Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-28 / 304. szám

1978. december 28., csütörtök o £\C1 Akik nélkül nem lehetett volna jó az ünnep... (Folytatás az 1. oldalról) rekes kisautó, s általában az apró játékszer. Kevés rekla­máció érkezett a mechanikai játékokra, de, ha nyolc na­pon belül jelentik a hibái­kat, kijavítjuk, vagy kárta­lanítjuk a vásárlókat — mondja végül Orbán Erzsé­bet. Az ajándékok ' mellett „tömöttek” voltak az aszta­lok is. Csak jellemzésként emelünk ki az élelmiszer- ipari áruházak forgalmából egyet, a 30-as ABC ünnepek előtti helyzetét. — Először értük, el bol­tunk fennállásának nyolc­éves történetében, hogy na­pi 100 ezer forinton felül vételeztek be pénztárosaink — mondja Kis Mihály bolt­vezető. — Az ünnep előtti szombaton történt ez. Lipták Mária 110 ezer, Lipták Mi-' hályné 105 ezer forintot vett át a vásárlóktól. Óriási „ro­ham” volt az ünnep előtti két napon. Ennek köszönhe­tő, hogy éves tervünket is túlteljesítettük már, és szil­veszterig előreláthatóan 3 százalékkal túlhaladjuk. Bár Tűzoltók elismerése A Békés megyei Tűzoltó­parancsnokságon a közel­múltban került sor a tűzvé­delem társadalmi munkásai­nak elismerésére. Az ünnep­ségen a több éve eredmé­nyesen tevékenykedő önkén­tes tűzoltók közül a megyé­ből 19-en vették át a Tűz­biztonsági Érem arany, ezüst és bronz fokozatát, valamint az ezzel járó pénz­jutalmat. I JÓ szó Az ünnep utáni reg­gelen kisebb a forgalom • o gyulai tejivóban. Csak 1 néhányon reggeliznek. S Nyoma sincs csúcsforga- { lomnak. Fekete kabátos • néni totyog a kijárat fe­lé. Lassan lépked, lát­\ szik, minden lépését meg S kell fontolnia. Már nyúl­na a kilincs után. De mégse. Megáll, még egy- 5 szer megnézi a táskáját, ! előveszi bukszáját. Üjra 5 megszámolja a pénzét. 2 Aztán tétován, bizonyta­lanul visszafordul. A tás­; ka félig nyitva. Hátha ő ! tévedett. — Engedelmet kérek! I — szól a pult túloldalán S álló férfihez. — Nem is • tudom... ahogy nézem... ! Tessék már megszámol- ! ni... én nem látom jól? • — nyújtja oda a tárcát. m i — Mi baj van, néni- \ ke? — kérdezi az eladó. • — Csak a darab ke- 5 nyeret vettem, ötven fo­• rintot adtam... m ■ Most már ketten szá­: mólnak. ■ ■ — Tíz, húsz, harminc, S harminckettő. Meg öt ; harminchét. S Előkerül meg egy ke- Ï rek tízes a papírpénzek ■ közül. Megvan. Egyszer- j re ijedtség és nyugalom ! ül i néni arcára. Már • megbánta, hogy rekla­• máit. ■ — Tudja, sok baj van ! az öregekkel — szólal i meg ismét, bocsánatké- ] rés helyett. — Nincs semmi baj! ! — nyugtatja meg az el­: adó. m — Akkor jól van, kö- j szőnöm szépen. És ne ; haragudjanak. Újra indul a kijárat ; felé. Előrehajolva kö- ■ szön: — Áldás békesség! F. I. B : ■ ■ : a : : a a a : a a : a a a a a forgalom alapján — ami 12 százalékkal magasabb a bázis évinél — jóval maga­sabb létszámmal dolgozhat­tunk volna — a hétköznapi­nál is kettővel kevesebben voltunk (betegség miatt), s egy nyugdíjast foglalkoztat­tunk. Ügy álltuk mégis a csúcsforgalmat, hogy a sza­bad szombatot feláldozva, bejöttek dolgozóink és a ve­zetők is segítettek a pénztá­raknál, az árufeltöltéseknél stb. Két nap alatt tízezren for­dultak meg a 30-as ABC- áruházban. Ez valóban csúcsforgalmat jelentett és összefügg azzal, hogy az áru­ház körzetében új lakástu­lajdonosok vehették át a tíz­emeletes, s más Bartók Béla úti bérházakat karácsony előtt. Az új lakók megtalál­tak mindent (majdnem min­dent!) az ABC-ben. — Ezt az is bizonyítja, hogy 120 százalékos volt a forgalmunk a múlt év de­cemberihez viszonyítva. Jól felkészültünk az ünnepekre. Volt bőven: csabai kolbász (öt mázsát kaptak az ünnep előtt), tőkehús (25 mázsa ér­kezett ebből), déligyümölcs (narancsból 40 mázsa érke­zett). Tejfölből 3 ezer pohár­ral, tejből 3600 litert adtak el. 200 darab mákos és diós beigli „fogyott” el, hat má­zsa kalács. Egyszóval: a ka­rácsony előtti forgalom egy főre esően (33-an dolgoznak az ABC-ben) 200 ezer forin­tot ért el. Ez valóban csú­csot jelentett, és ezzel a de­cemberi tervet (5,2 millió) 12 százalékkal túlteljesítették a bázishoz képest. Volt azért „szűk kereszt- metszet is”. Zselés szalon­cukorból például 7 mázsával kevesebb érkezett a rendelt- nél a kért határidőre, és eb­ből- hiányuk volt. Aztán ke­nyér miatt érte kifogás a boltot, bár nem az eladók tehették a friss kenyér hiá­nyáról. Kötelesek ugyanis át­venni a 72 óránál „előbb sü­tött” kenyeret, így aztán so­kan voltak olyanok, akik szombaton pénteki sütésű kenyeret vihettek csak haza, aminek szerdáig ki kellett tartania. A szombatra ' ren­delt 18,5 mázsából például csak 3 mázsa friss kenyér érkezett. Mindezek ellenére azért jól sikerült az ünnep és eh­hez példás helytállásukkal hozzájárultak a kereskedem lem névtelen kollektívái is, akik talán kipihenték ma­gukat az ünnepek alatt... V. D. Vízügyi brigádok vetélkedője A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Békés—Csongrád megyei üzemigazgatóságának szocialista brigádjai az ál­talános és szakmai művelt­ség, a politikai ismeretek gyarapítását, az 1978. éves munkaversenyben egyik leg­fontosabb feladatuknak te­kintették. A KISZ-fiatalok április­ban első helyezést értek el a Békés megyei „politikai vitakörök” megyei döntőjén. A KMP 60. évfordulójának tiszteletére a vállalat szak- szervezeti bizottsága és az MSZBT-tagcsoport felhívá­sára rendezett vetélkedő első fordulójában az üzemigaz­gatóság 16 szocialista bri­gádja vett részt. A vállalati döntőt nemrégiben Szolno­kon, az üzemigazgatóság „Viharsarok” Szocialista Brigádja nyerte meg, több mint 130 szocialista brigád előtt. Az üzemigazgatóság szocialista brigádjai a szak­mai vetélkedőkön is sikere­sen szerepeltek. Az országos vízügyi vállalatok tűzvédel­mi versenyében ez évben is­mételten első helyezést értek el. A Békés—Csongrád megyei üzemigazgatóságon VIT-, a KMP 60. évfordulója, mun­kavédelmi, tűzvédelmi, KRESZ-, fiatal öntöző mun­kások és közművelődési ve­télkedők voltak, amelyek minden brigádnál a szak­mai és közművelődési célo­kat szolgálták. Az üzem- igazgatóság szocialista bri­gádjainak tagjai — akik e vetélkedőn részt vettek — vállalták a közéleti tevé­kenységet, a tanulást, a sza­bad idejük feláldozásával is. Ez bizonyíték volt arra, hogy a brigádtagok nagyobb része n.em idegenkedik a társadal­mi tevékenységtől. Az ered­ménye az, hogy növekedett tájékozódási és eligazodási képességük, emelkedett a po­litikai és közéleti tevékeny­ségük, valamint a műveltsé­gük színvonala. Nyugdíjba vonulása alkalmából bensőséges ünnepségen adták át Medgyesegyházán a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést Gál Istvánná könyvtárosnak, aki 21 évig vezette a nagyköz­ségi könyvtárat. A kitüntetést tegnap délelőtt Bálint Éva, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának főelőadója adta át laaaaaaaai Fotó: Gál Edit Ötmilliárd forint kártérítés a mező- gazdaságnak Az előzetes adatok azt jelzik, hogy az idei kártérí­tésekre minden eddiginél többet fizet az Állami Biz­tosító. A legtöbb veszteség az idén is a mezőgazdaságot érte: csupán a nagyüzemek kára ötmilliárd forint, csak­nem annyi, mint amennyit az előző évben az állami vál­lalatok, a mezőgazdaság és a lakosság káraira együtte­sen térítettek. A legnagyobb összeg a nö­vénykárokra jutott. Jóllehet, az idén a jégesők a tavalyi­nál kisebb területen pusztí­tottak, a károsodás mégis súlyosabb : egymilliárd fo­rint. Vízkárokra — bár az érintett terület mindössze 9 százalékkal nagyobb az elő­ző évinél, a kártérítés vi­szont 60 százalékkal emel­kedett — félmilliárd forin­tot kaptak a mezőgazdasági üzemek. Eddig mintegy 45 000 hektár gyümölcsös és szőlő fagykáraira is csaknem más­fél milliárd forintot kaptak a termelők, de ez az összeg még tetemesebb lesz, mert 16 000 hektárnyi terület fagy­kárának elszámolása nem fejeződött be. Az állatbiztosítások alap­ján is félmilliárd forintot meghaladó térítést nyújtott a biztosító, 20 százalékkal többet, mint a múlt évben. Ugyanilyen arányban emel­kedett a közös gazdaságok álló- és forgóeszköz biztosí­tásai alapján nyújtott kár­térítés. Befejezték tanulmányaikat az algériai diákok Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában az idén már a második algériai osztály fejezte be tanulmá­nyait. A korábbi csoportból 18-an szereztek út- és híd­építési technikusi oklevelet. Az idén vízépítési és vízgaz­dálkodási technikusok utaz­nak afrikai hazájukba, hogy az itt szerzett ismereteket hasznosítsák. A végzettek közül 3 algériai ösztöndíjas hazánk egyetemein folytat­ja tanulmányait. Az iskolá­ban végzett szakemberekről jó hírek érkeznek Békéscsa­bára. A volt diákok gyakran felkeresik iskolájukat, hogy hírt adjanak munkájukról. A most végzett diákok nem­csak műszaki szakemberek­ként utaznak haza, de ma­gukkal viszik Békéscsaba vendégszeretetét, tovább öregbítik a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola jó hírnevét. A SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1978. december 27-én Trab. Hycomat Lim. (Bp.) 7 587 Trabant Lim. (Győr) 7 070 Trabant Lim. (Bp.) 15 245 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 22 890 Trabant Lim. Spec. (Győr) 15 541 Trabant Combi (Bp.) 3 937 Trabant Combi (Győr) 1063 Wartb. de Lux Lim. (Bp.) 13 941 Wartburg Lim (Bp.) 11 270 Wartb. de Lux tolót. (Bp.) 4 075 Wartb. Lim. tolótetős (Bp.) 2 546 Wartburg Tourist (Bp.) 3 878 Skoda 105 S. (Bp.) 2 001 Skoda 105 S. (Győr) 291 Skoda 105 S. (Debrecen) 529 Skoda 120 L. (Győr) 1785 Skoda 120 L. (Bp.) 4 095 Skoda 120 L. (Debrecen) 1 617 Lada 1200 (Debrecen) 49 538 Lada 1200 (Bp.) 97 531 Lada 1300 (Bp.) 11 035 Lada 1300 (Debrecen) 6 253 Lada 1500 (Bp.) 18 914 Lada Combi (Bp.) 12 800 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 397 Dacia (Budapest) 11713 Polski Fiat 1500 (Bp.) 13 768 Zaporozsec (Bp.) 27 872 Moszkvics 2140 (Bp.) 4 200 Lada 1600 (Bp.) 2515 Lada 1600 (Debrecen) 835 Különös beruházás M inden munkahelynek megvan a sajátos légköre, amelyben az emberek jelzésekből, fél szavakból is megértik egy­mást, de megvannak a maga kellemetlenkedői is, mint ahogy megvannak a dédelgetettjei, avagy kedven­cei is ezekkel együtt: min­den munkahely légkörét alakítja minden dolgozó, és minden embert formál a munkahely is. Az a munka- kedvtöbblet azonban amely­ről most szót ejtünk, jó né­hány helyen „hiánycikk”, még ha átmenetileg is. Aki hétfő reggel, vagy most az ünnepek utáni na­pon vonaton, autóbuszon munkahelyére utazik, aligha kerülheti el, hogy fültanúja ne legyen a tréfás, vagy ál­mosan morózus megjegyzés­nek: „Hej, ha holnap már szombat lenne!” Az ismert munkaszünet utáni „beteg­ség” egyfajta megnyilvánu­lásából kár lenne mélyreható következtetést levonni. Ám az a munkakedv, amelynek jelenlétére minden munkana­pon szükség van, sokkal fi­gyelmet érdemlőbb, mint amennyire néha méltatjuk. A munkakedv sok olyan feltételtől függ, melyeknek megteremtése — szervezett­ség, rendszeres anyagellátás, határozott, hozzáértő vezetés — a munkahelyi vezetők fel­adata. Csakhogy ezeken kí­vül más, első pillanatra je­lentéktelennek tűnő tényezők is hatnák a dolgozóik munka­kedvére. Azokéra, akik oly­kor egyenesen örömet lelnek munkájukban, máskor meg a gépiesség, vagy éppen a fáradság lesz úrrá rajtuk. A dolgozó emberek túlnyomó többségéről van itt ez eset­ben szó, azokról, akik a létfenntartás szükségességé­ből, és megszokásból is a szakma, a hivatás eredeté­ből és kötelességtudatból is öntudatból és a szerzés, a jobblét vágyától vezettetve is — dolgoznak. Javarészük olyan, aki a munkához való kedvét a munka eredmé­nyességében is megleli. Olyan, mint az az esztergá­lyos, aki meghatottan tud nézni század millimétemyi pontossággal megmunkált fémet, mint az a paraszt, úgy vesz tenyerébe egy rö­göt a frissen szántott föld­ből, mintha pelyhes tollú kislibát fogna, mint az a bolti eladó, aki maga is bol­dog, ha tetszik a vevőnek az általa is szívesen ajánlott portéka. De még ők is el­kedvetlenednek, ha nem ta­lálják meg helyüket, ha nem tudnak beilleszkedni a mun­kahelyi közösségbe, vagy va­lami oknál fogva megbomlik a kollektíva egysége, nyu­galma, meg nem értés és el­lentétek mérgezik levegőjét. Akadnak vezetők, vagy kollektívák, akik munkatár­saikat egy ember — egy em­ber alapon nézik és ezen túl nem tudják árnyaltan meg­különböztetni az egyes embe­reket. Műveletlenségből vagy valamiféle rosszul felfogott „harcos” szemléletből leki- csinylik annak jelentőségét, hogy az emberek megítélésé­nél, a velük való bánásmód megválasztásánál is messze­menően figyelembe kell ven­ni a személyiséget, az egyes ember tulajdonságait, alka­tát, esetleges gyengeségeit és vágyait. Sokszor megesik, hogy valakire „rákapnak”, és vagy dicsérgetéséből, vagy bírálgatásából csinálnak rendszert. Néha elég egyetlen odavetett, nemtörődöm, eset­leg modortalan kifejzés, és ezzel egy dolgozónak egy napra — esetleg napokra is — elvették a munkakedvét. Máskor elég egyetlen jóin­dulatú kérdés valakinek a munkájáról, a tanulásról, családjáról vagy kedélyálla­potáról és máris jobb a munkakedve, szívesebben fog neki a napi munkának. Téves dolog lenne azonban mindig, minden lehangoló esetben a vezetőket őkolni. Mert ott van a közösség, az emberek azon csoportja, amely percenként találkozik egymással a munkában. Ez a közösség bizonyos fokig ön­magáért is felelős, és a kö­zösségben előbb-utóbb csak az érezheti igazán jól magát, aki attól nemcsak kapni óhajt, hanem adni is tud: felelősségérzetet, figyelmes­séget, szorgalmat, megbecsü­lést. Az a munkahely, amelyben minden becsületes dolgozó jó közösségre lel, ahol vonzó légkörben töltik el jelentős idejüket az em­berek, ott a közösség a mun­kakedv révén is nevel, for­málja, elmélyíti a dolgozó szocialista öntudatát. Első­sorban ezért is fontos, hogy vezetők, beosztottak, munka­társak, mindenütt közös erő­vel alakítsák ki a munka­hely kedvet sugárzó, munká­ra ösztönző, jó kedélyű lég­körét. E lkészültek az új esz­tendő tennivalóit rög­zítő vállalati tervek. Benne jelentős szerepet kap­nak a hatékonyságot növelő elképzelések. Amiről szól­tunk — a munkahelyi köz­érzet, mint a hatékonyságot növelő egyik tényező — nem kerül a számoszlopok rova­taiba. Inkább a fejekbe kell vésni ezt: különös beruhá­zás ! Különös, mégpedig olyan, amelyhez nem kelle­nek milliók, csupán jószán­dék, figyelem, a dolgozó em­bertárs iránti tisztelet, meg­értés és szeretet. Deák Gyula Tájékoztató pályakezdő diplomásoknak —harmincezer példányban Több mint 15 ezer új szakember fejezi be tanul­mányait az 1978—79-es tan­évben az egyetemek és fő­iskolák nappali tagozatain. Jelentős többségük elhelyez­kedését, pályakezdését a kü­lönböző munkahelyek szá­mára pedig a pályázatok ki­írását könnyíti meg az a tá­jékoztató füzet, amelyet most jelentetett meg az Ok­tatási Minisztérium. A tájé­koztatót 30 ezer példányban adták közre, és — az orvo­sokat, jogászokat és a pe­dagógusokat alkalmazó mun­kahelyek kivételével — el­juttatják minden vállalat­hoz, intézményhez. Megkap­ják néhány napon belül az érintett szaktárcák és a me­gyei művelődési osztályok is. A tájékoztató az egyes képzési ágak mellett feltün­teti azokat a képző intéz­ményeket is, ahová a pályá­zati felhívásokat a munka­helyek eljuttathatják. Közre­adták a pályázati eljárást szabályozó munkaügyi mi­niszteri rendeletet, és a pá­lyázati rendszer lebonyolí­tásának ütemét is. Az érvé­nyes rendelkezések szerint a vállalatok pályázati felhí­vásaikat január 31-ig köte­lesek közreadni és azokat a felsőoktatási intézmények­ben március 1-ig bocsátják a végző hallgatók rendelke­zésére. Az intézmények a hallgatók pályázatait ápri­lis 15-ig továbbítják a vál­lalatokhoz, a munkaszerző­dések megkötésének határ­ideje pedig május 20-a. A pályakezdő diplomások pályázati rendszerét segítő tájékoztatót az Oktatási Mi­nisztérium a jövőben minden évben az érdekeltek rendel­kezésére bocsátja.

Next

/
Thumbnails
Contents