Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
1978. december 16., szombat « H szövetkezetek segítségével Tovább csökken a hiánycikkek száma Jövőre 15 százalékkal több áru a belkereskedelemnek Milyen a kisajátítási, kártalanítási perek ítélkezési gyakorlata? Interjú dr. Szikora Istvánnal, a megyei bíróság elnökhelyettesével A felgyorsult társadalmi és gazdasági fejlődés sok közérdekű feladat megvalósítását teszi szükségessé megyénkben is. A lakásépítés, az üzemtelepítés, a város- és községrendezés általában együtt jár az ingatlanok kisajátításával. Emiatt gyakran támad ellentmondás. Hiszen amíg a tulajdonos minél több pénzhez szeretne jutni ingatlanának kisajátítása fejében, addig a kisajátítást kérőnek éppen az ellenkező az érdeke. A kártalanítás körében jelentkező érdekösszeütközés feloldásában nagy szerepe van a bíróságnak. Vajon megyénkben milyen az ítélkezési gyakorlat ezen a téren? Erre kértünk választ dr. Szikora Istvántól, a gyulai megyei bíróság elnökhelyettesétől. A belkereskedelem, azt várja az ipari szövetkezetektől, hogy mindazokból a tömegcikkekből, amelyeket a nagyipar nem, vagy nem gazdaságosan gyárt, s importjukra sincs lehetőség, megfelelő mennyiségben és választékban elégítsék ki a lakosság igényeit — hangsúlyozta Sághy Vilmos belke- reskedemi miniszter Rév Lajossal, az OKISZ elnökével folytatott megbeszélésén, amelyen a lakosság mind jobb ellátása érdekében az ipari szövetkezetek és a kereskedelem kapcsolatának továbbfejlesztéséről tárgyaltak. Áttekintették az áruellátás helyzetét, megvizsgálták, hogy milyen tényezők akadályozzák a kínálat bővítésének lehetőségeit, s megállapodtak néhány, a termék- szerkezet átalakítása során keletkező hiányok megakadályozását, illetve pótlását szolgáló, közös intézkedésben. Az ipari szövetkezetek 13 —14 milliárd forint értékű áruval járulnak hozzá a lá- kosság ellátásához, ez azösz- szes belkereskedelmi forgalom 5 százalékát, ezen bélül a ljpreskedelem iparcikkbeszerzésének több mint 15 százalékát teszi ki. A keresAz M—7-es autópálya leáll ósáv ján egy-egy vasárnapon egymást érik a műszaki hiba miatt vesztegelő gépkocsik. Szinte hihetetlen, hogy milyen balesetveszélyes műszaki állapotban levő kocsikkal vágnak neki az autópályának. Külföldön ilyesmit nem lehet látni. S hogy nálunk se lehessen, ezért van szükség a gépjárművek műszaki vizsgájára. 1967 óta kötelező a műszaki vizsga, amelynek gyakoriságát a jármű életkora és feltételezhető műszaki állapota határozza meg. A közúti közlekedés szereplői: az ember, a jármű, az út, amelyekre hatással vannak a környezeti tényezők : a forgalom, az időjárás, az útviszonyok és — nem utolsósorban — a gépjármű műszaki állapota. A KPM Autófelügyelet a zárt technológiás vizsgáztatást vezette be. Saját vizsgáztatótelepein kívül elfogadja az AFIT márkaszervizek, az Autóklub és a vállalatok saját karbantartó üzemének vizsgára való felkészítését is. Felügyeleti és ellenőrzési jogkörénél fogva ezeknek a felkészítő szervizeknek a munkáját figyelemmel kíséri. Szakigazgató- sági és szákhatósági feladata gondoskodni arról, hogy az országba kerülő gépjárművek megfeleljenek a hazai előírásoknak. o A hatósági műszaki ellenőrzés jogszabályi alapja a 23/1975. sz. KPM -rendelet. Ezt a többi között az általános biztonság, a környezetszennyezés, a jármű súlya és mérete, a kormányozhatóság, a fékberendezések, a kormánymű, a futómű, a fel-» építmény, az egyéb alkatrészek és felszerelések, a tartozékok és pótalkatrészek, a különleges felépítmény (ösz- szeépítés) vizsgálatát írja elő. Igen fontos az egységes szemlélet kialakítása a rendelet értelmezésénél. Számtalan téves elképzelés van a vizsgáztatásról. Elterjedt például az, hogy a fékcsöveket minden vizsgára ki kell cserélni. Ez nem így van. Csak j kedelem egyes termékekből — például Szövött csecsemőruházat, gyermekkocsi, papucs, füstcső, egyes kézi- szerszámok, golyóstoll — a lakosság ellátását a jövőben teljes egészében a szövetkezeti iparra alapozza. A szövetkezetek más termékei — bútor, ruházati cikkek — kiegészítve az állami nagyipar termelését, a kínálatot színesítik, bővítik, s elsősorban az OKISZ-hoz tartozó termelőktől várják — főleg a vas-műszaki kereskedelemben — a hiánycikkek csökkentését. Az együttműködés eredményeként, a szövetkezetek segítségével az idén újabb 28 féle tömegcikk — köztük kalapács és fogó, lakatretesz, kerítés, paradi- esompaszírozó, csatomatartó vas, állványos ruhaszárító, seprűnyél, húsvágódeszka, gépkocsi-csomagtartó — hiányjellege megszűnt. A Belkereskedelmi Minisztérium sok területen azonban javítandónak tartja a kereskedelem és a szövetkezetek kapcsolatait, a szövetkezetek ellátási tevékenységét. A ruházati szövetkezetek szállítási hajlandósága — a nagyipari termelés, a gyáraknak való „bedolgozás” az akkor kell cserélni, ha rosz- szak. Gyakran emlegetik, hogy legalább tízezer forintot kell ilyenkor egy kocsira költeni. Erős -.túlzás ez is. Csak a biztonságot veszélyeztető, rossz alkatrészek kicserélése fontos. A népgazdaságnak sem haszon, ha fölöslegesen szerelnek be vadonatúj alkatrészeket. Nyolc- tízévesnél öregebb kocsik javítását az AFIT már nem is vállalja, mivel nem gazdaságos a javítás. A vizsgáztatóállomásokon egységes ellenőrzési technológiát kell kialakítani. Ez ma még nem mindenütt a legjobb, mert a műszerezettség nem kielégítő. o A levizsgáztatott gépjárműért a felkészítő szerviz felelősséget vállal. Az évente exportvállalkozások következtében — például egyértelműen romlott. Csökkentették a belkereskedelem részére egyebek között az ing, az alsóruházati cikkek termelését, az év első felében a szükséges 100 000 pár bőrtalpú gyermekcipővel szemben mindössze 20 000 párat szállítottak, papucsból is 200 000 párral kevesebb került az üzletekbe a kelleténél. Előfordult az is, hogy szövetkezetek egyezetetés nélkül szüntették meg az ellátás szempontjából fontos termékeket, s korábban az ipartól átvett cikkekből — például gombostűből — sem elégítik ki az igényeket. A minisztérium állásfoglalása szerint ármegállapításokból származó gazdaságta- lanság, főleg az amúgy is olcsó apró cikkeknél nem lehet akadálya a kereslet ki-* elégítésének, ezért támogatja a termelői érdekeltséget árrendezési javaslatokkal; elfogadja a minőséggel összhangban levő indokolt áremeléseket. Az ipari szövetkezetek egyébként 1979-re az ideinél 13—15 százalékkal több fogyasztási cikket terveznek gyártani a kereskedelemnek. hatszázezer vizsgázott járműnek mintegy húsz százaléka — kisebb-nagyobb hibák miatt — alkalmatlan a forgalomban való részvételre. A többi zöld utat kap, futhat tovább. Ha mégis műszaki hiba miatt ókoz balesetet egy gépjármű, a vizsgálat során nemegyszer kiderül, hogy a vizsgán remekül működő kormányművet rosszra cserélték ki. A kifogástalan gumik visszakerülnek eredeti gazdájukhoz, és a tükörsima kerék bizony nem életbiztosítás! Számtalan példa van a kölcsönkért fényszórókra is. A növekvő járműállománnyal egyre növekszik a balesetek száma. A műszaki vizsgák eredményeképpen — az említett esetek ellenére — az összes balesetnek csak három-négy százalékát teszik ki a műszaki hibákból keletkezők. — Megyénk bíróságai a múlt év utolsó, és ez év első felében 43 kisajátítási, kártalanítási perben hoztak határozatot. Három esetben a felek között egyesség jött létre. Másik három perben megszüntetésre került sor, a többit pedig ítélethozatallal fejezte be a bíróság. Egy kivételével minden esetben a kisajátított ingatlan tulajdonosa kérte a kártalanítás összegének a módosítását és csak egy ízben a kisajátítást kérő. A bíróságok nyolc keresetet elutasítottak, a többi esetben az államigazgatási hatóság által megállapított kártalanítás összegét felemelték, illetve a kisajátítást kérők által benyújtott kereset kapcsán a kártalanítás összegét csökkentették. A tizenhárom benyújtott fellebbezés közül a megyei bíróság nyolc esetben az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta, két esetben a kártalanítás összegét felemelte, egy esetben a kártalanítást leszállította, két ügyben az ítélet megváltoztatása mellett mind a keresetet, mind a viszontkere- setet elutasította. Legtöbb kisajátítási, kártalanítási ügyet a békéscsabai, az orosházi és a gyulai bíróság tárgyalta. — Mi jellemző a kisajátított ingatlantulajdonosok kereseti kérelmére? Megalapozottak-e vagy, sem? A keresetek nem adnak-e módot a munka nélküli jövedelemszerzésre? — A kisajátított ingatlanok volt tulajdonosai által előterjesztett többletkártalanítás megfizetése iránti keresetek jogalapjuk tekintetében megalapozottak. Általában a többletkártalanítás összegének a megjelölése sem kirívóan túlzott. Volt olyan per, ahol a bíróság az államigazgatási hatóság által megállapított kártalanítási összegen felül mintegy 500 ezer forint fizetésére kötelezte a kisajátítást kérőt. Ez utóbbi azonban csak egyedi eset. Általában csak kisebb ösz- szegű emelésről van szó. A keresetlevelek megalapozottságát jelenti az a tény, hogy csupán egy ügyben került sor a kártalanítási összeg leszállítására. Megyénkben nem tapasztalható a munka nélküli jövedelemszerzés elérését célzó alaptalan igények előterjesztése. — A közelmúltban a Békéscsabai Városi Bíróság több keresetet elutasított, melyben a felek a kártalanítás felemelését kérték. Miért? — A városi bíróság elfogadta az államigazgatási hatósághoz benyújtott szakvéleményeket. Ügy hozta meg a döntését, hogy az új szakértő kirendelése iránti kérelmet nem teljesítette, örvendetes, hogy a szakértők kirendelése az állam- igazgatási eljárásban kezd megfelelő színvonalra emelkedni. Az ingatlantulajdonosok ugyan sérelmezték a tanács által megállapított kártalanítási összeget, de konkrétan nem alapozták meg kérelmüket. A bíróság döntését sem fellebbezték meg, holott a felperesek részére költségmentességet is biztosított a bíróság. Az ingatlanok értékét már az államigazgatási eljárásban a szakértő helyesen állapította meg. — Hogyan kártalanítják a beépítetlen és az építési tilalom alá eső telkek tulajdonosait? — A beépítetlen telkek után fizetendő kártalanítás kérdésében a jogszabályban foglaltaknak megfelelő ítélkezési gyakorlat alakult ki. Ilyen esetben a többletkártalanítás iránti igényt az ingatlanforgalmi szakértők által beterjesztett, s a megfelelő összehasonlító adatokkal alátámasztott szakvélemények alapján megnyugtatóan döntik el a bíróságok. Az építési tilalom alatt álló ingatlanok kisajátítása esetén a kártalanítási összeg megállapítása már több problémát vet fel. Azt is vizsgálni kell, miért rendelték el a tilalmat, mert más a helyzet akkor, ha telekátalakítás, vagy kisajátítási cél megvalósítása érdekében tették azt. A békéscsabai bíróság előtt az év elején folytatott perben a beépítetlen telkek alakjuk miatt nem számítottak építési telkeknek, holott építési telkekké való átalakításukra megvolt a lehetőség, a tanács azonban nem járult ehhez hozzá. így hát az ítélkezés során építési telkekkel történő összehasonlítás szóba sem jöhetett. A megye bíróságai hasonló ügyekben összehasonlító adatként a ma már igen nagy számú hobbitelkek forgalmi értékét is figyelembe veszik. Az ilyen perekben elsőrendű feladat a telkek rendeltetésének tisztázása, mert a rendeltetés értéket befolyásoló tényező. — Milyen gyakorlat alakult ki a belterületi mezőgazdasági ingatlanok kár tál aní tásában ? — A kisajátításról szóló jogszabály nem tesz különbséget az 1500 négyzet- métert meghaladó belterületi földrészlet, valamint a mezőgazdasági rendeltetésű, vagy mezőgazdasági műveléssel hasznosított föld között. Ennek ellenére a megye bíróságai mégis különbséget vélnek felismerni. A különbségtétel indokolt, mert az felel meg leginkább a jogszabály szellemének. A vidéki városokban és községekben igen gyakori az 1500 négyzetmétert meghaladó méretű telek. E beépített ingatlanok területileg egységesek. Legtöbb esetben a kertes családi ház adja meg a jelleget. Az ilyen telkek a magánforgalomban is egységes egészként vesznek részt. Abban az esetben azonban, amikor a többletföldterület nagysága jelentős, vagy ha azt mezőgazdasági műveléssel hasznosítják, akkor annak földkénti értékelése kötelező. így járt el az egyik perben a békéscsabai bíróság is, amikor belterületi mezőgazdasági ingatlan kártalanítási kérdésében kellett döntenie. Az ingatlannak azt a részét, amelyen épület állt, teleknek, az 1500 négyzetmétert meghaladó részét pedig földnek minősítette. — Hogyan állapítja meg a bíróság az ingatlan forgalmi értékét? Mikor veszik figyelembe a szerzéskori értéket? — A megfelelő kártalanítás megállapításánál a forgalmi érték az értékmérő, mert az ingatlan magánforgalmában is ez tölti be a szerepet. A jogszabály két fő szempontot ír elő. Az egyik a szélesebb körben kialakult forgalmi érték, a másik az az időszak, amely alatt ezt vizsgálni kell. A jogszabály öt évet állapít meg. A bíróságnak tehát visszamenőleg vizsgálnia kell a forgalmi adatokat. A bíróságok megkövetelik, hogy a szakértők több ösz- szehasonlító adatot terjesszenek a bíróság elé, s kellően is részletezzék azokat. Foglalkozni kell az in-, gatlan szerzésének időpontjával is, mert lakott állapotban történő kisajátítás esetén a tíz éven belüli szerzésnek is jelentősége van. Kiürített állapotban való átadás esetén, amikor senkinek sem kell cserelakást biztosítani, a szerzéskori értéknek nincs jelentősége. — Miért fontos az ingatlan beköltözhető, illetve lakott értékének megállapítása? — Megyénk valamennyi bíróságának egységes gyakorlata szerint a lakott állapotban történő ingatlan- átadás a beköltözhető állapotban megállapított érték körülbelül 50 százalékos csökkentését vonja maga után. Ettől csak akkor térnek el, ha nem lakás céljára szolgáló helyiséget adnak át lakott állapotban. Az eltérés mindig konkrét esettől függ, nem olyan egységes, mint a lakás esetében. A lakott állapot forgalmi értékét csökkentő hatása nemcsak a kisajátítási, kártalanítási perekben történik azonosan, hanem az egyéb tulajdonjoggal kapcsolatos perekben is. A lakottságot eltérően kell értékelni akkor is, ha az ingatlanban nem a tulajdonos, nem is a bérlő, hanem a haszonélvező lakik. A forgalmi értékére a magán- forgalomban nem gyakorol eltérő hatást, hogy az ingatlan miért beköltözhe- tetlen. A kártalanítási eljárásban azonban ha a kertes családi házat a haszon- élvező használja, és cserelakást kér, úgy az ingatlan értékét a lakottság miatt 50 százalékkal csökkenteni kell. Ám a haszonélvezőt nemcsak a cserelakás illeti meg, hanem adott esetben a megszűnt joga után kártalanításra is jogosult, ami a tulajdonost megillető kártalanítás összegét • tovább csökkenti. — Milyen problémát vet fel a gyakorlat a csereingatlannal történő kártalanítás, illetve a megszűnt jog kártalanítására? — A kisajátított Ingatlanra vonatkozó, s más személyt megillető jogok megszüntetése miatti kártalanítás kérdésében a gyakorlat különösebb problémát nem vet fel. Azokban az esetekben, amikor az ingatlanban bérlő tartózkodik, és vállalja, hogy az ingatlant cserelakás biztosítása és a megszűnt jogának kártalanítása nélkül kiüríti, a bíróságok a tulajdonos és a bérlő közötti megállapodás körülményeit, tartalmát nem vizsgálják. Ilyen esetben csak a megegyezés té nyének rögzítésére kerü sor. Az ingatlan értékénél a megállapításánál a bek* ' tözhetőség lesz az irányadó. Serédi János — v. j. — j Az ország legnagyobb libatenyésztő körzete Kiskunfélegy- ■ háza és tanyavilága. Kohajda Béla tanyáján ezerkétszáz : húslibát nevel (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc — KS) Műszaki vizsga = biztonságos közlekedés
