Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-14 / 268. szám
1978. november 14., kedd Gádorosi példa az összefogásra A házak rengetegéből úgy bukkan elő a fákkal és virágokkal beültetett park, mint egy szemet gyönyörködtető és szivet üdítő oázis. Valami megnevezhetetlen báj és megnyugtató harmónia árad belőle. A kultúrotthon, a tanácsháza, az áruház és a pártbizottság épületegyüttese koszorúként fonja körbe. Ez Gádoros központja. Kevés községnek van ilyen szép belső tere. De van más is, ami noha az első pillanatban nem ötlik szembe, mégis ott van a községben, mint megfogható, kiismerhető ég létező valóság: ez az összefogás. A társadalmi összefogás a gazdasági, a pénzügyi, a munkaügyi és egyéb közgazdasági szempontokhoz képest veszített régi fényéből. Pedig van rá példa, hogy napjainkban is hatékony szerepet tölthet be, ha a koordinálás lehetőségeit helyesen mérik fel. Ez nem csoda, nem is gyógyír a bajokra, hanem józan mérlegelés kérdése Gádoroson. Kigyulladt a fény Az összefogásnak múltja van. Erről tájékoztat Szabó Sándor, a községi pártbizottság titkára. A felszabadulást követő években kezdődött, amikor a szó szoros értelmében, az éjszaka sötétjében először gyúltaik ki a fények Gádoroson. Ugyanis társadalmi munkában épült meg a villanyhálózat. A hat kilométerre levő Nagyszénásról vezették a villamos energiát lakóhelyükre a gá- dorosiak. Az egykor elmaradt, szegényparaszti község ezzel megindult a fejlődés útján. A társadalmi összefogás első sikerét újak követték. Nincs a községben olyan középület, intézmény, bolt, vagy üzem, mely ne így valósult volna meg. Csak egy eset a sok közül. A művelődési otthon a községfejlesztési alapból készült. A pénz nem volt elegendő. Megtoldottak társadalmi munkával, melyből a Lakosság éppúgy kivette a részét, mint a község gazdálkodó szervei. A széles alapokon nyugvó összefogás gesztora a pártbizottság. Hivatalosan az ezzel kapcsolatos tevékenysége így összegezhető: intézkedési tervekben megjelölni a feladatokat. Csakhogy emögött igen szerteágazó tevékenység húzódik meg. A cselekvési programot a helyi körülmények mélyreható értékelésével állítják össze. Ehhez viszont az szükséges, hogy a gazdasági egységek, intézmények fejlesztési lehetőségeit, gondjait éppolyan jól ismerjék, mint a lakosságét. Jól tükrözi ezt a gyakorlatot a vízművesítési program megvalósítása. — Mielőtt munkához láttunk volna, felmértük az összefogás lehetőségét. A község vezetői legalább ötször beszéltek minden családdal — mondja Szabó Sándor. Ez a szoros kapcsolat sok mindenre magyarázatot ad. A község mecénása A község fejlődése összefügg legnagyobb gazdasági egységének, a termelőszövetkezet fejlődésével. Már azért is, mert az 5300 lakosból 1007-en a szövetkezet tagjai. Tehát az életszínvonal alakulásában is döntő szerepe van. 1975-ben a község két szövetkezete egyesült November 7. néven. Hogy milyen jelentősége volt ennek a lépésüknek, azt mi sem bizonyítja kézzelfoghatóbban, mint hogy az árbevétel két év alatt 75 millió forintról 150 millió forintra emelkedett. Jelentős beruházások valósultak meg, és korszerűsítették a termelést. Az egy tagra jutó évi jövedelem napjainkban eléri a 45 ezer forintot. A szövetkezet jelentős támogatást nyújt a háztáji gazdálkodáshoz. De a község legbőkezűbb mecénása is. A sok példa közül íme a legutóbbi. Jelenleg 8 tanteremmel bővítik az általános iskolát. A szövetkezet 800 ezer forint támogatást nyújt. Kivette a részét a Napsugár Áruház, az óvoda, a napközi otthonos konyha, a kultúrház építéséből is. Okkal vetődik fel a kérdés: vajon megéri az áldozat? Mit kap a tsz a községtől? — Ezt összegben aligha lehet meghatározni. A szövetkezet tagjai itt élnek a községben. Nem mindegy tehát, milyen az egészségügyi, a kulturális, a kommunális vagy a kereskedelmi ellátás — válaszolja Zahorecz József, a szövetkezet elnöke. Tagadhatatlan, hogy a korszerűsödő mezőgazdaság egyre jobb felkészültségű szakembereket igényel. Márpedig az utánpótlás az általános iskolából kerül ki, amellyel szoros kapcsolatot tart a szövetkezet. Jelenleg 172 szakmunkásuk van. Kulturális célra évente mintegy 200 ezer forintot költenek. A továbbképzést és más művelődési programokat a kultúrház segítségével valósítják meg. Itt működik a szövetkezet 18 szocialista brigádjának klubja. A különböző előadásokra évente 1000—1500 jegyet vásárolnak. De az sem kis dolog, hogy a község minden óvodás korú gyermeknek helyet tud biztosítani. A jó egészségügyi, kommunális és kereskedelmi ellátásnak vonzó hatása van. Munkaerő megtartása szempontjából ez nagyon is a termelő- szövetkezet érdeke. Sok termelőszövetkezeti tag építkezik a községben. A November 7. évente ehhez mintegy 300 ezer forint támogatást nyújt. Évente 30 lakás — A felszabadulás előtt csak egy utcának volt járdája, amely a közjegyző házától a vasútállomásig vezetett. Ma pedig nincs olyan utcája a községnek, ahol ne- lenne járda. A főtér szántó- terület volt. A felszabadulás után épült meg a szülőotthon, a gyermekorvosi rendelő, az új iskola, a művelődési .ház, a tanácsháza, az óvoda, a kenyérgyár, az ABC-áruház, a Napsugár Áruház, az étterem — sorolja Tóth András, a tanács vb-titkára. 1950-től tölti be ezt a posztot. Végigkísérte a község fejlődését. Ahogy javult az ellátás szintje, úgy csökkent az elvándorlás. Napjainkban már beköltözés is tapasztalható. Évente mintegy 30 lakás épül. Munkaalkalom is akad. Az orosházi ÁFÉSZ gádorosi egységében 110-en dolgoznak. A szarvasi Szirénnek és az Orosházi Vas- és Műanyag Szövetkezetnek kihelyezett részlege működik. Ennek ellenére sokan járnak el máshova dolgozni. Legtöbben az Eperjesi Kendergyárba, az Orosházi Üveggyárba, az árpádhalmi Árpád Termelőszövetkezetbe. A jó közlekedés azonban megkönnyíti az ingázók helyzetét. Hiszen az Orosházi Üveggyár autóbusszal csupán 20 percnyi járásra esik Gádorostól. A tanács igyekszik gyümölcsöző kapcsolatot teremteni ezekkel a gazdálkodó szervekkel. Olykor sikerrel. A 17 millió forint beruházással épülő iskolához például az árpádhalmi termelőszövetkezet — melyben 50 gádorosi dolgozik — 60 ezer forinttal járul hozzá. De segítséget nyújt a szomszédos Október 6. Termelőszövetkezet és a sütőüzem is. — Nemcsak eredmények, de gondok is vannak Gádoroson — állítja Fábri István tanácselnök. Készül a község központjának beépítési terve. Itt kap helyet 86 OTP-lakás és egy ABC-áruház. Az öregek napközi otthona is szóba kerül. Sőt, egy új bölcsőde is elkelne. Bizonyára, mint annyi sok minden, ez is megvalósul Gádoroson. — Mert annyit fejlődött ez a község az elmúlt három évtizedben, hogy az a legmerészebb álmon is túltesz. — Ezeket a szavakat Bodár Bálint bácsitól, a munkásmozgalom veteránjától hallottam. A község múltjáról beszélgettünk. A cselédek nyomoráról, akik távoli uradalmakban „koldultak” munkáért. A sáros, poros Gádorosról. Arról, hogyan sarjad az új élet. A község történelme nagy útról tanúskodik. Serédi János Ölvén éve párttag Ö is fegyvert fogott Mátó Ernő 1893-ban Pusztaföldváron született. Édesapja a Wenckheim-urada- lomban részes arató volt, s amikor ő felnőtt, szintén ott dolgozott éhbérért. A munkásmozgalomról akkor hallott először, amikor 1914-ben bevonult katonának. Egy társa beszélt a szakszervezetről. Megtudta, hogy a munkásemberek igazi ellensége a burzsoázia és csak összefogással lehet a kizsákmányolást, a szegénységet megszüntetni. A katonáik kezdtek politizálni. Mind többen megértették, hogy a háború tőkés érdekeket szolgál, ök csák eszközök mindkét oldalon, akiket egymás ellen játszanak ki. Mátó Ernő 1918-ban jött haza az olasz frontról. Mindjárt a Földmunkás Szakszervezet tagja lett. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után ő is fegyvert fogott. Szolnok és Kisújszállás környékén vett részt a forradalom megvédéséért vívott harcokban. Amikor hazajött Puszta- földvárra, az uradalomban dolgozott tovább, de a múltja miatt sokszor mellőzték. Így még nehezebbé vált az élete. A Szociáldemokrata Pártba 1928-ban lépett be. Agitált, terjesztette a Népszavát, plakátokat ragasztott, röplapokat szórt. A csendőrök megfigyelés alatt tartották, de vállalta a letartóztatás, a megkínzatás kockázatát. A 30-as években ínségmunkát szervezett a községi elöljáróság, amiért egy napra két kiló korpás lisztet adtak. Sok nincstelennel együtt ezt is kénytelen volt vállalni, hogy a családja legalább élelemhez jusson. A II. világháborút megelőző időkben a párt elítélte a fasizmust, a béke és a Szovjetunióval való barátság mellett állt ki. Ezért 1944. március 19-én, amikor a német hadsereg megszállta Magyarországot, megszüntették a párt működését. A párt tagjai azonban továbbra is találkoztak egymással. tájékozódtak az eseményekről és felvilágosító munkát végeztek a lakosság körében. Néhányukat le is tartóztatták a csendőrök. A szovjet hadsereg október 6-án szabadította fel Pusztaföldvárt is. Hamarosan megalakult a kommunista párt. Mátó Ernő előbb propagandatitkár, majd gazdasági vezető lett. Nyolc hold juttatott földet kapott, de már 1946-ban több társával tszcs-t szervezett. A községben az első tsz 1948- ban jött létre, ö is belépett. Először párttitkár volt, majd más munkakörben dolgozott 1960-ig, nyugdíjba vonulásáig. És ma, 85 évesen is rendszeresen részt vesz a taggyűléseken. Évtizedek áldozatos tevékenységéért megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Szocialista Munkáért Érdemérmet, a Tanácsköztársasági Emlékérmet és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. Pásztor Béla Hol a munkaerő? Pályázat kereskedelmi szakembereknek Az elmúlt tervidőszakban — 1970-hez képest — a kereskedelemben foglalkoztatottak létszáma 16-17 százalékkal nőtt. Az összességében tervszerű létszámemelkedés azonban jelentős területi és szakmai szóródással valósult meg. Az állami szektorban alio 12, a szövetkezetiben 28 százalékkal növekedett a dolgozók száma. Az is köztudott: a munkaerő-utánpótlás gondjai elsősorban az ipari központokban és a városokban a legsúlyosabbak. Ugyanakkor a munkaerővándorlás vetekszik az építőiparéval. Fokozza a gondokat, hogy a kereskedelemben, vendéglátásban sok nő dolgozik, a fizetések alacsonyak, így egyre többen veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. Megnyitották a Jászai Mari téri, a margitszigeti és a Frankel Leó úti gyalogos-aluljárókat. A praktikus kialakítású föld alatti átjárókban hírlapokat, apróbb cikkeket árusító üzleteket és telefonfülkéket helyeztek el. A teljesen felújított szigeti bejárónál a villamosok ismét megállnak. A képen: A híd pesti gyalogos aluljárója < A fogyasztásicikk-kereskedelem az V. ötéves tervben 10-11 százalékos létszámnövekedést irányzott elő. Ha ez megvalósul, mintegy 43- 44 ezerrel nő a létszám, és 1980-ra elérheti a 420 ezret. Ennek ellenére munkaerőgondok jelentkeznek egyes helyeken, szakmákban. Éppen ezért a hálózatfejlesztésnél, a tanulók képzésénél, a felnőttek oktatásánál, a szociális ellátottság javításánál figyelembe kell venni a várható munkaerő- helyzetet. Példaként: a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál 1977-ben a létszám 40 százaléka cserélődött ki, különösen a szaká- csök, cukrászok, konyhai alkalmazottak változtattak munkahelyet. Mivel a munkaerő-vándorlás főleg a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek között zajlik le, nem ártana megtudni: mi ennek az oka, keresni azokat az eszközöket, eljárásokat, amelyekkel legalább mérsékelni lehet a mozgást. Erre vállalkozott a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete és kereskedelmi szakcsoportja, amikor pályázatot hirdetett e témában. Békés megye kiskereskedelmének és vendéglátó- iparának várható távlati munkaerőhelyzete, az ezzel kapcsolatos vállalati és irányítószervi feladatok című pályázatnak az a célja, hogy az V. és VI. ötéves terv várható munkaerőhelyzete alapján a munkaerő-gazdálkodás legfontosabb feladatait meghatározza. A dolgozatokat egyénileg és csoportosan is el lehet készíteni, eddig még nem publikált művek, tanulmányok benyújtásával. A pályaművek foglalkozzanak egy vagy több kereskedelmi vállalat munkaerő-gazdálkodásának jó és rossz tapasztalataival, elemzésével, a hatékonyabb munkát elősegítő belső és külső feltételek feltárásával, a gyakorlatban alkalmazott módszerek értékelésével. Az írásokat legkésőbb 1979. április 30-ig két gépelt példányban szükséges beküldeni az MKT megyei szervezetéhez (Békéscsaba, 5600, Tanácsköztársaság útja 1. sz.). Mivel a pályázat jeligés, a szerző nevét, címét, telefonszámát, munkahelyét zárt borítékban csatolni kell. Az eredmény kihirdetésére 1979. szeptember 30-án kerül sor. A legjobb pályamunkákat jutalmazzák: az első díj hét-, a második négy-, a harmadik kétezer forintot ér. Magyar elnök az Európai Sugárbiológiai Társaság ólón Magyar elnököt választott — fennállása, 1959 óta először — az Európai Sugárbiológiai Társaság, a nagy energiájú röntgen- és radioaktív sugárzások biológiai hatásainak vizsgálatával foglalkozó kutatók szakmai egyesülete. Az elnöki teendőket az elkövetkező két évben Sztanyik B. László, az Országos Frédéric Joliot- Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet igazgatója látja el. — A társaság idei konferenciáján, az NSZK atomkutató központjában, Jülichben húsz országból közel 300 sugárbiológus, közöttük kilenc magyar szakember vett részt, több mint száz előadás hangzott el a sugárbiológia és a nukleáris technológia kérdéseiről, a sugárbiológia szerepéről a daganatgyógyításban, beszámoltak a kutatók — közöttük magyar szakemberek — a sugárzásnak az élő sejtre és annak alkatrészeire gyakorolt hatásáról és a legújabb védelmi eljárásokról.
