Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-24 / 303. szám
1978. december 24., vasárnap t Barátaink életéből Szovjet mezőgazdaság Szakosítás és koncentráció Az elmúlt másfél évtizedben figyelemre méltó változások mentek végbe a szovjet mezőgazdaságban. Csupán az utóbbi hét évben a mezőgazdaság bruttó termelése 1,4-szeresére növekedett. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben ugrásszerűen emelkedett a munka termelékenysége. A kolhozok és szovhozok gép- és traktorparkja csaknem teljesen megújult, energetikai kapacitásuk pedig több mint kétszeresére nőtt. Emelkedett a kolhoz- és szovhoztagok jövedelme, a mezőgazdasági dolgozók életszínvonala. És ez a töretlen fejlődés 1978- ban is folytatódott: a Szovjetunióban az idén jó termést takarítottak be. Az agrárpolitika változatlanul a mezőgazdasági termelés intenzitásának további növelésére, a terrtielés szakosítására és koncentrációjára törekszik. A termelés koncentrációjának gazdasági törvénye, a nagyüzemek előnye a kisüzemekkel szemben a mezőgazdaságra ugyanúgy érvényes, mint a többi ágazatra. Ennek figyelembevétele és alkalmazása a Szovjetunióban az utóbbi évtizedben vált különösen fontossá, amikor a termelési alapok, az energetikai tartalékok megteremtéséhez hatalmas összegeket ruháztak be a mezőgazdaságban, amikor bonyolult géprendszereket vezettek be. Ily módon 1965 óta az üzemek és az állattenyésztő telepek tömeges rekonstrukciója, a hatalmas állattenyésztő komplexumok létesítése a gazdaságközi kooperáció és az agráripari integráció bázisán nagyszerű eredményeket mutathat fel a szovjet mezőgazdaság. De tökéletesedik a területi szakosítás a mezőgazdasági gépek és berendezések megalapozottabb elosztása, az egyes köztársaságok, gazdasági övezetek természeti, gazdasági és földrajzi viszonyainak fokozottabb figyelembevételével is. Az utóbbi években szilárd termelési övezetek alakultak ki. Jó példa erre a baromfi- tenyésztés, ahol a szakosítás és a koncentráció a leghatékonyabb. A „Szojuzptyicep- rom” egyesülés, amelynek megvannak a maga köztársasági és helyi szervei, mintegy kétezer üzemet számlál. Ezek között ezernél több a csirkegyár és a baromfitenyésztő szovhoz, körülbelül 200 a törzstenyésztő gazdaság. A tojás és csirkehús mintegy 70-75 százalékát ez az egyesülés biztosítja. Jelentős eredményeket ért el a koncentráció és a szakosítás a sertéstenyésztésben is. A Szovjetunióban mintegy félezer hatalmas sertéstenyésztő komplexum működik, amelyekben évente 108 ezer sertést tenyésztenek. Ezek rendszerint teljes termelési ciklussal üzemelnek, malacnevelő- és hizlalórészlegekkel. De példaként említhetjük akár a tej- és a marhahústermelést is. A gazdaságok jó része megfelelő tehénállománnyal rendelkezik ahhoz, hogy egy-két nagy állattenyésztő telepet létesítsenek, korszerű berendezésekkel szereljék fel azokat, és kimagasló eredményeket érjenek el. A gyakorlat igazolta azt a szervezési formát, amelynek segítségével a kolhozok és szovhozok — az esetek többségében a köz- igazgatási egység, a járás határain belül — egyesítették erőforrásaikat, s nagy állat- tenyésztő telepeket létesítettek. Ezek gyakran az élelmiszeripari üzemek közelében épültek, ahol sok a hulladéktakarmány. Azok a gazdaságok, amelyeknek területén az állattenyésztő telepek épültek, a lédús zöld- és száraztakarmány-terme- lésre szakosodtak. Ezek a kiemelt példák is arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági termelés szakosítása és koncentrációja, a gazdaságközi kooperáció és az agráripari integráció bázisán rendkívül hatékony formája a termelés megszervezésének, amelyet az SZKP Központi Bizottsága a fejlesztés fő feladataként jelölt meg júliusi plénumán. N. Alekszandrov APN—KS Kuba Kikötői beruházások Kuba jelenleg fontos kikötői beruházások tervét valósítja meg. Ez magában foglalja a havannai kikötő korszerűsítését is, amely az ország behozatalának hatvan százalékát bonyolítja le. Az 1990-ig terjedő időszakban a szigetországban több mint hét kilométeres szakaszon új dokkok épülnek, amelyek 17,5 millió tonnával növelik meg a kikötők befogadóképességét. A közlekedésügyi minisztérium számításai szerint a beruházások értéke megközelíti a 400 millió pesot (több mint 570 millió dollár) és kiterjed Cienfuegos, Santiago de Cuba, Nuevitas, Mariéi és Havanna kikötőjére. Egy olyan nyitott gazdaságú szigeten, mint Kuba, a kikötők a „központi ideg- rendszer” szerepét töltik be, fenntartva a létfontosságú kapcsolatokat a világ többi országával. (BUDAPRESS — PRENSA LATINA) NDK Zajvédelmi körzet Drezdában Napjainkban az NDK-ban is sok gondot okoz a levegőszennyeződés és a zajártalom. Csökkentésükre zajvédelmi körzeteket jelölnek ki. Az első körzetet Drezdában létesítették. A város központjában elhelyezkedő „Nagy Kert” nevű, két négyzetkilométer kiterjedésű park olyan terület, ahonnan ezentúl száműzik a zajokat. Kitiltják a körzetből a gépjárműveket, tilos hangosbeszélő berendezéseket felszerelni. A parkban a kisvasút közlekedhet csupán, de sípjeleket ennek irányítói sem adhatnak. (BUDAPRESS —PANORAMA) Az első lengyel nő a „világ tetején” Magasabbra már már nem lehel A hírt nemcsak Lengyel- országban várták nagy türelmetlenséggel ; közismert volt, hogy egy nemzetközi alpinistacsoport a világ legmagasabb hegyének, a Mount Everestnek az utolsó szakaszát ostromolja. Lengyelországban azért volt fokozott az érdeklődés, mert a csoportban volt egy lengyel alpinista, Wanda Rutkiewicz is. 1978. október 16. fontos dátum a lengyel és a világ- alpinizmus számára. Ezen a napon a 35 éves lengyel nő, aki elektromérnök, s a Varsói Számítástechnikai Intézet tudományos munkatársa — az európai nők között elsőként — felmászott a „világ tetejére”, ő már a második lengyel nő, aki 1978- ban kiemelkedő sporteredményt ért el. Előtte Krysty- na Chojnowska-Liskiewicz hajózta körül — mint első nő a világon — egy vitorláshajón a földet. Wanda Rutkiewicz a Mount Everestet (8848 m) egy nemzetközi csoporttal mászta meg, kiválasztása az egész lengyel alpinizmus megbecsülését jelzi. Sportolói pályafutása több mint egy évtizedes, a Wroclawi Műszaki Egyetem hallgatójaként kezdett hegymászással foglalkozni. A Tátra megismerése A hinialájai expedícióról visszatért Wanda Rutkiewicz (Fotó: AP — MTI — KS) után következtek első utazásai az Alpokba. A hetvenes években érte el legnagyobb sikereit: a Szovjetunióban a Lenin-csúcsot, az afgán Hindukusban pedig a No- szak-csúcsot mászta meg. 1978-ban egy női csoporttal legyőzte a Matterhorn híres északi falát a svájci Alpokban. Máskülönben ő a „Ta- ternik” (Tátrajáró) folyóirat szerkesztője is. Jelmondata: „Nincs olyan csúcs, amelyet nem lehet elérni.” Ismerősei, barátai kicsit tréfásan azt állítják, hogy Wanda Rutkiewicz részvétele egy expedícióban eleve garantálja a sikert. Mindenesetre neki köszönhető, hogy a lengyel alpinizmus újabb sikerrel lett gazdagabb. (INTERPRESS — KS) A második évszázad kezdetén Szófia fejlesztésének tervei Szófiát minden oldalról hegyek veszik körül. A bolgár főváros épületei egyre inkább közelednek e hegyekhez, utcái pedig lassanként betörnek a természetbe. Szófia az ország ipari, kulturális, politikai és tudományos központja — ezeréves történelemmel rendelkező város. 1979 áprilisában fővárossá válásának 100. évfordulóját ünnepük. A második évszázadot gazdag tapasztalatokkal kezdik el. Szófia új városrendezési terve nem számít a lakosság számának további gyors növekedésére: 2000-ben a főváros népessége nem haladja majd meg az 1 millió 200 ezer—1 millió 250 ezer főt. Ennyire is kizárólag a természetes szaporodás fogja emelni a lakosságot, el akarnak kerülni egy újabb költözési hullámot. Ez érthető, hiszen alig 30 év alatt a szófiaiak száma több mint kétszeresére növekedett, s ez nem ismétlődhetne meg káros következmények nélkül. Ma mindenekelőtt azok életét kell megkönnyíteni, akik már Szófiában laknak. A fejlesztési program fontos célokat tűz ki: első helyen áll a lakásfeltételek megjavítása. Az építővállalatok még nem tudták teljesíteni feladataikat, Szófiában is jó pár évig kell lakásra várni. Az új, komplex program szerint a jelenlegi ötéves terv ideje alatt (1976—1980) 88 037 lakást építenek. 1983— 1985-re pedig minden családnak önálló, kényelmes, és jól berendezett lakása lesz, amelyben egy főnek 15 négyzetméter terület jut majd. A tervek gondosan ügyelnek a Szófiát körülvevő hegyek épségére, a Vitosa és Ljulun hegységek lejtőit külön védelem alá vonják. Lakásépítkezésre olyan területeket jelölnek ki, amelyek kevesebb természeti értékkel rendelkeznek, a magánépítkezésekre pedig csak a várostól 60-70 km-re adnak helyet. A rendezési tervek követelménye tehát egyértelmű: minden értékes természeti kincset meg kell őrizni. A Vitosa nemzeti park lesz és a szófiai hőforrások, a számos régészeti és építészeti emlék, a zöld sugárutak, a nagyszerű pihenést biztosító hegyek üdülői is fejlesztésre várnak. A város megkapja azt is, amitől a természet megfosztotta : az elegendő vizet. Az Iszkar folyó mentén pihenőhelyrendszert, hajózócsatornát képeznek ki és a szófiai lakónegyedekhez is innét vezetik majd a vizet. Növelik a város zöld területeit, és több tízezer régi házat újítanak fel. A szófiai fejlesztési programban nagy helyet foglal el a városépítés esztétikája, ezért fokozott követelményeket támasztanak az építészekkel, képzőművészekkel szemben. Ez utóbbiak kapták azt a feladatot, hogy a már meglevő kerületek és lakónegyedek külső képét szebbé tegyék. SZÓFIA-PRESS — KS Orosz tél A Szovjetunióban a gyermekek és felnőttek ugyanolyan izgalommal várják Télapó érkezését, aki a fenyőfa alá rakja ajándékait, mint nálunk. A különbség az, hogy ott nem karácsonykor ajándékozzák meg egymást az emberek, hanem újév alkalmából. Szilveszter éjszakáján a legtöbb szovjet lakásban ott ragyog a feldíszített fenyőfa és a gyermekek a Télapót várják. Ott azonban a jóságos Télapó sohasem hoz virgácsot a legrosszabb gyermeknek sem, puttonya mindig játékoktól és sok-sok édességtől roskadozik. Üjév éjszakája a moszkvai Vörös téren. A Kreml híres toronyórája éppen éjfélt üt... A behavazott erdőben vígan száguld a trojka Az autós Télapóra is vonatkozik a KRESZ... Télapó és Hópehely ... (Fotó : APN—KS)
