Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-30 / 306. szám
\ A KISZ Központi Bizottságának ünnepi ülése (Folytatás az 1. oldalról) amely a további évtizedekben is meghatározza tevékenységünket: „Hűség a néphez, hűség a párthoz!” — zárta beszédét Maróthy László. Nemes Dezső a kommunisták idős nemzedéke nevében köszöntötte a KISZ KB jubileumi ülését, majd a kommunista ifjúsági mozgalom hat évtizedes útjára visszatekintve a következőket mondotta : — Amikor az Ifjúmunkások Országos Szövetsége 1918 decemberében mégalakult, forradalmi helyzet volt az országban. A Kommunisták Magyarországi Pártja az orosz testvérek példájának követésére, tanácsköztársaság teremtésére hívta fel a szervezett munkásságot, az elnyomott és kizsákmányolt milliókat, s magasra emelte a szocialista forradalom lobogóját. S alig egy hónappal a KMP megalakulása után az Ifjúmunkások Országos Szövetsége, a Kommunisták Magyarországi Pártja a szociaA nagy tapssal fogadott beszéd után Nemes Dezső, a kommunista ifjúmunkások magyarországi szövetségének egykori tiikára emelkedett szólásra, s az MSZMP Központi Bizottsága nevében üdvözölte az ülés résztvevőit. lista forradalom ügye mellé állt. Az IOSZ tevékenysége méltó módon segítette diadalra vinni hazánkban az első szocialista forradalmat. Nemes Dezső ezt követően a KIMSZ hazai és nemzetközi tevékenységét, majd a Tanácsköztársaság megdöntése után illegalitásban folytatott harcát méltatta. Szólt a KIMSZ forradalmi szellemét a felszabadulást követően továbbvivő MADISZ országépítő ifjúsági demokratikus frontjának jelentőségéről, az ellenforradalom előtti eseményekről, majd a mai feladatokról. — Vajon ;jz új társadalom építése, a ma létező két világrendszer közti versenyben a szocialista világrendszer új győzelmeiért folyó harc segítése, e történelmi küzdelem pátosza, forradalmi romantikája halványabb, kisebb a mi időnkben a hatalomért folytatott harc pátoszánál . és romantikájánál? Ügy vélem, semmiképpen sem kisebb, hanem más, úgy is mondhatom : sokrétűbb, bonyolultabb. Az alkotómunka lehetősége és szükségessége kiszélesedett és egyre szélesedik. — Hazánk a' nemzetközi haladás élvonalában, a szocializmus és a béke zászlaját magasra tartva, a népek testvériességének szellemében halad a kommunizmus felé. Ez az út olyan lelkesítő feladatokat állít ifjúságunk elé is, amelyeknek pátosza aligha múlható felül bármivel. Olyan cél ez, amelynek vállalása növeli munkánk lendületét a mindennapi feladatok teljesítésében. Ezt végezzük fáradhatatlanul, hűséggel a párthoz, hűséggel a néphez — mondotta befejezésül Nemes Dezső. * * * Az ünnepség első részét a DlVSZ-induló zárta, majd műsor következett. A KISZ KB kibővített ünnepi ülése az Intemacionálé hangjaival ért véget. Koszorúzási ünnepség Az Ifjúmunkások Országos Szövetsége 60 évvel ezelőtt Budapesten, a VI. kerületi Eötvös utca 3. számú házában megtartott vezetőségi ülésén mondta ki, hogy a szervezet a kommunista elvek alapján működik tovább. Az évforduló alkalmából az egykori esemény színhelyét adó épület — a mai kerületi tanácsháza falán — elhelyezett emléktáblánál koszorúzási ünnepséget tartottak pénteken. A Himnusz hangjai után Fejti György, a KISZ KB titkára mondott beszédet, majd az ifjúsági szövetség Központi Bizottsága nevében, a fővárosi fiatalok képviseletében helyezték el az emlékezés koszorúit a márványtáblánál. Tudnivalók az új útlevél-jogszabályokról Nemes Dezsfi felszólalása Békéscsabai fotósok Aradon Ez év novemberében az aradi fotósklub kiállítását nyitották meg Békéscsabán, a Jókai Színházban. E meghívást viszonozták most az aradiak, akik december 27- én, szerdán látták vendégül a Békés megyei Művelődési Központ fotósklubjának tagjait. Délelőtt a csoport egy része városnézésen — fotósétán — vett részt, mások a népi hagyományok bemutatójának programjait kísérték figyelemmel. Délután öt órai kezdettel 13 békéscsabai szerző 96 alkotásából nyílt kiállítás az ottani fotósklubban. A kiállításon, amelyet előreláthatóan tíz napig tartanak nyitva, különösen Vára- di Zoltán, Balogh Ferenc és Nagy Károly alkotásai arattak sikert. A megnyitót baráti találkozó követte, majd a késő esti órákban indultak haza Békéscsabára a kirándulás résztvevői. Nemzetközi galambkiállítás Békéscsabán Békéscsabán, a Kemény Gábor Szakközépiskola adott helyet annak a nemzetközi galambkiállításnak, amelyet a Máltai és Tyúktarka Galambtenyésztők ‘Klubjának tízéves fennállása alkalmából rendeztek. A kiállításon, amelyet ma, délelőtt 9 órai kezdettel nyit meg Varsányi Mihály, a békéscsabai Városi Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, mintegy 25-fajta dísz- és haszongalambot mutatnak be. A csaknem 600 galambot tegnap, pénteken a Magyar Galambtenyésztő Szövetség bírálói nézték meg : a fajtagyőztesek Molnár Antal festőművész plakettjét, s vándorserleget kapnak, a kiváló helyezést elérő galambok gazdái pedig díszes oklevelet. Az elmúlt év januárjában a jugoszláviai Zrenjaninban rendeztek hasonló kiállítást, s e meghívást viszonozták most Békéscsabán. A nemzetközi galambkiállítás — amely 8-tól 18 óráig tekinthető meg — december 31-én bankettel zárul, ekkor adják át az elért díjakat is. A több napos rendezvényen részt vesz Tulipánt József, a Magyar Galambtenyésztő Szövetség főtitkára is. Fotó: Gál Edit Január 1-én lép hatályba a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló új törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtására kiadott kormány- és miniszteri rendelet. A jogszabályok a külföldre utazással és az útlevél iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyintézés további egyszerűsítését is szolgálják. A jövőben a Bolgár Nép- köztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Román Szocialista Köztársaságba és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe történő magánutazásnál az útlevél iránti kérelem benyújtásához nem szükséges a munkáltató — érdekképviseleti szerv, intézmény — véleményének beszerzése. Az útlevélkérelemhez önéletrajzot sem kell mellékelni. Kivételt képeznek azok a külföldön élő magyar állampolgárok, akik magánútlevél vagy hazatérési engedély iránti kérelmet nyújtanak be. Az utazások további köny- nyítése érdekében 1979. május 1-től bevezetik a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz- , társaság és a Román Szocialista Köztársaság területére szóló többszöri kiutazási engedélyt. A jövőben a magyar külképviseleti szerv, külföldi hatóság vagy közjegyző által hitelesített meghívó levelet kell csatolni a nem szocialista országokba irányuló útlevélkérelmekhez. Magáncélú külföldi utazás esetén 18 éven aluli gyermek vagy gondnokság alatt álló részére — a hozzátartozó (szülő, nagyszülő, testvér, szülő testvére) meglátogatását és társasutazáson való részvételt kivéve — csak a szülővel vagy a törvényes képviselővel együtt történő utazásra adható útlevél. A külföldi letelepedésre irányuló kérelmeket a budapesti lakosaknak január 1- től nem a BM ORFK útlevélosztálya, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztálya útlevélosztályán (Budapest, VI. Népköztársaság útja 92.) kell benyújtani. A kérelemhez — hadkötelesek esetén — csatolni kell a honvédelmi miniszter engedélyét is. (MTI) Tanácsülésről jelentjük SARKOD Megtartotta az év utolsó ülését a sarkadi Nagyközségi Tanács. Fő napirendi pontként az 1979. évi költségvetés és fejlesztési alap került megvitatásra. Az V. ötéves terv - részarányának megfelelően 1979-ben a nagyközségi tanács költség- vetése 18 millió 661 ezer forint, a községfejlesztési alap pedig meghaladja a kétmillió 190 ezer forintot. A több éves gyakorlati tapasztalat alápján a nagyközség építésére, szépítésére félmillió forint értékű társadalmi munkát terveznek a jövő esztendőre. A költségvetésből legtöbbet — kilencmillió 728 ezer forintot — a kulturális ágazatra szántak. Ez az összeg 566 ezer forinttal haladja meg az 1978. évi kulturális kiadásokat. A szociális és egészségügyi ágazat csaknem négy és fél millió forintból gazdálkodhat. A szociális gondozás és a házi szociális gondozás költségét például 162 ezer forinttal megemelte az év végi tanácsülés, 1978-hoz viszonyítva. Beszámolót hallottak a tanácstagok a nagyközségi tanács vb. 1978. évi tevékenységéről is. Legfőbb feladatnak tekintette a testület az MSZMP XI. kongresszusának a tanácsi szervekre vonatkozó határozatát, az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek időarányos teljesítését, a lakossági ellátás javítását, a hatósági munka színvonalának emelését, az államigazgatási munka szocialista jellegének erősítését, az ügyintézés egyszerűsítését és korszerűsítését. A tanácsülés elé több fontos határozati javaslatot terjesztett a vb, ami elsősorban az állampolgárok érdekeit szolgálta. A vb egyebek között megtárgyalta : mit tesz a helyi ÁFÉSZ a lakosság jó áruellátásáért, hogyan alakult a cigánylakosság helyzete, milyen Sarkad közrendje, közbiztonsága stb. Megkülönböztetett figyelmet fordít a vb arra, hogy a tanácstagok informálása megfelelő legyen. A vb 1978-ban 11 ülést tartott, 26 napirendet tárgyalt és 91 határozatot hozott. A tanácsülés végül elfogadta az 1979. évi munkatervet. a. 1978. december 30., szombat Jubilál a Pedagógusok Szakszervezete A magyar pedagógusok szervezkedése közel két évszázados múltra tekint vissza. A források szerint az 1786-ban alakult kishonti tanítóegyesület jelenti a kezdetet. Nem sokkal később — 1804-ben — Szarvason is létrejött egy tanítóegyesület. A tanítók önkéntes szervezkedésének, mozgalmának kedvezett a reformkor politikai légköre; első országos méretű összefogását pedig az 1848. július 20-ra összehívott Magyar Tanítók Első Egyetemes Gyűlése jelezte. A közösségi szándék kultúrpolitikai jelentőségét ebben az időben leginkább Eötvös József értette meg. Azt vallotta, hogy a kormány az irányt jelöli ki és arra ügyel, hogy ez az irány valóban be is tartassák, de a dolog sikere a nép nevelőinek a kezében van, s a nevelés-tanítás mezején minden tőlük függ. Az abszolutizmus és a dualizmus korában, az „oszd meg és uralkodj” elv állami érvényesülése következtében, az egyetemes tanítógyűlések nem biztosították sem a szervezeti összefogást, sem az egységes fellépést. A magyarországi munkás- mozgalom megerősödése döntő szerepet játszott abban, hogy a pedagógusok szervezkedése mozgalmi jelleget kapott. Világossá vált, hogy a szervezkedéshez politikai háttér biztosítására, szervezetre és sajtóorgánumra van szükség. 1906-ban megjelent az Üj Korszak című lap, majd megalakult a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete. Az egyesületet 1910-ben betiltották, Helyette — az egyre veszedelmesebb nacionalista intézkedések közepette — az Üj Korszak állt ki a nemzetiségi tanítók jogai mellett. Egyértelműen a proletárnemzetköziség elvei alapján ítélte meg a nemzeti kérdést. Az első világháború a gyűlölet-propagandával, a nacionalista uszítással, az állandóan növekedő inflációval, a súlyos élelmezési gondokkal tovább fokozta a pedagógusok érdekvédelmi sérelmeit. Mielőbb szervezetet kellett teremteni ! Ennek első lépése a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségén belül a pedagógus szakcsoport megalakulása volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására a mozgalom programja szocialista tartalommal telítődött. A Magyarországi Tanítók Szakszervezetének' megalakulását előkészítő bizottságot már az a gondolat vezette, hogy az új szakszervezetnek, a munkás-szakszervezethez hasonlóan, politikai jellegűnek kell lenni, az osztályharc alapján kell állnia. 1918. december 30-án a régi képviselőház üléstermében (ma Bródy Sándor u. 8.) megalakult a Magyarországi Tanítók Szak- szervezete. A következő két hónapban megtörtént a bizalmi rendszer iskolánkénti kiépítése és a helyi csoportok megalakulása. Ezek a szervezeti élet és a pedagógusok szocialistává formálásának műhelyei voltak a Tanácsköztársaság dicső fennállása idején. Teljes mértékben támogatta a Közoktatásügyi Népbiztosság kommunista iskolapolitikáját, részt vett annak gyakorlati megvalósításában. 1918. novemberében, decemberében megyénk iskoláiban is pezsgő élet kezdődött. Szeghalmon Zsilíi Gyula, Szeghalmi Gyula tanítók és Dapsy Gizella óvónő vezetésével megalakult a helyi Munkáspárt, majd Szociáldemokrata Párt, december 29-én a közéletből kizárt nők szervezetbe tömörítése érdekében a „Szervezett Munkásnők Pártja”. Lépéseket tettek a tanítók szak- szervezetének megalakítására is. Nagyszénáson december 5-én a tantestület rendkívüli gyűlést tartott,. melynek indítványozója Pál István tanító volt. Leleplezte a polgári lapoknak azt a hírét, miszerint Czabán Samut tanító társai üldözték el a faluból. „Elüldözte őt a rendszer, mely akkor a szabad szót nem tűrte” — mondotta a nevelőtársak hangulatát megnyerő tanító. Indítványozta a köszönés megváltoztatását, a vallási színezet kiküszöbölését, a földrajz, a történelem megreformálását úgy, hogy az „elhallgatott történelmi igazságokat és szenvedéseket” megismertessék a tanulókkal. Ezek a gondolatok mintegy jelzik, hogy a következő hónapokban a falusi kisiskolákban megmozdul a tanítóság, és aktívan részt vesz az „új iskola” megvalósításában. Ehhez nagy segítséget adott a szervezetté váló mozgalom a helyi kommunisták és a baloldali szociáldemokraták útmutatásai alapján. Megyénkben zömmel február hónapban alakultak meg a szakszervezet helyi csoportjai. Eddigi ismereteink alapján külön tanítói szakszervezet működött Békéscsabán, Orosházán, Nagyszénáson, Kondoroson, Me- zőberényben. Intéző bizottságokat választottak, melyeknek a következő napokban nagyon fontos szerep jutott. Több helyen e bizottságok tagjai vették át az iskolák irányítását. Szoros kapcsolatot alakítottak ki a direktóriumok vezetőivel. Orosházán például a szakszervezeti intéző bizottság javaslatára felújították á „Munkás líceumot”, ahol a természettudományi, társadalomtudományi és erkölcsi témájú előadások megtartását teljes egészében a tanítók szakszervezete szervezte. Görbics László direktóriumi elnök javaslatára március 27-től 3l-ig az iskolákat bezárták, és az erre kijelölt intéző bizottsági tagok előadásokat tartottak a tanítóságnak az átalakulásról, az egyház és az állam szétválasztásáról, a proletárdiktatúráról, a szellemi termelésről, az iskolai egészségügyről és a jövő sportjáról. E kiragadott példa is bizonyítja, hogy a proletárforradalom helyi vezetői fontosnak^ tekintették a pedagógusok megnyerését. Felismerték ázt, hogy a falusi tanítónak — ha tisztán lát — felbecsülhetetlen szerepe van abban, hogy az egyszerű emberekkel is képes megértetni a Tanácsköztársaság lényegét. S ajnos, Békés megyében az új hatalom rövid fennállása kevés volt ahhoz, hogy a tanítói szakszervezetek szervezetileg megerősödjenek. Országosan is csak júniusra alakult ki az új szervezeti forma és működési szabályzat. Nehezíti e szakszervezet helyének, tevékenységének pontos megítélését a kutatás hiánya is. Annyi azonban bizonyos, hogy érzelmileg — kellő történelmi, politikai műveltség nélkül — sokan azonosultak az új hatalom célkitűzéseivel, egyesek tettekre is váltották elképzelésüket. A mozgalmi módszer keresése, helyenkénti alkalmazása, az „új iskola” a mi mai iskolánk megvalósítása érdekében történt. E nemes törekvés sokoldalú bemutatása ma is mozgósító erő lehet. Körmendi János
