Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
1978. december 16., szombat ±\C1 Tanácsülésről jelentjük Békéscsabán csütörtökön délután értékelte az ez évi munkát, a polgári védelem megyei parancsnoksága. Dr. Szalai Tibor megyei parancsnok több mint 80 aktívának adott át jutalmat, olyanoknak, akik kiemelkedő tevékenységet nyújtottak a polgári munka segítésében, a feladatok maradéktalan végrehajtásában. Képünkön: Deák Gábor veszi át a jutalmat Fotó: Béla Ottó Úttörőcsapat-otthon avatás Békéscsabán Jobban a piaci igényekhez! Köröstarcsa Körös tárcsán december 15- én, tegnap délután tartotta ülését a város környéki községi tanács. Ezen első napirendként Smiri Lajos tanácselnök előkészítése alapján megvitatták a tanács és a végrehajtó bizottság 1979. évi munkatervét. Többek között témaként szerepel majd a vb előtt a belvízvédelem, a csapadékvíz-elvezetés, a tartás- és életjáradéki szerződések tapasztalatai, házi szociális gondozás alakulása, a közrend és közbiztonság helyzete. A tanácsüléseken az 1979. évi költségvetés és fejlesztési terv jóváhagyása, a különböző együttműködési megállapodások tapasztalatai, az általános iskola és az óvoda nevelő munkája szerepel majd napirendként. Az egységes közművelődési munkatervet Tóth János, a művelődési ház igazgatója terjesztette a tanácsülés elé. Ezt megelőzően beszámolt az eddig végzett tevékenységről. Különösen jól működik A geszti Egyetértés Tsz megyénk egyik legkisebb közös gazdasága. Erre az évre 27 millió forint árbevétel elérését tűzték célul. Az idén 95 hektáron termesztettek árpát és 552 hektáron búzát. Kenyérgabonából hektáronként 38 mázsás átlagtermést hordtak szérűre a járművek, ami itt rekordnak számít. A közös gazdaság másik igen fontos növénye a cukorrépa. 150 hektár átlagában 260 mázsás hozamokat takarítottak be, ez viszont 40 mázsával kevesebb a tervezettnél. A 153 ezer hektáron termesztett napraforgó is elmaradt a tervtől, a belvíz e növényben 1 millió forint veszteséget okozott. Az állattenyésztésben viszont szép eredményeket értek el. A szarvasmarha-ágazat kifejezetten húshasznosítású és igen jövedelmező. A szövetkezet évente 130 hízómarhát értékesít, érmék több mint háromnegyed részét tőkés exportban szállítMegyénk totó—lottó-kirendeltségeiben október 26. és november 29. között tombolajegyet kaptak azok a fogadók, akik egyszerre 4 darab szelvényt vásároltak, vagy 20 forintnak megfelelő összegben kollektív totószelvényt fizettek be. Az előfizetéses lottószelvénnyel játszók minden havi szelvény után két darab' tombolajegyet kaptak a totózókban. Az OTP Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a totó—lottó-kirendeltségeken megtörtént a sorsolás, a nyertes tombolajegyszámok a következők: Totózó, Békéscsaba: 415674, 419150, 445222, 445861, 448557, 451909, 616194, 625349, 750018, 750597, 752648, 753596, 754646, 754690, 755206, 757949, 758740. Totózó, Békés: 636128, 637899, 637949, 735428. 735535, 735556, 736756, 737383, 737724, 738379, 738451, 738612, 760457, 760972, 761772, 761915, 762294. Totózó, Orosháza: 438378, 438925, 439653, 440218, 443050, 715453, 717707, 717911, 720769, 720755, 721314, 721512, 723097, 724267, 770109, 771194, 772387, 774313, 774345. Totózó, Szarvas: 410156, 410844, 411017, 411521, 413689, 414675, 421127, 422241, 610653, 612306, 726594, 727267, 729599, 753165, 753480, 754215, 754615, 754816. Totózó, Gyula: 426446, 426482, 426854, 427686, 640841, 642802, 642826, 644626, a díszítőművészeti szakkör, melynek már hagyománya van a községben. Foglalkozásain TIT-előadásokat is hallgatnak. Az 1979. évi tervben a további tapasztalatokat figyelembe vévp szerepel újabb szakkör szervezése, előadások tartása, melyekhez filmet is vetítenek. A tanácsülés végül megvitatta a művelődési, egészségügyi és szociális bizottság munkáját, melyről a beszámolót Győri Sándor bizottsági tag terjesztette elő. A bizottság aktívan tevékenykedik, több ellenőrzést végzett a vendéglátó- és kereskedelmi egységeknél, ahol az egészségügyi feltételek betartását vizsgálta. Aktívan részt vesz a társadalmi és családi ünnepségek szervezésében, előkészítésében. Az iskolai nevelésben új kezdeményezésként bevezették a nyitott iskolai napokat, hogy a szülők és az iskola kapcsolatát erősítsék. A Hazafias Népfront kezdeményezését is támogatták, az „Egy nap a községért” mozgalom szervezésében részt vesznek a bizottság tagjai. ják. A másik, ugyancsak jövedelmező ágazat a juhászat. Évente több mint száz mázsa gyapjút adnak a népgazdaságnak, valamint 2000 gyorshizlalású pecsenyebárányt és ezer tejesbárányt exportálnak a nyugati országokba. A jövőben a növénytermesztést komplex meliorációval szeretné a tsz biztonságosabbá tenni, ami az állattenyésztés egyik alapja. A Békés megyei Tanács szakszervezeti bizottsága a mgeyei tanács dolgozóinak gyermékeit látta vendégül, tegnap, december 15-én a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban. A karácsonyi előzetesben fellépett Bálega Mihály bohócmutatványaival, a be644732, 645210, 645232, 649608, 740947, 742887, 745012, 748030, 749213, 751900, 751973. Az ajándéktárgyak a nyertes tombolajegyek ellenében a békési totózóban 1979. jaFelemelően szép ünnepségre került sor tegnap délután Békéscsabán, az Áchim L. András (1-es számú) Általános Iskolában. A 3385-ös Petőfi Sándor úttörőcsapat otthont avatott. Az ünnepélyes csapatgyűlésen ott voltak a megye, a város képviselői. Köztük mutatott számokat pedig dr. Gellért Iván konferálta. A gyerekek vidáman kacagtak a produkciókon és részt vettek a kollektív játékokban. Az ŐRI rendezésében itt járt művészek előadása után á Télapó lépett a gyerekek elé, aki 140 gyermeknek adott át csomagot. nuár 2-ig, a békéscsabai, az orosházi, a szarvasi totó— lottó-kirendeltségen január 6-ig, a gyulai totózóban pedig 1979. január 12-ig vehetők át. Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Várai Mihályné osztályvezető, Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese, a város többi iskoláinak igazgatói és helyettesei, a patronáló vállalatok és szocialista brigádok képviselői. Az ünnepség a tornateremben 112 kisdobos és úttörő bevonulásával, a csapatzászló előtti tisztelgéssel, majd a Himnusszal kezdődött. A pajtásokat, a nevelő- testületet és a vendégeket Bokor József, az iskola igazgatója üdvözölte. Többek között elmondotta, hogy a csapatotthon létrejöttében igen sokan segítettek. Nehéz lenne felsorolni mindazokat, akik anyagi támogatással — melyben elsősorban a KISZ és a városi tanács mutatott példát —, kommunista szombatokkal, a pajtások hulladékgyűjtéssel segítettek, összesen 500 ezer forint jött így össze, s a kivitelezésben dicséretre méltó munkát végeztek a városi tanács költségvetési üzemének brigádjai. A résztvevők meghatot- tan hallgatták az úttörők színvonalas műsorát, melyet a KMP és a KIMSZ megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére, a csapatotthon avatására állítottak össze. Ebben oroszlán- része volt Árvái Jánosné könyvtárosnak, Mitykó Katalin, Balogh Jánosné, Lip- ták Pálné és Mácsik Sán- dorné tanároknak. Az avatóbeszédet Varga Sándor megyei úttörőtitkár mondotta, megemlékezve a segítőkről és a kiváló munkát végző nevelőkről, pajtásokról is. Ezután dr. Virág László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője ünnepélyesen átadta az otthon kulcsát Zsótér Ilona csapatvezetőnek. Majd emléklapok és jutalmak átadására került Aranyvasárnapi nyitva tartás December 17-én, vasárnap az élelmiszerüzletek egész napon át zárva tartanak. A városok és nagyközségek központjaiban levő áruházak és iparcikküzletek 9-től 15 óráig, a községek központjaiban levő iparcikküzletek pedig 9-től 13 óráig tartanak nyitva. A vendéglátóipari üzletek, csarnokok és piacok, valamint az édesség-, dohány- és virágüzletek vasárnapi nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. A z MSZMP KB 1978. márciusi határozata óta mind többet beszélünk a gazdaságos termelés fontosságáról, és a minden piacon értékesíthető, minőségi áru előállításának üzemi, népgazdasági jelentőségéről. A mezőgazdasági termelést mind jobban a piaci igényekhez szeretnénk igazítani. Érthető ez azért is, mert az utóbbi években számottevően növekedett élelmiszerexportunk, ugyanakkor egyes cikkcsoportok piaca leszűkült, mások iránt viszont megnőtt az érdeklődés. Ezekhez a változásokhoz — sajnos — nem kellően idomult gazdaságunk. Sőt, olyan helyzet állt elő, hogy egyes cikkeket még akkor is termelt a mezőgazdaság, amikor azoknak sem idehaza, sem külföldön már nem volt jó piaca. Ennek következtében eladatlan készletek halmozódtak fel. Ezt a folyamatot tendenciájában még ebben az évben sem sikerült lassítani, megállítani, a mezőgazdasági termelést jobban a piaci igényekhez igazítani. Mindez következett abból a szemléletből, amely a mezőgazdasági termelést fölé helyezte az értékesítésnek. Magyarán szólva, mezőgazdaságunk határozta meg, hogy a külföld — gondolunk az exportra — tőlünk mit vásároljon. Ráadásul, hellyel-közzel a minőséggel is baj volt. Nagy területű mezőgazdasági üzemeink az iparszerű termelés feltételeinek megteremtésével, úgy ráálltak néhány cikk termelésére, hogy a szerkezeten változtatni csak bizonyos fokú károsodással lehet. Az állami gazdaságok és szövetkezetek e tekintetben kényszerpályán mozogtak. Az időközben felhalmozott eszközök láttán, egyszerűen nem tudtak dönteni a termelésszerkezet korszerűsítése mellett. Az utóbbi időben több párthatározat és kormányintézkedés született a tekintetben, hogy a továbbiakban ne termeljen a mezőgazdaság olyan cikkeket, amelyet nem tudunk értékesíteni. Ezért szükségessé vált a piaci hatás közvetlen érzékeltetése. Mi ebben a figyelemreméltó? Az a tény, hogy a piac 1978 októberéig határozottan egyszer sem szólt bele a mezőgazdasági termelés szerkezetébe. A termeltető vállalatok csak mondták, hogy ez sem kell, meg az sem kell, közben szerződéseket ajánlottak a már lefutott áruk termelésére. Afféle ebéd utáni alváshoz lehetett leginkább hasonlítani áldott állapotunkat, melyben a terhet egyértelműen jelentette a kifejlődött rugalmatlanság és a gazdaság elvonatkoztatása a piactól. A termelésben még ilyen körülmények között is a túlzott stabilitásra törekvés volt a jellemző, mely egy időre behatárolta a termékkorszerűsítést. A lehetőség tehát megmaradt lehetőségnek. Ezért 1979- ben és az ezt követő években és mindaddig, amíg a piac szerepét nem állítjuk megfelelő helyre, tandíjat fizet az ország. A magyar népgazdaság nyitott a tekintetben, hogy termékeink egy részét külföldön értékesítjük, és onnan szerzünk be bizonyos anyagokat, gépeket, eszközöket, nem utolsósorban konvertibilis fizetőeszközt. Gazdasági ' tevékenységünk éppen ezért a piac függvénye kellene, hogy legyen és nem fordítva. Az MSZMP KB márciusi és későbbi határozatai erre szisztematikusan utalnak, egyértelműen kifejezik az árutermelés korszerűsítését olyan irányba, hogy a jelenlegi meny- nyiségi szint tartásával, a minőség javítása kerüljön előtérbe. Sőt, egyes cikkekből volumenében kevesebbre, de jobb minőségűre lenne szüksége az országnak. Amíg a piaci viszonyok rendeződnek, feltétlen indokolt lenne a jelenleg kevésbé „futó” termékekből visszafogni a termelést, s a felszabaduló területen olyan növények termelését fokozni, kiterjeszteni, melyek piaca a közeli években biztosított. Az élelmiszer- ipar azonban még nem nyilatkozott. Értesüléseink szerint a már megkötött szerződésekben is némi korrekciót terveznek, mert időközben változott a piaci helyzet. Legyen ez előnyére mondva az élelmiszeriparnak, és -kereskedelemnek. Ez a nyílt beszéd, melyből bizonyára értenek majd a szövetkezetekben is. A búza és a kukorica piaci beszűkülése nem várható, viszont egyes növényekből — vöröshagyma, sárgarépa, cukorrépa — 1979-ben indokolt csökkenteni az 1978. évi vetésterületet. A kívánt változás nem alapvető, mindössze néhány százalékos. Talán a vöröshagymánál várható a legnagyobb visszalépés. Ugyanakkor a cirok iránt változatlanul nagy a külföldi érdeklődés. Egyáltalán nem lehet közömbös, hogy a piros húsú gyümölcsök — málna, szamóca, meggy — milyen nagy keresletnek örvendenek. Bármennyi is teremjen, külföldi partnereink vállalják a gyorsfagyasztott áru átvételét. E növények jövedelmezőségi szintje hektárra vetítve kedvező, mégsem tudunk belőle elegendőt termelni. Hasonló a helyzet a zsenge zöldborsóval is, melynek termelői árszintje elmarad az átvételi követelményektől. Igen, igen, ahol a minőség követelményként lép elő, ott nyomban gondjaink vannak. Munkánkban tehát megvannak a tettek helyei. Lehetne néhány száz vagon erejéig előrébb lépni a karfioltermesztésben és a zöldbabban is az úgynevezett ceruzabab minőségében. Ezeket a cikkeket kedvezőtlenebb körülmények között gazdálkodó tsz-ek termesztik az országban, és szállítják Békéscsabára. A megye mezőgazdasági termelésében — közép és hosszú távon — a búza, a kukorica, kis mértékben a kertészeti növények és a haszonállat nevelése, hizlalása a meghatározó. A növényeket lehetne korszerűbben termelni, javítani a gazdaságosságot, állatokat tenyészteni, hizlalni kifizetődőbben, mint eddig. Feltétlen. De az is igaz, hogy a mezőgazdasági termékek exportjának tekintélyes részét az élelmiszeripar adja. A fejlesztés, a gyártmányszerkezet korszerűsítése elsősorban ebben az ágazatban sürgető, egyben nemzeti érdek is, mert a feldolgozott, szép kivitelű árut jobban megfizetik itthon is és külföldön is, mint a vagon aljába, vagy a kamionba ömlesztve rakottat. N emrég szövetkezeti delegáció járt a megye déli részéből Nyugat-Európában. Tőlük hallottam, külföld nagyra értékeli a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar sikereit. Földjeink, és állataink hozamai a világ élvonalát is elérik, de a kikészítéssel és a forgalmazással messze vagyunk előző helyünktől. A mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól az ország joggal várja a népgazdaság egyensúlyának javításában a nagyobb részvételt. Ezt a követelményt mindenek előtt a termékek jobb minőségével, összetételével, a termelés piaci igényekhez igazításával teljesíthetjük. D. K. Marha- és juhhús exportra Kisorsolták a totó—lottó-tombolákat Karácsonyi műsor gyerekeknek Képünk a gyulai tombolasorsoláson készült Fotó: Béla Otti
