Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
O 1978. december 16., szombat tiNilUl-fiM Békésen az ipari szakmunkásképző intézetben az utóbbi 5 esztendő alatt hét tantermet alakítottak át a diákok és pedagógusok közös erővel szaktanteremmé. Így az intézet 319 diákja egyre jobb körülmények között sajátíthatja el a szakmai elméleti tárgyakat. Képünkön, az elsőéves kőműves szakmunkástanuló, Csüllög István, tanára, Varga Sándor segítségével egy előfalazott koszorú részletét rajzolja meg Fotó; Gál Edit A pályaválasztási döntés előtt Gyula, Békés, Békéscsaba : Igazgatók a vezetés gondjairól Három város, Gyula, Békés, Békéscsaba iskoláinak és általános iskolai diákotthonainak igazgatói találkoztak 14-én, csütörtökön Békéscsabán, a 3-as számú általános iskolában. Az igazgatói, munkaközösségi foglalkozásokon jelen voltak i három város művelődés- igyi osztályvezetői, illetve munkatársai is. A tanácskozás résztvevői először tanítási órákon vettek részt. Tetszés szerint választhattak a kémia-, matematika, történelem-, földrajz-, magyar nyelvtan-, testnevelés- és gyakorlati foglalkozások között. A munkaközösségi foglalkozás — az iskola földrajz-szaktantermében — filmvetítéssel folytatódott, amelyen az iskola életét dokumentáló, saját készítésű filmeket mutatták be a vendéglátók. A Békéscsaba és város környéke igazgatói munka- közösség vezetője, dr. Palaj Pál nehéz, bonyolult témát választott a munkaközösségi foglalkozás vitaindító előadásául. Az iskolaigazgatók káder- és személyzeti munkájáról szólt, amely a pedagógiai figyelem középpontjába került napjainkban. Igyekezett hazai és külföldi tudományos tapasztalatokra támaszkodva is megfogalmazni a vezetők feladatát a személyzeti munka irányításában. Az alapvető tennivalókról, a munkaerő biztosításáról szólva utalt azokra a nehezítő körülményekre, amelyek a pedagóguspálya elnőiesedése miatt időszakonként szinte megoldhatatlan erőpróbák elé állítják az iskolák vezetőit. Másik lényeges feladata a vezetőnek: a dolgozók teljesítményének, munkájának értékelése. Ahhoz azonban, hogy értékelhessünk — mondotta —, mindig pontosan meghatározott feladat- és követelményrendszert kell számonkérni. Ugyanis a tisztázott munkaköri kötelességek egyszerűbbé, reálisabbá teszik az értékelést. Végezetül az előadó ismertette az értékelés néhány gyakorlatban alkalmazott módját, például a nemrég alkalmazott pedagógiai munkaértekezleteket, valamint a minősítési rendszert. Ez utóbbihoz igyekezett jól kidolgozott, a gyakorlatban is hasznosítható szempontokat . átadni, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a minősítés csak akkor ér valamit, ha a minősített előrelépését szolgálja. Az előadást szenvedélyes hangú vita követte, amelyen több hozzászóló az iskolájukban előforduló gyakorlati példákkal illusztrálta és támasztotta alá az előadásban elhangzottakat. Délután a munkaközösség résztvevői kötetlen beszélgetést folytattak a három város művelődésügyi szakembereivel. B. Sajti Emese A Megyei Művelődési Központ film- és szemléltetőeszköz-tára a békéscsabai Kun Béla utcában található. Négy helyiségükből három tárolóhely, ahol taíkaros fémpolcokon a könyvtári módszerhez hasonló rendben sorakoznak a filmek. A kezdethez — a húsz év előtti állapothoz képest ugyancsak megszaporodva. Akkor a TIT-től örökölt készlet egy szekrényben elfért, ma pedig pontosan 4629 darab filmjük van — adja a tájékoztatást Horváth László, a filmtár függetlenített munkatársa. S évente 180—200 új filmmel gyarapodik az iskolai oktatásban és a köz- művelődésben nélkülözhetetlen segédanyag, amelynek jó része a-két nagy területen egyaránt jól felhasználható. Az elmúlt évben hétezres forgalmat bonyolítottak le, amit ha az 1971-es 2800-hoz viszonyítunk, igen tetszetős emelkedés, ám ha a lehetőségeket nézzük, nyilvánvaló, hogy többet is kölcsönözhet folyamatos pályaelőkészítő tevékenység jelentős szakaszához érkezünk hamarosan. A végzős tanulóknak ugyanis rövid időn belül számot kell adni arról, hol szándékoznak továbbtanulni, illetve milyen tervük van az elhelyezkedésre vonatkozóan. A szükséges ismeretek megszerzéséért már eddig is sokat tettek az iskolák: a tanítási órák adta lehetőségeken túl a különböző pályaválasztási tartalmú rendezvényeken részt vettek, a tanulókat aktivizálták. A szülői értekezleteken az általános beiskolázási tájékoztatás mellett az iskolák és a munkahelyek képviselői is lehetőséget kaptak és kapnak ismertetők tartására. Az üzemlátogatások, iskolalátogatások, pályaválasztási filmek megtekintése, kiadványok tanulmányozása stb. mind hozzájárultak a tudnivalók bővítéséhez. A tapasztalatok szerint egyre jobban érvényesült a pálya-előkészítésben a szülői ház és az iskola együttműködése. Tovább emelkedett a pályaválasztási tevékenységben részt vevők száma, közreműködésük jelentős segítséget jelentett a döntés előtt álló fiataloknak. A gondos felkészítés ellenére vannak olyan tanulók, akik még bizonytalanok a pályaválasztásukban. A jelentkezési lapok kitöltéséig viszont még van lehetőség arra, hogy az ismereteiket kiegészítsék, kritikus szemmel értékeljék a nevelők, szülők segítségével. Ha nem találnak kielégítő megoldást, úgy célszerű a pályaválasztási intézethez fordulni. Különösen az egészségügyi problémákkal küzdő fiatalok esetében fontos ez. Békés megye beiskolázási tudnivalóit megtalálhatják az érdeklődők a pályaválasztási tájékoztatóban, melyet rövidesen megkapnak az iskolák. Megyénk általános iskoláiban várhatóan 4700 tanuló fejezi be tanulmányait az 1978/79-es tanévben. Szakmunkásképzőinkbe 2250 tanuló felvételét tervezik a következő tanévre. A szakmunkáspályákra készülő tanulók számára töbtek volna. Például gyorsább csereidővel, vagyis ha az igénylők a vetítés utáni napon a filmeket haladéktalanul visszajuttatnák, külde- nék, postáznák. De növelné az állomány kihasználását az is, ha minden iskola élne a filmtáradta lehetőséggel. De a gyakorlat azt mutatja, hogy vannak helyek, ahol a filmvetítést — bár rendelkeznek veítőgéppel — nem tartják szükségesnek, vagy csak Igen kis mértékben 'alkalmazzák. Pedig köztudott: amit nemcsak hall a tanuló, de lát is, azt könnyebben megjegyzi. Igaz, ez többlet- munkát kíván, viszont megtérül a tudásban. A középiskolákban megyeszerte nagy az érdeklődés a filmek iránt, különösen Békéscsaba, Szarvas, Orosháza és Sarkad oktatási intézményeiben. Az általános iskolák közül a legtöbb filmet az orosházi Kulich Gyula, a békési 3-as és az újkígyósi iskola kölcsönzi. TIT-előadásókhoz, klub- foglalkozásokhoz és szakköri munkához is sokféle film közül lehet választani. Számos szakmai, politikai, tudományos, művészeti, egészség- ügyi, sőt sport témájú kis- film áll rendelkezésre. Az ellátottság legjobb a mező- gazdaság különböző szakágaiból. És ez nem véletlen, bek között jó lehetőséget biztosítanak a következő szakmák: ács-állványozó, kőműves, kötő-hurkoló, kötőhurkolóipari konfekciós, szövő, cipőfelsőrész-készítő, férfiszabó, női szabó, hegesztő, gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, géplakatos, mezőgazdasági gépszerelő, növénytermesztő gépész, kertész, konzervgyártó, állattenyésztő, baromfihús-feldolgozó, húsfeldolgozó, élelmiszer-eladó, felszolgáló, szakács, cukrász. Országos beiskolázású a kőolaj- és föld- gázbányász-szakma, melyet az orosházi szakmunkásképzőben sajátíthatnak el a fiúk. Megjegyezzük, hogy a szomszédos megyék iskoláiba néhány szakmára várják tőlünk is a fiatalokat. Szakközépiskoláinkban 1120, gimnáziumainkban 850 tanuló felvétele lehetséges a következő tanévre. Bizonyára ezúttal is többen jelentkeznek az egészségügyi, a közgazdasági, az autószerelő szakközépiskolákba. Több pályázóra számítanak viszont a géplakatos, esztergályos, növénytermesztő gépész, állattartótelepi gépész, baromfitenyésztő, nyomdaipari, valamint a cipőipari, az útépítési és fenntartási szakközépiskolák. A gimnáziumokban az 1979/80-as tanévtől általánosan bevezetésre kerül a fakultatív rendszerű oktatás. Az új nevelési dokumentumok bevezetésével módosul a nevelés-oktatás szerkezeti rendje is. Az első osztály a megismerés, a felzárkóztatás éve, másodikban minden eddiginél jobban érvényre jutnak a pályairányítás kérdései. Harmadiktól kezdve a kötelező óraszámon belül a tanulók érdeklődési körüknek megfelelően, két vagy három fakultatív tárgyat választhatnak. A beiskolázási nehézségek enyhítése érdekében intézkedés történt, miszerint az elutasított tanulók jelentkezési lapjait határidőhöz kötötten küldik a második helyen jelölt középfokú iskolába. Az általános iskolák 1978. március 20-ig juttatják el a továbbtanulási jelentkezési lapokat a gimnáziumokba, szakközépiskolákmert ez a minisztérium készíti a legtöbbet, és ami legalább ennyire fontos, azokat el is juttatja a filmtáráknak a bemutatók után. Évente katalógust adnak ki, amely tartalmazza az addig elkészített munkákat. Az érdeklődők jelenleg a növénytermesztés, állattenyésztés, gépesítés, növényvédelem, erdészet, munkavédelem, tűzvédelem és környezetvédelem területéről mintegy 600 film közül válogathatnak, az utóbbi évek gyártásából. Nem mondható el hasonló a közlekedési ágazatról, holott igen nagy szükség lenne minél több oktató- és ismeretterjesztő film ebből a nagy fontosságú témakörből. Már az óvodákban tudnák és kellene is használni, s az iskolák is igénylik. Ami van, az nagyon kevés, nem is legjobb állapotban, de a főhatóságtól alig kapnak valamit. A szocialista országok életét, eredményeit ismertető filmekből sem bővelkednék, s jóval többre lenne szükség a KGST működését és munkáját bemutató művekből is. Még a hetvenes évek elején kezdtek foglalkozni a pártoktatás különböző for- máiban legjobban alkalmazható filmek kiválogatásával, és a módszert a békési járásban kísérletezték ki. Azóta egyre inkább terjed, és ba, szakmunkásképzőkbe, szakiskolákba. A kisegítő iskolát eredményesen befejező tanulók számára jó lehetőség van továbbtanulásra a békéscsabai kisegítő továbbképző iskolában. Elvégzése után betanított munkakörben helyezkedhetnek el a fiatalok. Gimnáziumaink 910, szak- középiskoláink 780 tanulót bocsátanak útjukra ebben a tanévben, akik közül többen az ország különböző felsőfokú intézményeibe pályáznak. Megyénk szakmunkásképző intézeteiben is szerezhetnek képesítést a középiskolát eredményesen befejezők. Egyre nő ugyanis a magasabb iskolai végzettséghez kötött szakmák száma Békés megyében. Jó távlatokkal rendelkeznek ezek, és a továbbtanulási lehetőségek is biztosítottak. A felvételi kérelem benyújtásának utolsó határideje 1979. augusztus 30. A sikertelen felsőfokú intézeti felvételi vizsga esetén is lehet tehát jelentkezni. Célszerű minél előbb eljuttatni a jelentkezési lapot az illetékes szakmunkásképző intézetbe. Elsősorban a következő- szakmák elsajátítását ajánljuk a középiskolát végzett fiataloknak : autószerelő, gépjármű-villamossági műszerész, irányítástechnikai műszerész, erősáramú berendezésszerelő, villamosjármű-szerelő, elektronikai műszerész, mechanikai műszerész, rádió- és tv- műszerész, csőhálózat- és berendezésszerelő, könyvkötő, férfifodrász. Néhány tanuló jelentkezését várják vésnök-, ortopédműszerész-, kozmetikusszakmára. Távközléstechnikai műszerészeket Csongrád megyében képezik, öt fiatált vesznek fel megyénkből. Egészségügyi pályák esetében általános ápolói, asz- szisztensi és gyógyszertári asszisztensi tanfolyamokon is szerezhetnek képesítést megyénkben végzett középiskolások. Számos lehetőség áll tehát megyénkben is a végzős fiatalok előtt. Bízunk abban, hogy mindenki megtalálja adottságainak, képességeinek megfelelő pályát, sikeresen dönt néhány hét múlva. Selmeczi László hosszú lista áll a pártszervek rendelkezésére, felsorolva, hogy melyik tanfolyamhoz milyen filmet ajánlanak, s az miről szól és mennyi ideig tart. Hasonló készült a KISZ- és a szákszervezeti oktatáshoz is. Üj abban tévéfilmekkel gazdagodott a filmtár az Országos Közművelődési Tanács jóvoltából, s jelenleg 40 darab tudományos és politikai témájú alkotás kölcsönözhető. Ezek egyike A látás hatalma című, 20 részes sorozat, egyenként 20 perces vetítési idővel. Ez a sorozat nemcsak művelődési házak, ifjúsági klubok és szakkörök érdeklődésére tarthat számot, de jól felhasználható az iskolai esztétikai nevelésre is. Ennél hosszabb időtartamúak a dokumentumifilmek, a történelmi és szociológiai tárgyúak, melyek 30—60 percesek, de még hosszabbak is vannak köztük. És ez már nem a legszerencsésebb, mert előadással összekötve túl sók időt vesznek igénybe, inkább önálló vetítésre alkalmasak. Egyelőre még nem alakult ki a megfelelő felhasználási forma, de ahogy mind nagyobb lesz a választék, ezt is meg kell találni az eredményes köz- művelődési munka érdeké- '3en- Vass Márta Fotó: Gál Edit MOZI Férfiak póráz nélkül Nem a harsány nevetés, a padlódöngető hahota jellemzi Mario Monicelli olasz rendező filmjét, melynek már a címe is sokat sejtet: Férfiajk póráz nélkül. Ahogy pereg a film, a néző arra gondol, nem is igaz, hogy olasz filmet lát — nem mintha az olaszok nem lennének mesterei a szellemes vígjátéknak —, hanem inkább franciát, olyan sikamlósán frivol jelenetek követik egymást. Persze, és ez nagyön lényeges: szigorúan a jó ízlés határain belül, példát adva ezzel naturalista hajlamú magyar kollégáiknak, akik még mindig nem tanulták meg, hogy az erotika, a szex csak akkor ér valamit, ha szervesen kapcsolódik a játszott történethez, ha abból magától értetődően következik. Nem kívánom most roppant nagy tévedésüket elemezni, pedig ideje lenne megfelelő és alkalmas tanulmányokban megvilágítani végre rendezőink (tisztelet az alig található kivételeknek) e kifejezetten formalista nézőpontjának balfogásait, és rossz hatását is; hiszen a szó Monicelli kitűnő filmjéé kell, hogy legyen. öt barát, ötvenes éveikben, úgy tűnik, „fiatalabbak”, mint jó néhány húszas, harmincas. Hogy mit nem művelnek, ha elhatározzák: csavarognak egy jót; ha eltöltenek égy-két napot minden cél nélkül, mókázva és jókedvűen, ötleteket ötletekre halmozva, polgárpukkasztóként és önmaguk hahotázása végett?! Amikor újabb kalandjaik felé indulnak, végiggondolják az elmúlt éveket, történeteik sorra megelevenednek a nézők előtt. Pompás történetek ! Óriási ugratások, és mindennek fittyethányó vagánykodások, melyek különös báját és a szituációk felemásan is kiélezett, groteszk hangulatát éppen az adja meg, hogy hőseik — amikor nem kalandoznak — köztiszteletben álló férfiak, az egyik sebészprofesszor, a másik újságszerkesztő, a harmadik bártulajdonos, a negyedik építészmérnök, az ötödik lecsúszott gróf, akinek ugyan már semmilye sincs a „tartásán” kívül... Nos, ők öten nyelvet öltenek a világra, és az életet „jó komédiának” fogják fel, amelyben nem biztos, hogy minden embernek „valakinek kell lennie”. Ennél több filozófia persze nincs a filmben, de nem is akar többet felvonultatni. Vaskos tréfáit, morbid humorát tekintve azonban ott motoszkál benne valami távolról sem kimondott társadalombírálat, afféle „nézz a tükörbe kispolgár”. Semmi több, de ez is valami, arra mindenképpen elég, hogy elröppenjen a moziban az a másfél óra, amit Monicelli rendező olyan kiváló színészekkel komédi- áztat végig, mint Philippe Noiret, Gastöna Moschin, Ugo Tognazzi és Bemard Blier. Egy neves olasz kritikus írta erről a filmről 1975-ben azt, hogy ez egy „rosszmájú nemzedék zokogása”. Azt hiszem, értjük, mire gondolt. A film hősei ötvenesek, egészen fiatalon már belekóstoltak a háborúba. Aztán a nagy nekigyűrkőzések után rendre csalódtak önmagukban és a társadalomban is: csalódásaik tükre, ami ezeken a filmkockákon történik. Érdemes megnézni. Sass Ervin Hétezer filmet kölcsönöznek egy évben Mi újság a filmtárban?
