendben tartott régi lakónegyedek, házak eredetisége, hangulata, sajátos környezete nemcsak kárpótolhatja lakóit, de sok embernek több örömöt is nyújt, mint az új lakótelep. — A tatarozást manapság nem a szolid folyamatosság, hanem a kampányok jellemzik, némelykor pedig egyenesen a Potem- kin-vonások, a puszta látszatra törekvés. A régi lakónegyedek, házak „működési zavarai” is egyre gyakoribbak, gondolok itt a házfelügyelői teendők, a takarítás, a szemétgyűjtés, a liftkezelés, a víz-, gáz-, elektromos-karbantartás zökkenőire, vagy hiányára. Ráadásul, ma már nemcsak a régit kellene jobban óvnunk és kezelnünk, hanem az idősödő, romló újat is... — Ezen csak az építészeti kultúra térhódítása segíthet. Természetesen, olyan házkezelő szervezetre van szükség, amely ezeket a feladatokat megfelelően képes ellátni, persze ahogy mondtam, a kellő anyagi, erkölcsi elismerés ellenében. Ezzel kapcsolatban hamarosan intézkedési terveket készítünk, amelynek részleteibe most nem kívánok belemenni. — Nem lehet beszélni a lakáskérdésről a magánépítkezés érintése nélkül. Minden idevágó program jó részben továbbra is ezen alapszik. A támogatás fontossága vitán fölül áll. De vajon nem kellene jobban, hatásosabban támogatni a magánépítkezőket, netán egy speciálisan őket szolgáló rugalmas, ütőképes szervezettel? — Az én elképzelésem, hogy az úgynevezett állami és a magánépítkezés mindjobban átfedik egymást. Mert az állami lakásban is mind több építési feladat jut — például a berendezések feljavítása, cseréje, pótlása — a lakónak, a magánépítkezésen pedig — kész, jól alkalmazható tervek, raktárról vásárolható, gyakorlatiasan alkalmazható elemek, födémek, szerkezetek stb. és ezeket mozgató, személyzettel is rendelkező gépek formájában — az állami szervezeteknek. Ne kelljen tehát az építkezőnek rossz tervvel, korszerűtlen anyaggal bajlódnia. Hogy könnyebp legyen jó, valóban mai házat, lakást építeni, mint rosszat, elavultat ! — Az ön véleménye szerint, most a fővárostól eltekintve, hogyan halad országosan a lakásépítés? — Bár a számok is többnyire jó benyomást keltenek, mégsem döntők. Annál figyelemre méltóbb, hogy yi- déken ritkábban adnak-vesz- nek át minőségileg hibás épületeket. Általában erősen kézben tartják a lakásépítést, eredményesen mozgósítják a legkülönbözőbb társadalmi erőforrásokat, átlátják és átfogják a feladatokat. — Végül, mit tart az építésügy minisztere lakásépítésünkről nemzetközi összehasonlításban? — Ha olyan országokra gondolok, amelyekkel a fejlettség, a- lélekszám, a hagyományok stb. alapján ösz- szevethetők vagyunk, akkor azt mondhatom: ' mind az ezer lakosra jutó lakások száma, mind az új lakások építési aránya tekintetében jó,- és ami fontos, határozottan javuló a helyzetünk. Balogh János Békés megyében jövőre háromezer lakást építenek. Képünk Békéscsabán, a Szigligeti utca ban épülő lakásokról készült „ ,. „ „ Foto: Veress Erzs. Hatékonyabb szövetkezeti belső ellenőrzést!
