Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-24 / 303. szám

1978. december 24., vasárnap o Szpisják Tibor békéscsabai tenyésztő a Szovjetunióban te­nyésztett Bocharai — dobos tajtagyőztes példányával Fotó: Veress Erzsi Tegnap, szombaton dél­előtt tíz órakor dr. Deák Lívia, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság elnökhelyettese Békéscsabán, a vízügyi szakközépiskolában ünnepélyesen megnyitotta a már hagyományosnak számí­tó nemzetközi kisállatte­nyésztési kiállítást. Az idei bemutatóra 83 hazai tenyész­tő és 74 külföldi kiállító hozta el tenyészegyedeit. A bemutató méltán reprezen­tálja a hozzáértő tenyésztők magas színvonalú szaktudá­sát. A kiállításon az érdek­lődők láthatnak hús-, röp- és díszgalambokat, valamint díszbaromfikat. Közülük a legszebb példányokat a zsűri díjazta. A nemzetközi galambse­regszemle ma és holnap 8— 17 óráig, karácsony másnap­ján pedig 8—14 óráig várja a látogatókat és az érdeklő­dőket. Úttörövezetűk járási konferenciája „Azok a vezetők tanács­koznak e fórumokon, akik szövetségünk hétköznapjain és ünnepein együtt vannak a kisdobosokkal, úttörőkkel, akik az ígérettől a KISZ-fo- gadalomig nevelik, formálják szövetségünk tagjait. Azok az úttörővezetők, akiknek hozzáértő, lelkes munkájá­tól, ügyszeretétől is függ já­rásunk csaknem 4 ezer gyer­mekének mozgalmi élete, A hatékonyság javítása elengedhetetlen követelmény a békéscsabai ÁFÉSZ munkájában Együttes ülést tartott a minap Békéscsabán a MÉ­SZÖV elnöksége és a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága Sarkadi István MESZÖV-elnök vezetésé­vel. A testület a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ munkáját elemezte Szabó György igazgatósági elnök és dr. Balogh Mihály, a MÉSZÖV Revizori Iroda vezetőjének előter­jesztése alapján. Az együttes ülés megállapította, és Ba- gi János MESZÖV-elnökhelyettes javaslatára jegyző­könyvben örökítette meg a békéscsabai ÁFÉSZ utóbbi három évben végzett kiemelkedő munkáját. E megtisz­teltetést azzal érdemelte ki a megyeszékhelyen működő fogyasztási szövetkezet, hogy kiemelkedően szervezte az áruforgalmat, a felvásárlást és a szövetkezet fejlesztését. Néhány évvel ezelőtt nem volt olyan egységes a fo­gyasztási szövetkezet szük­ségességének megítélése Bé­késcsabán, mint napjaink­ban. Akkoriban több, jó me­netelő üzletet, tevékenységi kört kiemeltek az ÁFÉSZ hatásköréből. Így a jelenlegi vezetésnek nagyon nagy fel­adatot kellett teljesítenie az­zal, hogy a fogyasztási szö­vetkezetek békéscsabai mun­káját versenyképessé tegye a Centrum Áruházéval, az Univerzál és az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalatéval. Sikeresen oldották még ezt a feladatot, s ma már Békés­csaba kereskedelme és ven­déglátóipara azért fejlődhet jól, mert a fogyasztási szö­vetkezetek csaknem 180 mil­liós fejlesztést valósítanak meg. _ Természetesen akadnak még gondok a hálózatfejlesz­tésben, mert vannak olyan területei a városnak, me­lyek ABC-áruházakkal, ipar­cikkáruházzal és vendéglátó­ipari egységekkel nincsenek megfelelően ellátva. Ponto­san a szövetkezetek tettek lépést olyan irányban, hogy a Lencsési úti lakótelepen egy nagy áruház minél ha­marabb elkészüljön, és az ott tervezett átalakítások — a jelenlegi ABC-ben — meg­valósuljanak. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ munkáját az elnök­ség úgy ítélte meg, hogy az megfelelt a kor követelmé­nyeinek, vagyis a korábbi években uralkodó mennyi­ségre törekvés szemléleté­nek. Az MSZMP KB már­ciusi határozata óta, de ide­értve a párt megyei bizottsá­gának szeptemberi ülésén el­fogadott cselekvési progra-' mot is, sőt, a legutóbb szü­letett KB-határozatokat, mindjobban előtérbe kerül itt is a hatékonyság javítá­sa, a minőség fokozása. A csabai ÁFÉSZ-nek ehhez megvan minden lehetősége. A gyors ütemű növekedést a párthatározatokban és a kor­mányintézkedésekben fogal­mazott hatékony munkával kell aprópénzre váltania, hogy az átlagos jövedelem­szintet ez a szövetkezet is elérje. Tény, hogy a szövetkezeti dolgozók 52 százaléka 30 éven aluli fiatal, ök vala­mennyien azért áramoltak a szövetkezeti kereskedelem­be, mert a jó munkaalka­lom és kereseti lehetőség mellett magukénak vallják a szövetkezeti mozgalmat. De az is tény, hogy az egy főre jutó termelékenység itt a legalacsonyabb a megyében. A szövetkezeti jövedelem gyarapításában az árrés szint — amivel a szövetkezetek ál­talában dolgoznak a megye ben — a Békéscsaba és Vi­déke Fogyasztási Szövetke­zetnél a legalacsonyabb. A hatékony munkának, a jobb munkaszervezésnek itt meg­vannak a lehetőségei, me­lyekkel a szövetkezet igaz­gatóságának élnie kell! A képzett jövedelem ugyanis elválaszthatatlan a szövetke­zeti fejlesztések megvalósítá­sától. Valószínű, hogy a következő évekre programo­zott fejlesztésekhez a társa­dalom nem olyan arányban járul hozzá, mint azt eddig tette. Ezért ennek a közös­ségnek is az eddigieknél többet szükséges magára vál­lalnia, saját boldogulásának eléréséből. D. K. közösségi élménye, majdan helytállása az ifjúsági szö­vetségben, s az élet minden területén” — ezekkel a mondatokkal kezdődik az a beszámoló, amelyet a Ma­gyar Úttörők Szövetségének orosházi járási tanácsa ké­szített az úttörővezetők já­rási konferenciájára, me­lyet a héten tartottak meg Orosházán. A VI. országos úttörővezetői konferencia óta végzett munka főbb tapasz­talatairól szóló beszámolóhoz Koltai Zoltánné járási úttö­rőelnök mondott szóbeli ki­egészítőt. Az „őrizzük a lángot” és az „Együtt, egymásért” moz­galmak akciói sikeresek vol­tak az orosházi járás kisdo­bosai, úttörői körében. A konferencián részt vett és felszólalt Antali Károly, az orosházi járási pártbi­zottság titkára, aki pártunk ifjúságpolitikájáról szólt. Ki- bédi-Varga Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára az úttörő—KISZ testvérkap­csolatok jelentőségét, az ifi­vezetők szerepének fontos­ságát hangsúlyozta felszóla­lásában. Személyi változások Pénteken közöltük, hogy dr. Juhász Lászlót nevezték ki az egyesített egészség- ügyi intézmény függetlení­tett igazgatójává Békés­csabán. A tanács végrehajtó bizottsága a kórház általá­nos igazgató-helyettesévé dr. Sonkoly Kálmán, volt igaz­gatót nevezte ki, dr. Ádám Ignácot pedig, érdemei el­ismerése mellett általános igazgató-helyettesi megbí­zása alól felmentette. Hagyomány már a békéscsabai PATEX-bcn, hogy kará­csonykor az üzem óvodásai műsorral és ajándékkal kedves­kednek az óvoda nyugdíjasainak. Képünkön Kolarovszki Jánosné szakácsnőt köszönti ajándékkal Matulai Tibiké Fotó: Császár Lajos Nemzetközi kisállattenyésztési kiállítás Magyarbánhegyesen tar­totta a napokban elnökségi ülését a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége. Elsőként Horváth Pál, a szövetség titkára számolt be a lejárt határidejű határo­zatok végrehajtásáról és a szövetség jövő évi tervéről. A terv az MSZMP KB 1978. március 15-i határozata alapján készült megyei pártprogram szellemében fogant, fő szempontja a népgazdasági egyensúlyra való törekvés, a minőség és hatékonyság emelése, az ágazat fejlesztési célkitű­zéseivel összhangban. Igyi tovább kell növelni a ser­téstenyésztés, a juhtenyész­tés termelését — elsősor­ban a nagyüzemeknél. Csök­ken jövőre a szövetség zöldségtermő területe és tovább növelik a seprűcirok részarányát a vetésszerke­zetben. A terv jellemzője, hogy olyan, jól jövedelmező termékek előállítását szor­galmazza, amelyek export­képesek, s így a népgazda­ság 'kedvezően értékesít­heti külföldön. Következő napirendi pont­ként Orbán Károly, a szö­vetség főmunkatársa ismer­tette a Baromfitenyésztő, Keltető és Értékesítő Kö­zös Vállalkozás Tevékenysé­gét, fejlesztését. Beszámo­lójában elmondta, hogy jól halad a vállalkozás fejlesz­tése, s az állami támoga­tás hiánya ellenére, várha­tóan jövőre eredményesen, befejeződnek a megkezdett rekonstrukciós munkálatok, a fejlesztések. Ezután Plehter Lajos tit­kárhelyettes ismertette az 1971 óta történt tsz-egyesü- lések tapasztalatait. M. SZ. TESZÖV-elnökségi ülés Repülőről és lentről F igyeljük meg az újságcikkeket, talán soha nem olvashattuk annyiszor e két kifejezést — világ- politika és világközvélemény — mint az utóbbi esztendőkben. Okkal írják le így gyakran őket, össze­függnek egymással. Amióta létezik világpolitika, azóta alakult ki a világközvélemény. Szűkül a földgömb. Szinte naponta tekintheti át mindenki az egészet, vala­mennyi földrészről érkeznek hírek, minden fontos ese­ményről tudunk. Ez a jelenség teremtette meg a világközvéleményt: sorsközösséget érzünk a másik kontinensen élőkkel, kö­vetkezésképpen törődünk egymással. Nem elvont együtt- érzésj vagy sajnálat diktálja ezt az érdeklődést. Nem­csak Ja szívére hallgat a világ, hanem érzelemre és ér­telemre együtt: tudja, hogy ha valahol baj van, ez máshova is eljuthat, ha bozóttűz tör ki egy helyen, tá­volabbi vidékekre is átkaphat, a nyugalom és a béke viszont kisugárzik a glóbusz más részeire, a fellendülés itt, érződik ott is. Nem is baj, ha az értelem és az ér­zelem összekapcsolódik, ha nyilvánvaló lesz, hogy más népek szerencséje nálunk is hozhat gyümölcsöt, nem is rossz, ha mindenki tudja: valami jó hír például Euró­pában messze vidékek nyugalmához is biztatást ad. Valahogy így gondolkodik az ember, ha például re­pülőgépen ülve száll országok, kontinensek fölött és gondolatban átfogja a földkerekséget. De a világközvé­lemény — nemzeti közvéleményekből áll össze. Vala­mennyi ország lakosságára álú hogy elsősorban saját helyzete foglalkoztatja, ezen a szemüvegen át néz min­dent. Nincs olyan kormányzat, amely ne figyelne saját közvéleményére, ne akarná formálni, ne kívánna hatni rá. Kérdés csupán — és ez döntő —, milyen céllal és milyen eszközökkel teszi. Figyelnek a közvéleményre még ott is, ahol első pillantásra ennek az ellenkezője látszik. Valamely diktatúrától gyötört közép-amerikai államban páncélozott autók, géppisztolyos katonák áll­nak a városok kulcspontjain... Ne tévedjünk! Itt is messzemenően figyelembe veszik a közvéleményt, csak éppen negatív módon. Sakkban tartják. Másutt, így a nyugati államokban hajlékonyabb esz­közöket alkalmaznak, civilizáltabbakat, a vélemények sokrétűbben nyilvánulnk meg. Közben azonban az új­ságok, a rádió és a televíziós csatornák a hírek és ma­gyarázatok meg nem szűnő tömegét ömlesztik az em­berek felé. Korántsem becsüljük le a véleményalko­tásnak ezt a lehetőségét, de ha közelebbről megfigyel­jük, kiderül, hogy ebben az özönben világosan kivehető áramlatok uralkodnak, amelyek döntő befolyással van­nak az emberekre. Lapjaik évek óta bizonyos alaptéte­leket hangoztatnak, a tévékommentátorok ezernyi vál- — tozatban ugyanazt mondják — és ez lesz az olvasó, a hallgató, a néző véleménye. Nem veszi észre, hogy ezt nagyon gondosan, nagyon ravaszul, rendkívül képzett, politikailag hidegen számító apparátus dolgozta ki, és szuggerálta belé. Vannak Nyugaton is kitűnően, ár­nyaltan szerkesztett újságok, remek tollú és objektivi­tásra törő publicisták — de ,a tömegvéleményt a sablo­nok formálják. Szerencsére, azonban erről sem szabad fekete-fehér képet rajzolni. A torzított tények, a fél­igazságok itt is helyes véleményekkel keverednek. S mi több, a helyzet még ennél is bonyolultabb: egy do­logban világosan lát az ottani közvélemény, a másik­ban egyoldalúan tájékozott, vagy sehogy. Nálunk is hatást akar gyakorolni a kormányzat, ha úgy tetszik, a rendszer saját közvéleményére. Szükség van az emberek meggyőzésére, megnyerésére — jó ügy érdekében. A Kádár-mondás: „Aki nincs ellenünk, az velünk van” — a közvélemény megnyerésének az alap­eszméje volt. A múlt két évtized igazolta, s mi több, szaporította azoknak a számát, akik nemcsak ellenünk nincsenek, hanem velünk vannak. De a kép nálunk sem egyszerű, a határok itt sem élesek. Van, aki az egyik kérdésben egyetért, a másikban kételkedik. Nap­ról napra meg kell győzni az embereket az ügy igazsá­gáról. Ezért nem — vagy mondjuk, ezért sem — egy­szerű a politika. Színes képet mutatnak a nemzeti közvélemények. Tömérdek sajátosság, eltérő körülmények különbözte­tik meg, olykor választják el egymástól egy-egy ország lakóit. Hogy alakul ki ebből mégis az a világközvéle­mény, amelynek egységére oly nagy szükség van? Tegyük hozzá, kemény küzdelem folyik a másik köz­vélemény megnyeréséért. Soha ilyen csatát nem látott még a tájékoztatási világ: mesterséges holdak közvetí­tik a híreket, ki tudja, hány száz nyelven és nyelvjá­rásban sugározzák a kommentárokat. De az elektro­nikus fegyverzajon mégis győzedelmesen hatol át egy erős békehang. M em tagadjuk, mi is hatást akarunk gyakorolni a külföldre. A szocialista államok vállalták a vi­lágbéke megteremtésének, az ezért folytatott harc kezdeményezésének felelősségét. S ennek egyik eszköze a külföldi közvélemény helyes tájékoztatása. Ismerjenek meg bennünket jobban, szándékainkat, céljainkat. Igaz, nemcsak a nemzetközi közvélemé­nyen múlik a népek és kormányok együttműködése. De a jól informált és barátkozni kész nemzeti közvéle­ményben nő a mások iránti bizalom. Nagy erők és ér­dekek küzdelme formálja a népek sorsát, s az érdekek olykor össze is csapnak. De más és még átfogóbb ér­dekek közössége indokolja és követeli meg az egymás iránti bizalmat. Tatár Imre 0 tűzoltóság felhívása Az elmúlt héten több tűz keletkezett a megyében. Kettő építési hibából, lakóházak­nál fordult elő. A kár ösz- szege mintegy 5000 forint. A tűzoltóság felhívja a la­kosság figyelmét, hogy ne építsenek olyan kéményt, amiben éghető épület- szerkezet van. A karácsonyi fenyőfatü- zek megelőzésére a követ­kezőket tanácsoljuk: a ka­rácsonyfára szerelt világító- berendezéseket csak fel­ügyelet mellett üzemeltes­sék. Ügyeljenek arra, hogy a gyertyaláng, ne okozhasson tüzet. Csak olyan elektro­mos gyertyákat alkalmazza­nak, amelyek szerelése szak­szerű és biztonságos. A vil­lamos berendezések fel­ügyeletét felnőtt lássa el.

Next

/
Thumbnails
Contents