Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-28 / 304. szám
1978. december 28., csütörtök o Növekszik az árutermelés a gyomai gazdaságokban A háztáji és kisegítő gazdaságok jelentős szerepet töltenek be az árutermelésben. Elegendő csupán két adat ennek bizonyítására: az országban megtermelt zöldség-gyümölcs mintegy 40 százaléka, az állati termékeknek mintegy 30 százaléka kerül ki a háztáji és kisegítő gazdaságokból. Hosszú ideig így lesz ez, hiszen ha a nagyüzemek vennék át ezt a feladatot, több milliárdos beruházásra lenne szükség, hogy képesek legyenek e tekintélyes volumen előállítására. E felismerésből született az elmúlt években több olyan intézkedés, amely a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének, értékesítésének szervezését hivatott segíteni. Hogyan valósult meg mindez, melyek a további feladatok? Ezzel foglalkozott legutóbbi ülésén a gyomai Nagyközségi Tanács. Bevezetőben megállapította, hogy a lehetőségek zömével éltek, ám számos olyan tartalék van még, amelyek kiaknázása a jövő feladata lesz. A nagyközségben elsősorban a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ, az Állami Gazdaság, valamint a két termelőszövetkezet vállal szerepet a háztáji árutermelés segítésében. A legtekin-. télyesebb az ÁFÉSZ tevékenysége, 11 szakcsoport működik, amelyek forgalma ez év kilenc hónapjában megközelítette a 7 millió forintot és csaknem félmillióval haladta meg a múlt év azonos időszakáét. A szakcsoportok közül különösen a kisállattenyésztő, a sertés- tenyésztő és a galambtenyésztő szakcsoportok értek el jó teljesítményt. A múlt évihez hasonló volt a kertészet és a zöldségtermelő szakcsoport termékértékesítése. A meglevő földterületeken tovább folyt a fólia alatti termesztés, zömmel paprikát, paradicsomot, uborkát termeltek. Hasznosnak bizonyultak a szakmai programok, melynek eredményeként elsajátították a szőnyegpaprika termelésének technológiáját. Ezt az idén már ki is próbálták, s ez a termelési mód sikerrel járt. Szintén eredményes volt a gyógynövénytermesztés, a terület növekedésével lehetővé vált, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségű gyógynövényt értékesítsenek. Kedvező volt a sertés-, a baromfi-, valamint a tojástermelés. Ami az ÁFÉSZ felvásárlási forgalmát illeti, elsősorban baromfiból, tojásból, burgonyából vásároltak fel többet, mint az elmúlt esztendőben. Jól segítette az ÁFÉSZ a termelőket a napos- és tenyészállat kihelyezésével, az idén csaknem 20 ezerrel több naposcsibét — összesen 110 400-at —, több naposlibát, naposkacsát és pulykát helyeztek ki a termelőkhöz. Hitellel és előleggel is segítették a gazdaságokat, és ez év 9 hónapjában 2,4 millió forint előleget folyósítottak és csaknem 1 millióval többet, mint tavaly. Mindezek eredményekét a felvásárlási forgalom meghaladta a 16 millió forintot, ami ugyancsak több az elmúlt évinél. Az ÁFÉSZ mellett a községben tevékenykedő termelőszövetkezet és az Alkotmány- és a Győzelem Tsz is jelentős szerepet vállal a háztáji és kisgazdaságok termelésének, értékesítésének szervezésében. A tagok részére megfelelő területet, takarmányt biztosítanak, gondoskodnak a megtermelt áruk átvételéről. Különösen a Győzelem Tsz segíti az állattartókat, eddig mintegy 1000 hízósertést, több mint 150 süldőt és 200 hízómarhát vásároltak fel. A nagyközségben tehát — mint az elmondottak is példázzák — az elmúlt években jelentősen fejlődött a kisárutermelés. A lehetőségek azonban még nem merültek ki, sőt számos olyan terület van, ahol a nagyobb odafigyeléssel és az érdekek egyeztetésével növelni lehet az eredményt. Ez nem csupán a termelők vagy a tevékenységüket segítő termelőegységek érdeke, hanem a népgazdaságé is, hiszen mint az elején írtuk, a háztáji árutermelés szerepe, jelentősége .nem csökken, inkább növekszik. S. F. Ot év alatt ötszáz lakás Békésen vállalnak munkát. így a békésiek kivitelezésében készültek jelentős épületek Békéscsabán, Mezőberényben, Vésztőn. A legtöbb munkájuk azonban Békésen van. Ennek bizonyítéka, hogy az elmúlt ötéves terv idején a szövetkezet dolgozóinak munkája nyomán új arculatot kapott Békés több régi utcája. A Körös-part, a Fáy és Karács Teréz utcán még ma is sorozatban épülnek a több szintes lakóházak. A gyógyító víz A betegségek gyógyításának leggyakoribb esete, amikor az orvos valamilyen gyógyszert rendel, a szervezetben beállt rendellenességet tehát valamilyen vegyszer hatásával igyekszik kiküszöbölni. Sokszor azonban valamilyen fizikai hatásnak teszik ki a szervezetet, fizikai energiát alkalmaznak. Régebben természetes gyógymódoknak nevezték ezt, mert csak a természetben rendelkezésre álló energiák (napfény, éghajlat, gyógyfürdő) gyógyító hatását használták fel. A technika és az orvostudomány fejlődésével azonban ez a megjelölés már a múlté, mert a mesterséges energiaforrások egész sora áll a gyógyítás szolgálatában. A fizikai gyógymódok nem a betegséget kiváltó kórokozókra hatnak, hanem ingert gyakorolnak a beteg szervezetére, mozgósítják védekezőerőit, növelik ellenállóképességét. Ugyanazon fizikai gyógymód tehát többféle betegség ellen hatásos, de ugyanazon betegség esetén is többféle fizikai gyógymód alkalmazása lehet eredményes. A fizikai és a gyógyszeres kezelést természetesen gyakran kombinálják. A vízgyógyászat közönséges csapvizet vagy gyógyvizet használ gyógykezelésre. Vízgyógyintézetekben a kezelést orvosi rendelés alapján szakképzett fürdősök végzik. A vízgyógyászati kezelések csaknem minden szerv működését befolyásolják. Hatásukra változik a szívműködés, a vérnyomás, a gyomomedv-, az epe- és a vizeletelválasztás, az izmok és az idegrendszer állapota. A hőmérséklettől és a behatás időtartamától függően ellentétes hatások válthatók ki. Melegre az erek kitágulnak, hidegre összehúzódnak. A hideg rövid ideig tartó hatása esetén azonban az erek működését értágulat követi a bőr kipirulásával és felmelegedésével; ez az érreakció nagy szerepet játszik a vízgyógyászatban. A gyógyvizek esetében a víz fizikai hatásaihoz a gyógyvízben oldott anyagok hatásai tevődnek. Huszonöt éve egy munkahelyen Berettyóújfaluban, a TI- TÁSZ Vállalat üzemigazgatóságának egyik termében a közelmúltban kedves ünnepségnek lehettünk tanúi. Megemlékezésre hívták össze azokat a dolgozókat, akik régóta a vállalat szolgálatában állnak. A meghívott vendégek között ott volt Tóth Sándor villanyszerelő, aki elmondotta, hogy 25 éve tevékenykedik az áramszolgáltató vállalatnál. Vártuk az alkalmat, hogy a munkában megőszült etpberrel találkozhassunk Szeghalomban, akit mindennap látunk kerékpárján munkába menni. A rohanó életben néhány percre megálltunk beszélgetni arról, hogy 25 év alatt mennyi melegséget, kedvességet, néha bosszantó, de talán emléknek mindig szép napokat töltött el ebben a nagyközségben. Szülei földműveléssel foglalkoztak, a nehéz munkából iskola után ő is kivette a részét mint vízhordó, marokszedő. A szülői házat és a három hold földet azonban adósság miatt elárverezték. Ekkor nagyszüleihez költöztek, ahol tovább folytatták a küzdelmet a megélhetésért. Aztán 1945- ben katonai szolgálatra hívták be, s november 14-én hadifogságba került, ahonnan 1946-ban jött haza. — Nagyszüleim ekkor már munkaképtelenek voltak — meséli. — Nem sokat tudtak segíteni. Láttam, hogy a mezőgazdasági munka egyre nehezebb számomra, igyekeztem másutt elhelyezkedni. A szomszédom, Elek Mihály bácsi mondotta; „Te Sándor, nem volna-e kedved velem dolgozni a villanyszerelési szakmában ?” Először csak mosolyogtam ezen, mit keresne ott a földműves szülők gyermeke, hiszen ez ráadásul veszélyes szakma. „Nem baj az”, biztatott az öreg, majd segítek. Így is történt, 1953. január 8-án mint segédmunkás kerültem a vállalathoz és ott igyekeztem a szakmát elsajátítani, amely bizony nem voltköny- nyű. A nehéz oszlopokat, súlyos vezetékeket, lámpakarókat kerékpáron vittük a helyszínre. Mégis megszereztem a szakmunkás-bizonyítványt. Igaz, ez most már a múlté, egészen más körülmények között dolgozunk. Többször részesültem jutalomüdülésben, többek között Pécsett voltam két hétig, és nagy esemény volt az életemben, amikor 1972-ben Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesültem. A Puskás Tivadar Szocialista Brigádnak is tagja vagyok, birtokosa az ötszörös aranykoszorús jelvénynek. Nemsokára eljön a nyugdíj, még két évem van hátra. Elbúcsúztunk Tóth Sándortól, utánanézve, amint a kerékpárjával elhaladt, arra gondoltunk: a kitartása, a hűsége dicséretes. Sohasem gondolt arra, hogy otthagyja ezt a veszélyes munkahelyet, szívesen vállalta jó és rossz időben mindazt, amivel megbízták. Ügy érezzük, nem feledkezett meg arról, hogy tanították, és ő is szívesen oktatja azokat a fiatalokat, akik hozzáfordulnak, hogy ezt a szép szakmát megismerjék, elsajátítsák. Nátor János A hagyományos építési mód helyett, mint képünkön is látható, korszerűbb, középblokkos technológiával építkeznek, amelynek nyomán évente több tucat több szintes lakást adnak át a városban Fotó: Veress Erzsi Több mint negyed százada tevékenykedik a Békési Építőipari Szövetkezet. Napjainkban három ágazatban dolgoznak, amelyek közül a két kisebb a szolgáltatás, valamint az asztalosipari munka. Legnagyobb árbevételük azonban az építkezésből folyik be. Kommunális létesítményeket — óvodákat, bölcsődéket, szociális épületéket — építenek, és természetesen emellett kiveszik részüket a fiatal város lakásépítési programjából is. Az V. ötéves tervidőszakra 500 lakás át- . adását tervezik, s mindez 300 millió forintos árbevételt eredményezhet a szövetkezetnek. Korábban hagyományos építési móddal dolgoztak. Ehelyett az utóbbi években a korszerű középblokkos technológiát választották. Emellett, mint vallják, az UNI- VÁZ-szerkezetek összeállításával a termelést tovább tudják növelni. Terveik megvalósítását építőiparigép-fej- lesztési programjukra, valamint saját erőből építési fejlesztésükre alapozzák. Természetesen saját városukon kívül más községekben és más városokban is Időszerű társadalompolitikai feladatok Beszélgetés Dér Lajossal, Gyula város Tanácsának elnökhelyettesével Sok fontos tennivaló akad még országunkban a társadalompolitikai feladatok megvalósításában. Persze, Gyulán is van bőven feladat. Ezekről beszélgettünk a közelmúltban Dér Lajossal, a városi tanács elnökhelyettesével. — Hazánkban megkülönböztetett figyelem övezi a nagycsaládosok helyzetének javítását. Így van ez Gyulán is? — A nagycsaládosok helyzetével való rendszeres foglalkozást számos szociális, család- és társadalompolitikai szempont indokolja. Az ország, a társadalom jövőjéért érzett felelősség megkívánja, hogy növekedjék a többgyermekes családok száma, s élvezzenek megkülönböztetett támogatást, övezze őket közmegbecsülés. Tanácsunk is nagy figyelmet szentel a nagycsaládosok életének, lakáskörülményeinek rendszeres javítására. Persze, ez nemcsak tanácsi feladat, s en pék tudatában a város üzemei, intézményei sajátos eszközökkel végzik a családpolitikai tevékenységet, s ezen belül a nagycsaládokkal való foglalkozást. Kedvezőek a tapasztalataink, az üzemek, intézmények munkájuk szerves részeként kezelik a családok gondjaival való törődést. — Egy korábbi jelentésben olvastam — ha már a család- politikánál tartunk —, hogy a városban évről évre nő a veszélyeztetett kiskorúak száma. — Sajnos így van. Erre egy adat: Három évvel ezelőtt 77 ilyen kiskorút tartott nyilván a gyámhatóság, az elmúlt év végén már majdnem százat. S ha hozzávesszük, hogy nincs is mindegyikről tudomásunk, valószínűleg még rosszabb a helyzetkép. — Ismertek az okok? — Mint ahogyan nem tudtunk minden veszélyeztetett korút felderíteni, így az okok sem eléggé ismertek. Általában a környezeti hatások szerepelnek az első helyen, kisebb részük magatartási, anyagi és lakáskörülményekre vezethetők vissza. — Mit tesznek a veszélyeztetett gyermekek védelme érdekében? — Gyámhatóságunk fontos feladatának tekinti az ezekkel való foglalkozást, védelmük biztosítását. Több mint kétszázszor tettek különböző védő- és óvintézkedést, 16 esetben rendeltek ki pártfogót a családi nevelés megerősítésére, s több mint 30 esetben kezdeményeztek alkoholelvonó kezelést szülőkkel szemben. Jó néhányszor kötelezték a szülőket gyermekük óvodai, napközi otthoni elhelyezésére. Bár ezek az intézkedések többsége megfelelő eredményre vezetett, néhány esetben azonban csak az állami gondozásba vétel jelentette a végleges megoldást. — Törődnek-e a börtön- büntetésből szabadultakkal? — A gyámhatóság az utóbbi három év alatt 21 ilyen utógondozási üggyel foglalkozott. Ezek többsége fiatalkorú elkövető, akiket a bíróság próbára bocsátott, vagy javító-nevelőintézetből ideiglenesen hazaengedtek. Ezek utógondozását hivatásos pártfogó látja el. — Említette, hogy egyes esetekben az állami gondozásba vétel jelentett megoldást. Hogyan alakult ezeknek a száma? — Az utóbbi években csökkent az állami gondozásba vételek száma, bár ez a csökkenés nem egyértelműen pozitív. Az annyiban, amennyiben számos családban rendeződtek a viszonyok. Viszont sok szülő mindent elkövet annak érdekében, hogy gyermekei kikerüljenek az állami gondozásból, hogy mentesüljenek a gondozási díj fizetése alól. Itt említeném meg, hogy évenként ezekből a be nem fizetett díjakból több százezer forint hátralék képződik, amelyet végül is behajthatatlanságuk miatt törölni kell. — Mit lehet tenni a végleges megoldás érdekében? — Az elmondottak egyben jelzik azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyeket főleg a munkahelyeknek tenni kell. Első helyen említeném meg a veszélyeztetett kiskorúak védelmét. Ugyancsak fontos tennivaló a büntető javító-nevelőintézetből szabadultak utógondozása, sf gítségadás, állami gondozd ba vétel, vagy elbocsá esetén, de ugyanilyen font a gyermekekkel foglalkoz nevelőotthonok további e kölcsi és anyagi segítése. B. O
