Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-21 / 300. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXIII. .ÉVFOLYAM, 300. SZÁM Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Szerdán délelőtt 11-kor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára,. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett dr. Orbán Lászlóról, az őszi ülésszak óta elhunyt országgyűlési képviselőről, akinek élete már ifjú korától összeforrt a szocializmusért, az emberek boldogulásáért vívott küzdelemmel. Apró Antal javaslatára az országgyűlés néma felállással adózott dr. Orbán László emlékének, érdemeit pedig jegyzőkönyvben örökítette meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Törvényhozásunk elnöke arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Nép- köztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, dr. Markója Imre igazságügy-miniszter pedig a büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. O A Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ; O A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat ; Interpellációk. Ezután, a napirendnek megfelelően, megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőként Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos expozéja Tisztelt Országgyűlés! Az 1979. évi állami költségvetés benyújtása előtt részletesen és kritikusan megvizsgáltuk gazdaságunk helyzetét, az V. ötéves tervidőszak már eltelt három évében lezajlott gazdasági folyamatokat. Ebben a munkában és feladataink kijelölésében mindenekelőtt az MSZMP Központi Bizottságának ez év december 6-i és korábbi határozataira támaszkodhattunk. Gondosan mérlegeltük azókat az ajánlásokat, amelyeket az országgyűlés terv és költségvetési bizottsága tett. Megállapításaink és költségvetési előirányzataink összhangban vannak ezekkel és természetesen ,a jövő évre vonatkozó népgazdasági tervvel is. Az 1979. évi népgazdasagi terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása. A gazdasági egyensúly fokozatos elérésének útjára csakis úgy léphetünk, ha mérséklődik a növekedés üteme, mindamellett erőteljesebben kibontakoznak az intenzív gazdasági fejlődés jegyei; ha a hatékonyság és ,a növekedési ütem új, kölcsönös egymásra hatása alakul ki. A termelésnek és a nemzeti jövedelemnek az 1978. évinél mérsékeltebb, 3—4 százalékos — ezen belül az ipar termelésének mintegy 4, a mezőgazdaságénak 3—3,5, az építési-szerelési teljesítménynek pedig 1 százalékos — növekedésével számolunk. A gazdasági egyensúly akkor javulhat, ha a mérsékeltebb növékedés mellett a gazdaságos kivitel erősen bővül, egyszersmind a behozatal növekedésének üteme csökken, vagyis kevesebb külső forrást veszünk igénybe. Ezen belül a KGST-orszá- gokkal -folytatott külkereskedelmi forgalmat a hosszú távú államközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően irányoztuk elő úgy, hogy a kivitel a behozatal növelésének lehetőségeihez igazodjon. A belföldi felhasználásnak erőnkön felüli fokozását nem folytathatjuk. Ezért a jövő évben a fogyasztás csak kevéssel növekedhet, s a felhalmozásnak csökkennie kell. A lakosság fogyasztása 2,5— 3 százalékkal bővülhet, az életszínvonal emelésében tehát a folyamatosság — ha szerényen is, és nem minden réteg számára, de megvalósítható. Az egy lakosra jutó nominál jövedelem átlagosan 7 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 4,7—4,9 százalékkal lesz magasabb. A fogyasztói árszínvonal emelkedésében — mint ,a korábbi években — hatósági áremelések és piaci tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az egy főre jutó reáljövedelem végül is mintegy 2 százalékkal nő. Az életkörülmények alakulásának egyik meghatározója a jó áruellátás, a szélesebb áruválaszték lehet. Föltesszük : társadalmunk minden rétegének egyetértésével találkozik az a költségvetési előirányzat, ameiy lehetővé teszi, hogy fölemeljük a régen megállapított, alacsony nyugdíjakat, s ezáltal enyhítsük egy társadalmi gondunkat. A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatait is figyelembe véve, január elsejétől havi 400 forinttal emeljük az 1954 előtt 300 forinttal, az 1954 és 59 között, valamint 100 forinttal az 1960—1971 között megállapított — 1700 forint alatti — saját jogú nyugdíjakat. Kiegészítjük az özvegyi ellátást is. 100 forinttal emeljük a nyugdíjak alsó határát, ,a mezőgazdasági termelőszövetkezeti járadékot és a szociális ellátást. Havi 500 forintra egészítjük ki a házastársi pótlékot. Ezek az intézkedések 1 millió 300 ezer nyugdíjasnak a jövedelmét növelik, együttesen 1 milliárd 800 millió forinttal. Ezen kívül ebben az évben is emeljük a szokásos arányban, de legalább 70 forinttal mindenkinek a nyugdíját, az előbbiekben már említettekét is. Ez átlagosan 4,8 százalékos emelést jelent, és további 1 milliárd 700 millió forintot. Meggyőződésünk, hogy az e célra fordítható eszközöket jól használjuk fel, hiszen nyugdíjasaink erre a gondoskodásra, megbecsülésre munkájukkal már rászolgáltak, és azt megalapozták. A végső felhasználás másik tág köre,' a felhalmozás az elmúlt években nagyon gyorsan bővült, jócskán túllépve az V. ötéves terv első három évére számítottat. A növekedést átmenetileg meg kell állítani. Beruházásra ilyenformán összesen 204— 206 milliárd forintot fordíthatunk. Beruházásunk 1979- ben — s bár az ez évinél alig nagyobb — így is kereken 20 milliárd forinttal meghaladja a középtávú terv időarányos előirányzatát. Ez pénzügyi szempontból lehetővé teszi, hogy a már megkezdett beruházásokat tervszerűen megvalósítsuk. Az új kezdések elé azonban korlátokat állít. A felhalmozás egésze akkor csökkenhet, ha a készletnövekedés az ez évinél sokkal kisebb lesz. Míg 1978- ban a nettó nemzeti termelés minden 100 forintjához 6—7 forint készletfelhalmozás tartozott, jövőre ennek 3—4 forintra kell csökkennie. A népgazdasági tervben és az előterjesztett állami költségvetésben arra törekedtünk, 'hogy az irányítás elsősorban közgazdasági eszközökkel befolyásolja, de ahol szükséges, ott határozott és egyértelmű fellépéssel kiigazítsa a gazdasági folyamatokat. Amellett, hogy módosítottuk a vállalati tevékenységet befolyásoló gazdasági szabályozó eszközöket, a közvetlen állami döntéseket is szigorítottuk. A vállalatok kiegészítő beruházási forrásként a tervben megjelölt célokra összesen az ez évivel megegyező mértékű állami támogatást vehetnék igénybe, de a jövőben az erre szánt összegeket szigorúbb gazdaságos- sági követelményekkel kívánjuk kihelyezni. A mezőgazdaságban is szükség van a beruházási vásárlóerő mérséklésére, mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetékben. Itt is növekedik a kötelező tartalék- és a forgóalapnak saját eszközökből való képzése. Továbbra is támogatjuk az ültetvény- telepítést, és a sertésférőhelyek bővítését, de csak ékkor, ha az üzemek az eddiginél nagyobb arányban járulnak hozzá saját forrásaikkal. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek a jövőben is számíthatnak az eddigi támogatásokra. A bérek és a keresetek növelésének szabályai szintén szigorodnak. Egyfelől el kívánjuk érni, hogy az átlagos bérnövelés ne haladja meg a tervezettet, másfelől, hogy a növekedés jobban igazodjon a vállalatok eredményeihez. Szőkébb körben termelői árintézkedéseket is hozunk, folytatva a nemzetközi árviszonyokhoz való fokozatos alkalmazkodást. Bizonyos fé-, meknek, vegyipari alapanyagoknak, félkész termékeiknek és építési célú anyagoknak az ára emelkedni fog avégett, hogy a termelői érdekeltséget erősítsük, és a felhasználókat reálisan tájékoztassuk a költségekről. Az importtermékekkel takarékosabban gazdálkodnak a vállalatók, ha reális áron, nem pedig olcsóbban kapják azokat. Most már nélkülözhetetlen, hogy a vállalatok belső gazdálkodási rendje arra ösztönözze a gyáregységeket, telephelyéket és ezek dolgozóit, hogy a termelésnek a szükséglethez és főleg az igényes exportpiacokhoz való szigorú igazodása, a költségek csökkentése révén növeljék a jövedelmeiket. Főleg ezekkel tudják ellensúlyozni azt, hogy a támogatások csökkennék, bizonyos árak, az adók és a tartalékolási kötelezettségek pedig növekednek. A központi gaz-) daságirányítás nem tud föl- mentést adni, mert a költségvetésben nincs előirányzat a szabályozómódosítások vállalati hatásainak a ki- egyenlítésére ! Ki kell. mondanunk, hogy a vállalatoknak a gazdaság- talan tevékenységet gazdaságossal kell fölcserélniük. Azokban a vállalatokban, ahol belátható időn belül nem sikerül ésszerű megol(Folytatás a 2. oldalon) A Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi növényházában évente három búzanemzedéket nevelnek fel, hogy lerövidítsék az új fajták előállítási idejét. Jelenleg 15 000 (tizenötezer) búzaegyedet nevelnek, közülük már sok kalászöl. A klimaházban télen is nyári hőmérsékletet és elegendő fényt kapnak a gabonák. A képen: Bük Józsefné ollóval „aratja” *» IralácTfilf üf (MTI Fotó — Tóth Béla felvétele — KS) Felemelik a nyugdíjakat 1979. január 1-től — a rendszeres évi nyugdíjkiegészítésen túl — felemelik az alacsony összegű nyugdíjakat és járadékok alsó határát — erről hozott határozatot a Minisztertanács, a SZOT pedig kidolgozta az emelés végrehajtásának részletes szabályait. Az intézkedés több mint 1 millió 300 ezer nyugdíjast érint, számukra az emelés összesen évi 1,8 milliárd forint többletbevételt jelent. Különböző mértékű emelés azoknak jár, akiknek a nyugdíját 1959. január 1-e előtt állapították meg, az 1959. január 1. és 1970. december 31. között megállapított nyugdíjak közül pedig azokat emelik, amelyeknek a havi összege nem éri el az 1800 forintot. A munkás-alkalmazotti (ipari szövetkezeti), 1954. október 1-e előtti jogszabályok alapján megállapított sajátjogú öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjakat havi 400 forinttal, az évenkénti rendszeres emeléssel együtt legalább havi 470 forinttal emelik, tekintet nélkül a nyugdíjösszeg nagyságára. Azok pedig, akiknek a nyugdíját az 1954. október 1-e és 1958. december 31-e közötti jogszabályok szerint állapították meg — ugyancsak a jelenlegi összegtől függetlenül — havi 300 forinttal, az évenkénti rendszeres emeléssel együtt legalább havi 370 forinttal többet kapnák. Az 1959. január 1. és 1970. december 31. között megállapított nyugdíjak közül azokat emelik, amelyek nem érik el az 1800 forintot. Ezek a nyugdíjasok havonta 100 forinttal kapnak többet, de a felemelt összeg nem lehet magasabb 1800 forintnál. Ehhez jár még a havi 70 forint rendszeres emelési összeg. Az a nyugdíjas tehát, akinek a járandósága jelenleg a havi 1700 forintot nem haladja meg, összesen havi 170 forint emelést kap. A megállapítás időpontjától függetlenül havi 100 forinttal — a havi 70 forint rendszeres emeléssel együtt havi 170 forinttal — emelkednek a nyugdíjak legkisebb összegei. Ennek megfelelően a minimális nyugdíjak a következők: öregségi nyugdíj: havi 1310 forint; rokkantsági nyugdíj a I11- rokkantsági csoportban havi 1310, a II. csoportban 1340, az I. rokkantsági csoportban pedig havi 1370 forint. A baleseti rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban havi 1350, ,a II. csoportban 1400, az első csoportban pedig havi 1450 forint. összegre való tekintet nélkül havi 100 forinttal, illetve a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal emelkednek az 1959. január 1-e előtt megállapított özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások, továbbá az e jogszabályok alapján megállapított Öregségi, rokkantsági és balesetirokkantsági nyugdíjban részesült nyugdíjas 1958. december 31-ét követő elhalálozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások. Havi 80 forinttal, legfeljebb azonban 1800 forintra emelkednek az 1959. január 1-től érvényben volt jogszabályok alapján az 1971. előtt megállapított, 1800 forintnál kisebb özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások. Az így felemelt összeghez itt is jár ,a rendszeres 70 forintos emelés.. 100 forinttal emelkednek — a megállapítás időpontjától függetlenül — a hozzátartozói nyugellátások legkisebb összegei, s ehhez is jár további 70 forint. Ennek megfelelően a legkisebb ösz- szegék a következők: az özvegyi, a szülői nyugdíj és a szülődén árvát megillető árvaellátás havi 1110 forint, az árvaellátás havi 910 forint. A mezőgazdasági szövetkezeti sajátjogú öregségi és rokkantsági nyugdíjak közül azókat, amelyeket 1967. január 1-e előtt állapítottak meg, havi 300, ,a rendszeres emeléssel együtt tehát legalább havi 370 forinttal emelik; 100 forinttal nőnek azok a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, rokkantsági és baleseti-rokkantsági nyugdíjak, amelyeket 1967. január 1. ég 1970. december 31. között állapítottak meg és nem érik el az 1800 forintot. Az így felemelt ellátás nem lépheti túl az 1800 forintot, de a további havi 70 forint itt is jár. A mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok legkisebb nyugdíja is 100 forinttal illetve a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal nőnek, így a legalacsonyabb öregségi nyugdíj havi 1210, a rokkantsági nyugdíí a III. csoportban havi 1210, a második csoportban 1240, az első csoportban pedig 1270 forint lesz. Az öregségi és rokkantsági nyugdíjak legkisebb összege azonos a munkás- alkalmazotti legkisebb ösz- szeggel, ha a mezőgazdasági szövetkezeti tag, illetve volt szövetkezeti tag a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (például az öregségi nyugdíjhoz legalább 10 évet — munkásként vagy alkalmazottként szerezte meg. A jogszabály intézkedik a mezőgazdasági szövetkezeti tagok hozzátartozóinak nyugellátásáról, a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, a kisipari, a magánkereskedői nyugellátás, a hadigondozási ellátások és a rendszeres (nyugdíj jellegű) szociális se- gélvek emeléséről is. Intézkedik arról is, hogy havi 100 forinttal — a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal — növelni kell azt az ösz- szeghatárt, ameddig ,a sajátjogú nyugdíj és az özvegvi nyugdíja együttesen folyósítható. Ennek megfelelően 1979. január 1-től a sajátjogú és az özvegyi nyugdíi együttesen havi 1600 forintig folyósítható. Eddig ez az ösz- szeghatár havi 1430 forint volt.
