Békés Megyei Népújság, 1978. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-16 / 296. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1978. DECEMBER 16., SZOMBAT Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Ülésezett a HNF elnöksége Kállai Gyula elnökletével tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront Országos El­nöksége. Szentistványi Gyuláné titkár elő­terjesztésében megvitatta a tanácsok és a népfrontmozgalom együttműködésének ta­pasztalatait. Az elmúlt évek során kiszélesedett, tar­talmasabbá vált a tanácsok és a népfront­bizottságok mintegy három évtizedes együttműködése, s napjainkban is haté­konyan hozzájárul az állampolgárok politikai, cselekvési egységének erősítésé­hez, a szocialista demokratizmus gazdago­dásához, a közéleti aktivitás fokozásához. A tapasztalatok összegezésekor az elnök­ség megállapította: a tanácsok és a népfront együttműködésének egyik leg­fontosabb és legeredményesebb területe a népfronttestületek közreműködése a taná­csok népképviseleti-önkormányzati felada­tainak megvalósításában és fejlesztésében. A tanácsi és a népfrontszervek a város- és községpolitika megvalósításában köl­csönösen igénylik és közösen teremtik meg az együttes cselekvés összhangját és for­máit. Egyre eredményesebben munkálkod­nak fontos társadalompolitikai, művelő­déspolitikai feladatok helyi tennivalóinak megoldásában. Tevékenységük eredménye­képpen számottevően erősödött a taná­csok és a lakosság kapcsolata. A népfront elnöksége hangsúlyozta, hogy a továbbiak­ban is a HNF Országos Titkársága és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által kiadott, 1976. évi közös irányelveknek megfelelően kell gazdagítani az együttmű­ködés politikai, gazdasági és kulturális tartalmát. Az országos elnökség úgy döntött, hogy január első napjaira összehívja az országos tanácsot. SZOT-tanácskozás Budapesten Tegnap összeült a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és megvitatja, hogy a szakszervezeti mozgalom hogyan segítheti a leghatékonyabban az 1979. évi népgaz­dasági terv teljesítését. A tanácskozáson részt vesz Havasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára is. A szakszervezeti mozgalom is támogatja azokat a törekvéseket, amelyeknek célja, hogy javuljon a népgazdaság egyensúlyi helyzete, hatékonyabbá váljék a munka, a gazdálkodás — hangsúlyozta beszámoló­jában Juhász Ottó, a SZOT titkára. Fon­tos követelmény, hogy mindenütt tervsze­rűen vezessék és szervezzék a munkát. Alapvető érdeke valamennyi dolgozónak, hogy javuljon a termékstruktúra, jó gazda módjára bánjanak az anyaggal, energiá­val, és az emberi munkát is a leghatéko­nyabban használják fel. A szakszervezeteknek fontos feladatuk, hogy segítsék az eddigieknél differenciál­tabb anyagi ösztönzést. Olyan hatékony bérformákat kívánatos alkalmazni, ame­lyek reális teljesítménykövetelményeken, s ahol lehetséges — munkanormákon ala­pulnak. Mindenütt, ahol a feltételek adot­tak, szorgalmazni kell a minőségi bérezés bevezetését, illetve kiterjesztését. A szak- szervezetek elsősorban azért támogatják a reális munkanormák kialakítását, mert ezek egyben az igazságos bérezést teszik lehetővé. Ugyanakkor helytelennek tarta­nák, ha a bérezésnél kizárólag a teljesít­ményszázalékokat vennék figyelembe. A dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésekor az a döntő, hogy ki milyen minőségű munkát végez, hogyan segíti a kollektíva törekvéseit. Napirenden a korszerű ismeretterjesztés velése, szabadegyetemek, konferenciák szervezése a ■különböző tudományos társa­ságokkal (MTESZ, Magyar Földrajzi Társaság Körös-vi­déki osztálya stb.). Az elnökségi ülésen meg­vitatták a világnézeti neve­lés fokozásáról szóló javasla­tokat, többek között arról, hogy ha a tv társadalomtu­dományi tagozatú szabad- egyetemet szervez, akkor me­gyei konzultációs központot alakítanak. A társulat helyi folyóirata (Békési Élet) a szóbeli ismeretterjesztéssel összefogva munkálkodjon a világnézeti, politikai nevelés területén is. Az elnökségi ülés második felében dr. Krupa András megyei titkár ismertette a TIT Békés megyei elnöksé­gének 1979-es munkatervét. B. Zs. Hz ÍFÍSZ-ek telelőn A szövetkezeti kereskede­lem megfelelően felkészült a lakosság kiegyensúlyozott , téli és kora tavaszi ellátásé- > ra — állapította meg pénteki ’ ülésén a Fogyasztási Szövet- \ kezetek Országos Tanácsa. ' Az ülésen — amelyen Sághy ( Vilmos belkereskedelmi mi- ( niszter is részt vett — hang- ( súlyozták, fontos, hogy a ( ZÖLDÉRT-vállalatok a táró- ( lás ellenőrzésének szigorítá­sával, az áru rendszeres át- | válogatásával csökkentsék a / minőségrombolásból adódó ( veszteségeket. > Változatlan feladat a vá­laszték bővítése, a helyi áru­források fokozottabb feltá­rása. Értékes együttműködés Kilenc Körös-vidéki tsz elkötelezettsége Az MSZMP KB március 15-i határozata alapján készí­tett megyei program előírta a szövetkezetek, társulások, számára szocialista együtt­működési szerződések meg­kötését, s azok végrehajtá­sát. Mint korábban beszá­moltunk róla, a Körösök- vidéke Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének irányítása alatt álló kilenc tsz-pár kötelezte el magát egymás segítése mellett. Békéscsabán ült össze csütörtökön a Körösök-vi- déke tsz-szövetség és az egyes szövetkezetek kép­viselői, hogy megvitassák a szerződés megkötése óta eltelt időszak tapasztala­tait. Bevezetőben dr. Oláh Jó­zsef, a szövetség titkára ér­tékelte az együttműködést. Beszámolójában megálla­pította, hogy összességében gyümölcsözőnek tekinthe­tők a kapcsolatok. Vala­melyest fékezte további ki­bontakozásukat az idei év nehézsége, kedvezőbb hely­zetben többet tudtak volna segíteni a gazdaságok. Van­nak tsz-párok, amelyek ki­mondottan jól dolgoznak, például a békésszentand- rási Zalka és szarvasi Tán­csics alkotta páros, hason­lóképpen a kondorosi Egye­sült és a sarkadi Lenin Termelőszövetkezetek. Az együttműködés magas foká­nak megnyilvánulása, hogy egyes tsz-párok már közös beruházások megvalósítá­sán is fáradoznak. A beszámoló után a szö­vetkezetek képviselői mond­ták el véleményüket a szer­ződések végrehajtásáról — konkrét példákkal alátá­masztva. Az elhangzottak­ból megállapítható, hogy az első év közel hozta egymás­hoz az üzemeket, megis­merték egymás adottságait, igényeit. Jobban tudják, hol kíván partnerük segít­séget, illetve miben tud se­gíteni. Az értékelő összejövetel dr. Oláh József zárszavával fejeződött be, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a se­gítés célja nem lehet egy­más megmentése a vesztesé­ges gazdálkodástól, csupán az adottságok jobb kihasz­nálása — a lehetőségekhez mérten. Zárszava után tárgyjutalmakat nyújtott át az együttműködés területén jól dolgozó vezetőknek, il­letve szövetkezeteknek. M. Sz. Programegyeztető tanácskozás Tegnap délelőtt elnökségi ülést rendezett a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat Békés megyei elnöksége. Elsőként dr. Kertész Márton megyei elnök ismertette az országos elnökség állásfog­lalása alapján a TIT Békés megyei szervezetének idősze­rű feladatait a politikai és világnézeti nevelésben. Elmondotta, hogy a mar­xista—leninista műveltség közügy. A világnézeti, politi­kai nevelés nem jelent külön feladatot a TIT számára sem, hiszen az egész isme­retterjesztő tevékenységnek ez a célja. Megyénkben is fokozatosan emelkedett az elmúlt évek során a társa­dalomtudományi és politikai előadások száma, s egyre nő­nek az igények a politikai ismeretterjesztés iránt. A párt- és tömegszervezeti ok­tatásban mind gyakrabban vesznek részt TIT-előadók. A 6 üzemi és 2 termelőszö­vetkezeti TIT-csoport közül legjobban dolgozik a politi­kai ismeretterjesztésben a gyulai Köröstáj Tsz és az Orosházi Üveggyár helyi kö­zössége. A pártpropagandis- ták, TIT-előadók gyomai és kondorosi klubja fontos fó­rumai még a világnézeti ne­velésinek. A közművelődési intézmé­nyekkel jó kapcsolatban áll az ismeretterjesztés, de tény, hogy a művelődési házakban csökkent az ismeretterjesztő rendezvények száma. Az is­kolarendszerű oktatásban a baráti körök, szakkörök szá­mát növelni kell, az ismeret- terjesztés érdekében. Ki­emelt feladata a TIT-nek az értelmiségiek világnézeti ne­űebrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtára 1918 májusában nyílt meg. A könyvtárnak 1932-ben már 200 000 kötet könyve volt, napjainkban ez a szám egymillió. A [könyvtárban szakkönyvtárak is működnek. Jelentős a 100 ezer egységet tartalmazó zene­műtára. Képünkön: az olvasóterem ___ , (M TI Foto — Oláh Tibor felvétele — KS) Tegnap, Békéscsabán a „Szarvasmarha- és juhága­zat fejlesztési lehetőségei” címmel egyeztető tanácsko­zást tartott a szarvasi Ön­tözési Kutató Intézet és a Füzesgyarmati Lucernater­melési Rendszer. Elsőként Bacsa Vendel rendszervezető ismertette az FLR programját. Ennek értelmében a jövő évben 4-5 megyében bázisüzemek létrehozását javasolja a termelési rendszer. A bá­zishálózat kialakításának célja, hogy a benne részt vevő üzemek az FLR által kialakított és adaptált ter­mesztési technológiák alap­ján termeljék meg olcsó tömegtakarmány-szükség- letüket. A másik, nem tit­kolt cél, hogy az így vár­hatóan magas szintre emel­kedő termésátlagok meg­győzik a környező szövet­kezetek, gazdaságok veze­tőit az új módszerek alkal­mazásáról. Az sem mellé­kes, hogy így az ÖKI kuta­tásának eredményei helyes­ségéről nagyüzemi próba ad pontos, jól értékelhető adatokat, ezzel segítséget nyújt a tudományos mun­kához. Remélhetőleg mind többen elfogadják a kedve­ző ajánlatot, annál is in­kább, mert a rendszer té­rítés nélkül végzi ezt a szolgáltatást. Másodikként dr. Sipos András kandidátus az ÖKI nevében szólalt fel. Hang­súlyozta, hogy a termelési rendszer összekötő kapocs a tudomány és a gyakorlat között. Együttműködésünk eddig is szép eredményeket hozott, s a továbbiakban is együtt kell dolgozniuk a mezőgazdaság fejlesztésé­ben. A kutatók alaposnak és értékelhetőnek tartják a termelési rendszer által vég­zett üzemi kísérleteket, fon­tosnak tartják, hogy ered­ményeiket a továbbiakban is hasonlókkal támasszák alá, ennek alapfeltétele a tel­jes őszinteség és a mind szorosabb együttműködés. A továbbiakban Horváth Endre, a nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövet­kezet elnöke ismertette a szövetkezetükben végzett, melléktermékkel történő takarmányozási kísérlete­ket és eredményeit. Be­számolójából . megállapítha­tó, hogy az eddig felesleges rosszként kezelt mellékter­mékek alkalmazásával to- váb fokozható az állatte­nyésztés gazdaságossága. A tej átvételi árának megállapításánál nagyon fontos a zsírtartalom ismerete, ezért a Gyulai Tejporgyárban rend­szeres laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzik az egyes szállít­mányok zsírszázalékát „ „ Foto: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents