Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-16 / 296. szám

O 1978. december 16., szombat tiNilUl-fiM Békésen az ipari szakmunkásképző intézetben az utóbbi 5 esztendő alatt hét tantermet alakítottak át a diákok és pedagógusok közös erővel szaktanteremmé. Így az intézet 319 diákja egyre jobb körülmények között sajátíthatja el a szakmai elméleti tárgyakat. Képünkön, az elsőéves kő­műves szakmunkástanuló, Csüllög István, tanára, Varga Sándor segítségével egy előfalazott koszorú részletét raj­zolja meg Fotó; Gál Edit A pályaválasztási döntés előtt Gyula, Békés, Békéscsaba : Igazgatók a vezetés gondjairól Három város, Gyula, Bé­kés, Békéscsaba iskoláinak és általános iskolai diákott­honainak igazgatói találkoz­tak 14-én, csütörtökön Bé­késcsabán, a 3-as számú általános iskolában. Az igazgatói, munkaközösségi foglalkozásokon jelen voltak i három város művelődés- igyi osztályvezetői, illet­ve munkatársai is. A tanácskozás résztvevői először tanítási órákon vet­tek részt. Tetszés szerint választhattak a kémia-, ma­tematika, történelem-, földrajz-, magyar nyelvtan-, testnevelés- és gyakorlati foglalkozások között. A munkaközösségi foglalkozás — az iskola földrajz-szak­tantermében — filmvetítés­sel folytatódott, amelyen az iskola életét dokumentáló, saját készítésű filmeket mutatták be a vendéglátók. A Békéscsaba és város környéke igazgatói munka- közösség vezetője, dr. Pa­laj Pál nehéz, bonyolult témát választott a munka­közösségi foglalkozás vita­indító előadásául. Az is­kolaigazgatók káder- és személyzeti munkájáról szólt, amely a pedagógiai figyelem középpontjába ke­rült napjainkban. Igyekezett hazai és kül­földi tudományos tapaszta­latokra támaszkodva is megfogalmazni a vezetők feladatát a személyzeti munka irányításában. Az alapvető tennivalókról, a munkaerő biztosításáról szólva utalt azokra a nehe­zítő körülményekre, ame­lyek a pedagóguspálya el­nőiesedése miatt időszakon­ként szinte megoldhatatlan erőpróbák elé állítják az is­kolák vezetőit. Másik lényeges feladata a vezetőnek: a dolgozók tel­jesítményének, munkájának értékelése. Ahhoz azonban, hogy értékelhessünk — mondotta —, mindig ponto­san meghatározott feladat- és követelményrendszert kell számonkérni. Ugyanis a tisztázott munkaköri kö­telességek egyszerűbbé, reálisabbá teszik az értéke­lést. Végezetül az előadó is­mertette az értékelés né­hány gyakorlatban alkal­mazott módját, például a nemrég alkalmazott peda­gógiai munkaértekezlete­ket, valamint a minősítési rendszert. Ez utóbbihoz igyekezett jól kidolgozott, a gyakorlatban is hasznosítha­tó szempontokat . átadni, de felhívta a figyelmet ar­ra is, hogy a minősítés csak akkor ér valamit, ha a mi­nősített előrelépését szol­gálja. Az előadást szenvedélyes hangú vita követte, ame­lyen több hozzászóló az is­kolájukban előforduló gya­korlati példákkal illusztrál­ta és támasztotta alá az elő­adásban elhangzottakat. Délután a munkaközösség résztvevői kötetlen beszél­getést folytattak a három város művelődésügyi szak­embereivel. B. Sajti Emese A Megyei Művelődési Köz­pont film- és szemléltető­eszköz-tára a békéscsabai Kun Béla utcában található. Négy helyiségükből három tárolóhely, ahol taíkaros fém­polcokon a könyvtári mód­szerhez hasonló rendben so­rakoznak a filmek. A kez­dethez — a húsz év előtti ál­lapothoz képest ugyancsak megszaporodva. Akkor a TIT-től örökölt készlet egy szekrényben elfért, ma pe­dig pontosan 4629 darab filmjük van — adja a tájé­koztatást Horváth László, a filmtár függetlenített mun­katársa. S évente 180—200 új filmmel gyarapodik az is­kolai oktatásban és a köz- művelődésben nélkülözhetet­len segédanyag, amelynek jó része a-két nagy területen egyaránt jól felhasználható. Az elmúlt évben hétezres forgalmat bonyolítottak le, amit ha az 1971-es 2800-hoz viszonyítunk, igen tetszetős emelkedés, ám ha a lehető­ségeket nézzük, nyilvánvaló, hogy többet is kölcsönözhet­Â folyamatos pályaelőké­szítő tevékenység jelentős szakaszához érkezünk hama­rosan. A végzős tanulóknak ugyanis rövid időn belül szá­mot kell adni arról, hol szán­dékoznak továbbtanulni, il­letve milyen tervük van az elhelyezkedésre vonatkozóan. A szükséges ismeretek megszerzéséért már eddig is sokat tettek az iskolák: a tanítási órák adta lehetősé­geken túl a különböző pá­lyaválasztási tartalmú ren­dezvényeken részt vettek, a tanulókat aktivizálták. A szülői értekezleteken az ál­talános beiskolázási tájékoz­tatás mellett az iskolák és a munkahelyek képviselői is lehetőséget kaptak és kap­nak ismertetők tartására. Az üzemlátogatások, iskolaláto­gatások, pályaválasztási fil­mek megtekintése, kiadvá­nyok tanulmányozása stb. mind hozzájárultak a tudni­valók bővítéséhez. A tapasztalatok szerint egyre jobban érvényesült a pálya-előkészítésben a szülői ház és az iskola együttmű­ködése. Tovább emelkedett a pályaválasztási tevékeny­ségben részt vevők száma, közreműködésük jelentős se­gítséget jelentett a döntés előtt álló fiataloknak. A gondos felkészítés elle­nére vannak olyan tanulók, akik még bizonytalanok a pályaválasztásukban. A je­lentkezési lapok kitöltéséig viszont még van lehetőség arra, hogy az ismereteiket kiegészítsék, kritikus szem­mel értékeljék a nevelők, szülők segítségével. Ha nem találnak kielégítő megoldást, úgy célszerű a pályaválasz­tási intézethez fordulni. Kü­lönösen az egészségügyi problémákkal küzdő fiatalok esetében fontos ez. Békés megye beiskolázási tudnivalóit megtalálhatják az érdeklődők a pályaválasztási tájékoztatóban, melyet rövi­desen megkapnak az isko­lák. Megyénk általános isko­láiban várhatóan 4700 tanu­ló fejezi be tanulmányait az 1978/79-es tanévben. Szak­munkásképzőinkbe 2250 ta­nuló felvételét tervezik a következő tanévre. A szakmunkáspályákra ké­szülő tanulók számára töb­tek volna. Például gyorsább csereidővel, vagyis ha az igénylők a vetítés utáni na­pon a filmeket haladéktala­nul visszajuttatnák, külde- nék, postáznák. De növelné az állomány kihasználását az is, ha minden iskola élne a filmtáradta lehetőséggel. De a gyakorlat azt mutatja, hogy vannak helyek, ahol a filmvetítést — bár rendel­keznek veítőgéppel — nem tartják szükségesnek, vagy csak Igen kis mértékben 'al­kalmazzák. Pedig köztudott: amit nemcsak hall a tanuló, de lát is, azt könnyebben megjegyzi. Igaz, ez többlet- munkát kíván, viszont meg­térül a tudásban. A közép­iskolákban megyeszerte nagy az érdeklődés a filmek iránt, különösen Békéscsaba, Szarvas, Orosháza és Sarkad oktatási intézményeiben. Az általános iskolák közül a legtöbb filmet az orosházi Kulich Gyula, a békési 3-as és az újkígyósi iskola köl­csönzi. TIT-előadásókhoz, klub- foglalkozásokhoz és szakköri munkához is sokféle film kö­zül lehet választani. Számos szakmai, politikai, tudomá­nyos, művészeti, egészség- ügyi, sőt sport témájú kis- film áll rendelkezésre. Az ellátottság legjobb a mező- gazdaság különböző szak­ágaiból. És ez nem véletlen, bek között jó lehetőséget biztosítanak a következő szakmák: ács-állványozó, kő­műves, kötő-hurkoló, kötő­hurkolóipari konfekciós, szövő, cipőfelsőrész-készítő, férfiszabó, női szabó, he­gesztő, gépi forgácsoló, szer­kezetlakatos, géplakatos, me­zőgazdasági gépszerelő, nö­vénytermesztő gépész, ker­tész, konzervgyártó, állatte­nyésztő, baromfihús-feldol­gozó, húsfeldolgozó, élelmi­szer-eladó, felszolgáló, sza­kács, cukrász. Országos be­iskolázású a kőolaj- és föld- gázbányász-szakma, melyet az orosházi szakmunkásképző­ben sajátíthatnak el a fiúk. Megjegyezzük, hogy a szomszédos megyék iskolái­ba néhány szakmára várják tőlünk is a fiatalokat. Szakközépiskoláinkban 1120, gimnáziumainkban 850 ta­nuló felvétele lehetséges a következő tanévre. Bizonyá­ra ezúttal is többen jelent­keznek az egészségügyi, a közgazdasági, az autószerelő szakközépiskolákba. Több pályázóra számítanak vi­szont a géplakatos, esztergá­lyos, növénytermesztő gé­pész, állattartótelepi gépész, baromfitenyésztő, nyomda­ipari, valamint a cipőipari, az útépítési és fenntartási szakközépiskolák. A gimnáziumokban az 1979/80-as tanévtől általáno­san bevezetésre kerül a fa­kultatív rendszerű oktatás. Az új nevelési dokumentu­mok bevezetésével módosul a nevelés-oktatás szerkezeti rendje is. Az első osztály a megismerés, a felzárkóztatás éve, másodikban minden ed­diginél jobban érvényre jut­nak a pályairányítás kérdé­sei. Harmadiktól kezdve a kötelező óraszámon belül a tanulók érdeklődési körük­nek megfelelően, két vagy három fakultatív tárgyat vá­laszthatnak. A beiskolázási nehézségek enyhítése érdekében intéz­kedés történt, miszerint az elutasított tanulók jelentke­zési lapjait határidőhöz kö­tötten küldik a második he­lyen jelölt középfokú isko­lába. Az általános iskolák 1978. március 20-ig juttat­ják el a továbbtanulási je­lentkezési lapokat a gimná­ziumokba, szakközépiskolák­mert ez a minisztérium ké­szíti a legtöbbet, és ami leg­alább ennyire fontos, azokat el is juttatja a filmtáráknak a bemutatók után. Évente katalógust adnak ki, amely tartalmazza az addig elkészí­tett munkákat. Az érdeklő­dők jelenleg a növényter­mesztés, állattenyésztés, gé­pesítés, növényvédelem, er­dészet, munkavédelem, tűz­védelem és környezetvéde­lem területéről mintegy 600 film közül válogathatnak, az utóbbi évek gyártásából. Nem mondható el hasonló a közlekedési ágazatról, hol­ott igen nagy szükség lenne minél több oktató- és isme­retterjesztő film ebből a nagy fontosságú témakörből. Már az óvodákban tudnák és kellene is használni, s az is­kolák is igénylik. Ami van, az nagyon kevés, nem is leg­jobb állapotban, de a főha­tóságtól alig kapnak valamit. A szocialista országok éle­tét, eredményeit ismertető filmekből sem bővelkednék, s jóval többre lenne szükség a KGST működését és mun­káját bemutató művekből is. Még a hetvenes évek ele­jén kezdtek foglalkozni a pártoktatás különböző for- máiban legjobban alkalmaz­ható filmek kiválogatásával, és a módszert a békési já­rásban kísérletezték ki. Az­óta egyre inkább terjed, és ba, szakmunkásképzőkbe, szakiskolákba. A kisegítő iskolát ered­ményesen befejező tanulók számára jó lehetőség van to­vábbtanulásra a békéscsabai kisegítő továbbképző iskolá­ban. Elvégzése után betaní­tott munkakörben helyez­kedhetnek el a fiatalok. Gimnáziumaink 910, szak- középiskoláink 780 tanulót bocsátanak útjukra ebben a tanévben, akik közül többen az ország különböző felsőfo­kú intézményeibe pályáznak. Megyénk szakmunkáskép­ző intézeteiben is szerezhet­nek képesítést a középisko­lát eredményesen befejezők. Egyre nő ugyanis a maga­sabb iskolai végzettséghez kötött szakmák száma Békés megyében. Jó távlatokkal rendelkeznek ezek, és a to­vábbtanulási lehetőségek is biztosítottak. A felvételi ké­relem benyújtásának utolsó határideje 1979. augusztus 30. A sikertelen felsőfokú intézeti felvételi vizsga ese­tén is lehet tehát jelentkez­ni. Célszerű minél előbb el­juttatni a jelentkezési lapot az illetékes szakmunkáskép­ző intézetbe. Elsősorban a következő- szakmák elsajátí­tását ajánljuk a középisko­lát végzett fiataloknak : autószerelő, gépjármű-villa­mossági műszerész, irányí­tástechnikai műszerész, erős­áramú berendezésszerelő, villamosjármű-szerelő, elekt­ronikai műszerész, mechani­kai műszerész, rádió- és tv- műszerész, csőhálózat- és berendezésszerelő, könyvkö­tő, férfifodrász. Néhány ta­nuló jelentkezését várják vésnök-, ortopédműszerész-, kozmetikusszakmára. Táv­közléstechnikai műszerésze­ket Csongrád megyében ké­pezik, öt fiatált vesznek fel megyénkből. Egészségügyi pályák ese­tében általános ápolói, asz- szisztensi és gyógyszertári asszisztensi tanfolyamokon is szerezhetnek képesítést me­gyénkben végzett középisko­lások. Számos lehetőség áll te­hát megyénkben is a végzős fiatalok előtt. Bízunk ab­ban, hogy mindenki megta­lálja adottságainak, képessé­geinek megfelelő pályát, si­keresen dönt néhány hét múlva. Selmeczi László hosszú lista áll a pártszer­vek rendelkezésére, felsorol­va, hogy melyik tanfolyam­hoz milyen filmet ajánlanak, s az miről szól és mennyi ideig tart. Hasonló készült a KISZ- és a szákszervezeti oktatáshoz is. Üj abban tévéfilmekkel gaz­dagodott a filmtár az Orszá­gos Közművelődési Tanács jóvoltából, s jelenleg 40 da­rab tudományos és politikai témájú alkotás kölcsönözhe­tő. Ezek egyike A látás ha­talma című, 20 részes soro­zat, egyenként 20 perces ve­títési idővel. Ez a sorozat nemcsak művelődési házak, ifjúsági klubok és szakkörök érdeklődésére tarthat szá­mot, de jól felhasználható az iskolai esztétikai nevelésre is. Ennél hosszabb időtarta­múak a dokumentumifilmek, a történelmi és szociológiai tárgyúak, melyek 30—60 per­cesek, de még hosszabbak is vannak köztük. És ez már nem a legszerencsésebb, mert előadással összekötve túl sók időt vesznek igény­be, inkább önálló vetítésre alkalmasak. Egyelőre még nem alakult ki a megfelelő felhasználási forma, de ahogy mind nagyobb lesz a választék, ezt is meg kell találni az eredményes köz- művelődési munka érdeké- '3en- Vass Márta Fotó: Gál Edit MOZI Férfiak póráz nélkül Nem a harsány nevetés, a padlódöngető hahota jellem­zi Mario Monicelli olasz rendező filmjét, melynek már a címe is sokat sejtet: Férfiajk póráz nélkül. Ahogy pereg a film, a néző arra gondol, nem is igaz, hogy olasz filmet lát — nem mint­ha az olaszok nem lennének mesterei a szellemes vígjá­téknak —, hanem inkább franciát, olyan sikamlósán frivol jelenetek követik egy­mást. Persze, és ez nagyön lényeges: szigorúan a jó íz­lés határain belül, példát adva ezzel naturalista haj­lamú magyar kollégáiknak, akik még mindig nem ta­nulták meg, hogy az erotika, a szex csak akkor ér vala­mit, ha szervesen kapcsoló­dik a játszott történethez, ha abból magától értetődően következik. Nem kívánom most rop­pant nagy tévedésüket ele­mezni, pedig ideje lenne megfelelő és alkalmas ta­nulmányokban megvilágíta­ni végre rendezőink (tiszte­let az alig található kivéte­leknek) e kifejezetten for­malista nézőpontjának bal­fogásait, és rossz hatását is; hiszen a szó Monicelli ki­tűnő filmjéé kell, hogy le­gyen. öt barát, ötvenes éveikben, úgy tűnik, „fiata­labbak”, mint jó néhány húszas, harmincas. Hogy mit nem művelnek, ha elhatá­rozzák: csavarognak egy jót; ha eltöltenek égy-két napot minden cél nélkül, mókázva és jókedvűen, ötleteket öt­letekre halmozva, polgár­pukkasztóként és önmaguk hahotázása végett?! Amikor újabb kalandjaik felé indulnak, végiggondol­ják az elmúlt éveket, törté­neteik sorra megelevened­nek a nézők előtt. Pompás történetek ! Óriási ugratások, és mindennek fittyethányó vagánykodások, melyek kü­lönös báját és a szituációk felemásan is kiélezett, gro­teszk hangulatát éppen az adja meg, hogy hőseik — amikor nem kalandoznak — köztiszteletben álló férfiak, az egyik sebészprofesszor, a másik újságszerkesztő, a har­madik bártulajdonos, a ne­gyedik építészmérnök, az ötödik lecsúszott gróf, aki­nek ugyan már semmilye sincs a „tartásán” kívül... Nos, ők öten nyelvet ölte­nek a világra, és az életet „jó komédiának” fogják fel, amelyben nem biztos, hogy minden embernek „valaki­nek kell lennie”. Ennél több filozófia persze nincs a film­ben, de nem is akar többet felvonultatni. Vaskos tréfá­it, morbid humorát tekintve azonban ott motoszkál ben­ne valami távolról sem ki­mondott társadalombírálat, afféle „nézz a tükörbe kis­polgár”. Semmi több, de ez is valami, arra mindenkép­pen elég, hogy elröppenjen a moziban az a másfél óra, amit Monicelli rendező olyan kiváló színészekkel komédi- áztat végig, mint Philippe Noiret, Gastöna Moschin, Ugo Tognazzi és Bemard Blier. Egy neves olasz kritikus írta erről a filmről 1975-ben azt, hogy ez egy „rosszmájú nemzedék zokogása”. Azt hi­szem, értjük, mire gondolt. A film hősei ötvenesek, egé­szen fiatalon már belekós­toltak a háborúba. Aztán a nagy nekigyűrkőzések után rendre csalódtak önmaguk­ban és a társadalomban is: csalódásaik tükre, ami eze­ken a filmkockákon törté­nik. Érdemes megnézni. Sass Ervin Hétezer filmet kölcsönöznek egy évben Mi újság a filmtárban?

Next

/
Thumbnails
Contents