Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
1978. december 16., szombat NÉPÚJSÁG Játékországban Fotó : Boldizsár Margit DOBOS JÓZSEF ŐRIZETES: — Ügy indult ez is, mint a többi nap. Munkakezdés pontos időben, a szokásos reggeli eligazítás. Egyben tért csak el a megszokottól : András-nap volt. A hűvös reggelen hamar összefutottam az első Andrással. Üveget tartott a kezében és pálinkát osztogatott a mosolygós ünnepelt. Mit tagadjam: kellemesen melegített ez az első korty. RÉSZLET A RENDŐRSÉGI JEGYZŐKÖNYVBŐL: November 30-án 19.00 órakor kezdtek hozzá a DÉLÉP munkásai Békéscsabán, az Orosházi úton az úttest átvágásához. A kenyérgyár Politikai vetélkedő Az orosházi 49-es gyógyszertár Paracelsus ifjúsági szocialista brigádja a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából szervezett vetélkedőt a megye ifjú gyógyszerészei számára. A vetélkedőt nyolc — háromtagú — csapat részvételével december 12-én tartották meg Békéscsabán, a gyógyszertári központban. A szellemi totók, tesztek, kérdések során a fiatalok számot adtak nemcsak országos, de megyei vonatkozású politikai ismereteikről is. Az alapos felkészülést bizonyította, hogy a csapatok pontszámai igen közel álltak egymáshoz. Végül a zsűri, melynek elnöke dr. Marschall Györgyné, az ifjúsági bizottság titkára volt, az első díjat, s a vele járó oklevelet és könyvjutalmat a békéscsabai fiataloknak, a második helyezést a dévavá- nyai, a harmadikat pedig a mezőberényi gyógyszer- tár csapatainak ítélte. Sokan beküldték pályázatukat A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége a fogászati és testápolási hónap keretében ismét pályázatot, felhívást adott ki. A felhívás Békés megye több mint száz általános iskolájába is eljutott. Békés megyében 87 iskolából érkeztek meg a kidolgozott pályázatok, melyeket a napokban értékelt a megyei Vöröskereszt vezetősége mellett erre az alkalomra alakult bíráló bizottság. A kisdobos- és úttörőőrsök teljesítették a pályázati feltételeket, melyek között őrsi foglalkozások, beszélgetések, előadások hangzottak el, s kiállításokat az iskolák 70—80 százalékban rendeztek a fogászati és testápolási hónap alkalmából. Az egy hónap alatt 722 kisdobos őrs 7984 alsó tagozatos kisdobosa teljesítette a felhívásban foglaltakat. 960 úttörőőrs küldte be pályázatát, így összesen 10 ezer 449 felső tagozatos vett részt a különböző rendezvényeken, valamint közel 70—80 százalékos eredményei oldották meg a pályázati lapon szereplő keresztrejtvényt is. A helyesen megfejtett rejtvények, jól megoldott pályázatok közül összesen 49 kisdobos és úttörőőrs részesült 100 forint értékű könyvvásárlási utalványban. Az általános iskolákban változó volt a részvétel, így például a békéscsabai 1-es számú iskolából mindössze 4 pályázat érkezett, míg a falusi iskolákból arányosan sokkal több pályázatot küldtek be, ami azt bizonyítja, hogy nem- minden iskolában kapott megfelelő hangsúlyt a pályázatban hirdetett feladatok megoldása, s nem mindenütt foglalkoztak az ifjú vöröskeresztes titkárok, úttörőtanácsok ezzel a már régi hagyománnyal. A békéscsabai példával ellentétben nagyon jól szerepeltek a kunágotai és endrődi gyerekek. A bíráló bizottság együttes véleménye alapján a jövőben szeretnék a pályázati felhívást még több gyakorlati feladattal kiegészíteni, és a pályázati feltételeket módosítani. Közlemény a magyar—osztrák vízumkényszer megszüntetésével kapcsolatos tudnivalókról A Magyar Népköztársaság kormánya és az Osztrák Szövetségi kormány 1978. július 5-én egyezményt kötött a vízumkényszer megszüntetéséről. Az egyezmény 1979. január 1-én lép hatályba. Ettől az időponttól kezdődően mindkét ország érvényes útlevéllel rendelkező állam- / polgárai vízum (előzetesen kiadott beutazási engedély) nélkül utazhatnak egymás országaiba, ahol harminc napig külön engedély nélkül tartózkodhatnak. A diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkezők tartózkodási idejét az egyezmény ettől eltérően állapítja meg. A vízummentesség a két országnak azokra az állampolgáraira is vonatkozik, akik nem hazájukban, hanem más ország területénéinek. A hazatérési igazolvány- nyal rendelkező magyar állampolgár vízum nélkül utazhat át Ausztria területén, és ott az osztrák hatóságok külön engedély nélkül legfeljebb három napig tartózkodhat. Az egyezmény hatálya nem terjed ki azokra a magyar, illétve osztrák állampolgárokra, akik állandó tartózkodás (letelepedés) vagy munkavállalás céljából kívánnak a másik országba utazni. Részükre vízumot a külképviseletek ' adhatnak. Az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mindkét ország fenntartotta azt a jogát, hogy az általa nem kívánatosnak tekintett személyek beutazását megtagadja, illetve tartózkodási engedélyét megvonja. Ennek alapján Magyarországra ví-f zummentesen nem utazhatnak be azok az osztrák útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok, akik 1963. március 22-ét követően hagyták el a Magyar Népköztársaságot, s az illetékes magyar hatóságok engedélye nélkül tartózkodnak külföldön. A magyar állampolgárokat a külképviseletek a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően látják ed beutazási engedélyekkel. Az egyezmény értelmében az Osztrák Köztársaságban, illetve a Magyar Népköztársaságban tartózkodó magyar és osztrák állampolgároknak be kell tartaniuk az érvényben levő törvényeket és előírásokat. A Magyar Népköztársaságba beutazáskor az osztrák állampolgároknak adatlapot kell kitölteniük, amely statisztikai célokra és egyben a lakcímbejelentés igazolására, illetve szükség szerint a tartózkodási engedély meghosz- szabbítására szolgál. A határátlépést gyorsítja, ha az osztrák állampolgárok a határátkelőhelyekre már olvashatóan kitöltött adatlappal érkeznek. Ausztria területén az adatlapok a bécsi magyar külképviseleten, az IBUSZ Wiennél, a magyar és osztrák utazási irodáknál szerezhetők be. A lakcímbejelentés rendje változatlan maradt. Az a magánútlevéllel rendelkező osztrák állampolgár, aki 30 napnál hosszabb ideig kíván Magyarországon tartózkodni, legkésőbb a 28. napon kérje a tartózkodási engedély meghosszabbítását. A tartózkodási engedély meghosszabbítását a bejelentett magyarországi lakhely szerint illetékes városi, járási rendőrkapitányságokon, a megyei rendőr-főkapitányságokon, Budapesten a kerületi rendőrkapitányságokon, illetőleg a Budapesti Rend-r őr-főkapitányság igazgatás- rendészeti osztályán (Budapest VI., Népköztársaság útja 12.) lehet kérni. Ha az osztrák állampolgár személyi okmányát (útlevél, tartózkodási engedély, „adatlap ki” példánya) elveszíti, vagy az megsemmisül, ezt a legközelebbi rendőri szervnél, be kell jelentenie. (MTI) szennyvízbekötéséhez kellett árkot készíteni. Az úttesten folyó munkára fényvisszaverő táblák figyelmeztettek, amelyek sebességcsökkentést is előírtak, valamint az útszűkületet is jelezték. A munkaterület elöl és oldalt szabályszerűen piros-fehér csíkozású deszkákkal volt elkerítve. A munkaterület megvilágításáról két darab, 2000 Wattos, vaslábakon álló, úgynevezett Stadion-reflektorral gondoskodtak. Az úttest felezővonalában a lezárt terület kezdetén, közepén és végén villogó sárga fényű jelzőbólyákat is elhelyeztek. Az eső szemerkélt, az útburkolat nedves volt, de a látási viszonyok jók voltak. A közvilágítás is rendesen működött. DOBOS JÓZSEF: — Mivel sokan dolgoztunk együtt, került másik ünnepelt is. Töltött, nekem csak inni kellett. Jókedvvel, nagy igyekezettel ment a munka, tudván azt, a mai napon igen sok ünnepelt van. Ők mind elvárják, hogy jót kívánjanak nekik, hiszen ők is felköszöntöttek engem a névnapomon. Eljött az ebéd ideje, autóba ülve — mit sem törődve a két pohárka pálinkával — az ebédlő felé hajtottam. Gondoltam, benézek a presszóba, hátha akad ott is egy András, akit megtisztelhetek az ünnep alkalmából. Természetesen akadt, s vele együtt sör is. Elégedett voltam magammal, lám, milyen jól tettem. Beültem az autóba és elhajtottam ebédelni. Találkoztam egyik kollégámmal és együtt ültünk az asztalhoz. A menü késett. Mit tegyünk addig? Beszélgessünk? — tűnődtem magamban, de a kolléga megoldotta a kérdést: Barack? — kérdezte tőlem. — Jöhet — feleltem, és már hozták is. Kollektív karemelés és eltűnt a pálinka. De az ebéd csak nem jött. Egymásra néztünk, de a levegőben már lógott a kérdés? — Még egy? — Igen — mondtam, és már jött is. (Ez az üzlet, nem az étel, igaz?) Alig tették le az asztalra, eltűnt a másik után a süllyesztőben. Megebédeltünk. Ebéd után jól jön egy sör, gondolta a kolléga, és én is helyeseltem. Lecsúszott a sör, s én a legtökéletesebb nyugalommal felálltam az asztaltól, a kollégát autóval visszavittem a munkahelyére, ahol ismét előkerült egy András. Az esti névünneplés előlegeként egy kupica pálinkaelőzetessel kínált meg. Ez is lement a többi után. CZENE ISTVÁN, ANAGY- KAMARÁSI SÁGVARI tsz SZEMÉLYZETI VEZETŐJE: — Dobos József 1974-ben került hozzánk főállattenyésztőnek. Ebben a beosztásában 1976-ig dolgozott, több-kevesebb sikerrel. Vezetése alatt a baromfiágazat nagyon jól felfutott, de a sertéstelepen bajok voltak. 1976-ban saját kérésére került a sertéstelep élére. Itt tudta igazán kibontakoztatni szakmai tudását, vezetői képességeit. Az addig nagyon gyenge eredményt produkáló telep egy év alatt a járás első három tenyészete közé került. A fejlődés töretlen maradt. Azóta is jó a telep, és ebben a döntő érdem Dobos Józsefé. Sikerült egy remek gárdát kialakítania. Munkatársai zömmel fiatalok és nagyon jól megértik egymást. Nyugodtan mondhatom, munkatársai őszintén szeretik és tisztelik. DOBOS JÓZSEF: — A délutáni . munka könnyei! ment, szinte, szaladt az idő, hiszen közelgett az este ép akkor vár az igazi, nagy névnapozás. B'e is indult négy óra után, kissé döcögve, vontatottan, hiszen nem volt mindenkinél olyan kiválóan megalapozva, mint nálam. Tömény szeszt ittam — -hasson minél hamarabb! — egyik pohár követte a másikat. Ahogy vette át az ész helyét a szesz, úgy fokozódott a hangulat. Nevetés, viccelődés. Újra egy kupica, aztán második, harmadik, negyedik. Kísérőnek ott a sör az asztalon. Tévedésből egy üveg kóla is lecsúszott — így peregtek az események, most már egyre gyorsabban. Az addig mosolygós arcok -közül elborul néhány, felvillan egy-egy régi sérelem képe. Heccelődés finoman, heccelődés erősebben. Rövid tőmondatok, velősen, sértően. A szesz egyre jobban dolgozik bennem. Megsértődök. Hazamegyek! Haza ám, ha tudnék! Elveszik a slusszkulcsot. A szesz rettenetesen munkál bennem. Verést ajánlok, a kulcsot visszakövetelem. Visszakapom. Indul az autó, jön az árok. RÉSZLET A RENDŐRSÉGI JEGYZŐKÖNYVBŐL: A tanúvallomásokból megállapítható, hogy Dobos József november 30-án reggel 7 órától a baleset időpontjáig mintegy 2,5 deci pálinkát és 3-4 üveg sört ivott meg. Ez az italmennyiség közepes fokú alkoholos befolyásoltságot okozott nála. CZENE ISTVÁN: — őszintén megdöbbentett minket az eset, és engem különösen is. Dobos József soha nem volt italozó ember, nagy ritkán ivott csak meg egy-két üveg sört. Együtt jártunk iskolába, minden héten ő vitt be kocsival Csabára. Üdítőn kívül soha nem ivott mást. Még akkor sem, amikor Med- gyesegyházán betértünk a presszóba, pedig nagyon sok gépkocsivezető ott már megenged magának egy-egy felest, azzal, hogy a hátralevő 6 kilométeren, amíg Nagykamarásra érnek, már nem lehet baj. Egyszerűen érthetetlen, miért ült így a volánhoz. DOBOS JÓZSEF: — Sajnos, kitoltak az árokból. Ettől kezdve homályos minden, csak árnyképek kavarognak bennem. Valakivel beszélek, talán otthon voltam. Csabára indulok autóval. Utas ül mellettem. Sima út, Csabán vagyok. Az Orosházi úton visszakapcsolok 3-asba. Csattanás, lécek, csörgés, üvegcsörömpölés. Utasom felébred. Mi van? — kérdezte. — Nekimentünk az útelzárónak! Az előbb nem láttam, hogy került ide?! Gondolatok cikáznak bennem, hirtelen egy kicsit ki- józanodok. Összetörtem az autót! Ittam! Csak egy rendőr kéne és se jogosítvány, se CASCO, semmi. Az utas is vérzik. Döntés: Minél gyorsabban el innen, nem kell CASCO, csak a jogosítvány maradjon meg! Otthon. Veletek mi van? Mi történt? Magyarázkodás, nagy nehezen. Mit tegyek? Jelentsem a rendőrségen? Ügy sincs hivatal. Töprengés. Egy doboz cigaretta. Kezdek kijózanodni. Kimegyek gyalog, megnézni mi történt, hogy majd úgy beszéljek a biztosítónál és a rendőrségen. A helyszínen semmit sem látni, csak az üvegcserepeket az úton. Ennyi az egész? Ezt megúsztam! Ott van egy dolgozó, mondom neki: Miért nem világítottak este itt a léceknél, emiatt összetörtem az autót ! Még ha csak ennyi lett volna — válaszol —, az jó lenne. De egy ember a kórházban van. Ember? ! kiáltottam fel és hazáig szaladtam. A családomnak bejelentettem, hogy elmegyek a mentőkhöz és megtudom, hogy volt-e akkor este ilyen eset. Ha volt, ne várjanak, megyek a rendőrségre és jelentkezem. A mentőknél megérdeklődtem, azt mondták, igen, volt. Miért? — kérdi. — Mert úgy érzem, én voltam. Most mit akar tenni? — volt a következő kérdés. — Szóljon a rendőrségnek, itt vagyok — mondtam. Jöjjenek értem. Jöttek. És azóta itt vagyok a rendőrségi fogdában. Elmondtam mindent, úgy, ahogy történt, és ahogy én éreztem, mert ezzel is könnyebb. Azt mondják, a sérült jobban van, remélem, mihamarabb felgyógyul. Nagyon szégyellem magam, de mégis : kérem, jelenjenek meg szavaim az újságbart. Gondolkodjon rajta mindenki, aki még ennek előtte áll! RÉSZLET A RENDŐRSÉGI JEGYZŐKÖNYVBŐL: November 30-án 20 óra 15 perckor Békéscsabán, az Orosházi úton a tanúvallomások szerint 60—70 kilométeres sebességgel közeledett egy Moszkvics személy- gépkocsi. Sebességét nem csökkentve először a léckorlátot csapta el, majd az úttesten dolgozó 3 munkás közül az egyik szélsőt hanyatt lökte és kezéből kikapta a légkalapácsot. A középen dolgozót elütötte, és az felrepült a kocsi orrára. Továbbhaladva az egyik Stadion-reflektort is felkapta. Mintegy 15 méter után előbb az ember, majd a reflektor esett le az autóról és a gépkocsi megállás nélkül továbbhajtott. A helyszínelés során az eset színhelyén megtaláltuk a gépkocsi forgalmi rendszámát, és ennek alapján országos körözést rendeltünk el. A tettest december 1-én, 6.00 órakor a békéscsabai mentőállomásról állítottuk elő. A baleset során az egyik úttesten dolgozó munkás súlyos sérüléseket szenvedett és a békéscsabai kórház baleseti osztályán ápolják. A másik elütött személy nem sérült meg. BALTA JÁNOS RENDŐR SZÁZADOS, A BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG KÖZBIZTONSÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE: — Az utóbbi időben a fokozódó szigor ellenére érthetetlenül megszaporodott az ital hatása alatti gépjárművezetések száma. Nyilván ezzel párhuzamosan növekszik az ittas vezetők által okozott balesetek száma is, és mert az ilyen embereknek csökken az ítélőképességük, ezért gyakran a bűnt egy másikkal is tetézik, segítségnyújtás, megállás nélkül otthagyják a helyszínt. Csak az utóbbi egy hónapban az ismertetett eseten kívül négy cserbenhagyásos balesetünk volt. Valameny- nyinek a tettesét egy napon belül a lakosság segítségével elfogtuk. A vizsgálatok egyértelműen kiderítették, hogy mind az öt esetben az ital volt a főszereplő. CZENE ISTVÁN: Dobos Józsefet mi ezek után sem tartjuk bűnözőnek, mert eddigi életével ennek az ellenkezőjét bizonyította. Tevékeny társadalmi ember volt, munkájával is nagyon elégedettek vagyunk. Amit tett, arra nincs mentség, és nyilván egész •életén keresztül hurcolni fogja annak az András-nap- nak az emlékét. Tudjuk, hogy az ital tette ezt vele, és mi lehetőséget adunk neki, hogy munkával tegye jóvá, amit elkövetett. Nem tudjuk még, milyen büntetést fog kapni, de egy biztos: visszavárjuk. Lónyai László
